Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-22 / 277. szám

Két perc természetrajz A világ legkisebb rókafajtája Déi-Amerikában él. Neve: pata- góniai szikla-róka”. Nem egészen negyven centiméter. Feltűnően hosszú és széles füleiről már messziről felismerni. Tápláléka, melyet alkonyat után kitűnő va­dász módjára szerez meg, tojá­sokból, madárfiakból és egerek­ből áll. Vakmerő állat. Nem riasztja el a nagyobb vadak tá­madása sem. Vasárnapi fejtörő A szállodában Hét fáradt ember tért be egy vidéki szállodába. Szobát kértek, de kikötötték, hogy mindegyi­küknek külön helyiséget adja­nak. A szállodás közölte, hogy csak hat szobája van. De reméli, sikerül megoldani a problémát. Az első vendéget az első szobá­ba vezette, egy másikat megkért, hogy várjon ott néhány percig. A harmadik vendéget a második szobába, majd a negyedik ven­déget a harmadik szobába, az ötödiket a negyedik szobába és a hatodik vendéget az ötödik szobába vehette. Ezután vissza­ment a hetedik vendégért az el­ső szobába é> elhelyezte a hato­dik szobában. Így mindenkit ké­nyelmesen elszállásolt. Vagy ta­lán mégsem? Fő az egyenes beszéd! Megkérdeztem egyik baráto­mat, hogy családjának tagjai hány évesek? Így válaszolt: — Hat év múlva apám há­romszor annyi idős lesz, mint én voltam akkor, amikor apám éveinek száma egyenlő volt az én és húgom akkori évei számá­nak összegével. Jelenlegi korom ugyanannyi, mint apám kora volt akkor. 19 év múlva apám kétszer olyan idős lesz, mint hú­gom ma. Most már tudjuk, hány évesek barátom családtagjai? Képes humor „Hogy lehet, hogy megismeri a telefonon keresztül, mikor ál­ruhában vagyok .. Régi ismerősök látogatlak el hozzánk. Hónapok óta nem ta­lálkoztunk. Nem járnák seho­vá. „Nem lehet Pistikét egye­dül hagyni odahaza” — mente­getőznek. Az árnyék mély ráncokat von Marika homlokára. Fedig fiatal még. Huszonkilenc éves. Korán ment férjhez. Már tízéves fia is van. Egyke. Igen, a Pistike. Most is itt ül az anyja mel­lett. Szeme haragos villámokat szór felém. — Na, mi az, Pistike, unat­kozol? — szóltam hozzá békítő hangon. — Játszani akarok! Nézd csak, ott a szekrény­ben találsz játékot eleget... — Az nekem nem kell! Ne­kem a saját játékaim kellenek! Anyúúú... menjünk haza...! — s toppantott egyet á lábával. — Nem akarok itt maradni! Kellemetlenül éreztük ma­gunkat. Marika csitítani pró­bálta. A gyerek dacosan böm­bölni kezdett, s öklével a szek­rényt verte. Marika :'s sírva fa­kadt. Lefogta Pistike kezét. Elképedtem. Hát ilyen is van..,? Ha nem a saját sza-i memmel látom, él sem hiszem. Elhúzzuk a uóíájáí! A „Keleimagyarorssúg“ zenés rovata / Kinek tetszése, kedve szerint! — nem méltó ez a felfogás, ked­ves olvasóink, az öntudatos dol­gozókhoz, akiknek éltető elemük a munka. Éppen ezért új mód­szert i ezetünk be a szórakoztató iparba és kiadjuk az új jelszót: Kinek-kinek foglalkozása szerint! E jelszó alapján a vendégek­nek a következő nótákat húzza majd a cigány a néhány liter jóféle bicskanyitogató mellett: Az egyéni gazdának: Ki ta­nyája ez a nyárfás? Az agronómusnőnek: Zöld a kukorica. Kati... A gépállomás dolgozójának: Szánt az ökör, reccce, csireg-csö- rög a járom. A nyíregyházi sintérnek: Gye­re Bodri kutyám, szedd a sátor­fádat. .. Az erdőgazdaság dolgozóinak: Ezt a kerek erdőt járom én... A kisvasút vezetőjének: Megy • gőzös, megy a gőzös... A Temetkezési Vállalat dolgo­zóinak: Kitették a holttestet az udvarra... A Vízügyi Igazgatóság dolgo­zóinak: Által mennék és a Ti­szán ladikon... Sütőiparunk dolgozóinak: Süt a mama, süt a pék... Az elítélt pénztárosnak: Nem loptam én életemben... A*» almaüzérnek: Vékony héja, de v. Tmny héja van a piros al­mának. .. •* A letartóztatott almaűzérnek: Csupa könny a szobám... A Lakáshivatal sorbaállóinak: Nem, nem, nem. nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el... Az Űrhajózási Bizottság tag­jainak: Lehoznám néked a csil­lagot is az égről... A Magasépítőknek: Jaj de ma­gas, jaj de magas... Az Asztalosipari KTSZ dolgo­zóinak: Vékony deszka kerítés... Az esernyőkeszítönek: Ügy kop­pon az eső... A Szerveslrágyagyújtő Válla­latnak: Ha megrakom a széké- i rém ganéjjal... A legeltetési bizottság elnöké­nek: Nem. akar az ökör csorda legelni... A Kútfúró Vállalat dolgozói­nak: Kis kút, kerekes kút vám az udvarunkban... v A Titász-nak: Az ecsedi csár­dában ecet ég a lámpában... A FÉNYSZüV-nek: Sárba ta­posom a fotográfiádat... A Ruházati Gyá* dolgozóinak: Tizenhárom végből van az én gatyám... Az orvvadászoknak: Mi mi mi mi mi mi mi zörög a zöldleveles bokorban... A kikapós férj feleségének: Hajnalban, hajnal előtt, várom a páromba házam előtt... A cipésznek: Sárga rojtos a csizmám széle... A mézeskalácsosnak: Mézeska­lácsszít et küldök neked... Az órásmesternek: Régi óra halkan jár... Az 53-as AKöV dolgozóinak: Gyía ló. gyía ló, gyía trapp, trapp... A kereskedőnek: Eladó az egész világ... A „Keletmagyarország'’ olvasói­nak: Tegnap sem ragyogott szebb csillag az égen... És így tovább. Szóljon a zene. ácsi a bőgőbe, vígan él a fa­vágó. .. i gy. i. gy. Kérdések- Feleletek 'Nyertesek Kedves . pajtások! Múltheti „Zalka Máté és a spanyol pol­gárháború” című rejtvényünket igen sokan fejtették meg. A he­lyes megfejtés: Ezerkilencszáz­harminchét, Huesca, Lukács tá­bornok. Könyvjutalomban részesülték: Tomasovszky András, Nyíregy­háza, Tűzoltó u. 13.; Fancsaly Tibor, Nyíregyháza, Pacsirta u* 31., valamint a Báki testvérek* Mátészalkán, Martinovics u. 23. Négy Mórics-regény Beküldendő sorok: vízsz.: 1, 12; függ.: 1 és lfc. Vízsz.: 12. Veszély négyhetede. 13. Ide—... 14. ULÜ. 15. Kézzel jelez felém. 16. Egy angolul. 17. Magát, visszafele. 18. Azonos mássalhangzók. 19. Téli sport­eszköz. 20. Gyilkolt. 21. Üdítő ital. 22. Szemével érzékel. 23. NIT keverve. 24. Vidék. 25. Ke­reset. 26. Elsőrangú, ismert ide­gen szóval. 28. Előtt, németül. 29. Lenéz. 31. NAV. 32. Laka-' tol. 33. Kövér emberen van. 34. Áru kétharmada. 35. Pecsét he­lye rövidítve, vissza. 36. Neked, németül. 37. Buborékos szappan­oldat. 38. Felett, oroszul. 39. Nem ül. 40. A levest szedik be­lőle. 41. Nem bent. Függ.: 2. Asszonyra mondja a gyerek. 3. öreg németül. 4. Ket­tős mássalhangzó. 5. Angol pénz­nem. 6. Férfinév. 7. Jakab And­rás. 8. Középeurópa legnagyobb ío-i lyója. 9. Velő része! 10. Ló táj­szólásban. 11. Ebben a pillanat­ban. 16. Romániai folyó. 17. Tú­ró alapanyaga. 20. Mint a vízsz. 17-es. 21. Nyit. 22. Régi magyar vezér. 23. Római hetes visszafe­le. 24. A rovarok középső test­része. 25. Török rang volt. 27. Űjság. 28. Majdnem váró! 29. Végtag. 30. Tudatában volt. 32. Zrínyi Ilona Leánygimnázium rövidítése. 33. Hátvéd. 36. Dől* keverve. 37. Testrész. 38. NIL. 39. ÁM. 40. Azonos mássalhang­zók. 41. Azonos mássalhangzók. A NYÍREGYHÁZI RÄDIÖ MŰSORA: Vasárnap: Üzenet Debrecenbe. — Esti látogatás Nyírbélteken. — Múlt és jövő a szőke Tisza partján. — Szív küldi^ szívnek szívesen. — Részletek „A lőcsei fehér asszony” c. színműből. Hétfő'- Napi krónika. — A nap eseménye. — Debreceni tudósí­tónk jelenti. — Hírek. — Ki mit szeret? — Ifjúság hangja. (Minden nap 17—18 óráig van műsor.) Történelemórán Tomi hosszabb időn át hiány­zott az iskolából. Mikor feljött, a tanítónéni megkérdezte: „Mióta hiányoztál?” — A harmincéves háború óta..; Ilyen is előfordul? A fiú: ,;A papám napról-napra feledékenyebb. Ma is, ahogy az utcán összetalálkoztunk, kezet fogott velem és azt mondta: — örülök, hogy látlak, fiacs­kám. Na és mit csinál az édes­apád?” Pisti, a zsarnok Végül egy apai pofon állí­totta helyre az egyensúlyt. A szülők magyarázkodásba fog­tak. Gyenge idegzetű gyerek. Hat éves koráig állandóan beteges­kedett. Mindent elnéztek neki,, nehogy felizgassa magát. Meg­verni sem lehetett — ped g elég sok rossz fát tett a tűzre — mert hátha baja esik. Marika mindig Pistike mel­lett volt. Nem lehetett egye­dül hagyni. Mindjárt sírni kez­dett. Valósággal görcsöket ka­pott. A gyerek évről-évre erősö­dött. Mire iskoláskorba csepe­redett, már makk-egészséges volt. Az iskolában csendes, jó gyereknek mondták — a taní­tók... Mert jó fejű volt. S félt is a tanító nénitől. De a gyere­kek rettegtek tőle. Nem mer­tek vele az utcán találkozni. Lépten-nyomon beléjük kötött. Odahaza ment minden a re­giben. Az apa dolgozott, a ma_ ma otthon ült, mosott, vasalt és Pistit babusgatta. Minden úgy történt a házban, ahogy Pisti akarta. Vendégek nem jártak hozzájuk... Pistinek nem tetsz.k. Nem járnak seho­vá, mert Pisti nem megy az ismerősökhöz: azokkal nem ját­szik. Az iskolatársak nem en­gedik maguk közé. Félnek zsarnoki „vicceitől”. Mindenben kedvére jár az anyja. Ez elkapatta. Már nem bírnak vele. Nem használ már a szép szó. Az apjától fél egy kicsit. Olykor-olykor elnadrá­golja. Gyerekek közt is vannaic zsarnokok. Pisti is ilyen. S na nem fogják őket kemény kéz­zel. ők kerrpányozzák a szülő­ket. Marika Pisti miatt nem me­het a férjével moziba, ismerő­sökhöz, vagy esetleg sétálni. Pe­dig fiatalok. „Dehát mit csináljak?” — fordult hozzám Marika. És még nagyon sok szülő felteheti ezt a kérdést. Sok apa és anya, aki sokat küszködött, , mert helytelenül nevelte gyermekét. Az ilyen természetű gyereko't veréssel nem lehet megnevelnl, mert azzal csak a gyerek zsar­noki hajlamait fejlesztik. Forduljanak gyermekük jö­vője és a családi béke érdeké­ben pedagógushoz. Kérjék an­nak segítségét. Én ezt aján­lom. Csallány Gáza „Állj!” 7

Next

/
Thumbnails
Contents