Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-21 / 276. szám

Minél előbb 9 unnál jobb! nek finom készruhákat és félkész ruházati termékeket készítenek.' A félkész ruhát háromnapon belül a megrendelő alakjára iga­zítják. A vállalat megalakulása óta ötször nyerte el az élüzem-d- met, A harmadik negyedévben a termelési ierver 138.9 százalék­ra teljesítette, egymillió forint­tal tcbbet termelt, mint egy éve, s ugyanakkor a rezsiköltség 7 százalékkal csókként. Már 121 százalékra teljesítették 1959. évi tervüket. A napokban a városi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozni fog a vallalat munkájával, fej­lődésével és további feladataival. Segítse a tanács a vállalatot, hogy a férfi fehérneműt készítő részleget is létrehozhassak, To­vábbá is segítségre szorul , a vál­lalat, hogy a megnövekedőt! lét­számhoz jobban legyen biztosítva a dolgozóknak öltöző, fürdő és ..t.kezőhelvisée. Fiatalok az ajtók mögött Látogatás a* átmeneti javító intézetben I. nyát adjon gazdaságuk a város- 2 nak. A baklai homokon a kö- 2 zös összefogás révén 80 mázsa ♦ burgonyát termett egy hold, s ♦ ahol ilyen gazdag terméssel di- ♦ csekedhetnek, nem számít, Ka ♦ kétszáz helyett rendes érte- ? kén, mindenki által elfogadható j áron adják tovább termeivé- $ nyeiket. i . S hogy mit tehetnek a nők * mindezek valóraváltásának eiö- X segítése érdekében? Nagyon so- 2 kát segíthetnek. Jó szóval, tü- 2 relemmel, megértőén, emberi * hangon, az asszonyokat, anyá- 2 kát megillető tisztelettel, be- ♦ csülettel beszélni ezekről a J kérdésekről. A szövetkezeti S asszonyok között azért, hogy I még többet teremjen a szabol- X esi föld, a ma még egyénileg J dolgozó parasztasszonyok kö- t zött pedig azért, hogy ne le- X gyének férjük jó szándékának X kerékkötői, s ók is bátorítsák % önmagukat, férjüket, családju- | kát, ismerőseiket a nagyüzemi ♦ út, a termeiöszövetkezeü gaz- 2 dálkodés mielőbbi megterem- 2 tésében. Minél előbb megtalál- 2 ják a helyes utat, annál ha- 2 marabb kerül nagyobb darab X kenyér, olcsóbb áru a csalá- X dók, az ország asztalára. * Azért készülnek jól az öt- ♦ venedszer sorra kerülő Nem- 2 zetközi Nőnap, március 8. J méltó megünneplésére, azért 2 forgasson könyvet minél több nő, J végezanek társadalmi mun- 2 kát, szervezzenek tanfo’yamo- J kát, segítsék a szülői mun­kaközösseget, legyenek önál­lóbbak, vonjanak be minél több nőt a mozgalomba, a vezetésbe, az ország, a falu sorsának irányításába, azért kell egyre eredményesebben dolgozni, hogy szűnjenek az asszony! gondok, könnyebbül- jon, s végül teljesen elmarad­jon a második, s ahol még ilyen is van, a harmadik mű­szak. Szabaduljon minél több nő a háztartási gondoktól, vál­jon méltó társává férjének. Neveljék gyermekeiket a szülő- tőid, a haza szeretetére, ápol­ják a kommunista erkölcsöt. S ha így lesz — az ülésen tanú­sított lelkesedés, akaraterő fel­jogosít a reményre, hogy va- lóraválnak az asszonyokra vá­ró feladatok — hálával gondo­lunk majd e leikés asszonyok kollektívájára. N. T. Elmondjuk, hogy riportot szeret­nénk készíteni a szabolcsi újság részére. Messze Óbudán, a Szöllő utca 60-as épület egy hatalmas, több utcával körülkerített tömböt fog­lal magában. A Szöllő utcai fő­bejárat elölt egyszerű szürke tábla, rajta felirat: „Álmeneti fiú- és leányheveiő intézet'’. Egy­kor hirhedt hely volt ez: a jó pásztorról elnevezett, a gond­jaikra bízott lányokkal nem ép­pen kifogástalanul „pásztorkedó”, legkegyetlenebb női szerzetes- rendnek a leány „javító” inté­zeté. A gonosz apácák kegyetlen­ségének híre a komor faiakon is túljutott, s bent, a falak mögött rerriénytvesztett, vergődő fiatal eletek sínylődtek. Becsengetünk. Azt várná az etmber, hogy megtermett, egyen­ruhás íegyör nyisson ajtót. An­nál kellemesebb a meglepetés, amikor csinos, fiatal barna hölgy enged be az intézetbe, s {elkísér az igazgatói irodába. Az igazgató szimpatikus, őszülu férfi: Adonyi Jenő pedagógus. S íegyör, rendőr, vagy ilyesféle se­hol nem található. Itt minden fel­nőtt pedagógus, vagy pszicholó­gus, vagy iparhoz értő technikus­tanár. Az igazgató készségesen fogad. — Tessék parancsolni, szívesen rendelkezésükre ailunk. Nem ti­tok, ami nálunk történik,,, A javíló-netelő intésetek célja, szervezete Mielőtt az intézetben körül­néznénk, tájékozódunk arról, hogy mi is történik ázzál a fia­talkorúval, aki valahol az or­szágban valamilyen bünesclek- ményt követ el? — A mi intézetünk átmeneti javító-nevelő intézet. M:nden fiatalkorú, akit a íiatalkorúak bírósága valahol elitéi javító­nevelő intézetre, először hozzánk kerül. Innen jutnak később az állandó intézetekbe, ahol ipari vagy mezőgazdasági szakmára ta­nítják őket. Ezenkívül nálunk tartózkodnak a budapesti előze­tesen letartóztatott fiatalok is. Ez a fiatal bűnözők gyűjtő, megfi­gyelő, szűrő és elosztó állomása. — Hová jutnak innen az elítélt fiatalok?-— A fiúk, akik a mi megálla­pításunk, s a beutaió bizottság véleménye alapján ipari szak­mára alkalmasak, a zárt aszódi MTH intézetbe, a mezőgazdasagi szakmára alkalmasak -pedig szin­tén Aszódra, a mezőgazdasági in­tézetbe kerülnek. A még tankö­teles kordákat a kalocsai Állami Fiúnevelő Intézetbe utaljuk. A gyógypedagógiások, ha esetük nem súlyos, nálunk maradnak. Az ipari pályára képes lányok a rákospalotai Leánynevelőbe, a mezőgazdaságiak , Esktorgoniba jutnak. A tanköteles lányok és a gyógypedagógiások nálunk, ma­radnak. — Évente hány fiatalt ítélnek javító-nevelésre? — Az egész Országban mintegy 1300 fiatalkorút..; Nem büntetés: nevelés! Fiatal bűnözök! Amikor kiejt­jük e szót, tragédiák, zsákutcába jutott sorsok jutnak az eszünkoc Iszákos, züllött szülők, novelet len utcagyerekek, akiknek kör­nyeződében a gyermek, a fiatal­FelMíilöben a kuilurálís élet Mátészalkán Két hónapja annak, hogy meg­alakult a mátészalkai kultúrnáz- ban a „Stúdió” színjátszóegyüt­tes. A kezdeti nehézségeket le­küzdve, a próbák rendszeresek lettek. November 7-én tartották első bemutatójukat. A bemuta­tott darab V.snyevszkij: „Opti­mista tragédiájáéból egy részlet volt A bemutató negj sikert aratott. Dicséretet érdemel Mes­ter Attila, aki megszervezte a színjátszóegyüttest, ott megfelelő közösségi szellemet alakított ki, ezenkívül végezte a rendezői munkát. Éves tervükben szere­pel a „Sevillai borbély ’ bemu-1 tatója, valamint több irodalmi! esten való részvétei. A hasznos | kezdeményezést a mátészalkaiak örömmel fogadták. (f>n voltam a kihúz Ismerőseimtől hallottam: na­gyon jó az „Emberi sors” cí­mű szovjet film-, Érdeklődéssel foglaltam, tehát helyet kedden este a Béke moziban. A híradó után — mivel a legelső széken ültem — láttam, hogy egy kis­fiú, lehetett vagy négy éves, szüleit otthagyva, megindult a kijárat felé. Nem tulajdonítot­tam különösebb jelentőséget az esetnek. Néhány perc eltelté­vel azonban visszajött a gye­rek. Bizonyára eltévesztette szüleit. Megállt mellettem. Szótlanul nézett rám. Én is őrá. Így ment ez egy ideig. Az­tán megkérdeztem — Anyu hol van? Mondtam, hogy nem tudom. Kértem, menjen előrébb, biz­tosan megtalálja. Da non tá­gított mellőlem. Egyre hango­sabban kezdett érdeklődni szil­iéi holléte iránt. Hiábavalónál: bizonyult tájékozatlanságom. A szomszéd székekben ülők kezd­tek türelmetlenkedni. Mit te­hettem? . Ott állt mellettem a csöppség, s rendületlenül kér­dezte: „Anyu hol van?” Vé­gül meguntam, s hogy szaba- dtfljak a lármázástól, no meg a szomszédok megvető pillan­tásaitól, úgy döntöttem, hogy ölembe veszem a kisfiút, hat­ha így elhallgat. Szívesen vál­lalkozott az ismerkedésre. Moz­dulatlanul ült a térdemen. Majd zörgetni kezdte a kezé­ben lévő szaloncukrot. A szom­szédok ismét rámnéztek... Kér­tem a kisfiút: ne zörögjön! — Miért? — kérdezte han­gosan, mire még többen felém fordultak. — Hallgass — intettem az ölembe hőcögö gyereket. De az nem hallgatott. Egyre többen fordullak felém. S mint­ha tetszett volna ez a játék a gyereknek, még hangosabban kezdett beszélni. Amikor a film kockái iálián minden ideg megfeszült, őneki az ju­tott eszébe, rajon a néhány perccel korábban látott kisfiú viegctle-e már a levest? Erre nevelni kezdtek szomszédaim. S amikor a film főszereplője állal fiának fogadott kisgyerek „apja” nyakába borult, az én kis térden ülő vendégem han­gosan így szólt: „Ez a beszéd. János” Alig, hogy elcsendesült kö­rülöttem a nevetés, elhangzot­tak a megjegyzések, az én kis Lakatos Zolikám, mert így hív­tak a kisfiút, rámnézett és ismét megszólalt. — Te kis pisze — mondta tele torokkal. Mikor vége volt az előadás­nak, édesanyja az előttem lévő pádból kifordulva megkérdezte: „Itt voltál, Zolikám?” — s mint­ha mi sem történl volna, meg­fogta a kezét, s elindultak. Szomszédaim csak akkor lát­ták, hogy én tulajdonképpen csak csendet akartam, s ezért vettem ölembe a kisfiút... N. T. korú. a bűn levegőjébe kerül. S< arjuk a továbbiakat: a börtönt, ■ a további fertőt. — Nem így van ez — moso- yog Adonyi elvturs. — A megté- ’edt fiatalok eletet megpróoái- ,uk rendbehozni. Azt a gyerme­ket, aki rossz, züllésbe taszító vörnyezetben él, etvisszük, álla­mi gondozásba vesszük. Megyei gyermekvédő otthonok, ,s , egyéo .ntézmények sorában neveljük az •lyen fiatalokat. S ez a bűnözés megelőzése eretekében történik, 'de, s az állandó intézetekbe csak már a bűn útjára tért gyerekek kerülnek, maguk a fiatalkorú bű­nözök, bírósági ítélet alapján. A legsúlyosabb bűneseteknél, rabló- gyilkosságnál, vagy hasonló cse­lekménynél a bíróság nem inté­zetbe, hanem a fiatalkorúak bör­tönébe utalja a fiatal bűnöst. Ide kerülnek a 17 éven felüli bűnözök is. — Mennyi időt töltenek a gye­rekek az intézetben? — A b róság a javító-növelés idejét nem határozza meg. Egy évtől öt esztendeig terjedhet ez, a fiatalkorú fejlődésétől íüggöem Itt tanulnak, elvégzik a hiányzó általános iskolai osztályokat, s szakmát, hivatást kapnak. Aki jól viseli magát, még : eltávozást, szabadságot is kap. Nem börtön- örök, hanem pedagógusok vannak mellettük, s nem a szigor, hanem a gondos, alapos neveié* veszi őket' körül ..: 1 (Folytatjuk) Győri Ilié* Győrt* Jól dogozik, szépen fejlődik a Nyíreiyházi Minőségi Texíilruliázaii általat Négy éve hozták létre a Nyír­iegyházi Minőségi Textilruházati j Vállalatot azzal a céllal, hogy szolgálja a város lakóinak kui- j turáltabb öltözködését, és foglal-. koztassa a jóhírű iparosokat. I Megalakulásakor 11 dolgozóval j kezdtek teimelni, most pedig! mar tízszer ennyien varrják a ! méteres férfi, női. francia ruhá­kat, kabátokat s egyéb ‘ ruházati cikkeket. A vállalat közel négy­szer nagyobb termelési értek.t ál­lít elő, mint megalakulásakor. Az üzemi berendezések kor­szerűek, a műhelyek modern gé­pekkel vannak ellátva. Elmond­hatjuk, hogy jó szakemberek varrják a ruhákat, megfelelően | elégítik ki a lakosság ruhavar- ! ratási igényeit. Jól működik a 1 női fehérnemű és íüzökészítő részlegük, valamint a rühajavítój részleg és a kalapos részleg is. j A lakosság megrendeléseinek ki- j ■ elégííése mellett a kereskedelem-' MÉRLEGEN AZ ÉVI MUNKA. KITÜNTETÉSEK AZ IUHS-NÉL A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség megyei intézőbizottsá­ga kedden délelőtt ülést tart, amelyen megtárgyalja az 1959- ben végzett munkát. Ezután meg­vitatják és jóváhagyják az 1360-as munkatervet. Az intézö- bizctlsági ülést követően a hát végén kibővített megyei elnöksé­gi ülésre kerül sor, melyen részt vesznek a szövetség kiváló akti­vistái is. Itt adják st a legszor­galmasabb szövetségi tagoknak az őket megillető kitüntetéseket, ju­talmakat. JÖN A TÉLAPÓ A FODRÁSZOKHOZ IS A nyíregyházi Fodrász KTSZ felnőttjei nagy igyekezettel ké­szülnek gyermekeik Télapó-ün­nepélyére. Ajándékokat vásárol­nak a kicsinyekne K, s vidám műsort tanulnak be. Azt is el­tervezték, : hogy az ünnepség résztvevőit vidám vetített-kspes műsorral is elszórakoztatják. ILf unkásőrök, feketekendős 1 * parasztasszonyok értel­miségiek, háziasszonyok, ter­melőszövetkezeti tagok és egyé­nileg dolgozó parasztok egy­aránt képviseltetik magukat a nőíanácsban. Különböző mun­kahelyeken (dolgoznak, egy és más kérdésben bizonyára nem egyezik véleményük. Abban viszont igen, hogy egyre több jusson az ország, a család asz­talára, hogy a háziasszonyok egyre olcsóbban vásároljanak a piacon, az üzletekben. Er­ről beszélt Fekete Anna, a nőtanács megyei titkára, Or­bán Józsefné, a KB párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke, Her- telendy Sándorné, az V. számú általános iskola igazgatója, a nyírbátori községi nötanács tagja, és sokan mások. Van-e olyan asszony, aki el­lensége saját pénzének? Van-e olyan anya aki drágábban akar vásárolni? Nincs. S mikor ezt mondjuk, felmerül a kérdés: mi közük az asszonyoknak az ilyen kérdésekhez? Ahhoz, hogy a városi piacon cgyötven he­lyett hatvan fillér legyen egy csomó zöldség, százötven he­lyett kilencven egy mázsa ku­korica, s felére csökkenjen a burgonya ára? Azt mondják egyesek: ha így lenne, megsér­tődnének a dolgozó parasztok! Lehet. Ha azonos területen cgyszerannyi teremne jövőre, mint termett az idén, s csak feleannyi munkát kellene for­dítani egy mázsa burgonya elő­állítására, bizonyára mindenki még a termelők is szívesen hozzájárulnának, hogy olcsóbb legyen a tej, a zöldség, a hús. Egyesek azért tartalékolják ter- melvényeiket tavaszra, hogy akkor drágábban adják el. Vannak lelkiismeretlen kufá- rok, spekulánsok, akik kihasz­nálják az alkalmat, „pénzt csi­nálnak” pillanatnyi nehézsé­geinkből. Van már azonban olyan erő, amely ellensúlyozza a spekulációt. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet például azért tárolt öt vagon (nem tévedés) zöldségfélét ta­vaszra, hogy hat forint he­lyett csak kettőt kelljen majd fizetni a háziasszonyoknak egy kiló zöldségért. Nagy Mihály- né, a baktalórántházi termelő- szövetkezet tagja azért fárado­zott, hogy családja szükség­letén kívül minél több burgo­« * licit tartott tegnap a megyei nötanács A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents