Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-11 / 242. szám

11 közgyűlés eddigi lefolyása érezhetően haladást mutat ür. Sik Endre nyilatkozata az E.'MSZ-közgyűléscnek 1!. ülésszakáról New York, (MTI): A Magyar Távirati Iroda New Yorkba ki­küldött tudósítója felkérte dr. Sik Endrét, a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterét, hogy ha­zautazása előtt foglalja össze az ENSZ közgyűlésének 14. ülés­szakán szerzett benyomásait. Sik Endre elmondotta, hogy Hruscsov amerikai látogatása rá­nyomta bélyegét az egész ülés­szak munkájára. Mindenekelőtt megváltozott a tárgyalások hang­ja. A felszólalásokból csaknem teljesen hiányoztak a régebben megszokott erős kirohanások. A hidegháborús hangnemet általában felváltotta a bé­kés egymás mellett élés hangja. Legjobban látható volt ez az ál­talános vita végén a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvise­lője között lefolyt szóváltásból, mert élesen bírálták egymást, de korrekt, mérsékelt, nem ellensé­ges hangon. Ennél sokkal na­gyobb jelentősége van azonban annak az érdembsli változásnak, amelyet most az általános vita befejeztével már határozottan megállapíthatunk és amely ab­ban áll, hogy 'nemcsak a felszó­lalások hangneme változott meg, hanem nagyrészt azok tartalma is. Ügyszólván valamennyi fel­szólalás fő témája a leszere­lés volt, mégpedig elsősorban a Szovjetuniónak az általá­nos és teljes leszerelésre telt javaslata, amelyről a delegá­tusok legnagyobb része pozi­tívan nyilatkozott, többségük minden fenntartás nélkül. A felszólalók többsége a leszere­lés mellett nagy figyelmet szen­telt egy másik fontos, általános értékű nemzetközi problémának: a gazdaságilag gyengén fejlett or­szágok megsegítésének. Számos felszólaló természetesen olyan kérdéseket is feltett, amelyek­ről éles vita folyt egyes orszá­gok között. De e kérdések között is — ellentétben a múlttal, túl­nyomórészben olyan fontos, tény­legesen aktuális nemzetközi prob­lémák szerepeltek, amelyek béke-s rendezésének elősegítése az alap­okmány értelmében valóban az ENSZ elsőrendű feladata. Ilyen problémák voltak: a gyarmati rendszer maradványainak likvi­dálása, a szaharai francia atom­robbantások, az algériai kérdés, stb. összefoglalva: a közgyűlés eddigi lefolyása észrevehe­tően haladást mutat, hogy az ENSZ olyan kérdésekkel és úgy foglalkozzék, ahogyan az hivatásának, az alapok­mány szellemének, az ösz- szes tagállam érdekeinek, az egész békcszerctő emberiség érdekeinek megfelel. A felsorolt pozitív jelenségek mellett még mindig nem csekély számban mutatkoznak a negatí­vumok is — mondotta a kér­désre válaszolva Sik Endre. — A hidegháború szelleme nem halt meg. Csak alszik és álmából bi­zony mindig elég gyakran fel­riasztják. Sajnos, még mindig vannak, akik nehezen szakíta­nak a megszokott hidegháborús módszerekkel. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ilyen ér­telemben még mindig az Egye­sült Államok küldöttsége játsz- sza a vezető szerepet. — mon­dotta Sik Endre. Az Egyesült Államok külügyminiszterének az általános vitában mondott be­szédét, amely pedig már N. Sz. Hruscsov ittartózkodása idején hangzott el, és még inkább Ro­bertson amerikai delegátusnak a kína képviseletéről folytatott vi­tában elhangzott felszólalását bi­zony még nagy mértékben a hidegháború levegője hatotta át. Az úgynevezett laoszi kérdés nyilvánvalóan alapokmányellenes erőszakolása, a soronlevő bizton­sági tanács: választásokkal kap­csolatos intrikák, amelyeknek az a célja, hogy a NATO-tag Tö­rökországot becsempésszék a ke­leteurópai szocialista országokat megillető helyre, mindezek és a hasonló jelenségek nyilvánva­lóan nem egyebek, mint a hi­degháborús szellem kísértetek És hogy mindezek mögött az Egyesült Államok áll, azt igazán csak a vak nem látja, vagy az, aki nem akarja látni. Érdemes megemlíteni, hogy amikor az ál­talános vitában elhangzott fel­szólalásomban azt a megállapí­tást tetem, hogy az Írország és Malájföld küldöttsége által a tibeti kérdés napirendre tűzésé­re tett javaslat mögött az Egye­sült Államok áll, az utána felszó­laló malájföldi képviselő valamint a vita végén az ír külügyminisz­ter ezt az állításomat felhábo­rodással utasította vissza és magukra nézve sértőnek talál­VASÄROLNAK a Az ősi népdal nyomában címmel Vikár László, a Magyar Tudományos Akadémia tudomá­nyos munkatársa tart előadást ma délután fél hat órai kezdet­tel Nyíregyházán, a Bessenyei- klubban. Ezzel a zeneművészeti is­meretterjesztő előadássorozat el­ső részére kerül sor. ták. Mondanom sem kell, távol áll tőlem az a szándék, hogy a tiszteletre méltó ir, illetve ma- lájföldi delegátust megsértsem. Nem is azt állítottam, amit ‘ a malájföldi delegátus nekem tu­lajdonít, hogy a két delegáció javaslatát amerikai utasításra tette, csak a tényt hangsúlyoz­tam, hogy a javaslat mögött az Egyesült Államok áll. Ez pedig vitathatatlan, tekintve, hogy az Egyesült Államok külügyminisz­tere — mint ismeretes —1 a köz­gyűlés első napjaiban kijelentet­te, szeretné, ha a tibeti kérdést napirendre tűznék. Néhány nap múlva pedig elhangzott az ír— malájföldi javaslat. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg az ülésszak további munká­jának lehetőségeit — Sik Endre kijelentette. — Mint ismeretes, az ENSZ közgyűlésének jelenlegi elnöke, dr. Belaunds, amikor erre a tisztségre egyhangúlag megválasz­tották, annak a reményének adott kifejezést, hogy a jelenlegi 14. ülésszak a béke ülésszakának bizonyul. N. Sz. Hruscsov ameri­kai látogatása, ottani megbeszé­lései és a közös szovjet-amerikai közlemény után az általános vi­ta a múlthoz viszonyítva sokkal jobb légkörében, amikor a köz­gyűlés Politikai Bizottsága mun­káját a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javaslatának megtárgyalásával kezdte meg, amelyet a 82 delegáció egyhan­gúlag az egész világ számáia leg­fontosabb és legsürgősebb kér­désnek ítélt — kétségtelen: ilyen előzmények után és ebben a légkörben megvan a lehetősége annak, hogy a Kohászati Alapanyagcliáió Vállalat telepein KAPHATOK: CSÖVEK SÍNEK IDOMVASAK LEMEZEK ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOK stb. NYÍREGYHAZA, ELETÖ DŰLŐ. TEL.: 39-72. Olcsón vásárolhat az Állami Áruházban Október 12-től többezer da ab szebbnél-szebb áru oic3ón vásárolható meg KELETMAGYARORSZAG legnagyobb Áruházában. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ MITDEN IDŐBEN A LEGNA­GYOBB ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJA VÁSÁRLÓIT. Olcsón, minőséget az Miami Áruházitól Holnapunk kulcsa Aki az emberekben bízik, gazdag. Aki kerüli őket, szegény ma­rad. Ügy érzem, minden nap gazdagabbak vagyunk. Ezt fe­jezte ki valamennyiük holnap­járól beszélgetve a minap az egyik munkásasszony. — A kamra tartalma hatá­rozza meg azt, hogy holnap milyen zsírosán tudunk főzni. így mondta. Képes, igaz be­széd, vélemény arról, mit is kell tennünk az irányelvek tes- tetöltése érdekében. Egy mun­kásasszony hitvallása, aki tud­ja és érzi, hogy a nép kezé­ben van a kulcs, holnapunk kulcsa. Cselekedni, tenni kell, s nem is olyan sokára kinyil- lik előttünk a fényes jövő aj­taja, s elénk tárul a szocializ­mus terített asztala, melyet mi raktunk meg az évek munká­jával. És a tett? Az is kicsengett szavából. Igen, mert hiába nyi- togatjuk mi házunk kis kam­ráját csodákat remélve, ha a nagy, a társadalom kamráját nem gazdagítjuk, gyarapítjuk így érthette ezt a bannaköppe- nyes vásárosnaményi dohány­gyári munkásnő, Szűcs Fe- rencné is. Jói értette. Bár van, akinek meglepő ez. A többségnek azon­ban természetes. Neki az is, hogy egy héten át minden este túlórázott sok asszonnyal együtt, csak azért, hogy a terven felül kapott har­minckilenc vagon exportdo­hány idejében rendeltetési he­lyére utazzék. Igen, mert lát­ja az értelmét. így ölt testet minden nap az akarat, a cse­lekvés, a tenniakarás a holna­pért. Munkások gazdagítják a bőség kosarát, a nagy kamrát, hogy egykor majd a kulcs, melyet most esztergálnak, csi­szolnak, kinyissa azt. S akkor majd azt mondják: íme, ezért dolgoztunk, tanultunk, verse­nyeztünk magunkkal, az idő­vel. Igen, az idővel, s ez né­hány napja még több akarat­tal, nagyobb céltudattal törté­nik. Immár tizenötödik eszten­deje tudják, hogy miért is övék a legnagyobb gond. Most, hogy betűkben is testet öltött a nép ragyogó holnapja, még jobban érzik. Holnapunk kulcsa a kezünk­ben van. Tetteikben, cseleke­deteikben. Igaz, hogy egy-egy üzem, vállalat, munkás csele­kedete csak egy csepp a ten­gerben, de mégis valami," ami a társadalom éléstárát gazda­gítja. így jut nagyobb ke­nyér, több ruha, cipő kultú­ra a népnek. S ezért nem meg­lepő Szücsné öntudata, aki tudja azt, hogy, jövőre és a következő esztendőkben a do­hány minőségén kell javítani, ha valamit tenni akarnak -ág ország asztalára. Igen, mert tavaly a tizennégyezernyolc- száz mázsából bizony kevés jutott exportra. S ahhoz, hogy még zsírosabban főzhessenek jövőre, több értéket kell az ország asztalára tenni, mert Ma délelőtt rendezik a termett- szövetkezeti sportolók szparlakiádját Ma délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg a Dózsa pályán első ízben a termelőszövetkezeti dolgozók szpartakiádjának me­gyei döntőit, atlétika és röplabda sportágakban. A versenyt a Me­gyei Ifjúsági Sportbizottság ren­dezi. közgyűlés eredményes mán­kat végezzen. A általános vitában elhangzott felszólalásokból világos, hogy a delegációk túlnyomó többsége akarja a leszerelést, elsősorban, ás mindenekelőtt az atomfegy- verk.'sérletek megszüntetését és a tömegpusztító fegyverek betiltá­sát. Akarja a nemzetközi fe- szültség enyhülését, a hideghá­ború likvidálását, s nemzetek békés kapcsolatainak, különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvaiósuiasát, Minden azon múlik tehát, hogy a delegációk többségé­nek, az egész békeszerető em­beriségnek ez a törekvése szabadon ervenycsülhet-e, vagy ismét, mint a múltban nem egyszer, a hidegháborús erők kerekednek felül és a delegációk egy részére gya­korolt nyomással, a mechani­kus szavazógépeiét műkö­désbe hozásával ezúttal is elgáncsolják a békés törek­véseket. Ha ez bekövetkeznek, komolyan veszélyeztetné az ENSZ létét és további fejlődését. A magyar de­legáció, osztva a Szovjetunió mi­niszterelnökének Eisenhower el­nök őszinte békeakaratáról ki­alakított véleményét, bízik ab­ban, hogy ez nem történik meg, a 14. közgyűlés jól kezdett mun­káját jól is folytatja és nagymér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy az ENSZ betöltse magasztos hi­vatását: a béke biztosítását, a biztonságérzés, félelemnéküli élet megalapozását az egész emberi­ség számára. csak így jut belőle még több a kis éléskamrákba is. Bízunk az emberekven, a munkásokban, s reményekben ezért vagyunk gazdagok. Tud­juk azt, hogy amit a kalapá­csos ember, az esztergályos, a téglaégető, az építő fogad, az szent. Persze akadnak kétke­dők, kishitűek is. Ezek nem élnek az emberek sűrűjében, s nem tudják elképzelni, hogy amit a párt mondott, megha­tározott az irányelvekben, az megvalósul. Ezek úgy járnak, mint azok, akik meg volcak rö- könyödve a naményi téglagyá­ri munkások vállalásán. Tud­ták a téglaégetők mit akar a párt? Igen! S ezért voltak bát­rak. Felelősséget éreztek a lakásépítési program valóra- váltásáért, az újabb munkás- otthonok, családi fészkek, üze­mek építéséért. S ha úgy tet­szik, az irányelvek . nagyszerű célkitűzései fűtötték őket. Ezért is történt az, hogy ötmillió tégla helyett hatmilliót gyár­tottak, s míg égetett téglából hárommillió 688 ezer volt a terv, ők. már a négymillió 100 ezren is túl vannak. Nem lenne ebben semmi kü­lönös akkor, ha nem figyel­meztették volna a munkásokat arra, hogy ezt elérni lehetet­len. Ök megmutatták, hogy le­hetséges. S itt ölt testet az irányelv. íme: „elérkezett az idő, amikor a gazdasági élet minden szintjén az eddiginél hatékonyabb, tudományosabb, magasabb színvonalú vezetésre van szükség.” Szakítottak ’ í* 2 VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK, KISIPAROSOK, ÉPÍTKEZŐK FIGY ELEM! Megtakarítást érhetnek el, lia haszonvasat

Next

/
Thumbnails
Contents