Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-14 / 270. szám

ÄMI Ä FÄLUT E R II E re JE T hedre/nicujes siildoucvclési akció indul Az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatósága széles­körű szerződéses akciót indít or­szágszerte a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban, va­lamint az egyénileg dolgozó pa­rasztok gazdaságaiban nevelt süldők értékesítésére. Az új süldőnevelési akcióban szerződés köthető minden jó csontozató, 8—20 kilós malacra, amelyet majd a szerződéskötés utáni 2—5 hónap alatt kell át­adni az Állatforgalmi Vállalat­nak, 40—60 kg. súlyban. Ha a termelő időközben meggondolja magát és nem süldőként, hanem kész hízott sertésként akarja át­adni allatait, jogában van ko­rábbi szerződését átváltoztatni a hízott sertésekre érvényes szer­ződésre. A süldőnevelési akció a szabadpiaci áraknál mindig 50 fillérrel magasabb kilónként árat, azonkívül teljes értékesítési biz­tonságot nyújt a termelőknek, sőt az Állatforgalmi Vállalat elő­leget is ad szerződésben lekötött állatok után. A jelenleg érvény­ben lévő szerződési árak szerint a pigmentnélküli bússüldőkért kilónként 15,50 forintot, a húsra keresztezett és a zsírjellegü sül­dőkéit 14,50 forintot kapnak a termelők. Ezek az árak az év közben esetleg bekövetkező árle­morzsolódás esetén sem » csök­kennek. A szerződéses termelők figyelmen kívül hagyhatják a szabadpiaci áringadozásokat, minthogy árcsökkenés esetében a szerződésben meghatározott árat mindenképpen megkapják, ár­emelkedés esetén pedig 50 fillér­rel mindig többet kapnak a ki­alakult szabadpiaci árnál: No­vember 15-től kezdve minden állatiéi vásárlónál lehet kötni sül­dőnevelési szerződést. Legújabb rendeleiek Korlátozták a baromfi- és tojás beszerzésével foglalkozó magán­kereskedők beszerzési tevékeny­ségét. A Magyar Közlöny 107. számában megjelent rende.et ér. telmében magánkereskedők me­gyénkben a tiszálöki járásban 1960 december végéig tojást, vagy élő baromfit nem vásárolhatnak és nem vehetnek át innen szár­mazó küldeményeket. A tilalom alól a járás terüle­tén telephellyel bíró kereskedők mentesülnek. A rendelkezés meg­szegői ellen szabálysértés, sú­lyosabb esetben bűntett elköve­tése miatt indítanak eljárást. Az előző esetben 3000 forintig terjed­hető pénzbírság, az utóbbi eset­ben pedig 6 hónaptól 5 évig ter­jedő börtönbüntetés szabható ki. Borhamisítás céljából cukor tá­rolása árdrágító üzérkedésnek minősül, állapítja- meg a Leg­felsőbb Bíróságnak a Mezőgaz­dasági Értesítő 44. számában köz­zétett törvényességi határozata. ★ Fontos rendelkezést tartalmazó utasítás jelent meg a Mezőgazda­sági Értesítő 43. számában a szü­lőszaporítóanyag kezeléséről, tá­rolásáról és szállításáról. A rész­letes tennivalókat az utasítás melléklete tartalmazza. ★ A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek is lehetővé tették alma és burgonya szállítását, amennyiben az általa üzemben tartott elárusító helyre kívánja az árut szállítani. Akár vasúton, hajón, vagy teherautón történik a szállítás, mindenképpen a MÉK által kiállított szállítási enge­délyre szüksége van, amin a SZÖVOSZ száraz bélyegzőjének is rajta kell lenni, A rendelet a Mezőgazdasági Értesítő 44. szá­mában jelent meg. 150 egyen i paraszt a jövőbe látott A közelmúltban a tiszálöki já­rás öt : községéből 150 egyénileg dolgozó paraszt jött össze Tisza- dobra, hogy megtek'nfsék a Tán­csics Termelőszövetkezet gazdasá­gát. A dolgozó parasztokkal cdt volt a szövetkezetben Szabó Mi­hály, a tiszálöki járási pártbizott­ság titkára és a járás országgyű­lési képviselője, Berki Zoltán elvtárs is. Első útjuk a határba vezetett. Kíváncsiak voltak a látogatók, hogy a Táncsics-beliek miként tudtak megbirkózni az őszi nagy szárazsággal. A zöloellő 50—60 holdas táblák azt bizonyították, hogy ezek a szövetkezetek mar a szárazsággal .szemben is csatát tudnak nyerni. Jól esett a szem­nek nézni, többen kézzel , is meg- borzolgatták, simogatták' az üde árpaleveleket. Olyan emberek voltak, akik a szótlan földdel is tudnak beszélgetni, nekik meg­szólalt a kövéret hajtó árpa zöld­je is. Ha az agronómus semmit nem mond, akkor is mindent , ér­tenek. » Bent a majorban sem ksebb 28 mozi, 21 kultúr ház Felszabadulás előtt a nyíregy­házi járás három községében volt csak mozi. Művelődési ház, vagy kultúrotthon egyetlen fa­luban sem működött. Alig más­fél évtized alatt elérték, hogy a járás harmincegy községéből már 21-ben van kultúrház és 28 köz­ségben van mozi. Jelenleg hat művelődési otthon építése folyik s így hamarosan minden község­ben lesz otthona a kultúrmunká- nak. R kerdélyassk túlteljesítették vállalásokat November 7-én értékelték az Ál­lami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat nyíregyház; kirendeltsé­gének munkáját, az utóbbi ne­gyedévre tett kongresszusi ver- senyvállalások teljesítését. A vállalat dolgozói, a kongresz- szusi versenyben tervüket min­den vonatkozásban túlteljesítet­ték, s a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 32-ik évforduló­ján újabb vállalásokat tettek és a kongresszusi munkaversenyt áprilisig terjesztették ki. A dolgozóknak a november 7-1 ünnepségen kiosztották a megér­demelt „Kiváló dolgozó'’ jelvé­nyeket és az azokkal 5 áró pénz­jutalmakat. Reméljük, az áprilisi versenyszakaszt is hasonló ered­ményekkel fejezik majd be. Épül a tanácsháza Penyigén társadalmi erőből épül fel a községi tanács háza. Előtérben az új orvosi rendelő, hátul a regi tanács­háza látható, amit kultúrházzá alakítanak át. Jnfalmat, kitüntetéseket kaptak a szabolcsi gyógyszerészek A megyei gyógyszerészek, tech­nikusok és a Gyógyszertári Köz­pont dolgozói november 7-én ün­nepi gyűlést tartottak. A gyűlé­sen részt vett dr. Kedvessy György, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Gyógyszerész Kará­nak vezetője, dr. Mcskovits Ká­roly, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vehetője. Héri István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének me­gyei titkára, valamint a szomszé­dos Hajdú-Bihar megye Gyógy­szertári Központjának igazgatója, párttitkára és vezető szakfelügye­lő gyógyszerésze. Az értekezletet Nagy László -1 megyei főgyógyszerész, igazgató nyitotta meg, majd ünnepi beszé­de során a megye gyógyszertári hálózatának fejlesztésével, a gyógyszerellátás területén elért eredményekkel, á gyógyszerészek munkájában fellelhető hiányossá­gokkal foglalkozott. A beszámolót vita követte, majd a jó munkát végzett dolgo­zók kiváló-jelvényeket, oklevele­ket, jutalmakat kapta c. Ebédszünet után a dolgozók megválasztották a megyei szak­csoportvezetőséget, majd szakelő­adás következett. Befejezésül a gyűlés résztvevő, megtekintették a most korszerűsített nyíregyházi éjjel-nappalos gyógyszertárat. Fásítják a Guszev,— és a Ságvári telepet Többezer fát ültetnek el a Vá­rosgazdálkodási Vállalat dolgo­zói a fagy beálltáig a nyíregy­házi utcákon. Pótolják a sorfái hiányait, s a be nem ültetett te­rületeken is új sorokat kezde nck. Jelenleg a Guszev-telep kör nyékét ültetik. A Ságvári-telepen a dolgozók társadalmi munkában e-ddig 17' fát ültettek el, s újabb 100 fa üi telesét vállalták. meglepetések érték őket. Amikor a százhúsz anyakocát egyszerre befogadó íiaztatóba mentek, az ott látott rend," tisztaság és szak- szerűség nyomán többen azt je* gyezték meg, hogy nem sertésnek, hanem embernek is megfelelné ez a gyönyörű épület. A tehénistállóban a gépesítés tetszett legjobban. Különösén so­káig nézegették az önitatót. A tehenészeknek nem kell már ka­ron sok mázsa vizet kiemelni’ a kútból. Akkor iszik a jószág, ami­kor akar. Azt is megállapították, hogy nemcsak- az embereknek könnyebb, hanem hasznosabb, termelékenyebb lesz a tehén is. Amióta önitató van, naponta nem kétszer-háromszor isznak a tehe­nek, amelyiknek jól esik tízszer is beledugja az orrát a csészébe. Jobban értékesítik a takarmányt, több a tej is. , . .. f: A szemle után ízlel es ebéd mel­lett a kultúrházban hosszan elbe­szélgettek a vendégek a szövetke­zet tagjaival. Hasznos nap volt, 150 dolgozó paraszt a jövőbe- lá­tott. . . ■ ■ - - «í Cs. B. Átadták rendelte&séntk az MHS emeletes neveiftházát A napokban adták át rendelte­tésének a Repülőtér mellett a Magyar Honvédelmi Sportszövet- ,ég megyei elnökségének ! nevélő- rázát. Romos épületekből, kévés amogatással és több mint 200 ;zer forint értéket kitevő társa- Tumi munkával emeletes épüle- et hoztak tető alá a repülőklub, i motorosklub és a városi MHS alapszervezetek szorgalmas mun­kásai. Az épületben helyezik el i szövetség tanfolyamait, oktató- ermeket, hálószobákat, étter­mit A tél folyamán ugyancsak i.rsadalmi munkában készülnek 1 a klubok számára az itt., elhe- ytzendő szemléltető eszközök, különféle metszetek A létesit- nény elősegíti a szövetségben íö- yó nevelés magasabb szííivóná- át, különösképpen nagy élőpyt yújt a 'tehergépkocsi-oktatáshoz és a repülést kedvelők nevélésé- jen. A termek berendezése már olyik és rövidesen megindul az il-t a sportszövetség új otthoná­ban. Az apák felelősségéről Több, mint egymillió frrnt értékű áru cserélt gazdát n csengeri vésíron A csengeri járás szövetkezetei napokig készültek a szövetkezeti vásárra. Bő árukészlettel megra­kott sátrak azt igazolták, hogy a szövetkezeti vásár megrendezé­se, árufelkészültsége a vásárlók megelégedését váltotta ki. Az áruellátás kielégítő volt. A vásár két napja alatt több, mint egymillió forint értékű árut adtak el. Kiemelkedő eredményt ért el a csengeri fmsz. amely félmillió forintot forgalmazott. Ilyen hatalmas forgalmat a szö­vetkezeti egységek egy-egy vá­sár alkalmával Csz.ígcr. község­ben még nem bonyolítottak le. A vásáron résztvevő csengeri, gacsályi, poicsalmai, tyukodi, mátészalkai és fehérgyarmati, va­lamint. a nyírbátori fmsz-eK min­den dicséretet megérdemelnek, mert jó munkájukkal bebizonyí­tották azt. hogy a reájuk bízott feladatokat szocialista szektorhoz méltóan hajtják végre Kiss Lajos 4 XX. szazad zenéje a TIT-ben Vasárnap délután fél hat órai j kezdettel Pongrócz Zoltán, a d-b- j receni Zeneművészeti Szakiskola | tanára „A XX. század zenéje’’; címmel előadást tart a TIT í, klubhelyiségében. Áz előadást I hanglemezbemutatóval illusztrál-1 jók. Érdeklődőket, zen-;barátakat j szívesen látnak. Belépődíj kit lo- í rint. A z egyik családnál heves perpatvar támadt. Másutt is van ilyen. Ez a perpatvar, azonban tartalmában felülmúlja az átlag perpatvarokat. Amolyan lelki, szellemi okokból kerekedett a tájfun. Az ember oda vágta hitvese fejéhez, hogy az elma­radt az élet, a világ dolgainak ismeretében, elavult nézete; ma­gabiztos tájékozatlansága és kö­zömbössége szinte felháborítóak. Eszébe ;.utoU a régebben, ir. í.y- esett történet is! Mikor felesége társaságban olyasféle ki‘elej­tést tett, hogy Island Dél-Ameri- kában található... Nem öröm és dicséret ilyet hallani a szellemi létra maga­sabb fokán álló férfiúnak. Sőt egyenesen — mint az iménti eset is bizonyítja — veszekedés­re való ok. Kérdéses azonban, -vajon — a nem éppen remek­írók nyelvén .. lepergett párbe­széd — meghozta-e a kívánt sí kert, okosabb lett-s ezzel ár annyira elmarasztalt asszonyka 7 Vgslogika nélkül leszűrhető - a tanulság- ettől bizony egy csöp­pet sem lett. okosabb egyik fél sem, legfeljebb tovább romlott, a családi összhang. Sajnos, a férj a családi vihar után is meg­maradt a szellemi létra ama fokán, buzgón olvasott, tanult és értekezletekre járt, az asz- szony pedig nem jutott tovább az ábécé ismeretén és naponkénti lekopogtatásán, — mivelhogy gépírónő volt egy vállalatnál. Maradt minden a régiben. Az asszony makacsul és önfeledten hódolt a tudománytól idegen fel­fogásnak. Sajnos, nemcsak eb­ben tanúsított elmaradottságot, hanem mindennapjaink megíté­lésében is. A régi vágású kispol­gári családból örökölt nézeteivel „emésztette” a férjét. Mákszem- nyi egység nem volt a család­ban. s a gyermekek nevelésében. Amit.délelőtt mondo-tt a gyerme­keknek az anya, annak ellenke­zőjét magyarázta este az apa. S ez így megy napról-napra. |V selünk sajnos, nem egyedül-. álló. Sok családban hiány- - zik még a családi nevelés össz­hangja. Más szellemet sugall az apa, másat az anya. A kettősség rátapad a gyermek egyéniségére, kibontakozó szemléletére, útke­resésére. Hiába várnak eligazí­tást, a legigazibb magyarázatot mindarra, amire kíváncsiak — ilyen körülmények között — nem kapják meg. Hihetetlenül komoly ezért a szülők felelős­sége. Elméletileg az apának és az anyának egyaránt, ámbár gya„ korlatilag nagyobb a családi gondok nagyját vállaló apának; Erre mutat példánk is. Ha szem­tanúi és bizalmasai lettünk vol­na a vitázó férjnek és feleség­nek először a férjet kellett vol­na megkérdezni: igazában mit tett azért, hogy felesége helyes világnézetet, helyes elveket vall­jon és lépésröl-lépésre megköze­lítse őt az általános műveltség­ben? Vajon megtett-e csak any- nyit, hogy minden magyarázat nélkül odaadott volna néhány 3

Next

/
Thumbnails
Contents