Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-20 / 301. szám

Az ügyek mögött emberek vannak , mat vágom meg, egyformán fáj. De mégis dönteni kell. Ho­gyan döntöttek ebben az eset­ben? Gondolták a tanács veze­tői, megszabadulnak attól, aki a legmerészebb, aki mindig ke­reken megmondta a vélemé­nyét. És kész volt a felmon­dás. Mi lesz vele, hova kerül ezekután? Erről megfeledkez­tek. Szerencsére a felsőbb szer­vek utánanéztek a dolognak. 2 — Végre a rátermettség mel­lett jó lenne egy munkákat be­töltésénél azt is megvizsgálni, milyen emberséges az illető. Puszta ügyintéző, végrehajtó és végrehajtató, vagy az emberek­kel együttérző, gondolkodó em- ber-e? Helyesnek látnám, ha a káderek nevelésénél erre is gondot fordítanának. És ami ehhez a gondolatkörhöz tartozik: nagyon jó lenne, ha nemcsak a vezető elvtársak tartanák szívügyüknek a dolgozók ügyes­bajos dolgainak intézését, ha­nem mindenki, egészen a gép­íróig és hivatalsegédig. Nincs olyan beosztás a tanácsnál, ahol nem lehet segíteni abban, hogy a dolgozók ne járjanak egy ügyben ötször, hatszor. Van olyan eset, hogy csupán annyit kellene mondani az ügyfélnek: X elvtárs nincs itthon, holnap se lesz bent. És van úgy, hogy csak annyit mondanak egyesek: nincs itt, tessék holnap jönni. Csak néhány mondatba kerül­ne megkérdezni a vezetőjétől, holnap valóban bent lesz-e a keresett? De olykor ez elma­rad ___ 3 — És most arról, ami szo­rosan nem tartozik az ügyek gyors és helyes intézéséhez. De csak szorosan nem. Ez pedig a munkaszervezés. Esetenként nem máson, mint a rossz mun­kabeosztáson múlik az ügyek M nyugodt, vagy türelmetlen inté­zése. Ha nem akarnak befutni a jelentések a községektől, ha bejön néhány, de az is hiányos, ha szorít a határidős jelentés, — ideges és felületes az ember. Megvan az oka rá. Elsősorban azért veszik elő az illető ta­nácsi vezetőt, amit várnak a felsőbb szervek, ami igen fan­nem tartozik a tanácshoz az ügy, küldözik össze-vissza a pa­naszosokat. Holott a négyes számú törvényerejű rende'et elő­írja, hogy kötelesek, jegyző­könyvbe venni az elmondott pa­naszt és továbbítani az illetéke­sekhez. Ezt elmulasztják, ha­nyagságból, hozzá nem értésből. Egyes helyeken a tanácsi szer-, vek nem ismerik fel időben feladataikat, a megváltozott kö­rülmények között, a falu szo­cialista átalakulása közben. — Pedig igaz az: semmi sem örök a tanácsoknál, csak a szervezés és a változás. Valóban. A fejlő­dés maga igényli a tanácsi tö­meg,. inka új vonásainak ki­alakítását. Arról is beszélget­tünk. hogy a pártszervezetek­nek állandóan rajta kell tartani a szemüket a kisebb-nagyobb emberi gondok intézésén. A má­tészalkai járási tanács pártszer­vezete taggyűlésén a közel­múltban figyelmeztetett egy ta­nácsi dolgozót ilyen kérdések elhanyagolása miatt. Az illető elvtárs beidézett dolgozókat és másnap nem tartózkodott ott­hon. Ez tűrhetetlen viselkedés. Nem másra, mint arra kell tö­rekedni a tanácsi pártszerveze­teknek, a tanacsc knál dolgozó kommunistáknak, és minden egyes munkaterületen ne le­gyen olyan ember, aki Pétertől Pálig jár a dolgában, vagy fémről kell „megpiszkálni” az ügyét, az .Hetékesek csak ak­kor intézkednek Nagy hiba lenne elfeledkezni a vezetők és beosztottaknak arról: ők szolgálják a népet minden mozdulatukkal, nem pe­dig megfordítva. S ez meghatvá- uyczottan áll a kongsrsszus után a közélet minden területén. Ahol 15 000 torint jutalomra számítanak A kongresszusi verseny mérlege <i tarculi kőbányában Száznál több munkás vállalta a Közúti Üzemi Vállalat tarcali kőbányájában a pártkongresszus tíz leletére, hogy 1959. évi terv ói­két 25 százalékkal túlteljesítik, és a,, önköltséget 2 százalékkal csökkentik. Beregszászi József bányavezető elkészítette a verseny mérlegét, kimuttata az eiedir.ényeket. az év folyamán a kongresszusi ver­seny azt eredményezte a kőbá­nyában, hogy a te*ven felül már eddig 7500 tonna ncmeskőzúzalc- kot adtak az utak építésé­hez, ami a terv 25 százalékos túlteljesítésének felel meg. Egyszer zúzott köböl közel 32 ezer tonnával termeltek többet, ami a tervnek 230 százalékos teljesíté­sét jelenti, összesen több mint 2 millió 400 ezer forinttal teljesí­tették túl .eddi évi termelési ter­vüket, 316 dolgozó munkáját ta­karították meg. A tervezésnél egymillió forint ráfizetést állítot­tak be, s ezzel szemben több mint 250 ezer forint nyereséget értek el decem­ber közepéig. Hogyan érték el a szép ered­ményeket? A szakszervezeti bi­zottság jól mozgósította a dolgo­zókat a versenyre, a vállalások teljesítésére. Termelési értekezle­teken rendszeresen értékelték az erdményeket és megbeszélték a további feladatokat. Minden reg­gel munkakezdéskor az előző na­pi munkát értékelték, s az az­napi munkát beszélték meg. Ki­tűnő munkafegyelmet tartottak a munkahelyen. Sok jó ötlet, ész­Páll Géz i I szerűsítés, újítás .született. Jál dolgozik a TÜZÉR, fűrészüzeme Érdemes volt létrehozni a TÜZÉP nyíregyházi gatterüze- mét. Ebben az évben október 10-ig az üzem 5920 köbméter rönköt fűrészelt fel, s ezzel tel­jesítette 1959. évi tervét. Azóta az éves tervet mintegy 10 száza­lékkal túlteljesítették. A lakos­ságnak a házak építéséhez ed­dig 18 ezer 318 négyzetméternyi hajópadlót készíted az üzem, ami közel ezer lakóház padló­zásához elegendő. A múlt hónap­ban kezdte meg az üzem a par­kettagyártást, amiből már 600 négyzetméternyit adtak a köz­ségfejlesztési keretből az óvo­dáknak. A bányavezelő elvtárs többszö­rös újító. Egy év alatt öt jelentő­sebb újítása volt, amit a dolgo­zókkal egyetértésben megvalósí­tottak. Régebben a felső bányá­ból korélyokkal szállítoták a kö­vet a kőzúzó gépig. Beregszászi javaslatára két lépcsős siklót létesítettek, amivel kiküszöbölték a kor- délyok munkáját, s egy év alatt több mint egymillió fo­rint népgazdasági eredményt értek el. Egy másik jelentős újításuk az anyagmegközelítő gép, ami a va- gcnrakodásnál több ember mun­káját takarította meg, gépesítet­te a vagonrakodást, s egy év alatt közel 180 ezer forint meg­takarításhoz vezetett. Most való­sítják meg azt az újítást, mely a kőzúzó gépnél hét darab szál­lítószalag kivonását eredményezi a termelésből. A gép alól a zúza­lékot a transzmissziós meghaj­tású szerkezet emberi erő nélkül juttatja el az utántörő gépbe, on­nan a szállítóeszközre. Ez is mintegy 800 ezer forint megta­karítást jelent. A népgazdaságnak és a mun­kásoknak egyaránt hasznot haj­lott a verseny. A terv jelentős túlteljesítése mellett kifogástalan volt a minőség, csökkent az önkölt­ség. A munkások keresete át­lagosan 200—300 forinttal emelkedett. Bodnár Ferenc, Tragperger Mi­hály, Brunyánszky András, Husz- ti Bajos, Maiina Mihály és még több dolgozó a versenyben el­nyerte a kiváló dolgozó jelvényt, sokan kaptak oklevelet é6 pénz­jutalmat. Sinkó Lajos hat fős brigádja harmadik ’ hónapja ver­senyez a „szocialista munkabri­gád” címért, jó eredménnyel. A KPM a legjobb kőbányának 15 ezer forint jutalmat tűzött ki a versenyben. A tarcali kőbánya országosan első volt 1959.1. félévi eredményével s most is olyan eredményeik vannak, melyek alapján számíthatnak a 15 ezer forint jutalomra. Megérdemelnék! O. A. A pártvezetés lenini elve Nincsen ember gond nélkül. Egy-egy ember az ügyek-bajok tucatját hordja magában. És megyénkben félmilliónál is többen élnek. Naponta tízezrek keresik fel az államigazgatás helyi szerveit, a tanácsokat. Az ügyes-bajos dolgok nagyrésze itt vár orvoslásba. Sokan meg­elégedve távoznak innen, van­nak azonban olyanok is, akik ügyét nem vitték dűlőre. Nem kevésszer bonyolultak ezek az ügyek, van közöttük jogtalan, indokolatlan kérelem. Sokszor pedig az ügyintézők hanyagsá­gán, felületességén múlik min­den. Fejükre olvasta a hanyag­ságát azoknak, akik ludasok ilyen dolgokban, maga a párt VII. kongresszusa. A dolgozó emberek ügyeinek lelkiismere­tes, pontos intézése nem csu­pán szakmai kérdés, sokkal in­kább politikai feladat. Külö­nösképpen vonatkozik a figyel­meztetés a vezetőkre, az em­berek kisebb-nagyobb ügyeinek eldöntőire. Ezekről a gondolatokról be­szélgettünk a mátészalkai já­rási tanácson Vass Józseffel, a titkárság vezetőjével. Megelé­gedetten nyugtáztuk, hogy a mátészalkai járási tanács kom­munistái és tanácsi dolgozói az esetek többségében meglátják az ügyek mögött az embert. Nem ők, hanem a dolgozók mondják, hogy soha ennyi köz­vetlenséget nem tapasztaltak. És ez igen becses értéke mun­kájuknak. Vannak azonban náluk is, éi| főként a járás te­rületén, a községi tanácsoknál botlások, hanyag és szívnélküli intézkedések. Vass elvtárs 1951 óta sok bonyodalmas ügyben járt el, A titkárság egy kicsit a járás közigazgatási életének ütőere is. E tapasztalatokat is­mertette Vass József. 1 —- Szerintem a helyi tanácso­kat szükséges felkészíteni, hogy a kongresszus szellemében az eddiginél nagyobb figyelem­mel foglalkozzanak az ügyek­kel. Van javulás. Ezt a mun­kát azonban kicsit gördülé­kenyebbé lehet tenni. Egyik fel­tétele ennek, ha az elnökök és a tanács minden dolgozója ki­vétel nélkül alaposabban hozzá­lát az önképzéséhez, a szakmai jártasság és az általános mű­veltség, a helyi ismeret és az emberismeret gyarapításához. Ez a nihány dolog elengedhe­tetlenül fontos. S emellett: a türelem, a megértés és a fi­nomság is. Nem egy helyen fordul elő a nagyecsedi eset. Innen legutóbb is beküldtek egy asszonyt hozzánk, intézzük el az ügyét. Kis fáradsággal helyben is el lehetett volna in­tézni. Csak akarni kellene, és nem kellene olyan hamar „túl­adni” a panaszosokon. Ekkor nem csoda, hogy nincs bizal­muk a helyi vezetés iránt és bejönnek a felsőbb •’Szervekhez. Több emberséget kíván a ta­nácsi emberektől az ügyes-ba­jos dolgok intézése. Legutóbb az egyik községi tanács elbo­csátott egy idős úttisztítót. Az idős embert segéderőként, na­ponta két-három órára alkal­mazták. Az elbocsátás után fe­lesége eljött Kovács elvtárshoz a járási pártbizottságra, hogy helyezzük vissza a férjét. Fog­lalkoztunk az ügyével, nem marad kenyér nélkül a két öreg. De vajon nem csinálhatta volna ezt meg a helyi tanács? Ók „túladtak” az ügyön. Em­berség kérdése ez. Vannak pél­dáink még ezen kívül is. Az egyik tanácsunknál csökkentet­ték a létszámot. Négy eltör­ni a munkakörben dolgozó elv­társ közül egynek meg kellett szüntetni a munkaviszonyát. Ez nehéz kérdés, akármelyik ujja­tos a járás gazdasági, vagy kul­turális élete elemzéséhez. De azért, hogy megvárat, vagy el­küld egy panaszost, egy dolgo­zó embert, azért kevésbé kap fegyelmit. És itt még azt sze­retném elmondani: végre meg kell találni a módját, hogy a fontosságnak megfelelően érté­keljék mindenütt a panaszok­kal való foglalkozást. Ne néz­zék elfecsérelt időnek azt. Sem­mi se legyen sürgősebb és fon­tosabb, mint a dolgozók ügyei­nek gondos intézése. 4 — Végül a gyosabb ügyinté­zést, a kevesebb, panaszt; sérel­met segítené közigazgatási mun­kánk további egyszerűsítése. — Jó lenne alaposan átnézni, mi tartozik munkánkhoz, mi nem. Nem lenne időszerűtlen — amint erről szó is van — minél előbb növelni a helyi tanácsok | jogkörét. Különösen a . bontási, | építési, lakhatási engedélyek ki-j adása körül van nagy huzavona.: Ezeket a járás — mi intézzük. Szerintem nagyon jól mag tud­ná oldani, ezt a községi tanács, helyileg is. Másról is .szó esett. még. Va. s elvtárs megemlítette, itt—ott nem | udvariasak a dolgozókkal. Ha | „A kollektív vezetés. •. elért eredményeink és to­vábbi sikereink alapvető módszere.” (Marosán elvtárs kongresszusi beszédéből.) Sok egyszerű, piros könyves közkatonával beszélgettem a pártkongresszus befejezése óta. Minden alkalommal úgy érez­tem. Hogy ezek az elvtársak bátrabbak, határozottabbak let­tek. Mágneses vonzást gyako­rolt rájuk az a légkör, amely a kongresszust, annak munkáját jellemezte. Nem mondtak ezek az emberek nagy szavakat, de amit mondtak, s főleg ahogy mondták, az kissé meglepett. Az egyik falusi pártvezérkai tagja szószerint a következőket mondta: „Nemcsak hallgattam és olvastam a beszámolókat, hanem éreztem is. Érti az elv­társ? Ügy éreztem, hogy ez a kongresszus a lenini eszmék, a lenini vezetési elvek sy őzelme volt, azt szimbolizálta. Ez a helyes vezetés, kérem, ez te­szik nekünk. Nem . beszéltek fordulatról, nem hangoztattak nagy szavakat,, de amit merd tak, azt magyarul mondták, érthetett belőlük minden kom­munista. És ez így a helyes”. Baka István, az aranyosapá­ti Live"-.! :')ke. amikor a kollektív vezetés elvé ői kezd­tem érdeklődni, beszéd helyeit egy füzetet tett elém. Beleol­vastam. Mi volt benne? Szó- szerint az, amit Kádár elvtács mondott a záróbeszédében ar­ról, mi a legfontosabb a veze­tés szempontjából. S ekkor valóban úgy éreztem, hogy ezek a falusi pártvezetők mcst- már valóban értik, vérükké kezd válni és érzik, mit jelent a kollektív vezetés, s ha azt betartja a párt, milyen hatal­mas eredmények születhetnek. Nem titkolta el Baka elvtárs, hogy ők a kongresszus szelle­mében nagyon határozottan irá­nyítják most a pártszervezetet és a következő tanítást ve­szik figyelembe: „A vezetés szempontjából a legfontosabb az, hogy pártunk minden tag­ja, a párt vonalának, a Párt ■határozatainak megfelelően já"- jon el, a párt szellemének, er­kölcsének megfelelően éljen és dolgozzék”. Ez általában igaz. érvényes és helyes. Szükséges azonban, hogy ezt mindig meghatározott dologhoz, feladathoz kapcsoljuk. Csak akkor lehet és lesz teljes a kollektív vezetés. Mert csak úgy általában vezeln cél és meghatározott feladat nélkül nem lehet. Ha a cél és a meg­határozott feladat megvan, s a kölcsönös kemmu: ista bizalom a’apján a szándék, a tenniaka­ras sem hiányzik, akkor már csak mint a számtanban a mű­velet próbája, az ellenőrzés hiányzik. Ez is lényeges része a kollektív vezetés lenini elvé­nek. A kölcsönös bizalom pe­dig nagyon fontos azért, hogy a kommunisták között ne le­gyen ingadozás a . határozatok végrehajtásában. mert - csak í'gy lehet teljes, egységes a vezetés. Azok, akik ferde elveket vall­va akarnak vezetni, s azt mond­ják: „A vitákkal nem megyünk ötről a hatra, s majd én egye­dül eldöntőm, mit hogyan kell csinálni”. — s hozzá is lát, az a kollektív vezetés elvének alapját, a demokratizmus lég­körét sérti meg. Az ilyen veze­tők elvesztik józan ítélőképes­ségüket, önteltté, beképzeltté válnak, s azt hiszik magukról, csak az a jó, amit ők monda­nak, s csalhatatlanoknak kép­zelik magukat. Ha a pártve­zetőségek nem építenek a kom­munisták bizalmára, nem hall­gatják meg javaslataikat, véle­ményüket, felrúgják a vezetés lenini elvét. Az ilyenek előbb- utóbb szembekerülnek a párt­tal, a kommunistákkal s ma­gukra' maradnak. Óriási erő rejlik a kollektív vezetésben. Ha érvényesül ez az elv, szinte bűvös hatóköré­2

Next

/
Thumbnails
Contents