Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-13 / 243. szám
JOGI ISNÁeiíDÓi Amit az ügyészi óvásról tudni kell A törvénysértések kiküszöbölé* ütnek eszközei a korábbiakban neru mindig voltak elég hatásosak és a jogszabályok több kérdést nem rendeztek megfelelően. Mindezek miatt került sor az 1050. évi !). sz. törvényerejű rendelet megalkotására. Az új jogszabály e hiányosságok felszámolására törekszik, egyben sokkal szélesebb jogokat biztosít az ügyészi szervezet részére. X törvényesség feletti általános felügyelet az a munkaterület, ahol az ügyészi szervezet legszélesebb körben áll kapcsolatban a különböző szervekkel és ez állampolgárokkal. Ezért tartóin fontosnak, hogy az érdekeltek tisztába legyenek a felügyelet gyakorlásának új, jogi kereteivel. A következők szolgáljanak tájékoztatásul: Továbbra is fontos alapelv maradt az, hogy a ügyészi törvényességi felügyelet — a legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek kivételével — minden állami, gazdasági és társadalmi szervre kiterjed. Egyik legerősebb új biztosíték az, hogy az ügyész a most hatályba lépett törvényerejű rencje- let szerint óvásában a törvénysértő rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja: egyben kötelezi a jogszabály a szervet arra, hogy az ügyészi indítványnak eleget tegyen. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a szervet abban, hogy milyen döntést hozzon, csupán azt biztosítja, hogy a határozat végrehajtására ne legyen mód mindaddig, amíg a felettes szerv az óvgst el nem bírálja. Ez alól csak egészen szűk körben állanak fenn kivételek például a tanácsi rendelet ellen benyújtott óvásban a végrehajtás felfüggesztését indítványozni ngm lehet. Uj rendelkezés az is, hogy az elbírálási határidő túllépése miatt a szerv által a törvény erejénél lógva eszközölt felfüggesztés hatálya addig tart, amíg az érintett szerv az óvást érdemben el nem bírálja, illetőleg amíg a felettes szerv az ügyben nem dönt. A végi jogszabály szerint valamennyi óvást a címzettnek 8 napon belül kellett elbírálni. Ez különcben testületi szervek esetében nem mindig volt betartható. Az új jogszabály azért a megvizsgálási határidőt általánosan kötelező rendelkezések esetén 15 napban állapítja meg, a testületi szervellnek pedig intézkedéseiket a legközelebbi ülésükön kell felülvizsgálni. E kivételektől eltekintve az ügyészi óvás elbírálására megállapított határidő tová.bbra is 8 nap maradt. A felettes szervnél a korábbiakban .nem volt megszabva az, hogy mennyi idő alatt köteles határozni. Az új ügyészi törvényerejű rendelet 30 napj záros határidőt ír elő. Módot nyújt az új jogszaHíly arra is, hogy az ügyész — ha ezt indokoltnak látja — ne magánál a törvénysértést elkövető szervnél, hanem annak felettes szervénél nyújtsa be az óvást. Továbbá általános szabály most | már az, hogy az érintett szaiv I ha nem ért egyet az óvással, úgy az elbírálástól számított 5 | napon belül köteles felettes Ezerjó véhez az iratokat felterjesztem. ! Még egy fontos különbséget kell az eddigi szabályozással szemben az óvások körében kiemelni. Övásnak elvileg bármilyen régen elkövetett törvénysertés esetén helye van. Ennek a?, elvnek a fenntartása mellett az új jogszabály azonban figyelembe veszi, hogy egy* bizonyos idő elteltével az érintett felek a fennálló helyzet szerint rendezik életviszonyaikat és ennek megzavarása már gyakran nem kívánatos. A mostani szabályozás szerint, ha a törvénysertés egyedi ügyien történt és az óvást a jogerős rendelkezésnek a felekkel való közlését követő egy éven túl nyújtja be az ügyész, úgy az óvás folytán tett intézkedés az állampolgárok által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sértheti. A törvénysértések kiküszöbölésének egy másik korábbi eszköze a javaslat volt. Hiányossága volt a korábbi jogszabálynak az, hogy bár a javaslat még jelentősebb esetekben került benyújtásra — akkor amikor törvénysértő gyakorlatról, tehát törvénysértő intézkedések egész soráról volt szó — a címzett szerveket nem terhelte a javas’attal kapcse'alban semmiféle különle- ! ges kötelezettség, j Az új jogszabály a javaslat | helyett a felszólalás és a figyel- [ mezíetés jogi intézményét vezet- i te be. Fogalmilag a két utóbbi esz- j köz között a különbség az, hogy j felszólalással akkor él az ügyész, I ha nem egy törvénysértés van, j hanem törvénysértő gyakorlat | alakult ki, vagy pedig a törvény- sértés éppen abban áll, hogy a szerv a jogszabály rendelkezése j ellen mulasztást követeit el. A i figyelmeztetés az előbbivel szem- j ben akkor válik szükségessé, ha : a törvénysértés veszélye fenn- ! áll. de még nem következett be. j A törvénysértések feltárására I irányuló ügyészi eljárást az eddigieknél hatékonyabbá tesz; aa, hogy az ügyész számára az ÚJ törvényerejű rendelet az általános felügyelet körében is előve- zeiési jogot biztosít. Dr. Lehel István csoportvezető ügyest A SÓSTÓN „Az 4;ea * f«lk* eg-y™A5t Ort-Eajtjü. Sokasra a partos bajion; a slkár, Csóválja a fejét a begyélet) a makkfa: íto?;- oda nirjbit az örömteli nyár: CíyttlcmUk a holló, varjú kavarogva, A clne-e fázik a tüskebokorba' A kerti baraszton zokogja a szél: elhervad a rózsa, lehull a levél.” (Vajda János: Őszi tájék,( A sétányok kihaltak, eltűnt a nyári kavargás, elcsitultak a vidám zsivajok. Ősz van! És az ősz megérkezett ide is, a Sóstóra. Vele sárgult levelek garmadája, s hűvös szelek járnak. Aj egyik piros-sárga kerti pádra egy eltévedt méhike ereszkedik le, kicsit pihen, aztán gyenge döngéssel tovább röppen. Virágot keresett talán, s hogy nem talált tovább repült? A szürke felhők közül szűrt fénnyel alig [ tört át a napsugár. Olyan le- j hangoló, s mégis szép az őszt Sóstó. A természet minden sárga í ecsetszínében benne van még va- \ lami az eltűnt nyár üdezöldjé- ból — de már érezni, hogy az ősz, a „gondatlan rossz gazda" hamarosan mindent elfecsérel. Ez okoz ilyenkor, az őszi verő- fényben szelíd mélabús hangulatot, arról tudjuk, hogy egy évvel gazdagabbak, s öregebbek let- j tünk. Ezért lépkedünk az őszi J karászion zajtalanul, clgondol- j kodva. így van ez! Elhervad a rózsa, lehull a levél! Az októberi Sóstó minden dél- | utánja ilyen csendes. A csónaká- j zó tükre mozdulatlan, messzebbről úgy tűnik, mintha sohasem leit volna itt élet. Csalóka ám az ősz! Mert közelebb lépkedve a tóhoz, hangokat hallani. Halk csobbanás, cgy-lcét apró, nagyon vigyázalos köhintést, A náddal, sással benőtt vízparton két ember lesi gondterhelt arccal a vizet, kezükben hosszú, karcsú horgászbot. Erre gondolni lehetett volna... A horgászok birodalma ilyenkor a csendesvizű tó. Ma nekik sem lehet sok szerencséjük, mert az egyik morcosán megrázza a kezében lévő botot s félretéve minden horgászokra kötelező csendrenáeletet megszólal: — Nem szerszám egy ilyen | bot! Szalonnasütéshez talán )ó j lenne! Nem lehet ilyen szerszám- mai boldogulni! I — Tegnap mégis szépen fog- ; tál vele. Azzal a rossz szerszám» I inai! — konlrázik rá a társa. i — Azt kizárólag az én kiváló j művészetemnek köszönhetem, j nem a szerszámnak — vág vissza 1 a zúgolódó. — Ja pardon, ezt eddig nem i tudtam — ironizál a másik, s az- i tan megunják a sole beszédet, s I tovfibb figyelik a vizet, egészen j addig, míg az őszi koradélután j meg nem nyújtja az árnyakat, | Horgászok! ők is az őszi Sóstó képeslapjára tartoznak! Hosszasan, élesen stuff a kis* vonat. Púr percen belül becsü- hög az állomásra. A füttyszóm nagy zsivaly hallik -a szigetről, Mintha manók elevenedlek volna meg, apró iskolásgyerekek robognak át a hídon, s a tanító nénik vezényletével iparkodnak elérni a vonatot. Bökönyről jöttek. Vége a nyíregyházi ,kirándulásnak, indulnak haza. Utánuk ismét elcsitul a Sóstó. A kádfürdő előtti parton három öreg bácsika emlékszik visza az ötven évvel ezelőtti világra, s közben nagyokat hallgatnak. Üjabb zaj vegyül a finom őszi csendbe. Nem fülsértőén, halk döngéssel. Vontató zaja, tiszten kivenni a pufogását. Az új strandépítkezés felöl hangzik. OH nem vesznek tudomást az őszről, serényen dolgoznak, mintha május, vagy július lenne. Ok tudják, hogy csalóka az ősz, hogy ez a szolid, bánatos kép rövidesen eltűnik. Átadja helyét a telpek, majd ismét ránknevet a májusi nap, a költő szavaival: „kinyílik a rózsa, kihajt a levél!’-’ (Bézí) I BAROMFITENYÉSZTÉS korunk világslágere Hogy valóban nagy gondot fordítanak erre a dologra, a Szovjetuniótól Amerikáig, annak igen sok oka van. A baromfihús táplálkozás szempontjából feltétlenül megelőzi étrendi hatásában a „hagyományos” húsételeket, s ma. amikor a kony- r.yebb táplálékok iránt nőtt meg az. érdeklődés, ezt nem téveszthetjük szem elől. A másik, szintén nagyon lényeges tényező a gazdaságosság. Ugyaniá egy kilogramm baromfihús, tyúkféle előállításához mintegy huszonöt százalékkal kevesebb abraktakarmány szükséges, mint például a sertés esetében. Ez a két főbb körülmény is elegendő ahhoz, hogy ennek tükrében számot vessünk megywk baromfitenyésztésének jelenlegi állásáról —es ha mondani szabad- — kissé beletekintsünk a jövőjébe is. Figyelembe véve az újat, az előretöFőt, azt látjuk, hogy termelőszövetkezeteink egy év alatt negyvenszer több baromfit neveltek fel, és értékesítenek, mint az elmúlt esztendőben. Az arány óriási! De örvendetes a másik tény is, amely azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink a megye baromfiértékesítéséből már az idén, az első komelyabe esztendőben hét és fél százalékot vállaltak. Természetes, hogy ez még korántsem az optimum, azonban ezt az ütemet figyelembe véve egy-két éven belül a baromfi-áru termelésében a szövetkezetek biztosítják a többséget. Ehhez szükség van a baromfitenyésztés szemetére, a minél alaposabb szakmai felkészültségre, a megfelelő takarma- nyozúsra, ideális ólakra és nem utolsó sorban a betegségek ellen! küzdelemre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a naposcsibe iránti érdeklődés kora tavasszal a legnagyobb Az egyéni tenyésztők azért szeretik ebben az időszakban megvásárolni a csibét, mert ekkor hozzáadhatják saját ketlósljaikMOZIK MtJSORA BERK MOZI: Rakétatámaszpont. Különös történet egy kis szigeten. Színes angol film. _^_Kloadasek kezdete: fél 5. fél 7 és fél 9 órakor. BORSA MOZI: Fiú vagy lány. Színes szovjet filmvígjáték. Előadások kezdete: «. s. a órakor. GORKIJ MOZI: Tiltott szerelem. (Csak 18 éven felülieknek!) Művészi francia filmalkotás. Előadások kezdete: 4, g es 8 ólakor. WOKICZ ZSIGMOND MílY’ELÖDÉSl HÁZ: A harangek Rómába mennek. Magyar film. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. AU*iAAAAAjvA<AAAAAAva.AAAAAAj4LAAAAAAAÁA>1 hoz a vásároltakat. Termelőszövetkezeteink még korábban, januártól kezdve igénylik a csibét, hogy a folyamatos áruba- romíi-tenyésztést biztosítsak. Ennek alapján keltető üzemeinknek úgy kell berendezkedniük, hogy az előállítandó csihemennyiseg- nek a jelentősebb részét a tavaszi hónapi<;ban adhassa« at 3 gazdaságoknak. Indokolja ezt az is, hogy a téli, koratavaszi tojásokból kikelt csibéknek a tífusztertőzötísége a legkisebb. A tenyésztojások biztosítása . érdekében, amíg — két- három év múlva — a termelő- szövetkezetek adhatják majd a tenyészanj'agot — olyan mintaközségeket kell csak meghagyni, ahol valamennyi tenyészállat vérvizsgálatban részesült. Ez nagyban csökkenti a tífuszveszélyt Keltetőállomásaink az egészséges szaporító anyagot, a tojást úgy is biztosíthatnák, ha Ul—15 ezer darabos tenyésztői-zsebet állítanának be a termelésbe. Megyénkben három keltetőállomás ven, azonban. a kisvárdai iizeui még mindig nem termel, noha az épület üzembe helyezésének első határideje — 1950 márciusa — régen lejárt. Pillanatnyilag arra sincs biztosíték, hogy az új szezonban meginduljon a keltetés. Pedig csupán itt, félmillió nupoíbaromfit állíthatnának elő. A lassú ütemhez a megyei tanács tervosztálya is hozzájárult azáltal, hogy a fontos műszaki berendezéeeiiet, mint például az agregátort még mindig nem biztosította. Hogy a termelőszövetkezetek eleget tehessenek annak a kí- vánalorhnak, hogy a vágóbaromfi tekintélyes része a nagyüzemekből kerüljön piacra, szükséges, hogy a keUetúállomások 100 - 150 ezer naposcsibét biztosítsanak részükre januárban. A szövetkezetek viszont küldjék tanfolyamra a rátermett tagokat, hogy a jövő esztendőben a baromfinevclts és tenyésztés terűié! én mind kevesebb nehézség adódjon. Jövőre baromfitápban egyáltalán nem lesz hiány. A szövetkezetek idejekorán, még az idén igényeljék meg ezt a fontos takarmányt, hegy ne legyen fennakadás az esetleges szállítási körülmények »úatt az átvett csibék nevelésében. A szakmai hozzáértés és a kellő gondozás eredményeként a. szövetkezetek részére a baromfi- tenyésztés igen jó jövedelmet biztosit. Az idén a szövetkezetek az árubaromíi értékesítésből több, mint másfélmillió forint jövedelmét szereztek. Termelőszövetkezeteinknek minden kínálkozó lehetőséget fel kell használni, hogy jövőre pecsenye-csirkéből. pecsenye-iiacsá- ból, libából, pulykába annyit neveljenek, hogy a megye áruértékesítési tervének közel a felet magukra vállalják. A megyei szervek például az ősz folyamán 3—4 ezer tenyészpulykát biztosítanak a szövetkezetek részére, amelyek szaporulata — mintegy 50—60 ezer darab — nagyban hozzájárul a törekvések valóra váltásához. A nagyüzem; baromfitenyésztés gyorsabb kibontakozásának egy ja akadálya a megfelelő férőhelyek hiánya. A régebbi szövetkezeten ■ nél fellelhető ólak nagyobb része nem felel meg a korszerű követelményeknek. Az újaknál pedig nagyon kevés van. Meg kell találni a módját annak, hogy a csibencvcléshez ideális, leien és nyáron egyaránt előnyösen használható baromfiólakat építsenek. Erre — jó szigetelő hatásánál fogva — a perlitból készült. építőelemeket minden bizonnyal fel lehetne használni. A perlilből való építkezés — a !az- doBágí számítások szerint —cyan olcsó lenne, hogy a költségk a hasznosítás első évében ketssru- sen is megtérülnének. A megyei tanács mezőgzda* sági szakemberei el is ha Hoztál;, hogy még a tél folyman minta-csibenevelőt épíUMek perlitból. És mar az elsq tjasz- talatokat leszűrve — az lala- nos gazdasági lehetőségek keretein belül — a jövő cvbeimeg- kezdenék a termelőszövottectek- ben is a többezer baromfi befogadó perlit-baromfiólak Lehúzását, A baromfitenyésztés elí- nagy jövő áll. A baremfihúsna tojásnak, baromfizsímak el U foglalnia az őt megillető üyél a népélelmezécben. Emelle külkereskedelmi szempontt sem megvetendő. A baronenyész- tés akkor tölti be fehtát, ha nagyüzemilog végezzülitert így igazán jövedelmező. Tneiősze- vetkezeteinknek tehát cg kell tenni minden tőlük letet, hogy a baromfitenyésztés fd> helyre kerüljön gazdáikor!(un.41*II ŐSZ
