Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-10 / 266. szám

Két lépés előre, egy lépés hátra falán ezzel a kissé megváltoz-1 helyzet alakúlását az elmúlt hét taton Lemn-idézettel jellemez- viszonylatában, ehetjük legjobban a nemzetközi | Ljabb lépés u nemzetközi légkör enyhítésére Hruscsov elvtársnak a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa harma­dik ülésszakán elmóndott beszé­de tovább olvasztotta a hideghá­ború jegét. A nyugati kommen­tátorok is kénytelenek voltak majdnem egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedni, — ha meg akarták őrizni objektivitá­suk látszatát, — hogy a beszéd Szerves folytatása volt a nem­zetközi helyzet enyhítését célzó szovjet törekvéseknek. A beszéd­ben felvetett problémák, a meg­oldásukra való utalás s maga a beszéd hangja ugyancsak nehéz feladat elé állította a hideghá­ború avatott bajnokait, akik to­vábbra is a Szovjetunió agresz- szív terveiről szóló rémmesékkel próbálják fenntartani a feszített fegyverkezéshez szükséges nem­zetközi bizalmatlanság légkörét. Valamennyi kommentátor ki­emeli a beszédnek azt a részét, mely a kölcsönös engedmények szükségességére utal. Elurclialudás a leszerelés ügyében Hruscsov elvtárs a nemzetközi helyzet enyhülési feltételeinek középpontjába az általános le­szerelést áll.tctta. S ha nem is jeleni még megoldást, de bizta­tó jelenség, hogy az ENSZ 82 tagállama imponáló egyhangú­sággal határozott, amikor jóvá­hagyta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös határo­zati javaslatát. A javaslat a ja­nuárban összeülő tíztagú lesze­relési bizottság elé utalja a le­szerelési indítványokat. Megmu­tatkozott az is, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsé­ge támogatja a Szovjetunió ja­vaslatát, amely az általános és a teljes leszerelésre vonatkozik. — Már most is remélhető, hogy a leszerelési bizottság érdemlege­sen tudja majd tárgyalni a le­szerelési javaslatokat, mert öt tőkés országgal szemben, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaorszüág, Olaszország cs Kanada, öt szocialista állam, a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Románia és Bulgária képviselői ülnek le a tárgyaló- asztalhoz. Ennek a bizottságnak az összetétele sokkal kedvezőbb, mint a régebbi leszerelési bizott­ságoké volt, ahol a nyugati ka­tonai tömbök képviselői túlsúly- lyal rendelkeztek. Hátrálás a csúcsértekezlet elől A nemzetközi helyzet enyhíté­sét célzó erőfeszítések sorába szervesen beletartozik a kor­mányfők részvételével rendezen­dő csúcstalálkozó, vagy csúcs- találkozók folyamata. Itt az ál­lamok vezetői a legfelső síkon tárgyalva folyamatosan megol­dást kereshetnek a legfontosabb és legégetőbb nemzetközi kérdé sekben. Az angol, majd - Hruscsov az -«Egyesült Államok beli látogatását követően — a, amerikai hivatalos politika L elfogadta a közeli csúcstalálko­zóra vonatkozó szovjet elképze­lést. A francia álláspont azon­ban, amelyet Bonn is támogat a csúcsértekezlet mind távolabb; időpontra való eltolását tükrözte Úgy látszik, hogy ez az elképze­lés a nyugati táborban bizonyos sikert aratott, és ez évben mái •nincs kilátás a kormányfők ósz- szejövctelcrc. Nyugati ellentéte!* a háttérben- A találkozó időbeni elcsúszásá­nak okát kutatva alapvetőnek a nyugati hatalmak közötti ellen­téteket kell megjelölnünk. Az angol és amerikai vezetők ma már úgylátják, hogy előbb egy­más között kell megegyezésre jutníck és csak azután ülhetnek le tárgyalni a Szovjetunió kép­viselőivel. Ezért tűzték ki de­cember 19-re a nyugati kor­mányfők úgynevezett „csúcsérte­kezletét”. Korai volna ma még azt fejtegetni, hogy pontosan mi­lyen kérdések szerepelnek majd a megbeszélések napirendjén. Az azonban "bizonyos, hogy szó­ba kerül a nyugati vezetés kér­dése is, mert úgy látszik, hogy a Párizs—Bonn tengely kítség- bevonja az Egyesu't. Ál'amok vezető szerepét számos kérdés­ben a nyugati szövetségben. És fit talán nem is annyira magá­nak az amerikai vczcésnek, mint inkább az amerikai külpoltika új irányzatának tagadása jelent­kezik. Találóan írja rrrnl Walter Lippmann a New York Herald Tribune november 1-i számában: „Adenauer egyetértett velünk mindaddig, amíg az áitala sugal­mazott politikát követtük. Mcst azonban nem ért egyet velünk, mert megváltoztattuk politikán­kat és a komoly tárgyalások út­ját keressük... Elővigyázatlanság lenne, ha Benn és Párizs át akar­nák venni a nyugati szövetség irányítását. Miután pedig képte­lenek az ezzel járó terheket vi­selni, tévedés volna részükr 51 fei- tételezniök, hogy országunk lie- yettük viseli majd a terheket is ugyanakkor ők hozzák a dön- éseket és d ktálják a politikák Amennyiben ők pontosan és tcl- zs mértékben tisztában vannak az amerikai közvélemény hangulatá­val, akkbr felismerik azt is, hogy nálunk most újra megvizsgálják is felülbírálják Európában viselt terheinket...” Nem kevéssé je­lentéktelenek azok a nézeteltéré­sek. pme’vek Nyugat-Berlin stá­tusának megtársvalésára és a N'rret Demokratikus Köztárs°s,;g esetle"es elismerésére vonatkoz­nak. Persze ezek mellett számos más kérdésben is szükségesnek mutatkozik n nyugati álláspontok összeegyeztetése. Az ellentétek mélysége hozta tékát létre P decemberi „nvugati "slicctalálkozót”, amelyet a NATO keretében tartóit mé^h'^séléselt fognak m?«°lrzni. A NATO-érfe- kezlet lehetőséget nyújt a veze­tésből kirekesztett, a nagyhatal­makkal itt-ott ellentétben álló és »1 «.edétienv«dő kisebb NATO-or. ■szagoknak is. hoav hallassák hangjukat. Csak példának említ­jük itt: Görögország kibúvót ke­resett és rém engedélyezte a te­rületén működő ..Amerika Hang­ja” uszító adóállomás kapacitá­sának növelését és jk’tért — leg­alábbis egyelőn® —, bizonyos ra- kétatámas-npontok létesítését cél­zó kérések elől. Ugyanakkor az Egyesült Államok tovább csök­kenti oazdssági segítségét roetv ''írét kevesebb Irs^ 8 millió dol­lárral é= a jövő évben csak 28 millió dollárt ér el. Ez zavart okoz Görögország gazdálkodásá­ban. rmely nagyobb amerikai tá­mogatásra számított. A nehézségek azonban nem­csak Görögország és az Egyesült Államok viszonylatában jelent­keznek, hanem borús felhők go­molyognak a török, olasz és hol­land, illetve más NATO-orszá- gok együttműködésének egén is. Az olvadás nyomán mindjob­ban előtűnnek a hidegháború jég­páncéljával eddig többé kevésbé sikeresen eltakart repedések a nyugati szövetségben. Mind ne­hezebb lesz együtt tartani a mes­terségesen szított háborús hisz­tériával összekovácsolt együttest és az események tendenciája a nehézségek, zökkenők, hátralépé- sek mellett biztatást nyújt a hi­de gháború fe’s^am olására, a bé­kés együttélés és a két rendszer közötti békés verseny kibontako­zására. Csehszlovákiába érkezeit a magyar országgyűlés küldöttsége PRÁGA (MTI); Hétfőn a cseh­szlovák nemzetgyűlés meghívá­sára Prágába érkezett a magyar országgyűlés tíztagú küldöttsége Rónai Sándornak, az országgyű­lés elnökének vezetésével. A magyar küldöttség fogadá­sára megjelent Z. Fierlinger. a csehszlovák nemzetgyűlés elnö­ke, A. Hodinová, Spurná dr D. Polansky és Andrej Ziak, a nemzetgyűlés alelnökei, V. Da­vid külügyminiszter, dr. F. Ka- huda, az iskolai és kulturális ügyek minisztere, V. Skoda igaz­ságügyminiszter, Klenhová Be- zserová, a Csehszlovák Nemzeti Front központi titkára és a csehszlovák társadalmi szervek számos képviselője. Jelen volt a küldöttség fogadásán Marjai József, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete. Z. Fierlinger, a csehszlovák nemzetgyűlés és az egész cseh­szlovák nép nevében szeretettel köszöntötte Rónai Sándort és a küldöttség tagjait. A magyar képviselők nevében Rónai Sán­dor köszönte mag a fogadtatást. A magyar országgyűlés kül­döttsége tíz napot tölt Csehszlo­vákiában. Megtekinti a nyugat­csehszlovákiai Ostrava! iparvidé­ket, ellátogat Szlovákiába, me­zőgazdasági, szociális és kultu­rális létesítményeket tanulmá­nyoz, hogy megismerkedjék a baráti csehszlovák nép életével és az ország szocialista építésé­ben elért eredményekkel. w Újabb meghívás Hruscsovhoz PÁRIZS, (MTI): A szovjet kor­mányfő franciaországi látogatása előtt egymásután érkeznek a Szovjetunió párizsi nagykövelsé- gérc a francia városok meghívá­sai. Nizza. Lorient és Verdun után mcst a Földközi-tenger egyik kikötővárosa, Sete község tanácsa hozott határozatot: öröm­mel fogadnák a város falai kö­zött Hruscsovot. Közzétették Eisenhower részletes útiprogramlát WASHINGTON <MTI) A Fe­hér Ház szomoaton közzétette i világkörüli útra induló Eisenho­wer részletes utipregramját. December 3. csütörtök: Eisen­hower az éjszakai órákban in­dul egy Washington melletti ka­tonai repülőtérről. December 4. péntek: Az elnök Rómába érkezik, s két napot tölt ott. Kihallgatáson jelenik meg a pápánál, majd tovább­utazik Ankarába. December 7. hétfő: Eisenhowei Ankarából Karacsiba érkezik. December 9. szerda: Öt órát tölt Kabulban (Afganisztán), majd az psti órákban Új Delhi­be érkezik. December 10, 11, 12. 13. — Új Delhi: Itt tartózkodása alatt Eisenhower megnyitja a nem­zetközi mezőgazdasági vásár amerikai kiállítását. December 14. hétfő: Az el­nök öt órát tölt .’Teheránban, majd tovább utazik Athénbe. December 13. kedd: Eisenho- hower és szűkebb > kísérete — fia és menye — a földközi ten­geren állomásozó 6.1 flotta egyik hadihajójára megy. , néhány na­pot tölt ott és — mint Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke meg­jegyezte — kipiheni az út első részének fáradalmait. December 19. szombat: Eisen­hower ezen a napon már Párizs­ban lesz, de valószínű, hogy már egy nappal előbb megérkezik a francia fővárosba, ahol decem­ber 22-ig tartózkodik és részt- vesz a nyugati csúcsértekezleten. December 22. kedd: Az elnök elhagyja Párizst, öt órát tölt Rabatban, majd december ’.3-án hajnalban visszaérkezik Washingtonba. A Szocialista Forradalom diadalúíja 1259. novembert 7-én a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 42. évfordulóját ünnepeljük. 1917. november 7-e (ok­tóber 25.) a Nagy Októberi Szocia­lista Forrada- .. K. lom győzelmének ': napja az emberi történelem egy k legfényesebb dá­tuma. A polgár­háború és inter­venció végén, 1922-ben született meg az egyes szovjetköztársasá­gok egyesülésé­ből a Szovjetunió. Létrejötte után két évvel, 1924 novemberében kiáltották ki a Mongol Ncpköz- társaságot. 1930-ra a szocialista tá­borhoz tartozott a Föld összterület­nek 17 százaléka, lakosságának pe­dig 8 százaléka. ( A szocialista tá­bor "ugrásszerű növekedését k ! évszám jelzi: 1945 és 1949. A második világháború be'eje- zése után Kelet-Európa és Dtl- icelct-EuróPd területén a fasisz­ta iga alól felszabadult orszá­gokban végbement fejlődés ercd­köztársasóg kikiáltása a szoci i- lista tábor területét és lakosai­nak számát hatalmas mértékben megnövelte. 1949 októbere tanú­ja volt még a Német Demokrati­kus Köztársaság k kiáltásának :s. Távol-Keleten a Kínai Népköz- társaság mellett a Koreai Népi Demokiatikus Köztársaság, vala­mint a Vietnami Demokratikus Köztársaság népei is a szocializ­must építik. I menyeként Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia népei a ' szocialista fejlődés útját válasz­tó ták. ! 1919 .októberében a Kínai Ncp­5

Next

/
Thumbnails
Contents