Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-09 / 240. szám
Fehér kenyér (Kiport a 2. oldalon) Csehszlovák vásárira (Kiport az 5. oldaton) SPORT (6. oldal) 9 1959. OKTOBER 9. PÉNTEK Rra 50 fillér XVI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM «V legújabb niTiikéia kutatási értéke páratlan’* Angol vélemény a szovjet íirrakéttíról London. (MTI): Az angol tudományos és műszaki világ őszinte bámulattal adózik a szovjet holdrakéta legújabb sikerének, tekintélyes konzervatív lapok pedig kárörömmel írnak az Egye- ■uil Államok állandó ás reménytelen lemaradásáról a szovjet rakétatudomány mögött. így például a Scotsman vezérei kkeben így ír: —A legújabb űrrakéta kutatási értéke páratlan. Visszatér majd a Föld felé a tájékoztató adatok dús tárházával, s azokat a Földről kapott jelre rádión közli. Miközben a szovjet rakéták pontosan teljesítik az orosz tudósok biztos jóslatait, az Egyesült Államok „hold-jármú- vei” a kilövő készülékben robbannak fel, s a közeli hetekben az Egyesült Államok aligha kísérelhet meg újabb fellövést. El kell végre ismerni a Szovjetunió mindenre kiterjedő hatalmas fölényét a rakétatudományban. A Newsweek jelenti Cape Ca- naveralból, az Egyesült Államok rakétakísérleti pályájáról: Az amerikai világűr-kutatási hatóság becslése szerint november vége előtt nem fejezhetik be azoknak a rombolásoknak a! kijavítását, amelyeket a legutób- I bi Atlas-rakéta okozott, amikor! a Holdra akarták kilőni, de ki- j sérlct közben felrobbant. Ezzel elhasználták az egyetlen Atlas- rakétát, amelyet Hold-kutatási célokra a hatóság rendelkezésére bocsátottak. Hruscsov elvtárs Irkutsskban és Uratssskban IK.KUTSZK, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterelnöke szerdán egy túrbólégcsavaros IL—13-as repülőgépen Irkutszkba érkezett. Itt meglátogatta az Angara folyón épülő vízierötnű-sor első egységét, az irkutszki vízierőmüvet, majd az Angara folyón épülő bratszki vízierőmű munkálatait tekintette meg. A szibériai dől* gőzök mindenütt szeretettel üdvözölték a szovjet kormányfőt. II kormányfők tanácskozásán folytatjuk a véleménycserét a népeket érdeklő kérdésekről IV. Sas. Hruscsov beszéde Vlagyivosztokban ♦ Az ember erejel Az ember Igazán furcsa lény. Kicsi, törékeny és mégis mindenható. Hajdan éhezett — és gigászi piramisokat emelt. Kinek? Nem magának. Vére, verejtéke áztatta ezt a földiekét, de az cm her megmaradt. És halad, halad egyre előre. Nem a „paradicsomból kiűzetés" belenyugvásával, hanem mind ma- gasztosabb célok felé. Az ember ma az eget ostromolja, hogy ledöntse a sötétséget. És győzni ícg! Az ember az egekben szárnyal s ugyanakkor itt a földön, a munkapadnál, a barázdákban is előre tör. Hogy a holnapot még jobbá (egy.. Nem nagy dolgok ettek, amelyeket véghezvisz cs mégis óriássá válnak. Az egyes téglákból épül a nagy mű — a boldogság. Vegyük a példát az egyszerű emberekről, a traktorosokról, az állami gazdaságok dolgozóiról, a szövetkezeti tagokról. Mi hajtja, mi lendíti eltet a jobbra való törekvésükben? Allít- liatjuk-e, hogy az egyéni boldogulás vágya az egyedüli rúgó? Hogy a közösség előrehaladása számukra közömbös? Nem! Ezt mondani helytelen lenne. Az a sokszáz traktoros, aki* a tavaszon hitet tett a többel- akarás meliett, messzebb látott az önüs érdeknél. Mindnyájan tudták: ha többet termeinek, mindenkinek több jut, mindenkinek jobb lesz. Valaki akkor részesül a jóból, ha maga is hozzátcsz ahhoz. Ez az ereje éltető eleme a nép, az egyszerű emberek megmozdulásának. És ez hozza létre az egymás közötti vetélkedést, ez a nemességre törekvő vágy szüli a munka névtelen hőseit. Felröppen egy szám és utat tör magának: a gépállomások kongresszusi verseny vállalásuknak négyötödrészben eleget tettek. Mi minién van emögött?! Ott van a traktorosok lüktető életereje. Az, hogy Iván Miklós csahold kombájnos megkétszerezte az átlagteljesítményt. A fiatálok közül a tyukodi Nagy Ferenc maga mögött hagyta az idősebbeket a vetélkedésben. A nagykállói Kakó- ezi-brigád megháromszorozta anyagtakarékossági vállalását. És sorban, mind a 769 gép- állomási dolgozó, a brigádok ezért küzdöttek, hogy dúsabb kalász teremjen a szövetkezetek földjein, hogy több legyen a kukorica, a burgonya, hogy bőséges legyen, nőjön a megelégedettség. Az állami gazdaságok is felmérték lehetőségeiket. Előbb óvatosan, de amikor nyilvánvalóvá vált az, hogy az emberek törekvése párosul egyéb kedvező körülményekkel, má Tél- szeresére emelték vállalásukat. Nem a véletlen műve^ hanem a dolgozók tenniakarásának eredménye az, bogy tübbmillió forinttal teljesítik túl tervüket s a feladatként kapott termelési érték növelését is túlszárnyalják. Termelőszövetkezeteinkben — ezekben az új paraszti életet formáló nagy „kohókban" — uj érteimet kapott a munka. A közösségi szellem mindjobban háttérbe szorítja a tegnap örökségét. Százötven termelőszövetkezet tagsága határozta el, hogy az egymás közötti versengéssel növeli eredményeit. Hogy nagyobb darab kenyér jusson, több legyen a rádió, a ruha, magasabb a kultúra. A kiváló gabona- és gyümölcstermelés, a kapásvetemények és az állattenyésztés eredményei nem a megkétszerezett fizikai erőkifejtés, hanem az ésszerűség, a mezőgazdasági tudományok alkalmazása nyomán születtek a szövetkezetekben. Ezek az emberek — lehetnek traktorosok, szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, üzemi munkások — mind, mind a holnap alapjait rakják le szorgalmukkal, a termelésben való vetélkedésükkel. A holnap alapjait, azét a holnapét, amelyet a párt, a kormány körvona’ázott nagyszerű téziseiben. Azét a liclnapét, amely már a ma valósága a szovjet nép életében. Az ilyen holnapért érdemes küzdeni! Vlagyivosztok, (TASZSZ): N. Sz, Hruscsov október 6-án a via. gyivosztoki nagygyűlésen beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a világ békéjének tarlós biztosítása az az alapvető kérdés, amelyben a Szovjetuniónak türelmesen és állhatatosan keresnie kell a kölcsönös megértést az amerikaiakkal. — Ami a társadalmi rendet iLeti — mondotta Hruscsov — ebben nem találjuk meg a közös nyelvet az amerikai üzletemberekkel. Ebben a kérdésben különböző álláspontot képviselünk. Hadd éljenek ők a kapitalizmusban, mi meg a kommunizmusban fogunk élni és majd meglátjuk, hol jobb. A békeharc azonban napjaink legfőbb feladata és mindent el kell követnünk azért, hogy biztosítsuk a békét. Hruscsov ezután emlékeztetett néhány amerikai tábornok fenyegető kijelentéseire, majd hangoztatta, hogy most, amikor az emberiség borzalmas pusztílóeszközökkel rendelkezik, az effajta beszédek rendkívül veszélyesek. Hruscsov elmondta, hogy meglehetősen őszinte beszélgetéseket folytatott a béke biztosításáról az Egyesült Államok elnökével, s tetszettek neki az Eisenhowerrel — ezzel az okos és a nemzetközi helyzet komolyságát nagyon is jól értő emberrel — folytatott beszélgetések. A többi között megkérdezte az elnök véleményét az egyik neves nyugati államférfi azon kijelentéséről, hogy ő t. i. Hruscsov fél a háborútol és ezert nem kezdi azt el. Eisenhower azt válaszolta, ő katonaember és őszintén kijelenti, hogy nagyon fél a háborútól. A mi időnkben csak az esztelen ember nem fél a háborútól — mondotta Hruscsov, majd' így folytatta: — Az más kérdés, hogy ha a népre rákényszerítik a háborút, nem szabad félnie, mert. ez a háláiét jelentheti. Bátran kell védelmezni hazánk szabadságát és függetlenségét. A háborúra törekedni azonban, mint ahogy a kakas törekszik a verekedésre, merő esztelenség. Hruscsov elmondta: javaso'ta Eisenhower elnöknek, aki ugyancsak tisztában van azzal, milyen rettenetes katasztrófát jelentene a háború a népnek, hogy egyezzenek meg és munkálkodjanak a béke érdekében közösen. Az elnök hajlandónak mutatkozott az ilyen megegyezésre. Kiderült azonban,- hogy ez nem is olyan könnyű. A hidegháború maradványai meglehetősen zavarják a légkört. Időre és mindkét fél részéről türelemre vau szükség a viszonyok megjavításához. Mi — mondotta Hruscsov —'olyan alapokon javasoljuk a megegyezést, hogy egyik fél se fenyegesse a másikat, ne avatkozzék egymás belügyeibe. Következetesen folytatjuk békés politikánkat és ezért javasoltuk az ENSZ-ben az általános és teljes leszerelést. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek a javaslatok a legszigorúbb ellenőrzést irányozzák elő. Még sokat kell dolgoznunk azért, hogy kölcsönösen megérthessük egymást az amerikai vezetőkkel és más országok vezetőivel. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hangoztatta, hogy a szovjet kormány a jövőben is és eddig is harcolt, fáradhatatlanul küzd a hidegháború felszámolásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. — Azoknak, akik erejükkel akarnak bennünket megfélemlíteni, azt feleljük: ha a hidegháborút akarják ránk kényszsrít.ni, ám legyen. Nem ég a ház a fejünk felett. Ebben az esetben azonban meg kell erősítenünk országunk védelmét. Készenlétben kell tartanunk rakétáinkat és a védelem más eszközeit, hogy visszaverhessük az agresszorok támadását. — Eisenhower elnök bölcsességének adta tanúbizonyságát, amikor meghívott országába — mon. dotta Hruscsov — és maga is Kifejezte óhaját, hogy a Szovjetunióba akar utazni, s ez nemcsak azt bizonyítja, hogy Eisenhower továbblátó politikus, hanem ez kifejezi az amerikai nép béketö- rekvézeit is. — A kormányfők tanácskozásán, — folytatta Hruscsov, — amelyre valószínűleg az idén ősszel, vagy télen' sor kerül, folytatjuk a vélemény- cserét a népeket érdeklő kérdésekről. Mindent el kell követnünk a tartós béke érdekében. Kínai látogatásáról szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy az ottani vezetőkkel folytatott beszélgetései ’megmutatták, a Szovjetunió és Kína egyaránt a marxizmus— leninizmus útját járja, a Szovjetunió és Kína népe együtt halad a közös cél, a szocializmus, a kommunizmus felé. A kínai nép a Kommunista Párt vezetésével sikeresen fejleszti hazája gazdasagát. A népi Kínában rendben folynak a dolgok. Fejlődik és erősödik az összes szocialista országok népeinek barátsága — állapította ineg Hruscsov. Majd köszönetét fejezte ki a dolgozóknak azért, hogy nagyra értékelik az Egyesült Államokban, tett látogatásénak eredményeit é# kijelentette„hogy mindig érezte a nép egyértelmű támogatását, nagyfokú bizalmát, azt a npgy megtiszteltetést, hogy a nagy szovjet országot, a nagy szovjet népet képviseli. ■ Beszédének korábbi részében N. Sz. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államokban tett látogatásakor inkább meggyőződött a marxizmus—leninizmus elméletének he’yességé-ől, nagy erejéről. —• A kapitalizmust „népinek" vagy „humánusnak” nevezni — ahogy ezt ma egyes amerikai vezetők teszik — természetellenes dolog — mondotta Hruscsov. A kapitalizmus milliók munkáját aic kíméletlen kizsákmányolásából él. A nagy Marx mélyreható tudományos elemzését adta a társadalom fejlődésének, s az élet. teljes mértékben igazol]a elméletet. Hruscsov megjegyezte, hogy Amerikának több mint 150 esztendőre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a jelenlegi színvonalat, a szovjet népnek 42 esztendő alatt sikerült a hajdan elmaradott országot erős szocialista hatalommá fejleszteni, ame'ynek fejlett, erős gazdasága, tudománya és kultúrája van. — A Szovjetunió minden sikerét — állapította meg Hruscsov — a szocialista rend magyarázza meg. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban sikeresen teljesítik a népgazdaság fejlesztésének hátesztendős tervét, majd foglalkozott még a csendes-óceáni partvidék gazdasági fejlődéséne;: néhány kérdésével.
