Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-17 / 272. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Ara 50 fillér 1959. NOVEMBER 11. KEDD A pár! tömegkapcsolatáról (3. oldalon.) Nyíregyházi emberek, bérházak (4. oldalon.) A Kelet magyar ország sportja (6. oldalon.) Nagyobb Önállósággal? több saját erővel a korszerű szocialista mezősazdasásri nagyüzemek kialakításáért Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról A termelőszövetkezetek számszerű növekedésében, szervezeti m gazdasági megszilárdításában az idén jelentős eredményeket eitünic eL Különösen régi termelőszövetkezeteink növelték tovább ebben az évben gazdálkodásunk színvonalát és a tagság jövedelmét. E jelentős fejlődéshez hozzájárult a 3004/1958., valamint a 3004/1959, számú kormányhatározat is. A termelőszövetkezetek fejlődésében bekövetkezett örvendetes változás, a kis- és középparasztok tömeges belépése és a terme- lőszövwüiezetek gazdasági megerősödés* új helyzetet teremtett. Ennek következtében szövetkezeteink ma már nagyobb saját erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeknek az eddiginél fokozottabb cs ésszerűbb felhasználását az állam sokoldalú gazdasági segítséggel egészíti ki. A kormány támogatása arra irányul, hogy a termelőszövetkezetek mielőbb belterjesen gazdálkodó és jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. Ezt a célt szolgálja a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent 3004/2/1959. számú határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatásról, A legnagyobb segítséget az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek kapják. Fontos feladat a belterjessel; Jelentős támogatást nyújt az állam a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának kialakításához, , Különösen nagy súlyt helyez a határozat a szövetkezetek talajerőgazdálkodásának fejlesztésére : kedvezményesen kapják a zöldtrágyázásra szükséges vetőmagot, a mű- trágyaigényüket az állami gazdaságok mellett az egyéni termelőket megelőzve elégítik ki. Az ez évben alakult, vagy jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezeteknek az alakulást, illetve területnövekedést követő két éven át továbbra is a nitrogén-műtrágya vételárából 25, a foszfor-műtrágyából 50, a káliműtrágya vételáréból pedig 75 százalékot engednek el. A talaj- javításhoz szükséges anyagokat a rendeltetési állomásra szállítva, az állam továbbra is térítés nélkül biztosítja a termelőszövetkezeteknek, s viseli a gépi talaj ja-1 kedvezményeket kaphatják, mint vitás költségeinek 50 százalékát. * az új öntözőtelepek építésénél. Növény védőszerek — kedvezményes áron Igen számottevő a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés kialakítását elősegítő kedvezmény. Hitelelengedésben részesülnek többek körött azok a termelőszövetkezetek, amelyek rendszertelenül telepített sűrű gyümölcsösüket felújítják, illetve amelyek parlagterületeken legalább 10 katasztrális hold nagyságú gyümölcsöst vagy szőlőt telepítenek. A megállapított feltételek teljesítése esetén a telepítésre fordított összes költség 80 százalékát kitevő hitel engedhető el. Az öntözött területek növelését elsősorban a meglévő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával kell biztosítani. — Gondoskodni kell az egyszerű vízszerzési lehetőségek megfelelő hasznosításáról. Ennek elősegítésére a termelőszövetkezetek ugyanazokat a hitelelengedási jáztassák le, s utána hizlalják meg az anyát is, a borját is. A határozat intézkedik a közös sertés-, juh- és baromfiállomány fejlesztésének állami támogatásáról. Továbbra is középlejáratú hitelt nyújtanak a termelőszövetkezetekbe bevitt jószág ellenértékének kiűzetéséhez, valamint az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek részére tenyészállat-állományuk kialakításához. Sok tsz-nnket érint a zöldség- gyümöícsértékcsítés új lehetősége A növényvédelem hatékonyabbá tétele érdekében a termelőszövetkezeteket ellátják nagyüzemi növényvédő gépekkel és a gépvásárlást hitelnyújtással is előmozdítják. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőktől mentes terményt, illetve terméket állítanak elő, a feltételek teljesítése esetén — a rézgálic kivételével — a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Fontos intézkedést tartalmaz a határozat a termelőszövetkezet állatállományának fejlesztéséről is. Legfőbb feladatként a saját tenyésztői munka fokozását és a háztáji állatállomány szaporulatának megvásárlását jelöli mag. A közös szarvasmarha-állomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a temtalőszövetkize- tek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. A közös állomány növelése érdekében a termelőszövetkezetek kössenek szerződést tagjaikkal a háztáji gazdaságokban tartott jóminősá- gű borjak felnevelésére. A termelőszövetkezetek a ten észtési célokra nem megfelelő, de szaporításra még alkalmas teheneket és üszőket legalább egyszer borA határozat hangsúlyozottan rámutat arra, hogy a szövetkezetekben termelt gyümölcs-zöldségfélék átvételére ösztönző szerződési feltételeket kell megállapítani és gondoskodni kell arról, hogy a szerződésre lekötött egész területről származó árumennyiséget — amennyiben az a minőségi követelményeknek megfelel — átvegyék. Az ipari központok zöldség- és gyümölcsellátásának javítása estiekében mód van arra, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül kössenek szerződést kiskereskedelmi vállalatokkal, föld- művesszövctkezetekkel, intézményekkel, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az évi kiadásokhoz szükséges pénzügyi alapot az áru szerződéses lekötésével szerezhetik meg. Szerződés esetén a régi termelő- szövetkezetek pedig a szerződéses fedezet 80 százalékának erejéig rövidlejáratú hitelt kaphatnak. Ez a hitel lehetőséget nyújt a munkaegységelőleg fizetésére is. Amennyiben a termelőszövetkezet teljesíti, illetve túlteljesíti a száz holdra jutó árutermelési mutatót, hitelelengedést kap. Ha esedékes hitele nincs, a kedvezményként kapott összegeket a szövetkezetek pedig a szerződéses kell jóváírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszközeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetekben Végzendő gépi munka továbbra is a gépállomások feladata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Ások a termelőszövetkezetek, amelyek a gépeket nem tudják teljesen saját erőből megvásárolni, anyagi erejükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő, hat-nyolc éves beruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások kötelesek a termelőszövetkezetek részére a szükséges gépjavításokat a kedvezményesen megállapított díjért elvégezni és üzemanyaggal, illetve alkatrészekkel is segíteni. Jelentős kedvezmények a gépi munkánál A határozat intézkedik a gépimunka díjtételeiről, amelyeket a régi, az új és a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezeteknél különböző mértékben állapít meg. A szántás díja normálholdanként az új éí — terület- növekedésük mértékéig — jelentős területtel megnövekedett termelőszövetkezetek részére gazdálkodásuk első évében 60 forint, a második évben 80 forint, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 100 forint. Az ekével végzett tarlóhántás díja holdanként az első évben 30, a második évben 40, a régi termelőszövetkezetekben pedig 50 forint. A tárcsás tarlóhántás d'ját ennek megfelelő arányban állapítják meg. A traktorral végzett szállítási munkák díja óránként az új és — területnövekedésük mértékéig — a megnövekedett termelőszövetkezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 32 forint. A kombájn aratás díja egységesen holdanként 180 forint, az aratógéppel történő aratás díja holdanként 130 forint. A gabonacséplás díja változotlan marad. A gápál- lömási dolgozók a termelőszövetkezetek terméseredményeinek növelésében és a gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozottabban érdekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgozó traktorvezetőket — a tervek túlteljesítése esetén — jutalomban részesíthetik. A saját erőből történő beruházások elősegítése érdekében az új kormányhatározat 19G0-tól kezdve beruházási kedvezményeket biztosit. Kimondja többek között, hogy a hároméves, vagy annál régebben működő terme ló szövet* kezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 19 százalékát meghaladó mértekben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját erőből beruházott összeg mértékéig hi« telelenged és ben részesülnek a beruházás esztendejében. Au első és másodéves termelőszövetkezeteknél a kedvezmény a saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet. A hitel« elengedés mértéke sem a régi« sem az új termelőszövetkezeteknél nem haladhatja meg az ért folyamán megvalósított összes beruházások értékének 50 százalékát. Egyszerű épületeket — saját erőből A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításához szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a termelőszövetkezetek állóalapjainak növelése érdekében a határozat előírja: továbbra is szem előtt kell tartani, hogy ac építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt a jövőben is túlnyomórészt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hangsúlyozza, hogy a növendékállatok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emeljenek saját erőforrásaik legteljesebb kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol kiemelkedő jelentőségű a sertéshúsárutermelés, a keretek elosztásánál a sertéstartással kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Az állam továbbra is hatékony támogatást nyújt a termelőszövetkezetek szervezeti megerősítéséhez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló, vagy egyébként arra rászoruló termelőszövetkezetek, — a menynyiben a vezetést saját erejükből nem tudjak megoldani — az elnöki feladatok ellátására felkérhetnek és einök'ké választhatnak olyan dolgozókat, akik politikai képzettségüknél és gyakorlati ismereteiknél iogva a szövetkezet irányítására alkalmasak. (Folytatás az 5. oMtlottj
