Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-27 / 281. szám

Miért szükségszerű

a mezőgazdaság szocialista átszervezése ?

Dohányból — szobabútor

i

alatt a mezőgazdaság termelése mindössze 15 százalékot haladt előre. Itt még azt is •, meg kell mondani, hogy ez az előrehaladás az ipar fokozottabb segítségadásával (több gép. műtrágya, védekezőszer) sikerült, és nagyrészt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek magasabb terméshozamából adódik.

Az ipar a saját akkumulációjából és a szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió segítségével növekedett ilyen hatalmasat. Az ország minden lakója — köztük a lakosság felét kitevő parasztság is — holnap még szebb ruhában szeretne járni, a kerékpár helyett motort, vagy autót akar venni a parasztirata! is. Igen sokat tekinthetnek a falusiak is a tokaji hegy felé, hogy mikor épül meg a televíziós közvetítő állomás. Egyszóval az igények rohamosan nőnek. Az iparnak több mezőgazdasági nyersanyagra lenne szüksége, de abban is nagy feladat vár a mezőgazdaságra, hogy a nálunk nem lelhető ipari nyersanyagért árut adjon külföldnek. A villanydróthoz való rezet mi drága pénzért külföldről hozzuk, jelentős vasbányánk sincs.

U A AKAD IS KEVÉS ki- vinni való terményünk, az igen drága a világpiaci árakhoz viszonyítva. A világpiacon a háza ára 80—90 forint. A mi államunknak a kétszáz forintért megvásárolt búzával nem nagyon lehet kereskedni. Lassan a csirkénk és a vágómarhánk is igen drága lesz, mert mondhatni, hogy külföldön már ..gyárakban” állítják elő mind a kettőt.

Itt érkeztünk el a kérdések kérdéséhez: milyen módon?

Nagyüzemekben, tömegesen. A szocialista tábor gazdasági szerkezete közismert: Szovjetunió és Kína után Bulgária is befejezte a mezőgazdaság szocializálását, Csehszlovákia. Kelet-Németor- szág és Románia is előttünk jár.

Azt is jól tudjuk, hogy az a híres kukoricatermelő, aki Hruscsov elvtársat meghívta a farmjára, szintén nem 5—6 holdon gazdálkodik, hanem sokszáz holdon. Az Egyesült Államokban 1940-től 19ö0-ig az addigi átlagos 115 holdról 140 holdra nőtt a farmok területe. Természetesen úgy, hogy a kisfarmok tízezrével mentek tönkre az ezer holdasok pedig tovább növekedtek. Ez a folyamat az ötvenes években még meggyorsult. Dániában sem a' kisárutermelők teszik ki a többséget, a 40 hektáron (kereken 70 holdon) felüliek az ország szántójának 62 százalékát adjáx, a 19 hektárnál (17 hold) kisebb területűek csak a szántó lí százalékát birtokolján. 1958-ban a Belga Királyság fóldművelésgyi minisztere hivatalosan közölte a parlamenttel, hegy 26 000 kispa- raszt hagyta el a földjét, mert nem győzte a konkurrenciát a nagyüzemmel. Egts/ könyvre való példát lehetne idézn. a nyugati lapokból n=ves szakemberektől és statisztikái jelenirsek- fcől, hogy miként mennek tünkre a kisüzemek.

4 MI PAR ASZTSÁG U NK

' * nem a tenkremsnés előtt áll, hanem a felemelkedés útja nyílik meg előtte a nagyüzemi gazdálkodás megvalósításával.

Igazolja már valami kézzelfogható dolog az elveinket? Igazolja. Ne menjünk messzire példáért, csak a megyei eredményeket vizsgáljuk meg. Ebben az esztendőben a termésátlagok a következőképpen alakultak:

Tsz. Egyéni

Búza 11,8 q 9.8 q j

Rozs 10,5 „ 7.6

őszi árpa 14.4 ,. 12.7 „

Tavaszi árpa 9.4 „ 7,7 „

Zab 8,7 „ 8.2 .,

Ez az átlag. A/, élenjárói: azonban már mutatják azt is. hogy jövőre, vagy azután milyen eredményeket lehet elérni, ha szervezettebbek lesznek a szövetkezetek, jobban kihasználják a nagyüzemi lehetőségeket. A nyíregyházi Dózsában őszi árpából és búzából is felül termeltek 23 mázsán, de nem öt-tíz holdon, hanem száz holdakon. A tiszadobi

Táncsics Tsz-ben 41 held borsó 20,36 mázsa átlagtei'mést adott, a cukorrépájuk pedig kerek 100} mázsával termett többet holdon- j ként, mint a községbeli egyén: j parasztoké. A nábrádi Bákeh arcos j búzából 21 mázsát termelt holdan- j ként és még így sorolhatnánk a j többi példamutató szövetkezetét is. Ezek az eredmények azt példázzák, hogy a nagyüzemben nem cgy-két mázsával hanem szinte korlátlanul lehet a terméshozamokat emelni.

A Z ÍGY TERMELŐ mezőgaz-1 * daság megfelelő partnere lehet a rohamosan fejlődő iparnak, tudja biztosítani a nyersanyagot és a lakosság életszínvonaléval is lépést tud tartani, illetve nem válik gátjává, mint ahogy most akadályozza a további haladást a kisüzemi elavult termelési mód.

A gépi technika, a tudomány betörése a mezőgazdaságba világszerte nagyüzemeket kíván, de ez a szükségszerűség nálunk biztos, jobb jövőt jelent a parasztság számára is, míg a tőkés országokban a munkanélküliek táborát szaporítja a tönkrement kisparaszt.

Csikós Balázs.

Tévedés ne essék nem valami újításról, hanem két dolgos kislányról van szó. Bodó Zsuzsika és hőrincz Irénke a sza- mosszegi Dózsa Tsz. tagjai. Kettőjüknek már több mint 600

munkaegysége van. S most a dohánycsomózásnál sokat gyarapszik a munkaegységük. Igazuk van abban, hogy válójában ' dohányból szerzik meg a hozományhoz szükséges szobabútort.

Almavásár

Több mint 120 ezer forintot jövedelmezett az állattenyésztés a lékei özabad Főid isz-néi

A jékei Szabad Föld Tsz. a tervezett 30 sertés helyett 77-et adott el közei 100 ezer forintért. Terven felül értékesítettek 4 darab hízómarhát is. Tejből is mintegy 6 ezer literrel többet értékeltettek. A 176 holdas téesz- nek 12 tehene, 16 növendékmarhája, 26 kocája és 60 darab süldője van. A tervezett 37 forint helyett előreláthatólag 55 forintra emelkedik zárszámadásra egy munkaegység értéke.

■falu népének részvételével szép, újpáriházat avattak Kecseráen

jVf INTEGY KÉT HÓNAPJA ismeretesek már a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresz- szusi irányelvei, néhány hete a Központi Bizottság októberi határozata is megjelent a Társadalmi Szemlében. Mind a két dokumentum világosan kimondja, hogy a mezőgazdaságban az elkövetkező években a parasztsággal egyetértve meg kell teremteni a nagyüzemi gazdálkodást. A közelmúltban tanácskozó megyei pártértekezlet a helyi lehetőségeket figvelembevéve jóváhagyta a beszámolónak azt a megállapítását, hogy: „A termelőszövetkezeti mozgalomban ez évben elért eredmények, a megszilárdítás terén végzett munkánk, a Párt helyes gazdaság- politikája, a nemzetközi helyzet alakulása alapján lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezeti fejlesztés terén további nagyobb lépéseket tegyünk előre.”

Az eltelt tizennégy esztendő, de különösen az utóbbi három év bőven igazolja, hogy amit pártunk ajánlott az ország népének, az mindig a felemelkedést, a haladást jelentette. Ennek ellenére akadhat még jószándékú ember is, aki kétségbe vonja a mezőgazdaság átszervezésének szükségességét. Mondhatják: vajon nemcsak elmélet-e a nagyüzemi gazdálkodós előnyösebb volta? Hiszen nap mint nap ezt fújja a Szabad Európa, az Amerika Hangja és a többi „magyar szakértő’’ rádió is. Azok az urak bizonygatják most a kisüzem előnyét, akik nem is olyan jégen, 20—25 évvel ezelőtt csend- őrsortűzzel válaszoltak a parasztoknak, ha követelték a nagybirtok felosztását.

IV O, DE EZ MÉG nem érv a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Jól néznénk ki, ha aszerint alakítanánk politikánkat, ahogyan ők üvöltöznek, mégha tudjuk is, hogy ami fáj nekik, az legtöbbször nekünk jó.

A szocialista mezőgazdaság megteremtését elkerülhetetlen politikai és gazdasági okok teszik szükségszerűvé. Azokban az országokban, ahol a proletáriátus a parasztsággal szövetségben veszi kezébe a hatalmat, mindenütt politikai szükségszerűség a kizsákmányolás-mentes társadalom felépítése. Márpedig nemcsak elmélet, hanem szemünk előtt lejátszódó folyamat volt: a 16 holdból úgy lett 20 hold, hogy egy 4 holdas eladta a földjét, majd utána harminc. A kisemberek talpa alól kicsúszott a föld és az egyik emberből lett feles, harmados, vagy cseléd, a kevesekből pedig parancsoló. Amíg kisüzemi gazdálkodás van ez elkerülhetetlenül fennáll. Ilyen esetben megszűnik a minden embernek járó egyenlőség, az egyiknek parancsolni, a másiknak pedig csak dolgozni van joga. Ezt mi nem akarjuk.

Amíg a kettősség fennáll, Vagyis az ipari munkásság szocialista üzemekben dolgozik, a parasztság pedig kisüzemi magán- tulajdonban, addig bizonyos kérdésekben nem azonos az érdekük, tehát a munkás—paraszt szövetség is akkor lehet teljes, ha megvalósul a szocialista mező- gazdaság.

TRISZTÁN POLITIKAI és tisztán gazdasági kérdés Dem létezik, mégis inkább gazdasági szükségszerűséghez tartoznak az alábbi okok. Közismert, hogy az ipari termelésünk 1938-hoz viszonyítva három és félszeresére növekedett, ez idő

Szép és korszerű pártházat avattak szombaton délután Ko- csord községben. A falunak eddig nem volt pártháza és ennek hiányát gyakran érezték a kommunisták és a pártonkívüliek. Nem volt egy olyan barátságos, tiszta és modern épület, ahol úgy igazán szót válthattak volna egymással az emberek a kommunisták és a pártonkívüliek. Gondoltak egyet! Ha az elmúlt évben négyszázezer forintot érő művelődési házat tudtak építeni nagyrészben' a falu erejéből, miért ne tudnának most egy pártházat. A gondolatot tett követte és ez év tavaszán hozzá is kezdtek a munkálatokhoz a megyei párt- bizottság segítségével. A tavasz- szal megkezdett épület ma már áll, s teljesen kész. Van benne ■iroda, gyűlésterem, KISZ-klub és szoba a munkásőrök számá- a. Világosak, tágasak.

Az építkezés alkalmával nagy rj'i a tevés-recés a faluban. Bár a kishítűek és az ellenséges elemek azt hangoztatták máskor is bontottak már épületet, de soha sem épült fel, nem lesz abból semmi.

Hatalmas loronymagasságú antenna ' emelkedett a tetőzet fölé az egyik napon. De az épületben dolgozók már huncutul moI.,

solyogtak, Ök tudták, hogy mit szerelnek. A járási pártbizottság ajándékát, a televíziós készülék antennáját készítették. Bár a vétel még nem tiszta, de az is meglesz mint maga az épület. Az épületet a Szatmárban hagyományos kaláka munkával építették fel. Eredménye is lett a fáradozásnak. A falu dolgozói, a kommunisták és pártonkívüliek több mint száezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. .4 kommunisták közül kitűnt Hunyor Árpúd, Kása Árpád, Kovács Ferenc, Pankotai János, Simái Ferenc slb. de a pártonkívüliek sem maradtak szégyenben. Bakos Endre, Fodor Zsigmond, Rácz Endre, ifjú Jakab Miklós, Jakab Zoltán egyénileg dolgozó parasztok is derekasan helytálltak. Ott voltak a fiatalok, a pedagógusok, a tömegszervezetek tagjai és vezetői, egyszóval . a falu apraja-nagyja. A munkálatolt alkalmával több mint hatvan fogat hordta az anyagot, volt úgy, hogy száznál több ember dolgozott egyszerre.

Az avatás sem volt akármilyen. Háromszáz személyre terítettek, mindenkinek aki részt vett az építésben. Sertéseket vágtak, s kondérszámra főtt a hús. Inni is volt rá mit.

Az avatás alkalmával jelen

volt a járási pártbizottság titkára, Kovács Sándor elvtárs, a járási tanács elnöke, Szabó József elvtárs és számos járási párt- és állami funkcionárius. Kovács Sándor elvtárs meleg és figyelemkeltő beszéde után átadta a pártbizottság ajándékát: a televíziós készüléket, melyet a község kommunistái és dolgozói nevében Simái Ferenc párttitkár vett át. Az ünnepély után bőséges vacsora alkalmával a járás vezetői meghitt beszélgetésben együtt töltötték az estét a falu dolgozóival.

Jubileumi hangversenyt ad holnap a nyíregyházi zeneiskola

Jubileumi tanári hangversenyt ad holnap, szombaton este fél 7 órai kezdettel a nyíregyházi zeneiskola, Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban. A hangversenyt az iskola - fennállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezik meg. Ünnepi megnyitót mond Orosz Férést« elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára. — Műsoron hangszerszólók, ének- és zenekari számok szerepelnek.

%