Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-28 / 282. szám

Megyénk idei terméSKedményeirí!, a felvásárlás tapasztalatairól és a lakosság növekvő igényelnek kielégítéséről érdeUlödtiinh Sipos Béla Jelrásártási hircndclíség-vczeíöíöl Ezidótájt, év vége közeledté­vel sok helyütt hajolnak a ki­mutatások fölé és a végzett munkára visszapillantva összesí­tik az idei esztendő eredményeit, így van ez az Élelmezési Mi­nisztérium Szabolcs-Szatmár me- j gyei Felvásárlási. Kirendeltségén | is. Sipos Béla kirendeltség-vezeto j elvtársat kereste meg lapunk | munkatársa, hogy néhány közér­dekű kérdésre választ kapjon. Vau elég kenyerünk Elöljáróban arról szólt Sípos elvtárs, hogy az 1939-es kedvező időjárás és megyénk dolgozó pa­rasztságának szorgalma nyomán az utóbbi évek egyik lcgki- ugróbb eredményét értük ci a termelésnek úgyszólván minden területén. Van kenyerünk és ez a legfonto­sabb. Az idén 26.9 százalékkal több kenyérgabona termett, mint az elmúlt évben, annak ellenére, hogy a vetésterület viszont 3,6 százalékkal volt kevesebb az 1958-asnál. Takarmánygabonából valósá­gos rekord, született: 59,4 szá- I zalckkal termett több a ta­valyinál. A búza- és rozstermésünk me­gyei viszonylatban felülmúlja az 1952 óta eltelt évek bárme­lyik termésátlagát. — Az említett eredmények el­érésében oroszlánrészük volt a n\r meglévő és újonnan alakult termelőszövetkezeteknek — mon­dotta Sipos elvtárs. A nagyüzem fölénye ma már vitathatatlan tény, hiszen megyénkben búzából 2, rozsból 2,9, takar­mánygabonából pedig másfél mázsával termeltek többet szövetkezeteink egy búidon, mint a/, egyénileg gazdálkodó parasztemberek. Szépen alakul megyénk állat- tenyésztése is. A sertésállomány az idén 21 és fél százalékkal na­gyobb, mint az elmúlt eszten­dőben. Külön öröm, hogy a hí­zóállomány 42,4 százalékos emel­kedést mutat. A termelőszövet­kezetek közös állatállományának fejlesztése tette lehetővé ezt az emelkedést. Mi gyűlt a magtárakba? A jó termés felvásárlása igen komoly feladat volt. Ezt a jelen­tős munkát is sikerrel oldottuk meg a megye területén. íme, egy­néhány adat az eddigi eredmé­nyekből: \ kenyérgabonából 28 százalék­kal, árpából 59,9 százalékkal vásároltunk fel többet, mint a múlt esztendő' hasonló idő­szakában. A hízottsertés-felvásárlása az év végéig eléri a 10—12 száza­lékos emelkedést 1958-hoz képest, míg baromfiból 140 százalékon felül teljesítjük az előirányzatot. Eddig több mint 24 és félmillió darab tojást vásároltak fel me­gyénk területén, ami a tervhez képest több mint 21 százalékos emelkedést jelent, míg a tava­sának majdnem a másfélszerese. A megnőtt tejfogyasztás kielégí­tését is nagyban elősegíti az a 7—8 százalékos emelkedés, ame­lyet a felvásárlás, illetve begyűj­tés terén értek el megyénkben. Jó tanács a termelőknek Sipos elvtárs említette, hogy komolyabb lemaradás a kukori­ca és a burgonya felvásárlásá­nál mutatkozik. Megyei viszony­latban a kukorica második fél­évi felvásárlási tervét eddig mindössze 40 százalékra teljesí­tettük,' míg a burgonya is fele­részben került eladásra. Az il­letékesek megállapították. hogy a lemaradás oka a nagymérvű tartalékolás. Ismeretes, hogy szál­lítási korlátozást rendeltek el a mutatkozó spekuláció letörésére. Ezzel párhuzamosan kedvező ál­lami felvásárlási árakat kínáltak a dolgozó parasztoknak. Jelenleg többen arra várnak, hogy g szál­lítási korlátozást feloldják — ez­zel helyt adva a spekulációnak — ős a tartalékolt termést majd j akkor értékesítik. Ez a gondol­kodás helytelen, mert államunk | szem előtt tanja az árak oktalan | emelkedésének megakadályozását. I Ezért ajánlják a termelőknek. | hogy a kedvező állami árak mel- l lett mielőbb értékesítsék kukori- ! cájukat és burgonyájukat. Többet vásárol a lalu I Megyénk területén 1959. folya­mán nagymértékben megnőtt a fogyasztás >s. Az állami kiskereskedelem például az év első kilenc hó­napjában több, mint tíz szá­zalékkal nagyobb mennyiségű árut értékesített, mint 1958- ban. Igényesebbek az emberek az élel­miszerekkel kapcsolatban is. Az év eddig; részében élelmiszerek­ből — készételek, konzervek stb. — mintegy 51 millió forinttal több áru kelt el, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Ér­dekes. hogy ennek több mint 70 százalékát falun vásárolták, s ez is azt bizonyítja, hogy változa­tosabb lett megyénk falvaiban az étkezés. Végezetül Sípos elvtárs. elmon­dotta, hogy mint az idén, úgy a jövő évben is a szocialista szek­torokra számítanak jobban az ország szükségleteinek kielégíté­sében. Különösen termelőszövet­kezeteink eredményes munkája szolgál biztosítékul, hogy I960 közellátása még jobb lesz az ideinél. — angyal —­A nyírbogdányi olajüzem kiváló dolgozói A pártkongresszus tiszteletére őszinte, lelkes miuikav'er- seny folyik Itt. A versenyzők közül többen kiváló eredmé­nyeket érnek el. Örvendetes, hogy a kitüntetett dolgozók, * szakma kiválói tartják jó helyezésüket. Néhányat bemnta-., tunk közülük. Pető Károly hegesztő (jobbról) a karbantartók legjobbjai közé tartozik. Már kétszer szerezte meg a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést. Fiítítházat avat a MÁV lánkmajtison A nagyvasúti állomás mellett szép fűtőházat, műhelyt, üzem­raktárt is irodákat épített a MÁV építési osztálya a gazda­sági kisvasút számára. Mintegy másfélmillió forintot fordítottak az építésre. Már csak a villamo­sítás hiányzik és egy rövid vas­útpálya építésének befejezése ah ­hoz, hogy az új létesítményeket felavassák, és ünnepélyesen át­adják rendeltetésüknek. Még eb­ben az. évben Kölese községet is be akarják kapcsolni Kisna- mény, Csahole, Vámosoroszi és Fülesd után az országos vasút­hálózatba. A legjobb üzemrész a vazelin- j gyár. Gégény Mihály csoporfvc- j zető is sokban hozzájárul ahhoz hogy évi tervüket december 15-r. sikerüljön befejezni. ^yermekt ne velősben. Egy sor vadhajtás nőtt tehát. Egyikről már szóltunk. De volt másik, harmadik, és több is. Második­nak az ellenkezőjét kell err.1 te- nünk. Amikor nem a pedagógu­sok elvtelen ..elismerésére” ha­nem ellenkezőleg, támadására irányította a munkaközösség az erejét. (VI ért ilyen is volt. Talán legalább annyi, mint az előző. S ennek indítéka: a szü­lő' nem látta be azt az egyszerű tényt hogy a gyermekét ő maga, a szü­lő, rosszul neveli, s a rcssz nevelésért a pedagógust ítélte el. De nem elégedett meg az­zal, hogy csak ő maga ítélje el, hanem igyekezett megnyerni vé­leményének egy egész szülői munkaközösséget is. Ez végső soron a pedagógus lejáratására vezetett. Volt ilyen? Bizony volt. Levél tanúskodik róla, hegy egész község előtt befeke­títették az egyébként jószán­dékú pedagógust. De ne időzzünk tovább itt, ezek már határesetek, kiélezett esetek, s nem ez volt jellemző a munkaközösségekre. Alapjá­ban hasznos munkát végezlek, s legtöbb helyen egészséges kap­csolatuk volt a pedagógus okkal. De ez a kapcsolat ma már szo­rosabb, még céltudatosabb, és kevesebb a fentiekhez hasonló szomorú, kivételes eset is, bizo­nyosai). ind több helyen kezdték *"1 meg a szülők „iskoláját”, a hasznos előadássorozatot, melynek tárgya: a gyermek ne­velése, segítése. S ez azért is jó, mert közelebb segíti a pe- dagógusok-szülők közötti ese­tenkénti nézeteltérés tisztázá­sát, igazságos úton történő vizsgálatát. Nem a személyes­kedés, hanem a tárgyismeret birtokában dől el, ki volt a hi­bás? A nevelő, mert nem állt hivatása magaslatán, vagy a szülő, mert ellenkező értelem­ben neveli gyermekét, mint az iskola, v.agy egyáltalán, a ne­velést el is hanyagolja? De né­zeteltérések nélkül, — és ez a kívánalom, — szilárdabb lesz, egyöntetűbb a gyermek nevelé­se, aki mind az iskolában, mind otthon, következetes felvilágosí­tásban, vezetésben részesül. S ennek folytán: javul a tanulmá­nyi színvonal, az általános ma­gaviselet, ami azt jelenti, hogy jobban tanulnak, és jobbak a mi gyermekeink. Ilyen gyümöl­csöző kapcsolatra van szükség az iskola és a szülők között. 3 ezt megteremteni a szülői mun­kaközösségek feladata, közösen a pedagógusokkal. Nem érvé­nyesülhet itt csupán egy-egy ember elképzelése, egyéni cél­ja, a céloknak szervesen kap­csolódniuk kell egész mai ne­velésünk célkitűzéseihez. Való­ban közösségeknek kell len- niök a szülők és pedagógusok Papp Klári a műszerfalnál. AJ kislányt Bodnár János toronyJ 1 mester taníthatja a műszerek ke-i /elésére, ellenőrzésére. Antal József feladatai közé tartozik a minőség ellenőrzése is. A képen az úgynevezett olajraffi- nációs művelet során hőmérővel ílenőrzi a gyártmány hőfokát EGY VAROS, AHOL SENKI SEM HAL MEG A chilei Josefa városbán egyetlen ember sem halt meg. amióta a temetkezési vállalko­zók duplájára emelték a teme­tési árakat, Az előrelátó örö­kösök ugyanis éberen vigyáznak arra, hogy agonizáló hozzátarto­zójukat még idejében— átszál­lítsák a szomszéd városba. Száz vagtn szesz negvedéienkátt a gyógyszeriparnak a kievárdai Szcszfínomíto Vállalat termelése Kisvárdán á Szeszfinonutó* Vállalat készíti az ország ősz-1 szes gyógyszeripari üzemeinek' a víztelenített szeszt. A ragyo­góan tiszta üzemben történik) a nyers szesz víztelenítése,} melyből negyedévente száz va­gont kap a gyógyszeripar. Ha­zánkban ez az egyetlen ilyen üzem. A kisvárdai Szeszfino-j mitóból finom szeszt is szállí­tanak az ecetipari vállalat és) a gyógyszertárák részére. Itt! készül a denaturált szesz is,’ a festék üzleteknek. z együttműködő táborának. Hogy milyen végleteket állíthat egy- egy szülői elképzelés, bizo­nyítja az a beszélgetés, ame­lyet hallottam. A szülő pa­naszkodott, hogy gyermekének j tanrendet írtak elő, a hét Va- i lamennyi napjára, szinte vala­mennyi órájára. Az iskolai tanrenden kívül! És valami­képpen nem illik ebbe a zsú­folt tanrendbe a bicikli-óra, mivel a gyermek kerékpárt ka-1 pott nemrég az édesapjától. — I igen, a szülők manapság haj- | lamosak maximálisan megter- j helni gyermekeiket, s ez nem! is csoda. Rohanó, gyorsan fejlődő világban élünk, s a szülők maguk érzik: tanulni, tanulni kell! Csakhogy ez nem lehet kapkodás, ez a tanulás | nem lehet elviselhetetlen teher, j Mint ahogy az ellenkezője sem j lehet: a szabadjára eresztett gyermek, aki felelősség nélkül éli világát. Meg kell találni a módszert, a helyes arányokat. S ez is csak a szülők és peda­gógusok közös programja képes körvonalazni. • é I 1 röm, hogy egészségesebb. ^ hasznosabb munka indult a szülői munkaközösségekben. Ezzel nem csorbíthatjuk az elő­ző évek munkáját, sem a pe­dagógusok vitathatatlan érde­meit. De csak így haladhatunk még gyorsabban mindig előre. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents