Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-13 / 243. szám
Tllif pflttärlotitiytUl****1* m XVI. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM Ära 50 fillér 1959. OKTÓBER 13, KEDD Paraszti jövendő (3. oldal) Decemberben csúcstalálkozó? (5. oldal) Vélemények a jugoszláv—magyarról ($. oldal) Munkásjelen—munkásjövő Egy külföldi mondta nemrég, aki tizenöt évvel ezelőtt járt utoljára Magyarországon, hogy: „"ietn lehet megállapítani ma- liukrál az utcán, melyik munkás, melyik igazgató, s melyik miniszter.'’ Valóban. Találó ez a megállapítás a magyar munkások életére. Külsejükről, öltözködésükről, crtclmességükröl és viselkedésükről nehéz már megítélni a különbséget. Felemelkedtek a munkások s maholnap tudásban is egyszintűn lesznek az értelmiségi dolgozókkal. Alig másfél évtized alatt fel jöttek a mélyből, — ahová a múlt rendszer taszította őket — és nagyra nőttek a munkások. Munkanélküliség, létbizonytalanság, éhbérért 14—16 órás munkanap, nehéz robot... Eltemettük ezeket a múlttal, de emlékez- j nck rá az öregebb munkások. Mondják sokan közülük: „Ügy kifáradtunk akkor a munkában, hogy enni sem kellett utána." És most? Más a munkás élet. Má- körülmények mellett termelnek. Gépek végzik a nehezebb munkákat. Az üzem nem zsige- rcli ki a munkások erejét. Éppen c hónap elsejétől vezették be több üzemben a 36—42 órás munkahetet, a nehezebb szakmákban, veszélyesebb munkakörben dolgozóknak. Több idő jut már önképzésre, a műveltség emelésére, szórakozásra és a családdal való együttiétre. A legtöbb munkásnak legalább két-három öltöny ruhája, cipője, több váltásra val<, fehérneműje van. A munkások laktak a legrosszabb lakásokban s ma már elsősorban ezek lakják az új berházakat, új családi házakat. Természetessé vált, hogy ítnd^zcrcscn moziba járnak, s teirányelvck reálisan emelték a követelmények mércéjét, ami azi jelenti, bogy emelni akarjuk hazánkban a jólétet.. A villany- energia-termelés 72—75 százalékos növelésével el akarjuk érni, hogy minden faluban legyen villany, legyen elegendő áram a gépek meghajtásához. A dleselest- tést ll-ről 49 százalékra akarjuk fekozni 19G3-ig, a vegyipar termelését kétszeresére, az építőipar termelését 75—85 százalékkal, az élelmiszeripari termelést 36—40 százalékkal. 28 százalékkal több vajat, 60 százalékkal több tejet, 55—60 százalékkal több szalámit akarunk fogyasztás céljára adni. Mintegy 43 százalékkal több árut kell majd a kereskedelemnek eladni. Ezeket az árukat nyilván a biztosított jobb körülmények között, a teenhikai színvonal emelésével, az önköllségcsök- kcntcsi lehetőségek jó felhasználásával, a munkaversennyel jobb minőségben és olcsóbban szeretnénk előállítani, s majd a boltokban megvásárolni. Több lakás, élelem, ruha, bútor, kuitúr- cjkk, autó s egyebek megvásárlására lesz lehetősége a munkásnak, minden dolgozónak, amire | lehetőséget ad az is, hogy a második ötéves tervben 26—29 százalékkal akarjuk növelni a reáljövedelmet. Több idő jut majd iar **'ásra cs szórakozásra ha megvalósítjuk újabb szakmákban Js munkakörökben a tervben szereplő 36—42 órás munkahetet. A munkásjövő lelkesítő képe bontakozik ki a második ötéves ierv irányelveiből. Lelkesebben, magabiztosabban dolgozik az a munkás, aki elolvasta és megérti „Még kitartóan keli harcolnunk a békéért mondotta Uruscóov kr aszna jarszki beszédében Moszkva, (TASZSZ): Mint már jelentettük, Nyikíta Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken egy krasznojarszki gépgyárban beszédet mondott. Kijelentett?, hogy ma, amikor amerikai látogatása után az államok viszonyában bizonyos felmelegedés észlelhető, egyes reakciós politikusok minden erejüket latbavetik, hogy megrontsák a nemzetközi enyhülés friss eredményeit. Még kitartóan kell harcolnunk a békéért — mondotta. Az imperialisták attól félnek, hogy a hidegháború felszámolása, a nemzetközi feszültség enyhítés? csökkentheti busás profitjukat, hiszen a nagy katonai megrendelések haszna az ő zsebükbe kerül. — Néhány szót szeretnék szólni amerikai beszélgetéseimről — folytatta. — Amerikai személyiségek többször is beszéltek az eszmék úgynevezett szabad terjesztéséről. Arról akartai! meggyőzni, a Szovjetunióban szükség van arra, hogy minél szélesebb körben terjeszthessék az általuk külön erre a célra kiválasztott könyveket és filmeket, s zavartalanul hallgathassák rádióadásaikat. Mindenféle szemetet akarnak reánk tukmálni, hogy ezzel mérgezzék a szovjet emberek lelkét, Beleegyezhetünk ml ebbe? Természetesen nem. A mi embereink nem vágynak a burzsoá eszmék mérgétől áthatott, romlott kosztra. A kommunizmus győzni Jog — Azt mondtam az amerikaiak- I nak; inkább úgy kereskedjünk, hogy mi megvásároljuk, ami nekünk kell, önök pedig azt veszik meg tőlünk, ami önöknek megfelel. Jobb lenne, ha csak a legjobb árut vásárolnánk egymástól, ha csak a jobb dolgokat cserélnénk ki, a saját romlott kosztjukat pedig csak fogyasszák el maguk. Ezután Hruscsov kijelentette, hogy a kapitalizmus napja lealko- nyodóban van, s a kommunizmus eszméi egyre jobban megnyerik a dolgozókat Hruscsov elítélően nyilatkozott arról, hogy egyes amerikai politikusok a Szovjetun más országok belügyeibe való beavatkoa zossal vádoljál!. Minden bajukat és bűnüket, beleértve a munkások tömeges sztrájkjait, a mi nyakunkba akarják varrni. Dű nem fog sikerülni, hogy a kommunistákra hárítsák a felelősséget a kapitalizmus minden nehézségéért és ellentmondásáért! — mondotta. — Amióta létezik a magántulajdon, amióta osztályok vaiinak, szakadatlan harc folyik a munka és a tőke között, s ez a harc csak akkor ér véget, ha az anyagi javak megteremtő! győzedelmeskednek. (Folytatás az 5. oldalon.) • • ütren holddal több kenyérgabonát Tétnek mint taralr, ebben a hónapban befejezik az őszi mánkat Dombrádon A Hazafias Népfront dombrádi bizottsága cs a községi tanács kezdeményezésére a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelőszövetkezet bevonásával versenyfelhívást dolgoztak ki. A felhívás a márciusi határozat után kibontakozó kongresszusi verseny utolsó szakaszának konkrét tennivalóit és határnapjait tartalmazza a gazdag termés veszteségmentes betakarítása, valamint a jövőévi gabonatermés fokozása érdekében. Október végéig minden betakarítást elvégez a termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok is, beleértve a kukoricaszár, és napraforgókóró letaka- ritását is. A vetést a termelőszövetkezet október 20-ra, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 28-ára akarják befejezni. A múlt esztendőben 1850 hold búza vetés volt a községben, az idén 50 holddal többet vetnek. A vetések 25 százaléka pillangósok után kerül, háromnegyedrész pedig kapások után. A termelőszövetkezet minden kalászosát műtrágyával veti el. Kukorica és cukorrépa után az egyéniek is használnak pétisót. A községen belül a választó- kerületek tanácstagjai versenyre keltek egymással, hogy kinek a kerülete végez jobb, gyorsabb munkát. Vállalásukat azzal küldték meg a járási tanácshoz, juttassák ei minden községbe, hogy hasonló verseny pontokkal csatlakozhassanak felhívásukhoz. Mfítészalha a várossá fejlődés álján lik színházra, kirándulásokra cs egyre több munkásnak külföldi I utazásra is. Nem luxuscikk mái a rádió, a motorkerékpár. Szemmel is látható, hogy na- [ gyón sokat változott, javult aj munkások élete. A szocializmu; j építésében maga a munkás — szövetségesével, a parasztsággal és a dolgozó értelmiségiekkel — teremti meg a jólétet. Az üzemekben legtöbben tudásuk legjavával, szorgalommal dolgoznak Részt vesznek a jóiét növelését szolgáló munkaversenyben. Mos, a kongresszusi versenyben bizonyítja be derék munkásosztályunk, hogy még nagyobb feladatok teljesítésére képes. Jó munkájuk sikereihez lelkesedést és erőt ad az, hogy tudják, honnan indultak cl, milyen az életük most cs mit hoz számukra a jövő. A jövő? Csak vissza kell nézni a megtett útra s meglátni mindjárt, hogy merre tartunk, A pár;, mely vezeti a jólétért és a még szebb jövőért folyó harcot, mos; is megmutatta a célokat, amiket elérhetünk. A második ötéves tervünkről nyilvánosságra hozott az irányelveket. Dicséretes dolog, hog az. üzemekben a pártszervezeteknek gondja van arra, hogy lehetőleg minden munkás megismerje és megértse a célkitűzéseket. 8 méginkább dicsérnivalú, ■íogy megmagyarázzák: roost a hároméves terv teljesítésével, a áongresszasi verseny sikereivel magasabb indulási alapot biztosítunk második ötéves tervünkhöz. A szociaiiiznius felépítéséről, győzelméről van szó hazánkban. Eh- oez sokkal jobban szervezett munkára, gazdaságosabb termelésre, az üzemek jobb kihasználására, a technológia és a vezetés színvonalának emelésére van szükség, a szaktudás bővítésére minuen munkás számára. Nemcsak, hogy jobban, ésszerűbben, kevesebb lá- .ad.tsággal kell dolgoznuniE, hanem jellemben is ki ke.l fejleszteni magunkban a szoc.alis.a emberre jellemző tulajdons igo- ka.. Tanulással, munkástársaink segítésével igyekezzünk elérni, hogy ne csak a látszat alapján, hanem általános műveltség tekintetében is egyre nehezebb legyen megállapítani: melyik ember munkás, melyik igazgató, s melyik miniszter. Mátészalka lakossága már évekkel ezelőtt sürgette a község elöljáróit, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Szálkát nyilvánítsák várossá. Meg is indultak a tervezgeté- sek, de az ellenforradalom közbejötté keresztülhúzta a számításokat. Az utóbbi napokban mind a lakosság, mind a vezetők körében újra felvetődött ez a gondolat. Távlati tervet készítettek, melynek megvalósításával el tudják érni, hogy Nyíregyháza után Mátészalka legyen a megye második városa. Iparosítani: ez a lényeg A megyeszékhely után — már most is — talán Mátészalkán működik a legtöbb ipari üzem Jégüzem, szíkviz- és bambiüzem. a nemrég létesített tejüzem, a kenyérgyár és csibekeltető létezése bizonyítja ezt az állítást. S még ebben az esztendőben megkezdik egy korszerű fűrészüzem építését. Az üzemet a nyírmegy- gyesi vasútvonal mentén, mintegy 20 kh. területen építik külön iparvágánnyal. S nem lehetetlen, hogy a későbbi évek folyamán újabb kisebb gyárral, vagy üzemmel gazdagodik Szálka. A városrendezési (érv A községi és járási tanács ve- .zetől viszont tudják, hogy a várossá váláshoz a jelenlegi község külső képének is alaposan meg kell változni. Épp ezért a már említett távlati tervben elképzelték, hogy milyen lesz majd Mátészalka, a jövendő város. Elsőnek egy városias jellegű centrum kialakítását tervezik a Szabadság-téren. Itt épül az új gimnázium, mely a jövő évben lesz kész, s már teljesen beleilleszkedik a város képébe. Terveznek majd később egy tizenhattá ntermes általános iskolát, mely a gimnázium mellett épülne majd fel. A község belterületén középületek épülnek, többek között egy új járási kultúrotthon, amely mindenben meg fog felelni a követelményeknek. A főútvonalról kitelepítik a jelenleg még ott működő üzemeket, telepeket, csinosítják az utcákat, az átmenő forgalmat a községen kívül vezetik majd. A tervhez tartozik továbbá, hogy a vasútállomást három sínpárral bővítik, majd később külön teherpályaudvart építenek. A fürdő sokat seiiiholoe Sok ember bekopogott a községi tanácsra, hogy télen a kocsordi út felöli részen mindig elolvad a hó, bármilyen hideg legyen is. Erősködtek, hogy ott hőforrásnak kell lenni. Geológusok megvizsgálták a talajt, s azt mondták, hogy minden remény megvan, hogy ott megfelelő hőfokú forrásvizet találja- nak.A fúrás helyét a napokban jelölték ki. Ha szerencsével jár a fúrás, s tényleg kapnak melegvizet, akkor okvetlen strandot építenek, mely nagyban hozzájárul majd a várossá váláshoz. Kíváncsian várják az eredményt, s a lakosság már most felajánlotta segítségét az esetleges für- dőcpítkezéshez. logos kívánság-e? A mátészalkaiak érzik, hogy községük már túllépte egy község kereteit, de még nem érte el a városét. S kívánságuk, hogy lakóhelyük várossá váljon, hogy előbbre lépjenek, jogos. S ennek sikeréért készítették az előbb ismertetett terveket. Ezek természetesen távlati tervek, éves kellenek hozzá, hogy megvalósuljanak, s sok mmoen befolyásolhatja azokat. Viszont, ha következetesen és sikeresen megvalósítják, akkor megszületik a szalkaiak vágya; kérhetik Mátészalka várossá nyilvánítását. (Bézii O. A.
