Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-25 / 279. szám

Holnap ülcst tart a A földmű vessző ve ikezstek me* ; gyei választmánya ’ holnap ülést I tart a nyíregyházi föiclművesszj- I vetkezet kultúrtermében. Az ülést nyolc cfakov nyit„ák‘ meg és megvitatják a MÉSZÖV igaz­gatóságának beszámolóját az Or­szágos Földmű vessző vetkezeti Ta­nács 1959. évi és a MÉSZÖV Vá­lasztmány határozatainak végre­hajtásáról. valamint a foldmű- vesszövetkezeti szervek háromne­megyei válásaimon) gyedéves gazdálkodását és toron- tévő feladataikat. A választmányi ülést megelőző napon,, vagyis ma, a megyei felügyelő bizottság ülé­sezik. Megtárgyalják a szövetke­zetek felügyelő b'zottságalnak te­vékenységet, az Országos Föld­művesszövetkezeti Tanácsnak az ellenőrzés átszervezéséről és meg­szigorításáról szóló határozata tükrében. Most tartják a szövetkezeti Az őszi szövetkezeti tagértekez­leteket november 20-tól december 20-ig tartják meg szerte a me­gyében. A taggyűlések napirendjén a szervezeti kérdések mellett főleg s szövetkezet (helyi szervezet) 1959. első háromnegyedévi mű­ködésével foglalkoznak. Az igaz­gatóságok beszámolói súlyt he­lyeznek a VII. pártkongresszus­nak főként a mezőgazdaság és a kereskedelem további fejlődésére vonatkozó irányelveire. Ismer­tetik az OFT június 1—2.-i hatá­rozatait. A határozatok szellemé­ben népszerűsítik a jól dolgozó taggyűléseket téeszeket meggyőző erővel foglal­nak állást a szövetkezeti gazdál­kodás ügye mellett. A beszámolók ismertetik a fel­vásárlás fontosságát, s az igaz­gatóságok elnökei ezúton is fel­hívjál?: a termelők es a földmű­vesszövetkezeti tagság figyelmét, hogy a lakosságot burgonyával, zöldséggel, gyümölccsel és más gazdasági termékkel ellátni a dolgozó parasztság elsődleges ál­lampolgári kötelessége. A tag­gyűlések ugyanakkor hatéko­nyan elősegítik a tagsággal való kapcsolat megszilárdulását. Rajtavesztettek a krmnplüüzérek Az utóbbi esztendőkben mind többet halljuk ■— az immár szólás-mondássá váló — megállapítást: a burgonya az ország második kenyere. Merné-e valaki ezt a köztu­datba bevésődött igazságot cáfolgatni? Erre nem akad ember; mert szégyellne, hogy kinevetik. Meg nem is szár­mazna belőle különösebb haszna, még ha ideig-óráig elhitetné is. Annál inkább ta­lálkozunk olyanokkal, akik e „második kenyér” körül mu­tatkozó problémákat a maguk hasznára kívánjál? gyümöT-'"’ csöztetni. Vagy ha nincs is nehézség, igyekszenek kimes­terkedni, hogy legyen. Elvég­re a zavarosban könnyebb megfogni a halat. S minél na­gyobb, annál jobb. A tények szerint ezzel a szándékkal utazott Opályiba az egyik volt nagykereskedő. Mert biztosan nem a munkás­osztályon, a budapesti lakos­ságon való segítem akarása indította meg „jó szívét”, hogy a tisztességes jövedel­met biztosító burgonya' árát túllicitálva vásároljon meg egy vagon krumplit és indít­sa útnak a főváros felé. -Tó, jó —- kérdezhetnék a kedves olvasók, azt még megértjük, hogy vannak ilyen „vállal­kozó szellemű” emberek — amíg meg nem égeti a kása a szájukat — de a fennálló rendelkezés nem ad módot a három mázsán felüli tételek elszállítására Hogy az ördög­be sikerült ezt mégis „meg­játszania?” Megmondhatjuk: nem bűvészkedéssel. Csak se­gítőtárs közreműködésével. Méghozzá az ópályi szövet­kezet felvásárlója volt ez a szeméi}’. Kétezer forintért el­adta a volt nagykereskedőnek a MÉK-től kapott fuvarleve­let s a? „áldott lelkű terem­tés’’ kezét dörzsölgetve útnak indította a vagon krumplit. Azonban csődöt mondott a számítása. Az illetékes szer­vek rájöttek a csalásra. s mire a burgonya megérkezett Budapestre, mindkét személy a rendőrség „vendége” lett. Tehát idejük sem maradt a már megkapott, illetve re­mélt nyereség elköltésére. S most elmélkedhetnek azon, hogy nincs az élethez sze­rencséjük. Milyen divatéli őzért viseljünk ? Dolgozó asszo­nyainknak és leá­nyainknak tanáccsal szolgálunk, egy-egy alkalomkor milyen ékszert viseljenek. Itt az őfcz, de köze­ledik a tél is, vele együtt a báli szezon. Nem is be*, elve a nagy névnapokról, pl. Katalin, Éva stb. Ezekre az alkalmak­ra igen szép viselet r két, v3„y három­soros teklagyóngy, vagy színes tekía- gyöngyfűzer, ez üvegool, oo, velúrból készült színesgyöngy- sor, színben és anyagban azonos karkötővel, klipsszel, vagy mindkettővel. Ezt főleg ma f isán záródó szövetruhá- h'.i’. ass7cnjol;r,?j;. leányoknak egyaránt ajánljuk. Kosztüm viselethez nagyon szép a színes vvég­be., vagy fél drága'.tő­ből készült virág­mintájú tű é® ugyan­olyan egy köves klipsz. De hordha­tunk kosztüm alá pullóverhez ezüstből, vagy ezüst utánzat­ból készült láncot, — nagyfüggelékkel es a garnitúrához tar­tozó karpántot és kiipszet, Munkánál, vagy tanulásnál ál­talában egyszerűbben öltözködnek. Ehhez igazodik az ékszer­viselet is. Ez di?a- lomroal viseljünk a blúzokhoz egyenes tűket, fülbevalót, ezüs.láncot. El smert tény az. hogy á ma­gyar nők szépek, csi­nosak es ízlésesen, elegánsan öltözköd­nek. E tanácsunkkal szeretnénk hozzájá­rulni asszonyaink t.s leányaink szépségé-' nek kiemeléséhez. 3 ma már mindenki által elérhetők és olcsó árakon megvá­sárolhatók a külön­böző formájú divat-' ékszerek a földmű-1 vessző' etkezzte? kul- tqrcikkboltjaiban és szaküzleteiben, ahol bő választékban ta­lálhatók meg az íz­léseknek megfelelő, divatékszerek. B szövetkezeti dolgozók ni unkasikereikkel iidvezlik a napokban összeüld pártkongresszust Irta: Acél lietu a MLSZÖV igasgatÓHÚg elnölie p ártunk Központi Bizcttsá­-*■ gának márciusi határozatát megyénk szövetkezeti vezetői és dolgozói is megtárgyalták éti annak alapján intézkedést tet­tek a termelékenység emelésé­re, a költségeit csökkentésére es a takarékos, jő’, edelmező gazdálkodásra. Lelkesen csatla­koztak a kongresszusi verseny­hez. s vállalták, hegy ez évben mintegy ’ hárommillió-nyolc­százezer forintot takarítanak meg, illetve ennyi összeggel nö­velik évi eredménytervük tel­jesítésit. ígéretükhöz híven — a széleskörűen kibontakozó munkaverseny során — a vál­lalt összegből ez id2ig csaknem nyolcmilHó-kileneszázezer fo­rintot teljesítettek. Tehát nem véletlen, hogy vannak olyan szövetkezetek — mint például a rakamazi. nyíregyházi, nyír­bogán, cf.cr.gcri és még néhány, amelyek messze túlszárnyalták már az egész évi felajánlásu­kat. A szövetkezetek .erőfeszítései nemcsak a költségek csökkenté­sében és forgalmi terveik telje­sítésében sikeresek, hanem a sajáterő növelésében is. Ugrás­szerű fejlődésüknek jó bizonyí­téka az, hogy az 1950. évi har­minchatmillió forint értékű sa­ját erejükkel szemben ma már közel nyoievankétmiJiió forint értéket mondhatnak maguké­nak. 4 kongresszusi verseny ered­ményeként jelentősen ja­vult a kereskedelmi munka színvonala és természetesen nőtt az áruforgalom is. Pé'dául ez év eled háromnegyedévé! en 5,9 százalékkal forgalmazott többet a szövetkezeti kiskereskedelem, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A szövetkezetek — az előző negyedév 15,6 száza­lékos forgalmi emelkedése mel­lett — felkészültek az év leg­utolsó hónapjaiban jelentkező csúcsforgalomra is. Árukészle­tük értéke csaknem elén a kétszázmillió forintot. S törek­szenek arra, hogy a községek dolgozóinak erősen mgnöveke­dett keresletét igényeit mara­déktalanul kielégíthessék. Természetesen a kereskedelem kulturáltságát jelentősen emel­te az. .hegy ez évben is szá-' mos boltot szakosítottak, kor­szerűsítette’? és rí eladási for­mákat vezettek be. Több új bolt is épüli, M'iid- ezgkre kb. tízmillió forintot for­dítottak. Elsősorban azokon a helyeken ruháztak be tekinté­lyesebb összegeket, amelyik községben a téeszek számsze­rűen Jolán tűsen növekedtzk. mint például a csengőid és a vásárosnaméryi járásokban. A szakképzettség emeléséért pedig 4- a különböző rövid tan­folyamokon túl — megszervez­ték a levelezö-szakmunkéskm- zésb. Közel ötszázan járnak er­re a tanfolyamra. A kongresszusi verseny so- rán jelentősen javult a felvásárlás is. A felvásárlók nagy gondot fordítottéi? és for­dítanak ma is az áruk átvéte­lére, a minősítésre, és már csak ritkán fordul elő panasz a fel­vásárló apparátusra. Jó szándé­kúén törekszenek arra, hogy minél több és megfelelőnk árut biztosítsanak, a városi dolgozók­nak, s külföldön sem valljunk szégyent a mezőgazdasági ter­mékekkel. Többok közt burgo­nyából tíz és félezer, almából háromezerháromszáz és zöldség­től ezerkátszázötven vagonnal vetlek át és szállítottak el ez ideig Budapestre az ország ipar­vidékeire es külföldre. Mert ez utóbbiról sem feledkeztek, meg szövetkezeteink. S összességé­ben mintegy háromezsrötszúz vagon jóminőségű, hírnevet öregbítő árut küldtek el a ba­ráti államokba és a kapitalista országokba. Becsületes munká­juk gyümölcseként alig fordul elő minőségi kifogás az átvéte­leknél. L> ártunk márciusi határoza­* fából eredően a szövetke­zetek segítségét nyújtottak es nyújtanak ma is a téeszek meg­szilárdításához. s az utóbbi he­tekben számszerű fejlődésük­höz. Állandó jelleggel húsz szö­vetkezeti agronőnftus ment át a téeszek oe. Tizenöt agronómus pedig a zárszámadásig tevékeny­kedik a szövetkezetekben s ha a tagsággal kölcsönösen meg­kedvelik egymást, továbbra is ott maradnak. Arról sem lenne helyes megfeledkeznünk, hogy milyen jelentős támogatást ad­nak a szövetkezeti patronáló brigádok a téeszek politikai és gazdasági megszilárdulásához, fejlesztéséhez. Földmű vesszővé tkezeteink — a termelőszövetkezeti mozga­lom szélesítésének és fokozatos megszilárdításának segítése mel­lett — nem hanyagolták el az egyszerűbb termelési szövetke­zések, a különböző szakszövet­kezetek támogatását sem. A z idén erősödött a szövet­■ * kezeli demokrácia is. A választott vezetőségi tagok mindinkább bekapcsolódnak a szövetkezetei? munkájába, ele­iébe. S ennek egyik eredmé­nyeként közel félmillió- forint értékű részjegyet jegyeztették a szövetkezeti dolgozókkal egye­temben és tetemes összegű tár­sadalmi munkát . végezték. Fo­kozottabban vesznek részt a szö­vetkezetek iram Ííó és ellenőrző munkájában is. A harmadik negyedévben mintegy 620 vá­lasztott vezető, csaknem 320 munkanapot fordított a külön­böző szövetkezeti egységek el­lenőrzésére. Ez annál is inkább elismerésre méltó, mert tudva­lévő, hogy ebben az időszakban van a legtöbb tennivaló a me­zőgazdaságban. Már Pedig a vá­lasztott vezetőség többsége ál­lami gazdasági dolgozó, téesz- tag és egyénileg ~ gazdálkodó dolgozó paraszt. A korábbi évekhez viszonyít­va a tagság nagyobb figyelem­mel kíséri a. szövetkezetek te­vékenységét. örülnek clcrt si­kereiknek, bátran vetik fel a meglévő hibákat és mind több javaslatot tesznek azok kijaví­tására. örvendetes jelenség ez és azon kell lenni, hogy m‘n- den szövetkezeti tag: magáénak érezze szövetkezetét, és rendsze­resen részt vállaljon annak munkájából. yugodt szavVel állíthatjuk; a szövetkezetek jelentősen fejlődtek, erősödtek a márciusi határozat óta, s azon vannak, . hogy az év végéig újabb sike­reket érjenek el. Ez a gondolat vezérli a tiszalöki járás szövet­kezeteit is. és kongresszusi hét tartásával akarj'ák gazdagítani a már edd'g elért eredményei­kéi. Pártunk VIr. kongresszusa a hónap végén ül össze a nagy- fontosságú tanácskozásra, A kongresszus világosan megszab­ja majd a szocializmus építé­sének soronlévő feladatait. A kommunisták tanácskozása és határozatai ösztönözzenek min­den egyes szövetkezeti dolgozót és vezetőt arra, hogy még kö­vetkezetesebben, még céltuda­tosabban igyekezzenek dolgoz-' ni a szocializmus építésének meggyorsításáért. A választott vezetők is tanúinak Az elmúlt télen kilenc előadás­nál álló választott vezetőségi ok­tató tanfolyamot tartottak meg a szövetkezetek. Sikerrel, s mivel a választott vezetőknek újabb fel­adatokat kait megoldaniuk a ro­hamosan fejlődő szövetkezeti miz-j. „alomban, a telén ismét magren-1 dezik az oktatást. Különösen az ellenőrzés elméleti és gyakorlati részével ismerkednek meg a tan­folyam hallgatói és megtárgyal­ják, miként segítsék elő a pár­tunk hetedik kongresszusán ho­zott határozatik végrehajtását, 4

Next

/
Thumbnails
Contents