Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-11 / 267. szám
AZ IDŐ HALAD — MÁRIAPÓCS MARADJ eszik meg a takarmányt mint a földről. Idős, gondban és bajban megöregedett ember áll előttünk. Van vagy hatvanöt—hetven éves. Rongyos kabátját vastag drót fogja össze. Szegénybe tán csak hálni jár a lélek. Nem nehéz szóra bírni, s bizalmával nem akarok visszaélni. Nem írom meg a nevét. —” Volna itt miben gazdálkodni — mentegetődzik, amint a termelésre terelődik a szó. — Tizenegy holdam van. Azonban hat a petri határban (fekszik. Nincs hozzá munkaerő és odaadtam az adójáért. Elég az itthonit megművelni. Most is a testvérem fia hordja a trágyát. — Pedig tizenhat gyermeket hoztam a világra — perdül eli- bünk valahonnan a felesége. — Igaz. csak négy él belőlük. A többit elvitte a kórság. Születés és halál ki-bejárt a nagy templom szomszédságában meghúzódó viskóban. Pedig elég közel voltak „a csodákat művelő szűzanyához”. Talán az orvos! Igen, az segíthetett volna és a jobb anyagi körülmény. Azonban ennek is szűkiben voltak. A borongó» őszi idő mint ha megragadt volna Máriapó- csőn. Rátelepszik a háztető-ere fákra és mindenre, ami él, létezik. A napraforgókerítések, í zsuptetős házak még nyomasztóbban hatnak az emberre Minden olyan egyhangú, £ büszkélkedő kéttornyú templom, vagy a faluvégi ütött-ko- pott kápolna tövében. Tíz ház közül alig akad két cserép, vagy palástető, kényelmet, egészséget mutogató épület. Időzavarba kerülök Piránczkl Sándorral, a szövetkezet dolgozójával, amint mustrálgatjuk az utcákat, portákat és az embereket. Az őszön múlt el tizenöt éve, hogy betört a fény a faluba. A kastélyok és templomok árnyékából kiléphettek a pócsiak, és a napba nézhettek. Sok víz lefolyt, azóta a Tiszán, s mégis az orrunkba csap a régi idők áporodott szaga. Megkérdem újdonsült ismerősömet, aki a rohamosan fejlődő szomszédos Kislétára való, menjünk be az egyik szegénységről árulkodó udvarba. A gazda a düledező pajta előtt matat, s így csak bekukkantunk a kétvégű, szalmatetős, rogyadozó házba. Olyan Móricz Zsigmond-i időből való. A pitvarban szabadkéményes kemence ásítozik, mint az öregasz- szeny a sarokban. Tovább megyünk. A ház végébe ragasztott kis szűk istállót strájfa választja ketté. Két ló állhat benne. Nem láthatjuk meg, szépek-e vagy gebék? Trágyát hordanak. Amint a gazdájához érünk, akkor látjuk meg, hogy almás ládából szemetes zabot öntöget a szakajtóba. Csaknem több a föld benne, mint a szem. — A lovaknak készítem >— mondja kezét nyújtva — mert ebből csak könnyebben — A négy közül egy fiú — toldja meg a bácsi. Ügy örültem neki, hogy leszerelt Cs fütyörészve kezdett a munkához. De nem hagytak neki békét. Visszahívták s ott ragadt. Milyen is az élet? Mikor bent volt, kötéllel sem tudták ott tartani. Pedig megígérték neki, mivel büntetlenül töltötte le a két évet, ha aláírja a tovább- szolgólást, őrmestert csinálnak belőle. Hazajöt és mégis itthagyott. A hetekben nősül. A férjnél lévő három lány legfeljebb csak sütni jár haza. mivel az apjuk a liára építette a jövőjét, hagyják, hadd küszködjék. S a gazdaság egyre kopik. Jóformán csak kalászost termelnek. Abból sem sok hasznuk van, mert a föld unja már. Termelne a gazda cukorrépát cs más hasznosaob növényt, de ki művelje meg? Viszont a földhöz ragaszkodik, mint utolsó mentsvárához és nem meri aláírni a téesz belépési nyilatkozatot. Több jó szó kellene ide és nagyobb segítség, mint a falu többségének, hogy végre kiszabadulnának az ezeréves átokból, a föld és a vallás rabságából. Varga Gyula Megjelent az Érdekes Kalendárium A magyar traktor svéd répa- szedő és fejelő gépet visz. Mát a képen is látható, a munkagép a íraktor elejére van felszerelve. Tehát különbözik a magyar t pus- tól. (Azt az aratógéphez hasonlóan vontatja a traktor.) A gép amint kivájja a földből a répát, ■ögtön fejeli és a merítő há'őhoz íasonló drótkosárba továbbítja a evcleket. Az emelőkar mozgatásai önürítős. A lefejelt répákat jedig sorolja. Tíz óra alatt mintegy három kát. hold répát szed el és fejel. (Véleményünk szerint i magyar gyártmány sokkal prak- ikusabb és a világpiacon is na- jobb érdeklődésre tarthat szánok Különben az előző mellékletben ismertettük.) A könyvesboltokban, a falusi szövetkezeti boltokban és a bizományosoknál már kapható a dolgozó parasztság legkedveltebb egész évi olvasmánya és tanácsadója, az Érdekes Kalendárium. A több, mint 200 oldal terjedelmű kalendárium oldalanként Versenyt kezdeményesünk Szövetkezetünk dolgozói megértették, hogy a „Szövetkezet” című újság nélkülözhetetlen mindennapi politikai, gazdasági és kulturális munkájukban. Csaknem valamennyiüknek jár is a lap. Természetesen az abból tanultakat igyekszenek is felhasználni és bátran állítjuk, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetünk országos hírre tett nzert. Dolgozóink nemcsak magukra gondolnak. Azt szeretnék, hogy a választott vezetőségünkön kívül minél több tag is forgatná az újságot és nem csak megismernék abból szövetkezeti mozgalmunk feladatait, hanem mind tevékenyebben kapcsolódnának be a közösségi munkába. Ezért szövetkezetünknek mind a nyolcvan- három dolgozója vállalja — kongresszusi versenyfelajánlásaik kibővítéseként — hogy legalább egy—két szövetkezeti tagot meggyőznek az újság előfizetéséről. S ezzel mintegy 180 „Szövetkezet” fog járni a körzeti szövetkezetünkhöz tartozó két községbe. Versenyre hívjuk a megye minden szövetkezeti dolgozóját, ki - tud több szövetkezeti tagot meggyőzni a „Szövetkezet” címet lap járatásáról, illetve előfizetéséről, ez év végéig. Kassai József az igazgatóság elnöke Szabó Lajos az szb. titkára. Üdvözöljük a rakamaziak kezdeményezését s azt szeretnénk, valamennyi szövetkezetünk csatlakozna hozzá. A SZÖVOSZ versenyfeltételei alapján értékelni fogjuk a teljesítéseket. váltakozó, szórakoztató olvasmányokkal és szaktanácsokkal szolgál a mezőgazdaság minden ágara. Nem maradt ki belőle a még öregapánk korából kedvelt száz- esztendős jövendőmondó időjOa- lása, a gazdák kedvelt vásár- jegyzéke és még igen sok érdekes olvasnivaló, a fiatalokat érdeklő furcsaságok, Julis néni konyhai tanácsadója és még igen sok nemzetközi eseményt megörökítő írás. A színes fedőlappal ellátott Érdekes Kalendárium 10 forintos áron kerül eladásra. A műtrágyaszóró-gép — a vontató traktorral együtt — angol találmány és gyártmány. A vastartályba beöntött por- alakú cs szemcsézett műtrágyát egy vízszintesen elhelyezett, a traktor által meghajtott szórótárcsa teríti szét. A terítesti szélesség — a műtrágya fajtáktól függően — háromtól tíz méter szélességig terjed Mivel a műtrágyát nem tanácsos egy órán túl a föld felszínén tartari, ezért egy másik traktornak be kell boronálnia. Már pedig a földszerkezcténck nem használ a tömítés. Tehát jobb megoldás például a mű- trágyaszóróval kombinált vetőgép. Különben ezt a két hét múlva megjelenő mellékletünkben mutatjuk be. ^Önkiszolgálás" • (Egyes szövetkezeti boltokban a hanyag eladói; sok. szór figyelmetlenek, nem törődnek a vevőkkel, a boltba betérőkkel.) Egyik eladó a másikhoz: — Nem tudod, drágám, mikor vezetik be nálunk az önkiszolgálást? fi szerződés teljesítése kétoldalú dolog Megbüntették a késedelmeakedő baromfitenyésztőket Évről-évre mind szokásosabbá válik, hogy a baromfi tenyésztésére szerződést kötnek a szövetkezetek és a termelők. Ez helyes is, mert mindkét fél tói jár. A szerződéskötéssel a baromfitenyésztők biztosítva vannak, hogy a felnevelt baromfiak átvételre kerülnek még a tél megérkeztével, s jó pénz üti a markukat. A szövetkezetek előre megtudják például mennyi csirkére számíthatnak a nyári és őszi hónapokban, s időben félkészünkéinek az átvételre. Az sem mellékes, bogy a baromfit exportáló kereskedelmi szerv szállítási szerződést köthet különböző országokkal a magyar áru elhelyezésére. A termelők többsége látja ezeket az összefüggéseket és tisztában vannak azzal, hegy az aláírt szerződések nemcsak a szövetkezeteket kötelezik, hanem őket is. Mégpedig arra, hegy időben és megfelelő minőségben adják ét leszerződött baromfiállományukat. S elszámolnak a szerződést kötő szövetkezetekkel annak rendje-módja szerint, j Azonban nem minden termelő akar az egyenes úton járni. Van- | nak. akik tavasszal közelharcot I folytatnak a szövetkezeti felvá- I sárlóval a szerződés megkoté- [séért, az előleg és a csibék mielőbbi átvételéért. S mikor aljon az ő kötelességük teljesítésénél; ideje, elfelejtkeznek a szerződés rájuk vonatkozó részéről. S.öt, ha „zaklatják” őket, van mit hallgatniuk a szólni merő szövetkezeti felvásárlóknak. Ez történt Hodószon is. Bodnár Gyula huszonöt és ifjú Márta Árpád kilenc kiló baromfi leszállítását vállalta a tavaszon. Azon melegéhen át is vették a száz, illetve harminchat darab csirkét. Most pedig „megkötötték” magukat és nem akarják teljesíteni szerződéses kötelességüket. A szövetkezetiek türelme sem tart örökké. Jónéhányszor felszólították őket, mint a többi akadékoskodókat. Nem hajlottal; a jó szóra. S .végül bíróságra került az ügyük. Természetesen a szövetkezetnek lett igaza és meg kell fizetniük a csirkék árát. Sőt Bodnár Gyulának 275 és ifjú Márta Árpádnak 99 forint kötbért, s ezen kívül a járandó kamatot és perköltséget is meg kell fzetniük. Hasonlóan járt Vajda László szintén hodászi és Toldi Miklósné mátészalkai lakos is. A szövetkezetekkel kötött szerződések kétoldalúak és ezt éppen ideje lenne megtanulni a kötelességüket elhanyagoló termelőknek is. Látogatás a tiszalöhi Újtelepen A járás szövetkezeti dolgozói közül mintegy százhúszan vesznek részt a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Tisza- lökön az Újtelepre is ellátogattak a legutóbbi vasárnap, hogy a Szabadság téesz szomszédságában lakó egyéni dolgozó parasztokkal elbeszélgessenek. A gazdái; szívesen, fogadták a vendégeket és nyíltan megmondták: nagyon kíváncsian várják a téesz zárszámadásának eredményét. Hiszen gazdag termést takarítottak be és szép részesedést kell kapniuk a tagoknak. Házról—házra könyvárusítás Vasárnap a nyírbátori és a mátészalkai járások községeiben a földmüvesszövetkezeiek házról- házra könyvárusííást rendeznek. A szövetkezeti dolgozók otthonukban keresik fel a falvak dolgozóit, hogy a magyar könyvkiadás legszebb alkotásait bemutassák. A dolgozó parasztságot érdeklő szakkönyvekböl is visznek magukkal, de a gazdasszonyák igénye is kielégül a szakács-, horgoló és kézimunka könyvekből. A legújabb könyvsorozatra, az Aranykönyvtárra is fognak előfizetőket gyűjteni. A falusi házról-házra árusítást még ez évben a megye valamennyi községben megrendezik. A. küllőid mezőgazdaságában is fő feladaí: a gépesítés 5
