Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-19 / 300. szám

riSZAVID JÖVŐJE Köz mo ii do It EJLCM5Ő ÍRÁSOMBAN arra a Megállapításra jutottam a ti- zavidi jelent boncolgatja, íogy az itt élő dolgozó parasz- ok nagy szorgalmuk ellenére e annyit termelnek, hogy a dvedelem igen jelentős részét .ermészetbcn használják íel saját háztartásuk szükségletei­nek kielégítésére. Ez a most alkalmazott termelési módsze­rek . mellett, a fejlett agrotech­nika hiányában érthető is. Mivel Tiszavid dolgozó pa­rasztságának egy része az el­múlt hetekben arra a megálla­pítási® jutott, hogy a nagyüze­mi gazdálkodásban lehet meg­találni a többtermelés, a jobb paraszti élet útját, a még gon- , dOjkodóknak, bizonytalankodók­nak nem árt, ha községük je­lenlegi gazdasági struktúrájából kiindulva bepillantást nyernek abba, hogy nagyüzemi keretek között gazdálkodva mennyire megváltozik a termelés iránya és ezzel a jövedelmezőség, s ezen túlmenően, ami a legfon­tosabb, az árutermelés, vele együtt pedig egész életük. AZ IDEI TERMÉSÁTLAGOK — búzából 9, árpából 12, ku­koricából 17, burgonyából 80, cukorrépából 150 mázsa ho1- danként — azt mutatják, hogy a tiszavidiek elérték a kisáru- termelő gazdaságok ,,plafon­ját”. Betekintés végett érdemes íbegjegyezni, hogy a községből az idén búzából 150, árpából 20. kukoricából 120 mázsát ér­tékesítettek mindösszesen. Jól megnézve ezt a dolgot, az idei áruértékesítésük alig fedezi a faluból ipari üzemekbe kerül­teknek a szükségletét. A nö- vénj-termelésből és állattenyész­tésből származó bevétele a 130 tiszavidi parasztcsaládnak egy­millió-kétszázezer forint. Nagy­jából ennyit is forgalmaz a községben lévő földművesszö­vetkezeti kereskedelem a lakos­ság részére. Az állattenyésztésnél és ér­tékesítésnél külön érdekes az, hogy az idén meglévő közel másfélmillió forint értékű ta­karmányalapból csupán hatszáz­forintnyi áruállatot értéke­sítettek. Ebből is látszik, hogy a zootechnika színvonala ala­csony és az állatok takarmány- értékesítése minimális. Csak tartják az állatokat és ráfizet­nek a tartásra. NAGYÜZEMI GAZDÁLKO­DÁS ESETÉN — a megfelelő növényárányokat. a gépesített növénytermelést figyelembe vé­ve — a búza, árpa. kukorica holdankénti termésátlagát min­den nehézség nélkül három mázsával meg lehet emelni. S ha figyelembe vesszük, hogy a burgonyánál 20. a cukorrépá­nál 50, a pillangós szénánál 5 mázsával növelhetik a hozamo­kat, akkor az össztermés és eb­ből az áruértékesítés messze felülmúlja az eddigiekét. Ha a termelvényekből kielégíti^ sa­ját szükségleteiket, úgy búzá­ból 360 ezer. burgonyából 700 ezer, kukoricából — mert jut eladásra is! — 260 ezer, cukor­répából és dohányból 600 ezer forint értékűt adhatnak el. A növénytermelés jövedelme az említett nagyüzemi viszonyok között a jelenlegi 650 ezer fo­rint helyett kereken kétmillia forint bevétel lenne. A takarmánynövények meg­növelt területe és nagyobb ho­zama nagyarányú állattenyész­tést és értékesítést tud biztosí­tani. Ez idő szerint 310 szarvas- marha, 350 sertés és 42 ló van a községben. Tejet mintegy 300 ezer litert, marhahúst 140 és sertéshúst 70 mázsát értékesí­tettek. Ennek bevétele 550 ezer forint. A MEGTERMELT TAKAR­MÁNY hozzávetőlegesen 400í szarvasmarha. 800 sertés és 6 ezer baromfi szükségletét fe­dezné. Kétezernégyszáz literes tehenenként! tejtermelést szá­mítva közel egymillió forint len­ne ebből a pénzbevétel. Ennek az összegnek a fele bőségesen fedezné az egész gazdaság gépi munkáinak a díját. Évente ső­réből 200,, sertésből 320 mázsát, baromfiból ötezer darabot lehet­ne értékesíteni. Ezek áruértéke tejjel együtt 1 millió 700 ezer forint. Nagyüzemi v'szonyok között Tiszaviden az árutermelés a je­lenlegi 1 millió 200 ezerrel szemben 3 millió 700 ezer fo­rintot jelentene. Míg az idén egy család átlagban a pénzbe­vétel 9 ezer 500 forintot tesz ki, termelőszövetkezeti gazdál­kodás esetén egy család nyers pénzbevétele közel 30 ezer fo­rint lenne. És mindezt nem em­bernyúzó munkával, hanem a gépek segítségével, a modern gazdálkodással érnék el! Emel­lett természetesen a saját szük­séglet természetbeni biztosítása sem szenvedne csorbát. EBBŐL A NAGYVONALÚ VÁZOLÁSBÓL is kitűnik, hogy a tiszavidi dolgozó parasztos­nak több jutna ruházkodásra, bútorra, szórakozásra. Meg­szűnne a földért való küzae- lem, a kis parcellákkal való egyéni viaskodás, mindenkép- j pen emberibb életet teremthet- ; nének maguknak Samu András I Azok a régi jó közmondások! Mindig előkerülnek valahonnan, évszázadok bölcsességének mé­lyéről. Előkoíorjuk őket, rá­juk hivatkozunk — s közben gyorsan repül az idő. Az ősz­ből tél, a télből tavasz, a túl­órából válóper lesz, s így vál­takozik minden. Egyedül azok a fránya, megcsontosodott köz­mondások nem akarnak meg­változni. Ezért határoztam el, hogy forradalmasítom a köz­mondások világát: ne mi iga- z d'-.vnk a köz 'or.i-sek után, azok igazodjanak utánunk. Va­lahogy ilyenformán: Alii nekünk vermet ás, ma­ga essen belé. — Jobb ma be­lépni, mint holnap. — Közös lónak traktor a neve. — Ki ko­rán kel, egész nap álmos. — Nem mind arany, ami sárga­réz. — Vak tyúk is talál szem­üveget. — Vén traktor is meg- köhögi a vizezett benzint. — Ki mint vet, annyi munkaegy­séget arat. — Akit megfúrhatsz ma, az megfúrhat holnapra. — Ahány ház, annyi társbérlet. — Madarat tolláról, jómadarat priuszáról... — Addig jár a korsó a kútra, ameddig a rendőrség észre nem veszi. — Segíts magadon, az osztályve­zető is megsegít. — Kinek a pap, kinek a pincekulcs. — Holló a hollónak nem vájja ki szemét (nem vonatkozik a társ­bérlőkre) — Akinek nem inge, bíróság elé kerül. — Ki mint veti ágyát, úgy szidja a Bú­torértékesítőt. — Egyjk tizenki­lenc, a másik fizetésemelést kaphat. — Amit ma megte­hetsz, holnap levonják a pré­miumodból. — Szegény ember hajlékát a KIK tatarozza. — Addig nyújtózkodj, ameddig valami ki nem látszik. — Ha rövid a karód, toldd meg egy névtelen levéllel. — Ha meg­dobnak kővel, kérjél látleletet. — Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen prémcsi munka nélkül. — Ha lúd, legyen öt találatos. — Minden zsák megtalálja a foltját, viszont minden zsákot megtalál a piaci ellenőrzés. — Az alma nem esik messze a MÉK-től. — Sánta kutyát, na- pidíjátvevő férjet a felesége is utoléri. , gy. i. gy. IBUSZ-szil veszter '! Hrsusutwzéaok Moszkvába es Prágába Munkában, eredményekben gaz­dag esztendő végére értünk. — Néhány nap és itt a szilveszter, Ilyenkor ki-ki számot vet ónma­gában, árról, hogyan dolgozott, hogyan élt végig égy esztendőt.' Levonva a tanulságokat, új ter­vekkel, reményekkel várja az új esztendőt; Ilyenkor együtt ünne­pel a család, a munkahely. És milyen a más népek szil­vesztere? szilveszteri társasutazásokat szer­vezett az IBUSZ. — Irány Moszkva és Prága! Két főváros szilveszteri mulatságainak tehetnek tanúi a résztvevők — adja meg a felvilágosítást Hegy- megi elvtárs, a nyíregyházi IBUSZ-iroda vezetője. -— A moszkvai út tizenhat résztvevője december huszonhetedikén indul és január ötödikén érkezik visz- sza. Moszkvában az INTURIST szállóban nyernek elhelyezést. Hogy ezeket is megismerhessük, Sgilvesater ti moszkvai Sportpaloíábati A gazdag program keretében megnézik Moszkva történelmi ne- neveze {ességeit, építészeti reme­keit, megtekintik a világhírű Ál­lami Tretyakov Képtár tárlatait. A moszkvai tartózkodás során ellátogatnak a Kreml falai közé és megtekintik a Lenin-Sztálin- mauzólemuot. Az év utolsó estjét, a nagy szilveszteri ünnepélyt, a szil­veszteri mulatságot a „SPORT­PALOTA” termeiben élvezhetik a társasutazás résztvevői. — És mi a programjuk az új­év első napjaira? — A moszkvai utazás hatodik napján- közösen megtekintik a Szövet unió Eredményeinek Kiál­lítását. A délután folyamán pe­dig nagy Metró-túrára indulnak, hogy ha néhány órán át is, de Gazdag program kereteben is­merkedhetnek meg a résztvevők a moszkvai, a szovjet emberrel, a város nevezetességeivel, a moszk­vai munkanapokkal, és a moszk­vai szilvesz tervei..; S az egész út mindössze ezerkilencszázrizen- hat forint. f j é v kösKÖ t* I «• s PrÁffábs» n — Hogyan tölti a másik utaeo- csoport a szilvesztert Prágában? — A csehszlovákiai. — köze­lebbről a prágai útra kevesen je­lentkeztek. Mindössze öten. December harmincadikén in­dulnak és január harmadikén ér­keznek haza. Az ötnapos út rész­vételi díja mindössze nyoScszáz forint. A program szerint az első na­pon szabad városnézés. Másnap a szilveszteri mulatságok soro­zata kezdődik, egészen a reggeli órákig. gyermekes asszony, akinek a férje disszidált és egy kommu­nista ember felesége. A kom­munista férj. megtudva a körül­ményeket. maga ment át a vál­lalat igazgatójához és kérte, a felesége helyett a másik asz- szonyt vegyék fel. Megcsinálták, bár az illető asszony új mun­kaerő volt, még nem dolgozott sehol. Mégis ezt kívánta az em­berség. Ismerünk eseteket az állás-kérdéstől a mozijegyig. Szem- és fültanúja voltam eg)' esetnek, mikor az egyik vezető telefonon hívta x szerv előadó­ját. A hívott csak akkor mond­ta a titkárnőjének: ..bent va­gyok,” mikor hallotta, ki kere- m. A hívónak az volt az első szava: — Mondd, K. elvtárs, most azért jöttél telefonhoz, mert én hívtalak, vág)' ha egy szürke ügyfél, egy üzemi dol­gozó hív, annak is jelentke­zel...? Másik eset: Egy műsza­ki dolgozó hosszú hónapokig várt gázkiutalásra, -míg végre rákerült a sor. Már majdnem kezében volt a kiutalás, mi­kor beszélgetés közben megtud­ta: az egyik munkatársa beteg, diétázik, nagy szüksége lenne á gyorsan melegítő, főző gáz­ra. Nem tétovázott soká a kommunista műszaki. Szólott helyben a bizottságnak, amely döntött a gázkiutalás felől és áladta dolgozó társának az egyébként általa is várvavárt lehetőséget. Ki tudná papírra vetni a sok ilyen hasonló esetet? Egyik egy sem nevezhető a beteljesedett boldogságnak. Az apró és nagyobb emberséges tettek egycsapásra nem tették boldoggá azokat, akiknek szól­tak; az állásba jutott asszonyt, a diétás beteget, vagy' bárki mást. Mégis egy lépéssel kö­zelebb juttatta őket az egyéni boldogulásukhoz. Es a jótevők? Ok is gondolkoztak, előbb ta­lán sokat töprengtek: ..én" vagy „ő?” Kényelmesebb a két­szobás lakás, mint az egyszo­bás. a fatűzelésű tűzhely, mint a gáztűzhely, több a pénz, ha a feleség is keres. Mégis meg­csinálták. önzetlenül, ember­ségből. Az apró nüanszok nem tűnnek el nyomtalanul, sok em­berben hagynak kellemes nyo­mot, sok emberrel ismertetik meg a kommunista tulajdonsá­gokat, Való igaz, a kommunis­ta emberek is törekednek, men­nek a maguk egyéni útjukon, szeretnek jól élni, kényelme­sen lakni és dolgozni, többet keresni ma. mint tegnap, di­vatosan öltözködni, moziba, színházba járni. Nem szüksé­ges mindig a saját boldogságu­kat cserébe ajándékozni má- sc-'-nkk. De jellemző tulajdon­ságuk, hogy türelmesek a sa­ját kék madaruk űzésében. Tü­relmesek. megértőek embertár- • saikkal szemben. Az ilyen kom-! munisták vannak többségben, j Elvétve találkoztunk az imén- j liekkel nem egyező esetekkel J is, a kommunisták egy részé [ ben is megvan a csírája a ma- j gánalí-valóságnak, da a kom-1 munisták nagyrésze nem j ilyen, sőt a ma még Ifi I bázók is naponta változnak, új. I igazában kommunista jellem-1 vonásokká! gazdagodnak. A kék madár bizony „enni is I ker”, minden nap és minden j órában meg keli érte dolgozni.! Nem kétséges: a kék madár oda repül és tartósan olt marad, ahol ez így is van. Ebből kö­vetkezik: nemcsak a kommu­nisták foghatják kalitkájukba e madarat, hanem minden be­csületes ember, aki tesz is ér­te és úgy, hogy közben nem tör mások boldogulására. (Páll Cr.) ismerkedjenek a nagy Moszkva- alatti, „várossá!’'. Másnap a Puskin Szépművé­szeti Múzeum megtekintése kö­vetkezik. A több, mint egyhetes moszkvai tartózkodás alatt szín­házi előadáson való részvételre is íqv kerül. Fefiniár 18-tól laH a Szovjet Jövőre mintegy 140—150 játék- j filmet mutatnak be hazánkban, ebből 18—20 a magyar filmmű- j vészei alkotása. Az újdonságok közül mintegy 40-et széles vál­tozatban is vetítenek. A prog- I ramhaa szereplő filmek közül 45 j i színes,46 pedig a szinkronizált, ! 106 alkotást pedig keskeny vél- j tozatban is forgalomba hoznak. Gondoskodna^ arról, hogy a fa­lusi mozikban színes keskeny- dlmeket is vetítsenek. Az újdon­Január elsején és másodikén ismét szabadnap. Megtekinthetik a város történeti és építészeti ne­vezetességeit. Még másodikén es­te indulás vissza Budapestre. Az IBUSZ így köszönti a szilvesztert..: március 10-ig n » Fi Int Cn iic|ic Ságokon kívül négy nagysikerű, korábban játszott filmet jövőre felújítanak. Kijelölték a 12. Szovjet Film Ünnepének időpontját: 1960-ban február 18-tól március 10-ig tart ez az eseménysorozat. A műso­ron öt játékfilm és egy kisfilm- sorozat szerepel. A jövő év első negyedében 35 film szerepel a műsorban, ebből öt a magyar. — Csallány G.— 3 Leltó nyerőszámai: 6, 20, 23, 54, 80 A Lottó 51. játékheti nyerőszámait pénteken délelőtt Duna- í öl (ivaron sorsolta a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Erre » hétre 3 819 872 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-cgy nye­rőosztályra 1 432 452 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 6, 20. 23, 54, 90. Jövőre 140-150 filmet tűznek műsorra 3

Next

/
Thumbnails
Contents