Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-10 / 266. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM Ära 50 fillér 1959. NOVEMBER 10, KEDD fúrótorony Mátészalkán Az V. számú iskola úttörői el­határozták, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 42. évfordulójára a szovjet emlékmű mellé 21 tő rózsát ültetnek. Vál­lalásukat túlteljesítettek: a ker­Kik nyerték a munkaversenyt a Háziipari Szövetkezetnél? A Háziipari Szövetkezetben ün­nepélyes keretek között értékel­ték a pártkongresszus tiszteleté­re indított rnUnkaversenyt. Az első díj jutalmát a nyíregyházi tcNtilré&zleg dolgozói nyerték, akik a verseny időszakában 2 tesz segítségével 40 tövet ültet­tek cl. A jó példát a többi iskola út­törői is követhetik: az emlékmű körül még egy nagy gyepes rész található, ahová a gyönyörű ró­zsákat ültetni lehetne. 1 ixenhúrom gyermek névadó ünnepe Kisvár dán November hatodikén tizenhá­rom gyermeknek adtak nevet Klsvárdán. a község) tanács épü­letében, Jelen voltak a párt és a közületek képviselői is. A je­lenlévők ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy e gyermekeket a szocialista társadalom hasz: -*s tagjaivá nevelik. A kisvárdai községi tanács ajándékkal kedveskedett a gyer­mekeknek, majd ezután vendégül látta a szülőket. A vacsorán mintegy hatvanan vettek részt. Tizenhárom család bizonyította be, hagy nemcsak vallják a szo­cialista eszmét, hanem gyerme­keiket is ebben a szellemben igyekeznek nevelni. Több, mint másfél hónap van még hátra az 1959-es esztendőből, de a jövő évi termelésre való felkészülést nem lehet az utolsó napokra hagyni. A kisvárdai Vul­kánban, a budapesti fémszerel- vényárrugyár I. számú gyáregy­ségében a műszakiak hozzákezd­tek már az I960, évi termelés út­jának egyengetéséhez. Szabó Ist­Huszomiyolciiiillió facsemetét ültetnek el megyénkben Itt a november, megkezdték az erdészeti faiskolák a csemeték és suhángok kitermelését. Az idei arányok meglepően jók. A megye csemeteiskoláiban mintegy negy­venötmillió fiatal fát termelnek ki az ősz és a tavasz folyamán. Ebből tizenkétmillió erősítő isko­lába kerül, és a többit erdőtele­pítésekre, utak, legelők és terek fásítására használják fel. A me- gj ében tizennégy csemete-előál­lító telep van s a kitermelendő mennyiségnek a felét a három legnagyobb iskola — a tiszadobi, máriapócsi és dögéi — adia. Az erdőgazdaság nagyarányú új telepítéseket tervezett. Tizenegy, mil.ió csemetét ültetnek ?i közel kétezer holdon, amiből háromszáz .hold Tiszadobra, százhúsz Ny írcsa- Wyba és ugyannyi Levelekre kerül. Az új erdősítések a szántó­földi termelésre egyálta.án nem alkalmas területeken lesznek. A csemt le-iskolákban a munka már szépen ha'ad s úgy tervezik, hogy a hónap közepéig úgy az er­dészetek, mint a különfeie közü­letek részére elindítják a szállít­mányokat, hogy még az erős fa­gyok beállta előtt mindenütt elül­tethessék a fiatal fákat. Azokat a csemetéket, amelyeket csak ta­vasszal szándékoznak elültetni, nem termenk most ki, hanem majd közvetlenül a telepítés előtt. >agy feladat vár az ifjúságra A közületek közül a községi ta­nácsok telepítési igénye a legna­gyobb. Magy, Nyírkárász, Nyír. tass, Újfehértó, Balkány és még öt község tanácsa telepít százezer darabot meghaladó mennyiséget. Ezekben a községekben, de a töb-. bihen is — összesen hatvanhét­ben — nagy feladat vár a kiszis- tákra, és egyéb tömegszervekre egyrészt a telepítés szervezésénél, végrehajtásánál, másrészt a cse­meték megvédésénél. Az á taános iskolák, kultúretthonók, gépállo­mások szintén jelentős mennyisé, get akarnak telepíteni. A termelőszövetkezetek igénye ugyancsak nagy. A gacsályi Dó­zsa, a szamostatárfalvi Ady és a csengerújfalui Béke Tsz őszi tele­pítési terve meghaladja a húsz­húszezer darabot. A szövetkezetek zöme azonban tavasszal akar fát ültetni. lőgyimllió csemete a legeltetési társulásoknak A legeltetési bizottságok az idén ismét nagymérvű legelőiig itesi. tést, útfásítást és védősávot akar­nak létrehozni. Tyúkodon például tíz kilométer hosszú és húsz mé­ter széles legelő-szcgéiyező sávot ültetnek. A tíszadadaiak, pátyo- diak, piricseiek negyven-negyven, ezer darab fát igényeltek. Nyolc­vanegy legeltetési bizottság kere­ken egymillió csemetét és suhán- got fog elültetni még ezen az öszijn. ván, a vállalat főmérnöke erről a következőket mondotta: — örülünk annak, hogy jó- elűre megkaptuk az 1960. évi ter­vet. Műszaki értekezleten meg­beszéltük a felkészülést a jövő évi munkára. Beszámoltattuk a technológiai és a kísérleti osz­tályt. Elkészítettük az I960., évi műszaki fejlesztési tervet. A jövő" évben ugyanis a mos­tani gyártmányainkon kívül két újabb típusú radiátort és öntött vasarmaturát is fogunk gyártani. Olyan feladatokról van szó, amik a Vulkánban újat jelentenek és sok intézkedést vonnak maguk után. Arra a kérdésre, hogy a mű­szaki, fejlesztési terv milyen fon­tosabb célokat tűzött ki, a fö- ménök ezt válaszolta: — A radiátorgyártásnál kor­szerűbb technológiát cs na­gyobb önköltségcsökkentést kell elérni. Legnagyobb prob­lémánk a selejtcsökkcntés. A technológiai és kbérleti osztá­lyunktól sokat várunk ezen a té­ren. A héjmegformáz ást tovább bővítjük, különös tekintettel az öntöttvas armatúrára és a tem­per öntvények gyártására. Beve­zetjük, illetve kiszélesítjük a kokillatemper öntést. Megvalósít­juk a vízüveges eljárást a forma- mag-készítésnel. A satuk festését és szárítását és a tégelyek szárí­tását korszerűsítjük. Gépesítjük a kemence-falazómassza előkészí­tését és a formahomok előkészí­tését. A salak és az öntvényki- herdést is gépesítjük. • A főmérnök úgy látja, hogy a vállalatnál dolgozó műsza­kiak megfelelnek a jövő évi nagyobb műszaki követelmé­nyeknek. Gondoskodás történt róla, hogy szakmai színvonalukat növelhes­sék. Tizenhat műszaki dolgozó a miskolci kehóipari technikumra, három pedig műszaki egyetemre jár tanulni. A vállalat vezetősége gondoskodik arról, hogy a mű­szakiaknak legyen klubhelyisé­gük. Szakmai előadásokat, ta­pasztalatcserét, műszaki keskeny- filmvetítést lógnak rendezni és külföldi folyóiratokat rendelnek a műszakiaknak. JNyírbélteken önkiszo'gáló bolt nyílt Azt már régen tudták Nyír- beitek község lakói, hogy nyolc- százezer forintba kerül az újon­nan épített bolthelyiség és a berendezés, ahol bevezetik az ön- kiszolgálást. De hogy milyen is ez az új kereskedelmi árusítási forma, azt nem tudták. A községből mintegy ötszázan nagy kíváncsisággal mentek el A közelmúltban vette kezdetét az új melegvizű fürdő fúrása Mátészalkán, A tervek szerint a fúrással a jövő ta­vaszra készen lesznek, mintegy 1000 métert kell fúrni. Az új „szálkái reménységre” 1,650.000 forintot áldoz a köz­ségi tanács és a község dolgozó népe (Szilvássv Lajos felvétele» Kit újabb típusú radiátort és öntöttvas armatúrát is gyártanak | jövőre a kisvárdai Vulkánban Hogyan készülnek a műszakiak az 1960. évi termelésre? Világrekord Szamosszegen Ámi Lajos, a ssamosszegi ,.Dózsa'' Tsz 73 éves tagja, ki ezl év augusztus húszadikán kapta meg „A népművészet mestere’’ I címet, a múlt napokban újabb U népmesét mondott, s ezzzlme-l síinek száma 226-ra emelkedett. Ámi Lajos ezáltal minden világ-1 rekordot túlszárnyalt. Meseiepertoárja még az „Ezeregyéjszaka \ meséit” is meghaladja. Az utána következő második, sőt harmadik nagy mesemondó is megyénkből került ki. A tiszaberceli Lacza Mihály 110 mesét, a baklalórántházi Tluszkovics István pedig 81 mesét mondott. Sajnos, a két utóbbi nagy mesefa nincs már az élők sorá­ban. Ámi Lajos mesegyűjteményét a Jósa András Múzeum huszon­hat kilométer hosszú magnetofonszálagon őrzi. Az óriási népköl­tészeti gyűjtemény feldolgozását már megkezdték. Kilenc gépállomás [. már túlteljesítette t_ kongresszusi ü vállalását z A Gépállomások Megyei Igaz- , | gatósága legutóbbi értékelése azt j mutatja, hogy igen derekasan tel- I jesítik vállalásukat a gépálloma- j sok. A 16 gépállomásból 9 már * I túlteljesítette a pártkongresszus j Észleletére tett vállalást. Ezek a t következők: Fehérgyarmat, Csa- i hole, Tiszavasvári, Vencscllő, I Nagyecsed. Nyírbátor, Nyírmada, . Tiszaszalka é» Tyúkod. A vetési munkák idején 113 gép dolgozott kettős műszakban. Ezen a téren a legjobb eredményt i Nyírbátor, Tyúkod és Tiszavas­vári érték el. Különösen dicsé- [ retes, amilyen előretörés történt a Tyukodi Gépállomáson. Jelene II leg a második helyen vannak; • ha a mélyszántással egy kicsit előbbre jutnak, könnyen veszély­be kerülhet Fehérgyarmat elsö­I sége. . .- millió 551 ezer forintos termelési |- értéket, s jelentős anyagrnegta- . karitást értek el. A második díj z vándorzászlaját és pénzjutalmát " a paszabi részleg dolgozói, a * harmadikat a szahol-si dem'zson , és kosárfonó részleg dolgozói 21 nyerték meg. \ őrös rózsák a szovjet emlékműnél Kétezer hold erdő november hetedikén délután 3 órára a bolt ünnepélyes megnyi­tására. Az ünnepi beszédek el­hangzása után megnézték az új boltot és megpróbálták az önki­szolgálást a fűszer- és csemege- . féleségekből. Alig két óra lefor­gása alatt több. mint 20 ezer I forint értékű árut vásároltak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents