Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-17 / 298. szám

Francia és angol lapok a NATO belső ellentmondásairól Párizs. (MTI): A párizsi a bal­oldali sajtó a NATO-n belüli el­lentétekkel foglalkozik. Az Hu- «oanité megállapítja, hogy nem tiső esetben rázkódtatta meg Válság a NATO-t, de a mostani elvitathatatlanabbul súlyosabb az előzőknél. Rámutat arra, minél inkább eltávolodik a háborús ve­szély, annál nehezebb az Egye­sült Államoknak elfogadtatnia «.szövetségeseivel” totális vezeté­sét, politikai, katonai, pénzügyi és gazdasági követeléseit. Hrus­csov amerikai útja óta az Egye­sült Államok vezérkarának nem elkerült az engedelmességet ki­csikarnia. Ki akarna fizetni egy olyan háború miatt, amelynek kitörése egyre valószínűtlenebb? A gyarmati népek felszabadu­lásának nagy mozgalma is élezi a konfliktusokat a , szövetségen belül. Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy feltétel nélkül támogassa a francia kormányt az algériai ügyben, mert nem akar­ja elveszíteni minden Intelét Af­rika, vagy Ázsia közvéleménye előtt. Akkora nehézségek mutatkoz­nak, hogy már az Atlanti Szö­vetségben is hangok hallatszanak « rendszer megfiatalításáról. A Liberation rámutat, hogy Washingtonban pillanatnyilag két szembenálló politika működik.' Az egyik számotvet a realitásokkal, a másik néhai Dulles idejétmúlt dogmáihoz ragaszkodik. A fran­cia kormány politikájának sike­rült az a mutatvány, hogy egy­szerre helyezkedik szembe mind­kettővel. London• (MTI): Londonban megállapítják a lapok, hogy Her- ter fenyegetésekkel zsarolta ki az egységnek legalább a látsza­tát a NATO-külügyminiszterek párizsi ülésén. News Chronicle tudósítója je­lenti Párizsból: — Dulles nyugodtan pihenhet: utóda nem fogja cserben hagy­ni. Olyan szigorú és vésztjósló figyelmeztetéssel fenyegette meg a NATO minisztereket, amilyent maga Dulles is csak hatalma te­tőpontján hallatott. Fájdalom, Selwyn Lloyd megerősítette azt a gyanút, hogy a csúcstalálkozó megközelítésében Macmillan lé­pésről lépésre hátrál Adenauer előtt. A Daily Mail jelenti: Macmil­lan szép csendesen sutba dobta azt a tervet is, amelyet Moszkvá­ban beszélt meg Hruscsovval: a középeurópai leszerelési övezet tervét. A diplomaták Prizsban ezt a következtetést vonják le Lloyd beszédéből. Azt hiszik, ennek következtében De Gaulle nagyobb együttműködési készsé­get fog tanúsítani a NATO-ban. Tömegmegmozdulások Francia- országban a kormány poatikafa ellen Uj filmek Nyíregyházán Gyalog; a mennyországba Párizs. (MTI): A Debré-kor- mány politikája ellen tömegmeg­mozdulásokkal tiltakoznak Fran­ciaországban. A kormány mezőgazdasági po­litikáját a paraszti tömegek sé­relmezik. Hétfőn az ország több nagy mezővárosában összesen körülbelül százezren tüntettek, de keddre is jutott a paraszti tün­tetésekből. Kedden a francia fő­város hat biztosítóintézetében hagyták abba a munkát a tiszt­viselők. Húszezer párizsi bölcsészhall­gató is sztrájkba lép szerdán. A párizsi egyetemisták az ösztöndí­jakat keveslik, s egyúttal fel akarják hívni a figyelmet az egyetemek szűk befogadóképessé­gére, végül tiltakozni kívánnak szlrájkukkal a katonai szolgálat- halasztások megvonása ellen is. A kormány algériai politikája ellen a francia társadalom min­den rétege szót emel. A béke­mozgalom félmillió levelezőlapot hozott forgalomba. A lapokat a köztársasági elnökhöz címezték és szövegük az algériai békét, a tárgyalások megindítását követe­li. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Napi krónika. — Bútorlemez- .yár épül Pomáziban. — Debre- :eni tudósítás. — A tárgyalóta- emből. — Ki mit szeret? — Hallgatóink írják. — Látogatás a «ajai kultúrotthonban. TÉLI ESTÉK GACSÁLYBAN A TELI ESTÉK korán rákö- szönteíiek a délutánokra, s ala­posan megtoldják az éjszakát. Korai szürkülettel, s havat ígé­rő, szürke, ónos felhőkkel ér­keznek, unalmat/ s kis levert­séget terjesztve, a fűtött szo­bákba kergetik az embereket. Az elmúlt napok egyikén Ga- csályban talált a korai alkonyo­ddá. A Dózsa Termelőszövetke­zet irodájában vártam a tsz. el­nökére. Az ablakon keresztül olyan kihaltnak látszott a falu, hogy önkénytelenül felvetődött benném a kérdés: vajon mit tudnak csinálni a fiatalok ilyen­kor? Hogy ütik agyon a hosz- szú estéket? A TERMELŐSZÖVETKEZET adminisztrátora, Rudnák Gi­zella, aki a helyi KlSZ-szerve- zet egyik aktív tagja, először csak a vállait vonogatta erre a kérdésre. — Hát csak akad mindig va­lami, amivel eltelnek az esték! — mondotta. Később belemele­gedett a beszédbe, s érdekes dolgokat mondott. Többek kö­zött azt, hogy ha nem lenne KISZ-szervezetük, bizony na­gyon unalmasak lennének az esték, a község fiataljai sok hasznos ismerettől, s gyakran bizony a szórakozástól is eles­nének. — Mert bizony sok fiatal dolgozik nálunk a tsz-ben — mondta. — Ezek a munkában egytől-egyik megállják a helyü­ket, s kell is nekik lehetőséget biztosítani, hogy esténként ösz- szeüljenek. Ezért van nagy sze­repe a KISZ-nek nálunk, hiszrn szinte egytől-egyig KISZ-tagok vagyunk. SZÓRAKOZNI AKARNAK a gacsályi Dózsa Tsz. fiataljai. Ez természetes és így is van rendjén. Persze tévednének, akik azt gondolnák, hogy a szó­rakozás alatt ezek a fiatal fiuk, lányok az állandó bálozást ér- 'tik. Távolról sem. Most például nagyon készülnek, mégpedig ar­ra, hogy a község lakóinak szerezzenek d.etüs órákat. Lel­kesen tanulják a „Kocsonya Mihály házassága” című színda- íaoot — Bdila Á1V&U «an,tó vezetésével, — hogy kaiácxny- kor színpadra léphessenek ve­le. S a színdarab próbái sza­mukra is szórakozást, nyújta­nak. Nos és ezen kívül a tanu­lásra is gondot fordítanak. Két­hetenként ismeretterjesztő elő­adásokon vesznek »részt. Jelen­leg földrajzi fogalmakkal, isme­retekkel gazdagítják tudásukat. Azt már említettem, hogy a tsz. fiataljai nem ijedősek, ha munkáról van szó. Ezt bizonyít­ja, hogy lázasan tervezgetnek. Hogy is van ez? A tsz. fiatalsá­ga a silózási Veráeny folyamán kiváló eredményt ért el, s ahogy hírlik, jutalmat kapnak. Ez okoz most fejtörést nekik, hogy mit csináljanak a jutalom­mal? Ügy tervezik, hogy tánc­ruhákat vesznek a népitánc- cscportnak. Természetesen a ju­talom sorsáról a JÍISZ-gyűlés fog véglegesen dönteni. KíSZ-GYÜLÉS. Ezekről csak annyit, hogy rendszeresen meg­tartják, s ezek után, ha elintéz­ték az ügyes-bajos, komolyabb dolgokat, nem mennek addig haza, míg egyét-kettőt nem tán­colnak. így telnek a téli esték, így gondoskodnak a gacsályi tsz. fiataljai, hogy azokon ne un­ják magukat. Igazuk is van. — Ivlcst bőven jut idejük, hogy tanuljanak és szórakozzanak. Jól használják ki a rendelkezé­sükre álló időt. Példájukat min­den köszégben utánozhatják a fiatalok. I Mai fiatalokról szól az új ma- | gyár film. Lehet-e szakítani a hivatással, csak a pénzért, a Pil­lanatnyi jobb helyzetért? Le­het-e boldog az élét, ha célta­lan? Ezeket a kérdéseket fesze­geti a cselekmény. Fiatal színész­nő és tehetséges ifjú vegyész- mérnök házasságának első lépé­seit eleveníti meg a film. Fősze­repekben Törőcsik Mari, Kren- csey Mariann és a filmen elő­ször látott Latinovits Zoltán, akit a debreceni Csokonai Színház társulatának vendégjátékai alkal­mával Nyíregyházán már meg­ismerhettünk. iekele gyöngyök Gyerekekről, egy javítóintézet lakóiról készült ez a jugoszláv film. Kis csavargók, betörők és tolvajok gyűjtőhelye az Adriai tenger egyik távoleső szigete. A szigor és a büntetés eredményte­len, s a testi fenyítés is napiren­den van. Egy fiatal, új pedagó­gusnak sikerül az, amit a régi — Aztán a Kóhn azt mondta Grünnek, hogy... Ha-ha-ha, bru-ha-ha. Azt mondta, hogy... hi-hi-hi, he-he. jaj, mindjárt kiszakad az oldalam... De hogy mit mondott a Kóhn a Grünnek, bajos meg­tudni, mert a mesélő a neve­téstől beszélni sem tud. Ugye, ismerik kedves olvasók ezt a típust? Ö az. aki saját viccein a legjobban mulat, s a könnyei csorognak a kacagás­tól, miközben hallgatósága bosszankodva várja a poént. A vicces embereknek azon­ban még sok fajtájuk ismeretes. A modern humortan több cso­portba osztotta őket. Egyik ilyen csoportba tarto­zik a lexikon-típus, magyarul homo lexikonaria humorianvs. Ezek betéve fújják a világ hu­morgyűjteményét, s legkedve­sebb szórakozásuk más ' vicc- mssélők poénjait lelovöldözrti. Ha álmukból felkelted őket, Arisztidtől Mórickáig elfujják a klasszikus vicctörténetet. A másik csoportot közönsé­gesen poéngyilkosoknak hívják, tudományos nevük „Mensch ergeredich nicht”, avagy „Em­ber ne mérgelődj”. Mert ember legyen a talpán, akit nem üt meg a guta. amikor idegei pat­tanásig feszülve várják a hosz- szú anekdota után a vidám csattanót, de mindhiába. Pont a poént felejti el mindig az a gazfickó, aki arra született, hogy bosszúságot okozzon em­bertársainak. Az urbus faciamus, vagyis fa­pofák csoportja különösen a na­gyobb városokban, valamint a kisebbekben, meg falvakon és tanyákon elterjedt. Jeges han­gon, arcizom-rándulás nélkül mondják el a legmulatságosabb történeteket, s közömbösen né­zik körülöttük az asztal alatt fet rengő, nevetőgörcsben ránga­tózó embereket. Tán még az sem hozná ki sodrukból őket, ha valrmelyik áldozatuk nevet- táben vasdoronggal csapkodná a fejüket. A szenvedélyes közbeviccelők, vagyis a bosszantusz pimaszusz népes csoportja pimaszul azzal bosszantja a viccmesélőt, hogy amikor az a legizgalmasabb részletnél tart, akkor jut eszé­be egy újabb ragyogó vicc. Ilyenkor aztán nyomban közbe­vág és a maga viccét kezdi me­sélni. A lükeusz bohocianusz nem­csak szavakkal, hanem heves gesztikulálással, mulatságos fintorokkal kíséri művészetét. Nem a vicceinek, hanem rajta, saját magán nevetnek az em­berek. Aztán akadnak olyanok, akik „hallottad?” — felkiáltással ra­gadják meg kabátod szegélyét és ellentmondást nem tűrve me­sélik újra meg újra a már száz­szor megúnt, szakállas viccet. Ezer veszély leselkedik utcán és hivatalban, otthon és idege­neknél a gyanútlan emberekre. Soha nem tudjuk, melyik faj­tának leszünk az áldozatai. Ép­pen ezért óva óvakodjunk a vicces veszedelemtől, de ha már karmaiba kerültünk, viseljük sorsunkat megadással. Az el­ítélt is így tett az akasztófa alatt amikor a hóhér a leg­újabb Arisztid anekdotába kez­dett... gy. i- gy­nevelési rendszer nem tud meg­valósítani. a fogékony gyerme­keket helyes irányba terelni. A komoly pedagógiai tanulmányt nyújtó film izgalmas, érdekes cse­lekményével mind a gyermekeket, mind a felnőtteket mindvégig le­köti. Ismét műsoron: Szállnak a darvak A világsikert aratott szovjet filmet ismét műsorra tűzték a ma; nappal Nyíregyházán, a Gor­kij moziban. Wem új film, de úgy érezzük, ama kevés filmek egyike, amelyek soha nem vesz­tik el újszerűségüket, varázsukat. Igen sok kívánság hangzott el, hogy ismét bemutassák. Mozgalmas nap lesz a Móricz Zsigmond Művelődési Házban A városi pártbizottság és az SZMT meghívására jutalom-elő­adáson vesznek részt a munka­versenyben jó eredményt elért dolgozók. Az előadás a Móricz Zsigmond Művelődési Házban lesz, melyen fellép Marsai Mag­da, a Csokonai színház művésze. Molnár Sándor, Dudkiewitz Mik­lós és az SZMT 30 tagú szimfo­nikus zenekara Tőzsér József és Vámos Mihály vezényletével. Az előadás délután 5 órakor kezdő- dik. Ma este 8 órától pedig az Ál­lami Déryné Színház Schubert: Három a kislány című operettjé­vel lép fel. S V i c c es emberek

Next

/
Thumbnails
Contents