Kelet-Magyarország, 1959. november (16. évfolyam, 259-283. szám)
1959-11-20 / 275. szám
A vároai munkások »pffííipg'f « iéeaxeknek i több, mint tízezer óra társadalmi munka Itatás A nyár folyamán fellendült az üzemek tsz-patronáló munkája. A vállalati igazgatók, párttitkárok, és főkönyvelők sokszor látogatták meg azt a termelőszövetkezetet, melynek patronálásat vállalták. Az igazgatók segítséget adtak a munka jó megszervezéséhez, a párttitkár elvtársak a tsz-tagság közötti politikai munkában, a főkönyvelők pedig a tsz-köny velősben segítettek. A dohányfermentáló, a MÉK és más vállalatok, melyeknél a mezőgazdasági munkához jól értő szakemberek dolgoznak, a dohány, a zöldségfélék és más növények termesztésében nyújtottak segítséget. Am nemcsak a vezető beosztású dolgozók látogatták gyakran « patronált termelőszövetkezeteket, hanem sokan a műszakiak, a szakmunkások és segédmunkások közöl iá. Az építőipari vállalatok gazdasági épületeket alakítottak át és hoztak rendije, istállókat, ólakat építettek. A 6-os Mélyépítő és a Megyei Építőipari Vállalat műszaki és szakmunkás dolgozói a sóstóhegyi Virágzó Föld Tsz-nek építettek istállóból egy magtárt. Sokszáz munkaórát végeztek társadalmi munkában hétvégi pihenőnapokon a termelőszövetkezet épületeinek rendbehozásánál. Az Építő és Szerelő Vállalat többek közt a Ságvárj Tsz-nek végzett építést és tatarozást. Az Építőanyagipari Vállalat a város több termelőszövetkezetének kész tett társadalmi munkában 25 darab betonkádal és közel félszáz be- tonvólyút. A Kútfúró Vállalat új kutat készített a Virágzó Föld Tsz-nek Sóstóhegyen. Ugyanennek a tsz-nek a Gépjavító Vállalat tartályt készített. Sokat segítettek a munkások a termelőszövetkezetek gépeinek kijavításában. A Finommechanikai Vállalat az István-bokori tsz-nek kijavította a darálót, az ekéket és boronákat A iakalcsüzemi munkások a sóstóhegy! Zalka Máté Tsz-nek vaskaput készítettek és körülkerítették a baromfiudvart. A vasipari klsz. dolgozói a termelőszövetkezetnek kijavították a villanymotort és rendbehozták a darálót. A ktsz. a Virágzó Föld Tsz-nek egy nyolcezer forint értékű lovas hintót ajándékozott. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szakmunkásai segítettek | üzembehelyezni a Manda-bokori j tsz-ben a fűrészgépet és szerszá- j mókát javítottak ki. A Finom-1 mechanikai Vállalat a nyíregyházi Dózsa Tsz-nek beszerelte a j hídmérleget. A tsz-eknek nyújtott segítés j sok egyéb formában megnyilvá-j nult még. A dohányfermentáló j például a nyíregyházi Dózsa Tsz-nek rendelkezésre bocsájtot-1 ta a szárítót a száz napos kuko- | rica szárításához. Az orosi Rákóczi Tsz-nek vontatóval segítettek az őszi betakarítási munkák végzésében. Az Autóközlekedési Vállalat kultúrgórdája a város több termelöszóvetkézéteben szerepelt éppúgy, mint a vállalat által patronált máhteleki Üj Éléi Tsz-ben. Több, mint tízezer óra társadalmi munkát végeztek nyár kezdete óta a város területén működő üzemek munkásai a tsz-eknek. Munkájukról köszönettel emlékeznek meg a tsz-vezeiők. Ugyanakkor a tsz-eket látogató munkások is sek kellemes élményt, emléket gyűjtöttek a termelőszövetkezetekben a társadalmi munka során Már az első nyáron gazdag közös állományt létesítettek a tiszadobi Cj Harcos Termelőszövetkezet tagjai. Tizenöt fejős tehenük van, mind a 15 leellett és a borjúkat fel is nevelik, (Csikós (elv.) Rnhumazon meggyorsult « hurgonyaértékesítés koArl egyhónapos kiállítást rendeznek Nyíregy házán Tekintettel az évvégi névnapéi ünnepalkalmakra, a kereskedelem a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy készülődésben van. Már hírül adtuk, hogy ajándéktárgy-kiállítás kezdődött a napokban Nyíregyházán, a Zsdanov út 2. szám alatti helyiEz az eljárás a talajúntság és a betegségek miatt igen rohamosan rontja a burgonyatermés mennyiséget és minőségét. A terület nagy részén több éven at burgonyát termelnek egymás után. A kukorica és kenyérgabona termelése nagyjából arányos. Nem kielégítő a takarmány- gabona aránya. A nagy kiterjedésű rétek nagyobb részének g csatornázása, telkesítése folyón sok terület válik alkalmas- á a vöröshere termelésére. A etesforgo bevezetése érdelében szükséges a burgonya termőterületének a felét más növényekkel hasznosítani, növelni a takarmánygabona, cukorrépa, dohány termőterületét. A hozzávetőleges arány az egyes növényféleségeknél a következő lenne: kenyérgabona 28. takarmánygabona — ezen belül a kukorica — 24, szálas- takarmányok 20, burgonya 17, gyümölcsös és szőlő 6 és ipari övények 5 százalék. ■a?1bó látásra úgy tűnik, hogy a burgonya és más szokásos növények vetésterületének a csökken'ése nagyfokú kiesést jelentene » jövedelemben. Ez azonban csak látszat, mert a • valóságban a terméshozamok növelésével — amelyek egyes esetekben a Zalku Máté Termelőszövetkezet jelenlegi átlagait sem érnék el — a község többletjövedelme növényterme-' lésből meghaladná a négymillió forintot. Ugyanis a szövetkezetben az idén búzából 14,10, rozsból 17, őszi árpából 20,20, ségben. Most jött az értesítés: a nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat december 1—24-ig ugyanebben a helyiségben rendezi meg a szokásos JÁTÉKKIÁLLITÁSÁT. Az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb árukészlet várja az idén a gyermekeiknek kedveskedni akaró szülőket. kukoricából 28, burganyáből 100 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Az egyéniek átlagtermése búzából 10, rozsból 9, őszi árpából 12, kukoricából 25 mázsa. A négymillió forintos többlet- bevétel azt is jelenti egyúttal, — mivel a helyi szükségletek nem növekednek számottevően, — hegy a község ennyi áruval adhat többet az országnak. Ha a növénytermelésben változást követel a nagyüzemi gazdálkodás, úgy az állattenyésztésben még ettől is nagyobbra van szükség, elsősorban az árutermelés területén. Itt van elsőnek a tejtermelés. Ha nem is vesszük a termelőszövetkezet mostam 3500 literes tejtermelési átlagát, hanem csak 3000 litert a nagyüzemben, úgy a tejtermelésben legalább kétmillió forinttal nagyobb lesz a jövedelem. Takarmányt. — bármenynyire is bőségesnek látszik, nem lenne célszerű eladni, mert a háztáji gazdaságok állatállományát figyelmen kívül hagyva — az úgyis saját szükségletre kell — meg keli sokszorozni a sertéstenyésztést, sertés- és sőrehizlalást, valamint a baromfitenyésztést. Az állat- tenyésztés többletjövedelme szintén meghaladná a négymillió forintot. A növénytermelés és állatién yésztés többletjövedelme egy- egy családban 15—16 ezer forinttal emelné a bevételt. A nagyüzembe gépek kellenek. Mint már említettem, a meglévő lóállomány elegendő. A gép könnyíti meg igazán az emA szabolcsi burgonya az or, szág ellátásában jelentős helyet foglal el. A stabil burgonyaárak, amiket a felvásárló szervek biztosítanak, lehetőséget adnak arra, hogy a termelők a nekik legkedvezőbb időben értékesíthessék feleslegüket. A burgonyaeladásra legjobb alkalom az október— november, amikor a tárolási kockázat a legkisebb. Nem kell várni így az eladással tavaszig, mert most ugyanolyan árat kapnak a burgonyáért, mint a hosszú téli tárolás után. Két községben érdeklődtünk az iránt, hogy a dolgozó parasztok miként élnek az Ő6zi kedvező átadási lehetőségekkel. A raka- mazi földmüvesszövetkezet vezetői- elmondották, hogy október ben a termelőket kissé megza varta a spekulánsok tevékeny; sége, de a Hazafias Népfron helyi szervezetének gyűlése utár a dolgozó parasztok megértették milyen kötelességük van népgazdaságunk iránt, amely legmesszebbmenőkig igyekszik kielégíteni a falvak sokirányú iparcikk-igényeit. A tavaly októberi eladáshoz viszonyítva elmaradás volt, de például november első felében három és félszer több burgonyát adtak el a termelők, mint az előző év hasonló időszakában. Tavaly novemberben húsz, az idén 69 vagon volt a forgalom. A napi felvásárlás elérte a négy-hatszáz mázsát és sok termelő 30—50 mázsás tételeket vitt a felvásárló helyre. Dögén, az északi burgonyatermelés fő fészkében, a földmű- vesszövetkezet,- burgonyáiéi vásárlási telephelyén vége-hossza nincsen a rengeteg prizmának. Az őszi felvásárlásból 4616 mázsa burgonyát tároltak eddig, amit tavaszi vetőmagként szállítanak majd el. A dögeiek már húsz vagon étkezési burgonyát is elszállítottak. Igaz, ez a mennyiség még alatta van a tavaly őszi forgalomnak, ae befolyásolta az értékesítést a száraz időjárás miatti vetések elhúzódása és sok egyéb munka. Tűz voll Kisszekeresen Szerencsére idejében beavatkozott a község November 17-én délelőtt Halász Miklós kisszekeresi lakó* * portáján tűz keletkezett. Az esetet a kisszekeresi tanács azonnal jelentette a fehérgyarmati tűzoltóságnál, amely azonnal a tűz színhelyére indult. Mire az állami tűzoltóság megérkezett, a községi tűzoltók a dolgozókkal együtt megakadályozták a tűs továbbterjedését. Sok. fiatal, lány és asszony hordta a vizet fáradtságot nem ismerve a község fecskendőjébe s így sikerült megakadályozni, hogy a kertben égő szalmakazal tüze lakóházakra terjedjen át. A tűzrendészet megállapította, hogy a tüzet gyermekek okozták. Barancsik József lakásából kivitték a gyufát, s meggyújtották Halász Mikiog szalmáját. Ez az eset is intő példa a szülőknek arra, hogy né hagyjanak gyermekeik előtt gyufát, ne engedjék őket azzal játszani, mert igen sok esetben végződött már az ilyen eset komoly szerencsétlenséggel is. Boldog asszony berek munkáját és jut erő a munkaigényes növények termelésére is. Felvethetik, hogy a gépi munka rengeteg pénzbe kerül. Nos ehhez egy példát. Ha a községben fogatolt, hatszáz tehenet kivonjuk a munkából, tejtermelésre állítjuk es darabonként csak ezer literrel növekszik meg az éves termelésük. úgy az érte kapott jövedelem bőségesen fedezi a gépi munka diját akkor is, ha a szántóterület minden holdjér három normálholdnyi gép munkát végzünk. Befejezésül még elmondom hogy a mezőgazdaságfejlesztés bizottság kidolgozta. milyer kedvezményekhez jutnának a; okszerű agrotechnika, műtrágyafélék, a gépi munka stb. igény- bevétele esetén. Ez az összeg egy év alatt fedezné az összes szükséges nagyüzemi építkezések költségeit. Magyarul: majdnem ingyen lehetne építkezni. * — Mi így képzeljük — fejezte be Nagy János agronómus, miközben összehaj lógatta a ta- lu jövőjét rejtegető tervet. —- Természetes, hogy rengeteg részletkérdés van még itt. De a lényeg, az elgondolás ez. Dögé dolgozó parasztságának a józan, megfontolt elhatározása eleveníti majd meg ezt a tervet, teszi lehetővé, hogy az emlegetett milliók a . vajóságban megtestesüljenek, hogy egyre több családnak modern lakása, több rádiója, motorkerékpárja, a községnek bölcsődéje, óvodája legyen. Hogy mindenki emberibb módon élhessen. Samu András z tünk a legtöbbet. Meg az almából. Kóstolják csak még. Van még most is belőle szépen. És milyen jó ízű! Majdnem mindet külföld vette meg. Az újságíró még almát harapdál, az asszonyka már számol. —- Azt hiszi, azért mert falusiak vagyunk, nekünk nem lelik? Öt hónapjai lépett be az uram/’ Kétszázötven munkaegységet írtak eddig a könyvünkbe.« Mennyit ér darabja titkár elvtárs? tj A párttitkár is xlajön. — Hatvanöt-het- ven forintot. Gajdics- ié. ' — Akkor öt hónap alatt... — Tizenhétezer forintot kerestek. Jól dolgozhat a hód ássd Úttörő. v . — Na látja. Nem hordhat egy ilyen asszony négyszázforintos cipőt? (KJ) vettem, miért tartogassam nagymama- koromra? Ez igaz. — Ilyen jól megy? — Nem mondom, hogy nem bírnám ki jobban. De nem szólhatok egy panaszos szót sem. Májustól dolgozik itt a férjem, két hold földdel jöttünk. Én nem vagyok tag, a gyerekekkel is sokat kell törődni. Ilyenkor a legtöbbet, mert már nagyocskák és tudja, hegy van... Most viszont szükség van rám. A férjemet a reuma gyötri. Tavaly is ez volt a baja. Sokat dolgozott azelőt t , és nem számított a hideg. Volt Szobcszlón is már, de utána pihenni keile jt volna vagy két-három hetet. Erre már nem volt, idő. Most már elmegy újra .és be is tartja uz' orvos szavát. Míg beteg, én látom el az állatokat, kezelem a tejet és küldjük. • a vállalatnak. Mert ebből pénzeArcának színe kár- menszínű kendőjével vetekszik, harminc körül számolja már i éveit, mégis olyan, l mint egy szégyenlős I kislány. Lesüti sze- j mét, hosszú, fekete i j pillái alól vizsgálja i |a kérdezőt: vajon . mit akar? Körötte férfiak dol- . goznak a savanyú- , szagú silóval, a göm- ’ bölyű tehenek jó- | ízűén ropogtatják a , harapnivalót, iny- csiklandozóan csobog a rocskába a tej. Az asszonyka lábán- bundáscipő, városi . nők is irigyelnék ér- te — belekerült vagy.-1 négyszáz forintba. í j — Szép cipője van :l— kockáztatja meg -jaz újságíró. — Kár Milyen sárban horda- i ni.- ; A fiatalasszony-nyelve itt megered. i 1 — Hát mit vegyek : fel? Nem azért vet- .; tem, hogy- ar-fipkban ' ,: tartsam. Legyen me- legfcen' az ember Iá- ba. Meg kényelmes is. Van miből ven> ni és ha már meg-
