Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-13 / 269. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ära 50 fillér 1959. NOVEMBER 13, PÉNTEK Bevonulok (Riport a 3. oldalon) Hogy »tűnjenek ax assxonyi gondok (Cikk a 2. óldalon.) V Keletmagyarország sportja (6. oldalon) II Szaboícs-Szafmár megyei maloműzemek legnagyobb többsége mér teljesitette évi tervét vatala közli: A Minsztertanács csütörtöki ülésén a Földművelésügyi Minisz- ,tórium előterjesztésére megtár­gyalta és ellogadta a termelőszö­vetkezetek megerősítéséhez és fej­lesztéséhez nyújtott állami támo­gatásról szóló 3044/2 1959. számú kormányrendeletet. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a termelőszövetkezetek tartozásai­nak rendezéséről szóló 66/1958. számú rendelet rendelkezéseinek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában készített rendeletterve­zetet, majd meghallgatta és tu­Megyénk fejlődésével együtt növekednek az emberek igényei is. L’z tette szükségessé, hogy fe­lülvizsgálják a megyei állami és szövetkezeti vendéglátóipar hely­zetét: megfelelnek-e a korszerű igényeknek, milyen sürgős vál­toztatásokat kell eszközölni? A vizsgálatot Lázár Géza elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóiban Főiea/satóságá­nak vezetője irányította szemé­lyesen, s számos hiányosságot, sürgős tennivalót állapított meg. Nagyobb hálózatot, korszerűbb kiszolgálást a nyirogyháziaknsk A vizsgálat megállapította, hogy egy olyan 56 ezres lakosú me­gyeszékhelynek, mint Nyíregyhá­za, nem kielégítő a meglévő vendéglátóipari hálózat. Kevés a szállodai férőhely. Nagy szük­ség lenne a város főterén egy gyorskiszolgáló bisztróra. Ezt lét­re lehetne hozni a Szabolcs étte­rem III. osztályú üzemrészének és a szomszédos raktárépületnek a helyén. Helytelen, hogy a vállalat csak egyetlen borkóstolót létesített a város belterületén, s az sem meg­felelő, mert az udvarból vezet a lejárat a pincébe. Több. színvo­nalasabb borkóstolót kell létesí­teni. Nyíregyháza külterülete, a Gu- ízev, és Friedmann telepek kör­nyéke nincs megfelelően ellát­va. .Főként helyiség kérdésén mú­lik a megoldás. Amennyiben például megfelelő helyiséget tud­na a város szerezni, a miniszté­riumtól ingyen kapna a vállalat egy önkiszolgáló étteremhez szük­séges gépi berendezést és teljes felszerelést. Beváltak a kisvendéglők. Reggelit a cukrászdákban! A vizsgálat megállapította, hogy a vállalat helyesen változ­tatott profilokat. A II. osztályú Tisza étteremből átalakított kis­vendéglőt a lakosság például na­gyon megkedvelte, s kedves, domásul vette a Szövetkezetek Országos Szövetsége jelentését a lakosság 1959—60 évi burgonya­ellátásáról. A Minisztertanács ezután a Magyar Szabványügyi Hivatal el őter jesztésére kormány rendel e- tet fogadott el a szabványosítás­ról. A rendelettel módosította a háztulajdonosok felmondási jégá­ra vonatkozó 30/1953/4 15. korm. számú rendeletének 1. paragrafu­sát. A módosító rendelet szerint a í elmondási tilalom határideje 1962. december 31-ig meghosszab­bodik. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) ebédlő, vacsorázó helye lett. He­lyes volt, hogy néhány szoros el­számoltatáséi italboltból is kis­vendéglőt alakítottak, de ezeknél a megoldás mégsem végleges, mert a söntés-részeknél megma­radt az állófogyasztás. Helytelen, hogy a nyíregyházi éttermekben délben nem kapható frbsonsült. A nagyobb városokban sokan reggeliznek cukrászdákban. Ná­lunk ezt még azért nem lehetett megvalósítani, mert a cukrászdák reggel 8-ig még nem kapják meg a friss kalácsot, brióst. A cuk- rásztarmelő üzemre vár az a feladat, hogy . c süteményeket időben készítse el. A város büféáruellátása meg­felelő, lángos, vagdalt hús, pogá­csa mindenütt Tcaphato. Igen he­lyes kezdeményezés volt az ebé­dek és vacsorák házhoz szállítása. E kezdemóm-ezést a jövőben to­vább lehet fejleszteni. Helytelen volt viszont, hogy nyáron a Szabolcs étterem bejá­ratát bezárták, s csupán a kert­helyiséget tartották nyitva. Jövő­re ne c^ak a kerthslyiséget üze­meltessék. hadd menj°n a vendég oda, ahová akar. A Szabolcs ét­teremben egyébként a konyha is kicsi, felszerelése hiányos. Az éttermek választéka meg­felelő. menük és zónák minden­kor kaphatók. Még a felszolgá­lás színvonalán kell javítani: a szervírozó shoz alátét, s minden­kor szalvéta és víz is szükséges! Sóstónak cukrászdát, a siramfhoz melegkonyhát! Sóstónak hiába volt cukrászdád ja, cukrászsüteményeket mégis sokszor hiába kért a vendég. Cukrászt kell alkalmazni a jövő szezonra. Hiba volt, hogy, a szállót sem a rendeltetésének megfelelően használták: a svájci lakban 9 szobát munkásszállónak adtak ki. A szállodai tisztálkodási le­hetőségek nem feleltek meg az igényeknek. Helyes lenne, ha a svájci lakban a kisvendéglő he­A harmadik negyedév befeje­zésével, kiértékelve a megye ma­lomüzemeinek munkáját — a kongresszusi vállalások végrehaj­tása terén — a dolgozók igen jó eredményt mutattak fel. A FELAJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSE A legjobb eredményt a többlet­Állami gazdaságaink feladata, hogy példát mutassanak a nagy­üzemi termelésben fiatalabb test­lyébe cukrászdát létesítenének, hiszen úgyis ott van a meleg­konyhás étterem. A nyár folyamán feketekávét csak az esti órákban lehetett kapni, pedig négy főzőgép is áll a vállalat rendelkezésére. Ügyanez volt a helyzet a tour- mix-italokkal is: hiába volt tour- mix-gép, tourmix-italt hiába ren­delt a vendég. Igen ,rossz volt a fagylalt minősége is. A vizsgálat azt javasolja, hogy a melegvízú strandon létesített kis büfé helyett melegkonyhás egységet állítsanak a vendégek rendelkezésére. Bővíteni a szövetkezeti hálózatot, gondoskodni a jégről í A megye vendéglátóiparának 60 százaléka a szövetkezeteké. Itt is a hálózat a többi megyé­hez képest csekély. Osztályokba sorolásuk helyes, reális. A vidé­ki cukrászdák termelőüzemei, az éttermek konyhái kicsik, a fel­szerelés korszerűtlen, több he­lyen még a régi magántulajdo­nostól átvett felszereléssel dol­goznak. A nagykállói cukrászdá­ban például egyáltalán semmi­lyen gépi felszerelés nincs. Vidéken idén általános volt a jéghiány. Fontos, hogy az illeté­kesek már most készüljenek a nyári szezonra, s gondoskodjanak a jégellátás megszervezéséről. Hiba volt az is, hogy több helyen a kötelező választékot nem tartották be. A vizsgálat nem volt ■-.red- ménytelen. Az illetékesek intéz­kedési tervet készítettek, s an­nak alapján folyamatosan meg­szüntetik azokat a hibákat, hiá­nyokat, amelyeket a vizsgálat so­rán feltártak. S ez reméljük, hogy a megye és a megyeszék­hely vendéglátóipari ellátásában mielőbb megmutatkozik... Cy. I. Gy. teljesítés sorrendjének megfele­lően a Nyírségi, a Mátészalkai, Mándoki, és a Fehérgyarmati Malomüzem dolgozói érték el. A vállalat, a párt és a szakszerve­zet vezetősége, jó munkájuk el­ismeréseként mint élenjárókat, dicséretben részesítette. A Nyírségi Malomüzem 1959. teknek. A gazdaságokban alkal­mazott fejlett agro- és zootech- nikai módszerek segítségével olyan eredményeket érnek el, hogy nagymennyiségű árut adnak a népgazdaságnak, vetőmagot, te­nyészállatot a termelőszövetkeze­teknek. — A kibontakozott ver­senymozgalom újabb lökést adott a gazdaságos termelés további javítására és nagyban megnövelte az árutermelést. A Kemecsei Állami Gazdaság dolgozóinak munkaversenye olyan erőt képviselt az idei gaz­dasági évben, amely megmutatta, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság­ban nincsenek korlátjai a hoza­mok növelésének. A dolgozók erő­feszítése meg is hozta az ered­ményeket. A* gazdaságban vállal­ták, hogy kétmillió forint érték­kel növelik az idei eredményeket s a legutóbbi értékelés szerint már négy és félmillió forintnál tartanak. Majdcsak minden terményféle­ségnél túlteljesítették tervüket és a kongresszus; felajánlást takar­mánygabonából kétszeresére, ku­koricánál, évelő pillangósoknál másfélszeresére, cukorrépánál háremszorosára, tejnél négysze­resére és bornál nyolcszorosára teljesítették. Az almatermelés 650 ezer és a vadrezervátumban való nyúltenyésztés 450 ezer fo­rint többletjövedelmet hozott. Érdemes volt versenyezni a gazdaság dolgozóinak. Bizonysá­gát adták a szorgalmuknak, le­leményességüknek és az ügy irán­ti szerete'.üknek. Ezen túlmenően nem lesz közömbös az sem, amit majd nyereségrészesedésként kap­nak a dolgozók a versenyben való helytállásuk elismeréseként. A nyíregyházi járás termelő- szövetkezetei 3,5 mázsa kenyér­ÁLTALÁNOS ISKOLÁT AVATNAK KISVARDÁN November tizennegyedikén dél­után fél öt órai kezdettel a tan­testület és a szülői munkaközös­ség rendezésében tartja a kis- várdai hármas számú általános iskola a nemrég felépült iskola avató ünnepélyét. évi tervében kilenvenegyezer- nyolcszáz forintot vállalt. A párt­kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményeként azonban, már a harmadik ne­gyedév végén nemcsak elérték ezt az összeget, de túl is szárnyal­ták azt. Mintegy száz tizen egyezer há­romszáz forinttal haladták meg a tervvállalást. Hasonló eredmények születtek a mátészalkai és mándoki üze­meknél is. Évi tervüket messze­menően túlteljesítették. A MUNKA VERSENY SORÁN a harmadik negyedév befejezé­séig, az elért eredmények alap­ján a túlteljesítés összegét figye- lembevéve első a Nyírbátori Villanymalom. A következő két helyet a versenyben a Nyírségi Malomüzem és a Mátészalkai MalomUzem fog­lalják eh Figyelembevéve, hogy az első kettő adottsága viszonylag a leg­rosszabb, jó munkájuk külön el­ismerést érdemel. MINDEN HÓNAPBAN TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOK Az üzemek minden hónapban — tizediké és húszadika között — termelési tanácskozásokon ér­tékelik a végzett munkát, és megbeszélik. meghatározzák a soron következő feladatokat. Ezeknek az összejövetelknek is nagy részük van abban, hogy négy üzem kivételével a többi már éves vállalását is túltelje­sítette. Vállalati összességben, tehát a megye összes malomüzeme, a többielkihozatal terén az 1959-es évre 1 586 000 forintot tervezett. Ezidáig ezt az összeget 1 284 000 forinttal még meg is növelték. A TERVEN FELÜL VÁLLALT termelési értéknövekedés a mun­kaversenyen belül, a jó anyag- gazdálkodásnak, a megfelelő energiakihasználásnak és a több- letkihozatalnak az eredménye, így az üzemek teljesítése össze­sen a tervben előirányzottnál hatmillió hétszázezer forinttal nagyobb. A malomüzemeknél összesség­ben túlteljesítés mutatkozik. A lemaradt néhány üzem hiányos­ságait pedig közösen tárgyalják majd meg a novemberben sorra kerülő termelési tanácskozáson. Cs. G. gabonával termeltek többet hol­danként, mint az egyénileg dol­gozó parasztok. Ha a járás ka- lászcsterületét nagyüzemileg mű­velték volna, 50 ezer mázsa bú­zával, 30 ezer mázsa rozszsal és 10 ezer mázsa árpával termett volna több a járásban. Ez a mennyiség mázsánként 200 fo­rintos áron értékesítve 18 millió forinttal gazdagította Volna a já­rás dolgozó parasztjait. A Ittz-ek erősítéséről, a Jakosság ImrgonY aeílátásáról, a háztulajdonosok felmondási tilalmának meghosszabbításáról tárgyalt a Minisztertanács A kormány "Srjékoztatási Hi­Javítani kell a külterületek ellátottságát, a felszolgálás színvonalát — állapította meg a minisztériumi ellenőrzés Sürgős tennivalók a vendéglátóiparban Megkétszerezték kongresszusi vállalásukat a Kemecsei ÉHauii Gazdaság dolgozói véreiknek. a termclőszövetkeze­Egy kitűnő statisztika a nyíregyházi járásból

Next

/
Thumbnails
Contents