Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-02 / 234. szám

JlUqdlIék a kaniiaKjé T)LskáttáL...

„Zúgva, bőgve törte át a gátat, el akarta nyelni a világot...” — írta a Tiszáról egykor Petőfi Sándor. S el sem hinné az ember, ahogy ezeket a nyugodt, csendes hullámokat nézi, hogy milyen rzregeséei tartó - ták századokon át a folyóparti falvak, városok lakóit, hogy mennyi bajt, szenvedést és pusztulást /u.utottak a ' mb’: ékre. A rettegett ár lakóházak,

De ismerkedjünk meg közelebbről a Tiszával. Eredete a Máramarosi Havasokban \an, s két ágból, a Fehér és Fekete Tisza egyesüléséből származik. Tiszabecsnél lép hazánk területére és eddig balról két, jobbról három jelentősebb nagyságú patak torkollik belé.

kívül kisebb kertek százait, s korában terméketlen t.rül.U két tettek dúsan termővé, magasabb kultúrájúvá. Ha a Tisza nem adná vízét, nem tudnánk a megyében annyi rizst termeszteni.

A Tisza olcsóbbá, kényelmesebbé teszi életünket. Távoli vidékek kincseit juttatja hozzánk, s viszi termésünket másfelé. A legolcsóbb szállítási módok egyike a hajózás. Borsodból olcsóbban hozzuk megyénkbe a szenet, követ, téglát, a különféle építőanyagokat. Sajnos, még nem hajózható mindenütt, de kormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hajózhatóvá tegye. Többhelyütt pedig csak bizonyos vízállásoknál üzembiztos a hajózás. Záhonyig három helyen is akadályok vannak, de a tiszalöki duzzasztás eredményeképpen Dombrádig teljesen hajózható. Kormányzatunk első célja,

Tiszakóród. A Túr-csatorna torkolati duzzasztógátja a Tisza iái. '*

emberek és jószágok százait sodorta. vitte magával, tört, zúzott, rombolt.

Ilyen volt a Tisza nálunk, Szabolcsban is. Az idosebcek ma is borzadva emlegetik egy- egy rettenetesebb kitörésének emlékét. Mindez azonban már csak a múlté. Ma már nem kell félni a folyótól! erős árvédelmi töltések óvják a Tisza haHossza a torkolattól a Fekete Tisza forrásáig 966 kilométer. Ennyit talán a Tisza „személyi igazolványából.”

Költők, művészek énekeltek már sokan a szőke Tiszáról, de varázsának az egyszerű emberek sem tudnak ellenállni. „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annaK szíve vissza” — nem hiába terjedt el ez a

Tiszai alkonyai.

(Foto: Hammel)

menytől Tiszabecsig. Sokmilliós költséggel kisvízi mederrendezést végeznek majd a Tisza hajózhatóvá tétele érdekében, s eljön az idő, hogy ezer tonnás uszályok járják megyénkben mindenütt a Tiszát.

Ki nem hallott már nálunk

teljesen felépült az erőmű, a Tisza roppant erejét az ember szolgálatába kényszerítette. .

Megyénkben is gombamódra nőnek az új lakóházak, épületek. A Tisza. egész Szabolcsot ellátja, kaviccsal az építkezésekhez. Rengeteg kavicsot termelnek ki a Tiszából Tiszakó- ródnál.

A Tiszának gazdag és változatos a halállománya. A megyében három nagy halászati szövetkezet is működik, s bői ségesen ellátják az ízletes falatokkal a piacot.

Legkedvesebb talán nyaranta a Tisza, mikor üdülést, enyhülést ad a rekkenő melegben. Partjait messzi földről is felkeresik az üdülők, turisták* horgászok, s azok az emberek* akik festői szépségében akarnak1 gyönyörködni.

Szép folyó a Tisza, gazdag folyó. S rajtunk közös munRözscpokrócol kap a part.

ragjától az egykor ártérbe épült szabolcsi falvakat, településeket. Ma már mindenütt megépítették az egy méteres biztonsági gátat a legnagyobb árvizszínt' felett is. Ezeket a

mondás az emberek között. Szép a Tisza, fenséges, kedves — de hasznos is. Jó házigazda módjára bőséggel látja el azokat, akik értenek a nyelvén.

Ctbaindult a medertisztító daru, hogy eltüntesse a többszáz esztendős fatörzselíct, a különféle hajózási akadályokat.

töltéseket, gátakat pedig nagy erőfeszítéssel, áldozatok árán építették, hogy a nép életét, vagyonát védjék, természetes, hogy mindenütt k m dm. óvni kell a rongálódástól azokat.

Lássuk tehát, mit ad, mit kínai a partjain élő ember- rekribk?

Ma kenyeret is. Megyénkben napjainkban mintegy 60'- katasztrális hold területét öntöknek a Tisza v.zévct, s e„en

Tisztítja a daru

hogy a Tiszát Záhonyig minden körülmény között hajózhatóvá tegyék, aztán Záhonytól Vásá- rosnaményig, majd VásárosnaTisza medrét.

a Tiszalöki Erőműről? 1953- ban próbálták ki az első duzzasztóművel, s ma energiával látja el az embereket. Ma már

kánkon múlik, hogy bőségéből mit ajándékoz nekünk. Vegyük hát el, amit -kínál, s cserében legyünk hűségesek hozzá.

Győri Illés György.

Uj ember, új világ születik

Aszály ellen csatorna- és öntözőrendszer alkotásával, korszerű eljárások alkalmazásával, hömpölygő áradat ellen gátaü építésével, tudatlanság ellen politikai felvilágosítással küzdünk : s mindezeket a feladatokat az emberek váltják va'ó- ra. S amilyen az emberek készsége, ismerete, következetessége, munkája: olyan arányban

változik környezete, születnek új fogalmak, emelkednek magasba létesítmények, formálódik a jövő. Ahhoz, hogy halványodjék, feledésbe merüljön a régi, az elavult, elsősorban arra van szükség, hogy változzék, emelkedjék magasabbra az ember. tudása révén nézzen mesz- sze előre. Csak úgy tud újat alkotni, szebbet, jobbat teremteni, ha tanulmányr7za az élettel összefüggő elméleti, tudományos, szakmai kérdéseket, fsztán lát a halványodó emlékek, születendő újak rengetegében. S ha mindezekhez csak egy parányit járul hozzá a párt által szervezett, irányított oktatás, nevelés, jelentős eredményként könyvelhetjük el.

Megszűnt ma már a betűrágás, a sablonos másolás. Új áramlat, segítőkészség feledteti a múltat, formálja a tudatot. Tavaly nem a mennyiség volt már napirenden. hanem a minőség, csak ott és annyi oktatási formát szerveitek, ahány megfelelő propagandista volt. Így Tesz az idén is, Különösen az „Időszerű kérdések” tanfolyamán tanultak szívesen kommunisták, pártonkí- vüliek, fiatalok, idősek egyaránt.

Hogy miért? Kielégítette érdeklődésüket, aktuális kérdéseket vitattak meg, s a falusi dolgozókat érdeklő helyi események is szerepeltek a napirenden. Akik azt hiszik, hogy ez a forma a legalacsonyabb, itt lehet legkevesebbet tanulni, tévednek. Elméleti s időszerű kérdések tanulmányozásában nincsenek fokozatok. Vajon könnyű-e napjainkban eligazodni a nemzetközi munkásmozgalomban mutatkozó revizionista s az ezt tápláló soviniszta nézeteket illetően? Sok embernek okoz gondot: miért vau „laoszi helyzet”, mit kell tenni a közelgő kongresszus sikeréért, s hogyan jaru hatnak hozzá az embetek a béke védelméhez? Mind olyan kérdések ezek, amelyek tanulmányozása és a megvalósításukért végzett munka meghatározása komoly gondot okoz. egész embert igényel. S kinek milyen a képzettsége, látóköre, olyan szinten, sz iiv'onalon vitatkozhat. Helyes az a törekvés egyes pártbizottságok részéről, hogy a szokásos „Időszerű kérdések” tanfolyamán tanuló hallgatókon kívül” magasabb képzettségű dolgozókat is bevonnak erre az oktatási formára. Persze úgy, hogy a hallgatók itt is — lehetőleg — azonos képze.tségüek legyenek. Egyáltalán nem jelent „visszaminősítést', ha a marxizmus*leninizmus tanfolyamán, vagy más, magasabb színvonalú oktatásban résztvevő hallgatók; „visszatérnek” az „Időszerű kérdések” tanfolyamán szereplő anyagok tanulmányozásához. Tudást, felkészültséget igényel az is, hogyan értelmezzenek egy- egy időközben felmerülő elvi, politikai kérdést s külön, ma- gasabbfokú ismeretet kíván egy soronkövetkező feladat megvalósításáért végzett munka jó meghatározása, valóraváltása. Elc-^ gendő. ha csak arra gondolunk:! ma az általános iskolákban többet tanulnak a gyermekek, mini; I egykor a polgáriban. Manapság! a „csillagokban járnak”, s boly-! góközi utazásról beszélgetnek az emberek. Ilyen és hasonló kérdések megvitatása nagyobb tudást, egész embert kíván.

A „Marxizmus—leninizmus alapjai” tanfolyamok egyre népszerűbbek. Helyesebben válogatják meg ide a hallgatókat s megfelelő alapképzettségűeket vonnak be ezekre az oktatási formákra. Egyre jobban összekapcsolják a tanultakat a gyakorlattal, mint pl. az államról szóló tanítást népköztársaságunk erősítéséért végzett munkával, feladatokkal. Az is vonzza a hallgatókat, hogy megfelelően képezhetik magukat, s az itt tanultak elősegítik a párt előtt álló közvetlen feladatok megvalósítását. Van még tenniNy ír ségi tájakon