Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-25 / 279. szám

M('jj ejfywer axon ax álon (Riport a 2. oldalon.) Ki mit javasol? (Cikk » 2. oldalon.) Fiit ti ni i( vessző v et kezet r XVI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ara 50 fillér 1959. NOVEMBER 25, SZERDA (Melléklet a 4—5. oldalon.) „Anglia bölcsen tenné, ha teljesen kivonulna a NATO-kól“ Az augol sajtó a csúcstalálkozó körüli huzavonáról London, (MTI): A csúcstalál­kozó körüli végtelen huzavona Londonban egyre íokozódó aggo­dalmat és ingerültséget kelt. A Daily Worker diplomáciai tudósítója szerint a kelet-nyugati csúcstalálkozó időpontjáról szóló ellentétes jelentések aláhúzták an­nak szükségességét, hogy széles­körű nyomást kell kifejteni a találkozó mielőbbi megtartásának biztosítására. A Daily Express így ír: — A diplomáciai akadékosko­dás taktikájának minden halo­gató fogását mozgósították az Anglia-tervezte csúcstalálkozó el­len. Sokáig idei csúcstalálkozót reméltünk, most még a jövő évi csúcstalálkozó reménye is bizony­talan, A köntörfalazás és a hú­zás-halasztás politikájának ve­zérei Anglia NATO-szövetségesei; IX;_ Gaulle és Adenauer. Anglia bölcsen tenné, ha teljesen kivo­nulna a NATO-ból. A Guardian vezércikke így hangzik: — A haladó külpolitika veresé­get szenvedett az egész vonalon. Franciaország végleg elhatározta. hogy atomhatalommá tolakszik fel, bármilyen árat fizessen is ezért a világ. De Gaulle-nak sike­rült a csúcstalálkozót elhalaszta­nia. A németek és a franciák azért ellenzik a kölcsönös vissza­vonulást, mert attól félnek, hogy annak eredményeképpen az Egye­sült Államok visszavonul Európa védelmétől. Ez az aggodalom a közeljövőben akár visszavonulás­sal, akár anélkül, elkerülhetetle­nül kisebb szerepet játszik majd Amerika számításaiban. Nincsen olyan törvény, amely előírná, hogy a Fehér Ház lakójának olyan férfiúnak kell lennie, aki Európa fontosságát mindenek fö­lé helyezi. legnagyobb valószí­nűség szerint előbb-utóbb olyan elnököt választanak, aki másként gondolkodik, Afrika és Ázsia fon­tossága növekszik és eljöhet az a nap, amikor Amerika érdeke azt követeli, hogy áldozza fel Európa .barátságát Afrika és Ázsia jó­indulatáért. Az Egyesült Álla­mok európai támaszpontokra való ráutaltságának idővel csökkennie kell és értéktelennek találja maid csapatainak Európában való ál- lomásoztatását. Gronchi olasz köztársasági elnök január 8-án utazik a Szovjetunióba Róma. (MTI): Az AFP jelenti: Az olasz külügyminisztérium hétfőn este hivatalos közlemény­ben bejelentette, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának elnök­sége meghívta Giovanni Gronc- hit, az olasz köztársaság elnö­két, hogy tegyen hivatalos láto­gatást a Szovjetunióban. Gronchi elnök örömmel elfo­gadta a meghívást. 1960. január 8-án érkezik Moszkvába, s kö­rülbelül egy - hetet tölt a Szov­jetunióban. Moszkvában Gronchi elnök találkozik a Szovjetunió vezetőivel és ellátogat Lenin- grádba is. A köztársasági elnö­köt elkíséri útjára Pella külügy­miniszter. Gyarmatosítás-ellenes politikai egységf róni bontakozik ki Belga-Kongóban Leopoldville, (MTI): A Reuter jelenti, hogy Schryver, Belga- Kongó és Ruanda-Urundi ügyei­nek minisztere, aki vasárnap Leopoldville-be érkezett, hétfőn megbeszéléseket folytatott Corne­lls kormányzóval és kedden megkezdte tanácskozásait Belga- Kongó vezetőivel. Ugyancsak a Reuter jelentette, hogy Belga-Kongó két legna­gyobb politikai pártja — az Aba- ko-mozgalom és a Kongói Nem­zeti Mozgalom — amelyekhez az Afrikai Szolidaritás Pártja elne­vezésű kisebb csoport is csatla­kozott, hétfőn közös memoran­dumban jelentette be, hogy boj­kottálja a decemberre kitűzött községtanácsi választásokat. A pártok haladéktalan függetlensé­get és egységes kongói szövetségi állam létrehozását követelik. Megfigyelők rámutatnak, a kö­zös memorandum az első példa arra, hogy Belga-Kongó két leg­nagyobb politikai pártja azonos álláspontra helyezkedik. Ez egy­úttal az első nagyjelentőségű lé­pés is a politikai egységfront ki­bontakozásához. A memorandum demokratikus törvényeket követel és felveti, hogy a belgák ezerszámra küld­tek megszálló katonákat egy olyan országba, amely a kpr- mányzat megváltoztatását köve­teli. Adenauer nyugati gazdasági csúcskonferenciái javasolt New York. (DPA): A News­week című amerikai lap értesü­lése szerint Adenauer London­ban folytatott megbeszélésein ja­vasolta Macmillannek, hogy az európai gazdasági közösség és az európai szabadkereskedelmi tár­sulás kormányfői találkozzanak Macmillan az indítványt állító- j lag elfogadta. A nyugat-német! kancellár szerint az értekezlet­nek kanadai és .amerikai megfi- j gyelők részvételével három hó- [ napon belül kellene összeülnie. Csaknem ötvenezer új szakmunnásra lesz szükségük az állami gazdaságoknak Ot és Jelezer könyvelőt képeznek a termetű- szövetkezetek részere A termelőszövetkezetek fejlő­dése. területük, üzemágaik bővü­lése fontos számviteli feladato­kat állít a közös gazdaságok elé. Ma már csaknem , valamennyi termelőszövetkezetben dolgozik egy, vagy több könyvelő, de szá­muk és képzettségük még min- j dig nem elegendő. A Földművelésügyi Míniszté-1 rium tanfolyamokon többezer j. könyvelőt képez a termelőszö- j vetkezetlek részére. A tanfölya-1 mok résztvevőinek többsége ed- J dig is hasonló munkakörben dől- | gozott, de sokan jelentkeztek más j munkaterületekről is. A hallg'a- j Az Állami Gazdaságok Főigaz­gatóságán nemcsak az egyes üzemágak fejlesztési terveit ké­szítették el, hanem azt is felmér­ték, hogy az ötéves terv idősza­kában milyen mértékben kell nö­velni a szakmunkás-létszámot. Részben az üzemi oktatás kiszé­lesítésével, az üzemi iskolák há­lózatának mind szélesebb kiépí­tésével, részben pedig a mező- gazdasági tanulóképzés fokozásá­val csaknem 50 ezer új szak­munkásról kell gondoskodniok. Tízezer traktoros-gépészt ésj műhelymunkást, több mint 28 ezer növénytermesztési szakmun­kást és kertészt képeznek ki. 260 mezőgazdasági mérnöknek kell megszereznie a tanári dip­lomát. Az állami gazdaságokban szükség lesz 400 kollégiumi ne­velőre és 800 olyan idős szak­munkásra is, akik a fiatalok gya­korlati képzését irányítják. Három milliárd forint értékű áru a kongresszusi verseny több lenn eléséből tók Önállóan tanulnak, s havon­ta konzultáción vesznek részt. Az első tanfolyamok a jövő év tavaszán fejeződnek be; ekkor ötezren kapnak könyvelői képe­sítést, Közülük kerül majd ki az első négyszáz mérlegképes ter­melőszövetkezeti könyvelő is. Az ősszel újabb mérlegképes köny­velői tanfolyam indul ötszáz résztvevővel, tavasszal pedig a legfiatalabb termelőszövetkezetek könyvelőinek képzését kezdik meg. Az iparban -folyó kongresszusi verseny érezteti hatását a keres­kedelem forgalmában is. A kongresszusi verseny ered­ményeképpen a harmadik ne­gyedévben már azoknak az ipar- vállalatoknak többsége is túltel­jesítette szállítási kötelezettsé­geit, amelyek az első negyedév­ben még el voltak maradva. A négy százalékos ipari tervtúltel­jesítésnek a kereskedelem szá­mítása szerint legalább 30—40 Több mini hatezer sxe mély gépkocsit kaptak 1959-ben a magánosok és az állami vállalatok, intézmények A kormányzat az elmúlt évek­ben lehetőséget teremtett arra, hogy magánosok is lényegesen nagyobb számban vásárolhassa­nak személygépkocsit, A kimuta­tások szerint az idén magánosok 3 278 személygépkocsit és több mint kétezer használt gépkocsit vettek meg. 1952-höz viszonyítva ötszörösére nőtt. a magántulajdon­ban lévő gépkocsik száma. Ugyanakkor jelentősen meg­szaporodott az állami vállalatok, intézmények gépkocsi-parkja is. 1959-ben 650 Volga, 870 Warsza­wa. 871 Moszkvics, 380 terepjáró személygépkocsi jutott a válla­latoknak, illetve az állami gaz­daságoknak. A tervek szerint a jövő eszten­dőben ismét sok. személygépko­csit hozunk majd be külföldről, az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek. százaléka a lakosság részére szükséges árukból tevődik össze. A kereskedelmi vállalatok pót­rendeléseket adtak az iparnak, közölték újabb igényeiket, hogy miből kívánatos az ipar túlter­melése. Ennek köszönhető, hogy a kereskedelem az év első há­romnegyedrészében kétmilliárd forinttal teljesítette túl értékesí­tési tervét, ami csaknem 10 szá­zalékkal nagyobb forgalmat je­lent a tavalyinál. A kereskedelem számított ar­ra. hogy a többtermelés, a ter­melékenység emelkedése növeli a lakosság bevételét és vásárlóere­jét. Ezért a kereskedelem majd­nem 3 milliárd forinttal több árut szerzett hé a tervezettnél. Pamutszövetből például 30 szá­zalékkal, mintegy 8 millió mé­terrel növekedett a forgalom. Fésűs gyapjúszövetekből négy- százezer méterre! kapott többet a lakosság, készruhákból mint­egy 680 millió forinttal többet értékesítettek, mint 1958-ban. öt­ven százalékkal volt több a női kabát, kosztümből és női ruhák­ból 150 ezerrel adtak el többel, mint tavaly. Bútorból 135 száza­lékkal értékesítettek többet. Te­levíziós készülékekből húszezret vásárolt a lakosság. négymillió mázsa búza-terméstöbbletef hozna a szinivonaias taíajmüvelés A Talajtani és Agrokémiai Ku­tatóintézetben elkészült az or­szág első íalajeróziós térképe. A több éves térképező munkává megállapították, hogy az ország szántóterületének mintegy negyven százaléka, kereken négymillió hold a* erodált talaj, ahol a víz le­hordta. illetve hordja a ter­mőföldet. . Az erózió megakadályozásán sokféle módszer ismeretes, nagy­részük azonban igen költséges, s !gy széles körben nem valósítha tó meg. A megoldás, az egyszeri és olcsó eljárás a szintvonalas talajmüvelés. amellyel nagy te­rületen lehet megállítani a ter­mőtalaj pusztulását. A talajtani kutató intézet há­rom helyen — Pécelen, a herceg­halmi kiset lati és a loVás herényi állami gazdaságban folytat — ta­lajvédelmi bemutató kísérleteket. Itt szintvonalasán művelik a il­la, jt, vagyis a barázdákat nem lejtővel párhuzamosan, ha­nem arra keresztben, vízszin­tesen húzzák, s így azok út­ját állják a talajt is magá­val hordó lefutó víznek. A keskeny egyéni parcellákon, amelyeket annakidején csaknem mindenütt a lejtő irányában szabtak ki, nincs lehetőség a szintvonalas művelésre, de a ter­melőszövetkezetekben már sok­helyütt érdeklődnek az új műve­lési eljárás iránt. A kísérleti parcellákon bebizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel a nyers löszig lekoptatott talajon is jó termést lehet elérni. Pécelen például kétszerannyi kukorica termett szintvonala­sán művelt földön, mint az ugyanolyan minőségű, de hagyományosan művelt ta­lajon. A kísérletek alapján a kutató intézetben kiszámították, hogy ha az ország teljes erodált terü­letén bevezetnék a szintvonalas talajművelést, évente négymillió mázsa búzának megfelelő ter­ménnyel adna többet mezőgazda­ságunk. A nagyüzemi gazdálko­dás térhódításával erre fokozato­san meg is teremtődik a lehető­ség, csak az szükséges hozzá, hogy a hegyes-dombos vidékeken alakuló termelőszövetkezetek táb­láikat mindjárt a lejtővel víz­szintes irányban alakítsák, ki. A talajtani kutató intézet rpós- fajta kísérleteket is kezdett az erózió pusztító hatásának csök­kentésére. A földbe öntözött su­gárzó izotópok segítségével me­rik, hogy nagyobb esőzések utón a különböző növények alól meny­nyi talajt milyen, messzire hord a víz. A kísérleteket erdőségi és mezőségi talajokon folytatják bú­zával, kukoricával és különböző más takarmánynövényekkel, A tapasztalatok alapján az intézet tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy az egyes talajtípusoknál mi­lyen növénytakaró védi legjobban a termőföldet az erózió pusztítá­sától.

Next

/
Thumbnails
Contents