Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)

1959-11-21 / 276. szám

IB IR 1» ]B ITC 1L, T A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjazásának szabályozása A megye legkorszerűbb mozija után hamarosan tető alá kerül a színháznak beillő knltúrház Oombrádon A termelőszövetkezeti mozga­lom ma ri.ur több, mint 10 éves múltra tekinthet vissza. Az eltelt 10 esztendő alatt a pétrt és a kormány jelentős intézkedéseket tett a tsz-ek politikai és gazdasá­gi megerősítése, a tsz-mozgalom további fejlesztése érdekében. A párt és a kormány intézkedései­ben az ország gazdasági helyzeté­től függően a termelőszövetkezeti tagok anyagi támogatását köz­ponti kérdésként kezelte. Mindeu intézkedés a dolgoz«) emberért, a dolgozó ember érdekébeb történt. Ilyen alapvető intézkedés volt többek között az 1957. évi 65. sz. tvr., amely a tsz-tagok nyugdíja­zását szabályozza. A tvr. messze­menően gondoskodik a tsz-tagok családjáról, a munkaképtelen, öreg tsz-tagokról, valamint az el­halt tsz-tagok hozzátartozóinak ellátásáról. E tvr-ben foglaltak alkalmazásának egyik előfelté­tele többek között az is, hogy a tsz. tagjai vagy a későbbiek so­rán tsz-be belépő új tagok ismer­jék a tvr. egyes rendelkezéseit. A tvr. szerint a tsz. tagjai öregségi-, rokkantsági, szülői, özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, csa­ládi pótlékra jogosultak, öregségi nyugdíjra az a tsz-tag jogosult, aki az öregségi korha­tárt elérte (férfiaknál 65, nőknél 60 életév) és legalább 20 nyug­díjévét szerzett. Tíz nyugdíjév alapján öregségi nyugdíjra csak az a tsz-tag jogo­sult, aki 1958. január 1 napján tsz-tag volt, vagy aki 1960 de­cember 31. napjáig a tsz-be tag­ként belép. Kivételesen öregségi nyugdíj illeti meg azt a tsz-tagot, aki 1953. január 1. napja előtt lé­pett be a tsz-be és 1957. decem­ber 31. napjáig 5 éven át a tsz- nek volt tagja. Rokkantsági nyugdíj állapítha­tó meg annak a tsz-tagnak, aki munkaképességét kéthadmadrész- ben tartósan elvesztette és élet­korának megfelelő nyugdíjévvel (a tvr. a nyugdíj-évet részletezi) rendelkezik. A rokkantsági nyugdíj megál­lapításánál ugyanazon kedvezmé­nyek' illetik meg a tsz-tagot, mint az öregségi nyugdíj megállapítá­sánál. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj a havi átlagjövede­lem 35 százaléka. Ehhez az 1957. január 1. napja után szerzett minden nyugdíjév^ után a nyugdíj 1 százaléká­nak megfelelő kiegészítés jár. A munkaképességet teljesen el­vesztő rokkant nyugdíjas a havi átlagjövedelem 15 százalékának megfelelő gondozási pótlékra is tarthat igényt. A tsz-tag feleség férje után özvegyi nyugdíjra jogosult, ha az elhalt férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíj­évek megszerzése után halt meg, ha az özvegy feleség 60. évét be­töltötte, .vagy munkaképessegét kétharmad . részben elvesztette, vagy legalább 2 árva, ellátásra jogosult gyermeket tart el. Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy ismét házasságot köt. A rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges nyugdíjevek megszerzése után meghalt mezőgazdasági ter- melőszöveikezeti tag, úgyszintén a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas munkaképtelen szülője, illetőleg nagyszülője szülői nyug­díjra jogosult, ha őt az elhunyt halálát megelőzőén legalább egy éven át egészben, vagy túlnyomó részben eltartotta. • Az özvegyi és szülői nyug­díj összege az elhalt férj öregségi nyugdijának 50 szá­zaléka. Árvaellátás illeti meg a rok­kantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt tsz-tag gyermekét — meghalt öregségi — vagy rok­kantsági nyugdíjas gyermekét, örökbefogadott gyermekét, mos­toha gyermekét, nevelt gyerme­két, testvért és unokát, ha az el­halt tsz. nyugdíjas tag saját ház­tartásában tartotta el és nincsen olyan hozzátartozó, aki képes el­tartani a felsoroltakat. Az árvaellátás a jogosult gyermeket 18 éves koráig, továbbtanulás esetén közép­iskolai tanulmányának befe­jezéséig, de legfeljebb 19 életév betöltéséig illeti meg. Hangulatos eszpresszó nyílt Fehérgyarmaton A- fehérgyarmati földműves- szövetkezet eredményes tevé­kenységének bizonyítéka, hogy az idén örvendetesen és ugrássze­rűen javult a kereskedelem kul­turáltsága, szépült a község kül- csínje. A napokban újabb. szín­folttal gazdagodott a község. A testi és' szellemi fogyatékos­ságban szenvedő gyermek árva­ellátásban részesül életkorára te­kintet nélkül. Haláleseti segély . az özvegyi nyugdíj egyévi összege, amely az özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg. Ez iránt az igény a haláltól számított 1 év elteltével elévül. Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tsz. tagokat gyermekeik után tsz. tagokra vo­natkozó szabályok szerint illeti meg a családi pótlék. Nyugdíjellátásra igényt nem tarthat az a tsz-tag, aki, a tsz-be bevitt földjét a közös gazdálko­dás alól kivonta, továbbá az a tag sem, aki a tsz-tag, vagy nyugdíjas tag halálát szándéko­san előidézte. Csak annak a tsz-tagnak lehet nyugdíjat folyósítani, aki a tsz. közös munkájában rendszeresen már ntem vesz részt. Dr. Demjén István ügyész. . Nem sok gondot fordítottak a múltban a falu kulturálódására'. Dombrád, megyénk egyik nagy­községe is a felszabadulás után, de különösen az elmúlt eszten­dőkben indult meg a kulturális fejlődés utján. Ismeretes, hogy itt épült újjá több mmt 700 ezer forintos állami támogatással a mogye legkorszerűbb mozija, me­lyet szélesvásznúvá alakítanak át. Emellett újabb nagy kulturá­lis létesítménnyel gazdagodik a község. A tanács községfejlesz­tési alapból több mint másfél- millió forintos költséggel épít­teti meg a színháznak is beillő modern kultúrházat, mely a fa­lunak — mondhatni — legszebb épülete lesz. A község lakossá­ga közel hatvanezer forintos tár­sadalmi munkával járult á kul­túrpalota felépítéséhez. Még eb­ben az esztendőben tétőt húz­nak a kultúrházra, melyben he­lyet kap a népkönyvtár is. Lesz benne egy négyszáz ember be­fogadására alkalmas nagy terem,, olvasóterem, büfé, férfi és női öltöző. A színpadának szélessé­ge és mélysége meghaladja a 8 métert, s így nagyszabású szín­darabom előadására is alkalmas lesz. A dombrádiak erkélyről is nézhetik majd az előadásokat, hisz a nézőtér egy részét erkély- megoldással építik. Zctorl, aralógcpcl vásárol a* urai Hunyadi Termelőszövetkezet A nehéz emberi munkák megkönnyítése és a termelés fo­kozása érdekében határoztak úgy az urai Hunyadi Tsz tagjai, hogy még az idén hosszúlejáratú hitel igénybevételével Zetort vá­sárolnak pótkocsival, mely nemcsak a növénytermelési munkák­ban, hanem a szállításban Is nagy segítségére lesz a szövet­kezetnek. Ezenkívül arató- és fűkaszáló gépet, rendsodrót és ve­tőgépet is vesznek, hogy a mezőgazdasági munkát termeléke- nyebbé tegyék, időben végezzék és az embereket felszabadítsák a nehéz munka alól. E célokra 200 ezer forintot vesznek igény­be állami támogatásból. Korszerű követelményeknek meg­felelő, hangulatosan berendezett eszpresszó nyílt meg a Kossuth téren, mintegy száznegyvenézer ] forintos költséggel. A megny.tás j bizonytalan időpontja ellenére már az első estén telt ház volt. A vendégek kitűnően szórakoz­tak. Lelkesen ropták a táncot. A MEGVÉDETT DIPLOMA — Csak akkor beszélek a mi Jánosunkról, ha nem árul­ja el, ki volt. Mért tudja, hogy milyen dolog ez... Rendben van? Megegyeztünk az öreg har­cossal. — Nos, hogy az elején kezd­jem. .. Bizony, mikor végigmér­tük, nem sok reményt fűztünk hozzá. Mi tagadás, tudtuk, hogy egyetemet végzett, alig bújt ki arcán a pehely, s mon­dogattuk is: ha ezzel a fiúval itt Záhonyban pálfordulást érünk el, akkor csakugyan nem hiába kapta azt' a diplomát az agráron. Szóval úgy cseppent bele itt a hagy munkába Jung Jancsi, mint Pilátus a Crédóba. Először tétovázott, nem tudta, hol is kezdje. Mi aztán, kom­munisták, segítettünk. Hamaro­san megismerték az emberek a faluban. Voltak olyan kacs- karingós * észjárású köZéppa- rasztok, akik ugyancsak lec­kéztették. De bírta, nem hát­rált meg. No, mondtuk, ha így haladunk, akkor itt csakugyan lesz eredmény.- ■ Fiatal elnökünk hol az egyik, hol a másik pa­raszt házánál tűnt fel. Éjsza­kába nyúlóan magyarázta a kö­zös előnyét, s hogy nem siker­telenül, azt már akkor láttuk, mert napről-napra gyarapod­tunk. .. Méghozzá a középpa­rasztok torták meg először a jegét. Csodálkoztunk is. s még a kétkedők is kezdtek bizalom­mal lenni iránta... Persze az­tán követték a többiek is. — E"V szép napon az­tán, amikor elkezdtünk számol­gatni, hogy is állunk, már meg­duplázódott a föld, de a tagság létszáma is. így vagyunk most hatvanhaían és több mnt nyolcszáz hold földön gazdál­kodunk;.. — Nem vitás, jól vizsgázott a mi fiatal téesz-el­nökünk. S tudja, min csodál­kozom? A on, hogy azok az em­berek, akik oly sokszor vitába szálltak vele annakidején. s nem győzte nekik magyarázni a helyes gazdálkodást, . most úgy haúgotnak rá, mintha az apjuk lenne, pedig fordítva áll a -helyzet... — Néha magam is elgondolom, hogy manapság mi idősebbek sokszor elmarasz­taljuk a fatalo-kat..-. Dehigyje el, van is benne valami. Hogy Jung is fiatal, azt mondja? Az más, kérem. Ó elnök, s érett ember... — Szóval, higyj > el, én magam som gondoltam, hogy ez a í*h A"'í>es lesz ar­ra, amit itt tett. — Hogy volt-e itt tennivaló? De még mennyire! Nem kis do­log emberekkel bánni. S mond­hatom, ért hozzájuk. Meg me­rem mondani őszintén, bizony régebben előtordüit olyán eset, hogy némelyiknek enyves volt a keze. „A mienk”, — mond­ták az almára, s egy-egy háti­zsákkal hazavittek. Jött az el­nök, s azt mondja: „De embe­rek, ugyanezt mondhatnák az állattenyésztésiek is, meg akik a növénytermelésben dolgozna:«. Jönnének ők is, és egy-egy zsákkal hazavinnének”. Mind­járt másképpen kezdtek gondol­kozni.-- Aztán itt volt az egyenetlenkedés. ,.A mi földün­kön gazdálkodtok” — mondták a volt középparasztok. „De mi keresünk nektek is” — vála­szoltak rá, akik föld nélkül jöt­tek be. Szóval ez a berzenke­dés károsan hatott a közösre. Nem volt , megértés. Jung aztán rendet teremtett. Ügy dolgoz­tak együtt az emberek, mint a karikacsapás. S hogy mit tud­tunk elérni, azt a számok mu­tatják. " Mert, tudja, okosan ve­zeti ez a fiú a gazdaságot. Hát itt van például az értékesítés. Azelőtt?... — Ki gondolt volna arra, hogy a tagok közösen ér­tékesítsék a termelvény elkel? Senki. S ebben az évben már így tettünk. Ez alaposan meg­növelte a jövedelmünket. Jó eredményeket értünk el a kalá­szosokból, de a kapásokból is. Burgonyát száz holdon termel­tünk. S minden holdról 100 má­zsát hoztunk le... — No mit szól hozzá. És ez még az első év volt. Mi lesz később? Mert Jancsi azt mondta, hogy még ezt is túl lehet szárnyalni. Csak néztük, s ebben többen kétel­kednek. .. — De ő állítja, és várja, hogy mozduljanak a töb­bi falvak is. Nem szeret az az irodában ülni. értekezgetni. Kinn a földön! Vérbeli agronó- mus kérem. .. Mindent meglát. — Állandóan tervez. Olyan álmodozó ember. De. ha olyan okos dolgokat álmodik, mint amiről valamelyik nap beszélt, akkor csak' álmodozzon... Nevet. — Mit álmodon ? Hát azt, hogy jövőre másképp lesz. Tervet készítünk. De nem akár­hogy. Alulról felfelé. Azt mond­ja, így a helyes. Én is jónak tartom, mert- mindenki, magáé­nak vallja majd, s ebből áll össze az Űj Föld egész terve. Meg hogy eredményességi munkaegységet vezetünk be. Igaz, ezt még nem ismerjük, csak hallottunk róla. Jancsi mondja, hogy jó, s mi hisz- szük... Majd különben meg­látjuk. .. I — Korábban vita volt azon is, miből mennyit termeljünk. Ö aztán megmagyarázta, nem helyes, gazdálkodás az, ha min­denből egy-egy keveset terme­lünk. Nem tudjuk úgy kihasz­nálni a földet, s eredményt sem tudunk elérni. Így aztán kevés számú és földünknek alkalmas növényeket termelünk majd. Burgonyát, kukoricát, almát és takarmánynövényeket. De már előre gondoskodott is erről. Az idén már vetettünk harminc hold lucernát és harminc vö­rösherét. A tél folyamán tan­folyamot szervez, a munkacsa­pat-vezetőknek. .. Szünetet tart, rágyújtunk. — Szóval lehelne sok mindenről beszélni. Bár úgy tűnik, könnyű ma már neki is. Pedig nem, mert Záhony mé­gis csak fontos ipari hely, s bizony itt elsődleges ez. Van­nak akik nem sokba nézik a főidet, s neki kell megmutatni elsősorban, milyen kincs is rej­lik benne, ha szakszerűen mű­velik. Ha lassan is, de bebizo­nyítja, nem csalódnak benne as emberek. Gazdagodunk lassan, s megalapozzuk a jövőnket. Vá­sárolunk vontatót, mert itt nagy távolságok vannak. Fejlesztjük az állattenyésztést. Most van már száz szarvasmarhánk s jö­vőre el szeretnénk érni tehenen­ként a háromezer litert. Nagy gondja van a sertéstenyésztésre, a gyümölcsösre. Már megkezd­tük a kiöregedett fák kiszedé­sét és újakkal pótoljuk. Tíz hol­dat telepítünk. S mindezt egy alig huszonhét éves fiatalem­ber irányításával. Nem kis do­log ez, higyje el. Érettséget mutat. S nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az emberek szeretik, becsülik és tisztelik... — S én úgy érzem, nemcsak a maga diplomáját védte meg egy évi munkájával Jung Ja­nes, hanem a fiatal kommunis­táknak is becsületet' *iszeAeít. Igen, mert mikor ide került, mindnyájan tudtuk, hogy kom­munista és a párt küldte. Ha ilyen fiatalokat küldenek, azzal csak nyer a falu. . Farkas Kálmán 2 Csitt, kicsi, kedves... kerüljön asztalra, hogy nagyobb alma jusson uzsonnára, hogy pirosabbafc le­gyenek a gyermek­arcok. „Csön-csön gyűrű, arany gyűrű” — s a gyerekek játékba fog­nak. Az ablak alatt traktor pöfög... Üjabb nóta: .... .„Csitt, kicsi, ked­ves... csitt, kicsi...”. S a kis Pisti rékezdi: ,.... züm, zühi, joh a tél, táncol a fale­vél. ..” Csallány G. lányok, kisfiúk. Nincs gondjuk sem­mire. Egészség, bol­dogság sugárzik a szemekből. Gondos kezek óvják őket. A papa, mama kint dolgozik a földeken. Nem kell nyugtalan- kodniok a kicsik miatt. Vigyáz rájuk a sóstóhegyi „Virágzó Föld” óvodája, ötven­két gyermek talál itt napközben otthonra, öt éve már. hogy ez így van. Azért, hogy a szülők nyugodtan dolgozhassanak, hogy több szelet kenyér Züm, züm, züm jön a tél, táncol a falevél —- éneklik a gyerekek. Mosolyog­nak hozzá. A kály­hában jólesően pattog a tűz. A ' meleg ki- pirosítja az arcokat- Apró székeken ül­nek. Végig a fal men­tén. Dalolnak. „Méz, méz, méz...” — és tapsolnak is hozzá. A szoba közepén áll Jutka néni. Sok szé­pet . tanultak már tőle, itt az óvodában. „Kontyos, kendős, ősz anyó...” — sza­valják közösen a mosolygós szemű kis-

Next

/
Thumbnails
Contents