Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-11 / 242. szám

Százmillió oltás gyermekbénulás elten

Moszkva, (MTI): A Szovjetunióban mind szélesebb körben alkalmazzák a gyermekbánulás ellen, megelőző otásokat. Többéves kísérletezéssel hatásos . oltóai yagot készítettek a veszélyes betegség elterjedésének megakadalyozasá- ra. Míg a közismert Sa k-vakcina elölt vírusokból készül, a szovjei tudósok által kidolgozott o to- anyag élő, legyengíteti, vírusokat tartalmaz.

A vírus alapanyagát a Salk- féle eljáráshoz hasonlóan majom- vesékből nyerik, a Szovjetunióban kidolgozott eljárás azonban lehetőséget nyűit arra, hogy a vírusok továbbtenyésztésével egyetlen kísérleti állat feinasznaia^avai csaknem százezer adag oltóanyagot készítsenek. Egy-egy ampuila előállítási költsége mindössze 5 kopek.

Az oltóanyagot az idén tavasz- szai a Balti-tenger menu köztársaságokban alkalmazták előszói tömegesen.

Az egészségügyi szervek elhatározták: rövid idő alatt százmillió embert részesítenek gyermek, bánuiáa elleni védőoltásban a Szovjetunió egész területén.

Újdonságok

Kínai tiszíasclyein pongyola több színben. Ara 859 forint.

írás a keltákat megelőző korból

A ka.rin.tiai hegyekben 900 méter magasságban egy osztrák ré- gcszcsoport különleges írásjelekkel borított edényeket, serlegeket és táblákat talált. A keleti módra, jobbról balra olvasandó írásjelek Rudolf Egger professzor véleménye szerint lehetővé teszik annak a nyelvnek megismerését, amelyet a keltákat megelőző korban használtak. Feltételezések szerint az osztrák leletek valaha Nerea városhoz tartoztak, a későbbi kelta Noricumhoz, amely i. e. 15-bcn békésen beleolvadt a római birodalomba. Az 1948-ban megkezdett ásatáson során különböző palotákat, tágas és fényűző fürdőket, központifűtés rendszert es családi kriptákat tártak jel.

Kockás gyapjúszövet divatkabát vatelinnel bélelt. Ára 1750 Ft.

Jókedvíí sorok

Matild néni igen érzékeny teremtés volt. Ha egy kis torokfájást érzatt, összesürgönyözte az egész családot: „Ha’dcklck! Gyertek azonnal!” A család eleinte felült az ilyen szövegű táviratoknak. Egy alkalommal Matild néni szintén halálhíres táviratokat küldött széjjel. Nagy meglepődésére a család minden tagjától a következő szövegű táviratokat kapta: „Szintén haldoklók! Találkozunk a másvilágon!”

•ér

A halálraítéltet a főügyész megkérdezi, hogy a halálos ítélet végrehajtása előtt mi az utolsó kívánsága. Az elitéit így válaszolt: „Csak azt kérem, hogy a főügyész úr fogja a kezem, amikor a villamosszékben ülök.”

★

A kisfiú először jön haza az iskolából, s az apa megkérdi, hogyan telt el az első oktatási nap?

— Öh, egészen jó ott — válaszolt a gyerek — csak túl sokat kérdezgetnek. Először azt. kérdezték. hol szü1 ettél te, aztán anyuka, s végül hogy én hol születtem. S az utó só kérdésre Kényt.len voltam hazudni, mert ha azt mondom, hogy a női klinikán, akkor a fiúk kinevettek volra. Így azt mondtam, hogy valószínűleg a Népstadionban.

★

— Bocsánat, rokona talán a Huber professzornak?

— Én magam vagyok Huber professzor!

— Öh, hát innen a megtévesztő hasonlóság!

★

Egy gyanús külsejű úr egy késő éjjeli órában beállít egy előkelő étterembe, s a telefonkönyvek Kéri.

— Mit keres hát? — szólítja meg a pincér a hosszan keresgélő vendéget tűre metlenül, mert már zárni akar.

— A címemet! — hangzott a la. konikus válasz.

Kik öllözködiick legrosszabbul'

A Fashion című angol divatlap közölte annak a hat személyiségnek nevét, akik megítélést szerint a legrosszabbul öltözködnek. Ezek: a windsori herceg,

amit ön csinál napról-napra. Talán nem veszi illetéktelen, jogtalan kérdésnek, ha azt mondom f Megérderiili-e ön, hogy a családi és magánéletben is példát mutató kommunisták maguk közé fogadják? Tehet-e ön masoknak — idegeneknek — jót, segíthet-e mások, idegenek gondjain, bajain, ha egy Önhöz legközelebb állóhoz, a tulajdon anyósához nem tud megértő és emberséges lenni? Gondolkodjék egy kicsit ezen, és ne „rigolyás öregasszonyt” lásson az anyósában, hanem emleaezzen arra is, mennyi áldozatot hozott azért, hogy önnek és családjának nyugodt, megelégedett életet biztosítson. Átadta a lakását is Önnek. Nevelte gyeimekót, főzött, mosott a családra éveken keresztül. Igaz, ma egyre kevesebbet bír dolgozni, mert gyenge már. De ezek után nem érdemei megbecsülést, csak korholást, megvetést, ütlegeket... ? Nem, nem ezt érdemelné! Gondolkozzék, mélyedjen el magában, önön a sor, hogy jóvátegye eddigi hibáit és nagyobb szeretettel, odaadással meghálálja mindazt, amit családja kapott. Arra kérem, próbálja így megítélni az eddig törtánteKet. Biztos vagyok abban, hogy megértőbb, jóindulatúbb lesz vele szemben. Ez, remélem, új fordulatot adna életében, hiszen mennyivel jobb lesz, ha nem ilyen problémák foglalkoztatják majd, hanem a

munkájában való helytállás, a családja, — melynek az óreg anyósa is tagja, — eleténeK szsbbététele. Mégegyszer kérem, ne haragudjék a uiráiatirt, sajnos, nem Ön az egyedü i, akire az ráillik. Sok ryen hálátlan ember él meg közöttünk, akiknek sürgősen válloztatniok kell életfelfogásukon, modorukon. Gondoljunk csak arra, hogy mi is megöregszünk egyszer. S ha mi így bánunk az öreg, tehetetlen emberekkel, mit várunk saját gyermekeinktől? ...”

Eddig a levél, megindítóan emberi és őszinte hangú. Lehan- go ó elolvasni. Elgondolkoztat, mindenkinek eszébejuttat hasonló példákat. Mégis, bizony-s nyugodtsággal, — bár mm megnyugodva — vettük kézhez ezt és a hasonló leveleket. Megnyugodva, hogy mégsem élnek a világból kitaszítva ezek a magára- hagyott, kisemmizett, megcsalt emberek. Törődnek a sorsukkal, körülményeikkel, könnyeikkel, mojo.yukkal, a icgilletékc- sebbek, az ismerősök, a házbeliek, az utca, a falu, a várcs a mi tarsaclaiii.unK. Az, uogy a becsületes, segíteni akaró emberek felemelik szavukat, írásban és szóban, már a mi megújhoüó kristályosoöo erkölcsi életünk bíztató jele. Bár e/gondolkozta- tóbb, ha kommunist_rol hallunt ilyesmit. Mégis bátran állhatnak a közvélemény elé a párttagok, a zöm, mert a párt első

hirdetője a szülők és az idősebb emberek megbecsülésének. Sokszor a pártszervezetek és tanácsok szavára fogadják be a kitagadott, elhagyott szülók-t, anyósokat az áJami otthonokba, a nagyobb családba. Törvényt is alkottunk az idős, beteg szülők kötelező eltartásáról. A mi tár- saaamiunis.bau sciiüi n3»ii. „u ü-. hatja” el a szüleit. De lehet-e tör-, vényekkel veaektzni a ie^Ki t-r- ror, az idegőrlő, m.ndennapos rossz viselkedéssel szemben. Ennek orvossága: valamennyiünk

közös fe.elossege. Ez nem lehet magánügy. Nemrég az egyik pái t-alapszervezstnél azért zártak ki a kommunisták valakit, mert nem gondoskodott öreg édesapja eltartásáról. Igen, erre is kiterjednek a Kommunista er- Kölcs normái, s ezek a normák egyre több ember hétköznapjainak útjelzői, iránytűi. Sok helyen „megtűrt” tagjai a c*alud nak az idősebb ernoereK. iNem egyezik a felfogásuk, életszemleletük, ízlésük, érdek ődési körük a fiatalokéval. Az öreg kor több embert bogarassá tesz, de sok hiba van a fiatalokban is. Mégis meg lehet estneg ke.i találni a módját a megértésnek. Nem méltányos felhőkkel, viharokkal búsítani napjaikat, az életnek már az árnyékos oldalán haladókat. Ha a szúkebb családokon belül nem is sikerül, sikerülnie kell a nagyobb családban.

páll Géza.

Macmillan, Elvis Presley, Libe- race amerikai zongorista és két angol színész: Tommy Trind.r es Spike Milligan.

A Fashion főszerkesztője szomorúan állapítja meg, hogy „igen sok érett korú férfihoz hason óan a windsori herceg is teljesen divat- jamultan öitözKödiK. Ez talán élete legszebb napjaira emlékezteti, de ellenkezik a mai ízléssel. A herceg teljesen hátat fordított a mai divatnak”.

Kérdéseit

Feleletek

Nyertesek

PAJTÁSOK!

Elmúlt vasárnapi keresztrejtvényünkre — ahogy azt már megszoktuk — ismét nagyon sok kispajtás küldte be a megfejtést, Számunkra külön örömet okozott, hogy a sok megfejtő közül egyetlen egy sem akadt,‘■aki hibásan oldotta volna meg a feladatot. A sorsolás a'apján az alábbi pajtások nyertek könyvjutalmat: Lakatos Erzsébet (Nagycserkesz, Púposhalom 21.), Deák Vera (Guszev-lakótelep 8/5 ép. 8. a.), Borbély Mária (Nyháza, Körte Uj 33.). A helyes megfejtést beküldő többi pajtást pedig dicséretben részesítjük, s reméljük, hogy a sorsolás legközelebb számukra is kedvező lesz.

E HETI REJTVÉNYÜNK

Most is keresztrejtvényt kell megoldanotok, pajtások. Ha helyesen magfejtitek a rejtvényt, a következő kérdésre kaptok feleletet: „Melyek azok a könyvek, amelyeket minden úttörő szívesen olvas?”

Vízszintes soruk: 6. Ut... útmegjelöiés, 8. Pályaudvar röv,d-n, 9. Erkel Ferenc. 10. Ide fűti a.c be a futók. 12. Labdarúgó mérkőzésesen esik.

Függőleges sorok: 2. Eiek Ilona, 3. Azonos mássalhangzók. 4. Nátrium kezdete. 5. Népe keverve! Behálóz, be ... 13. Kettősbetú. 14. Római egyes.

Beküldendő sorok; Vízszintes 1. a nyíl irányában folytatva, s a függőleges 7. szintén a nyíl irányban lolytatva.

A rövid és hosszú magánhangzók között nem teszünk különbséget! A borítékra írjátok rá: „Gyermekrovat”. Cím: Keletma- gyarország szerkesztősége, Nyíregyháza, Sztálin tér 21.

Az őzike hálája

A parányi erdész- ház a völgyben húzódott meg. Körös- körül nagy hegyek vigyáztak a kicsi házikóra, ahol az erdész élt feleségével, s kislányával, Katókával. A kis Katókának volt egy kedvenc kisDait.ása, egy fénylőszemú, ugra- bugra aranyos kis őzike. A kedves kis jószágot, az erdész kapatta a házhoz, s a kislány azonnal szívébe zarta. Mikor az erdőbe ment gyöngyvirágot szedni, az okos kis állat minőig elkísérte Történ egyszer, hogy az őzike felsértette a lábát egy hegyes sziklával. Csak úgy csepegett sebéből a vér. Mikor a kislány ezt meglátta, azonnal friss gyolcsot kél t az édesanyjától, s kimosta játszopajtása sebét, majd gondosan bekötözte. Az őzike beszédes szemeivel ránézett a kislányra, s fényes fekete orrát gyengéden a lányka kezéhez dörzsölte. így köszönte meg a segítséget.

Már közeledett a tél, amikor egy hűvös reggelen Katókát édesanyja száraz gallyért küldte az erdőbe. a k istám engedelmesen el is indult. Ahogy szedte a gallyat csörtetést hallott maga mögött, s mikor megfordult, látta, hogy az őzike van ott. Kató megsimogatta a kis állat selymes bundáját, s gyors kézzel gyűjtögette a tüzelőt. Mikor már jókora csomót szedett, a karjára vette, s indult haza. Egv helyen

, sziKias terüie- ten vezetett az út. A kislány az tgyik nyirkos koré lépve megcsúszott, s elvágódott. Feljajdult, s bizony mozdulni sem tudott, mert kificamította a lábát. Nagyon fájt a lába és meg is ijedt. Keservesen sírni kezdett...

Az őzike eleinte ijedt szemekkel nézte kis gazdáját, majd felszegte a fejét, és sebesen elrobogott. Egyenesen az erdészlakhoz futott. Lábával elkezdte kapálni az ajtót, és síró panaszos hangot hallatott. Az erdészék kijöttek s az őzike szépen odavezette őket a szerencsétlenül járt kislányhoz. Katókát hazavitték, s pár nap múlva meggyógyult a lába. így hálálta meg az őzike Kató jóságát.

/