Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-08 / 239. szám

V Szór jcluuióbau ianulináinozzHli nz űrhajósok táplálkozásának kérdéseit Moszkva.. (TASZSZ): A Moszk­vában megjelenő Megyicinszkij Rabotnyík című orvosi lap meg­állapítja, hogy sok szovjet ku­tató intézet laboratóriumaiban dolgoznak olyan problémákon, amelyek megoldása az űrhajóban tartózkodó ember helyzetét hi­vatott megkönnyíteni. A lap keddi számában az űrhajósok táplálásának problémájával fog­lalkozik. A cikk megállapítja, hogy koz­mikus viszonyok között az étke­zés módja, és az egyszerre fo­gyasztandó étel mennyiség lénye- : gesen különbözni fog a földi szokásoktól. Lehetőség szerint | minél gyakrabban, három négy óránként kell enniök az űrhajó-1 soknak, de kisebb adagokfct,j j mint általában. Jelenleg dolgoz- j i nak olyan automaták szerkesztő- I | sén, amelyek mechanikusan j {juttatják az űrhajósok szájába a j I kellő mennyiségű ételt cs vizet, j | Ilyenféle automatát már felhasz- j , náltak az első „űrhajós”, a Laj- j ka kutya táplálásánál. Munkabéren kívül 2783 forint IJutott. a Dohányfermentáló Vál­lalatnál minden dolgozóra abból la több, mint 3 millió forintból, amit az I9ö8—59-es gazdasági év­ben különböző címeken a dolgo­zóknak juttattak. A legjelentősebb juttatás a nyereségrészesedés volt. Egymil­lió 261 ezer forint került szét­osztásra a végzett munka ará­nyában. Az évközben megtartott közi otthen és a bölcsőde fenn­tartására és a gyermekek étkez­tetésére többszázezer forintot fordítottak Az a gyermek, aki I egy éven át a napközibe járt, I több, mint 4000 forint vállalati aozzájárulasl veit igénybe. p ergessük csak vissza a napo- 1 kai! Ez év elején összeültek községi tanácsaink, a falvak választott emberei, hogy meg­határozzák ez.kát a feladato­kat, melyekkel szebbé tehetik a községeket, s ezáltal örömtelib­bé a bennük lakók életét. Mennyi terv, hány szép elgon­dolás fogamzott azokban a na­pokban a szűkszavú emberek ajkáról is! Aztán a tengernyi kívánságból kiszűrték a legfon­tosabbakat, felmérték a lehe­tőségeket és pecséttel, aláírá- sokkal látták el az, egy évre szóló l;ö:ség fejlesztés doku­mentációit. • • ílröm volt hallani, hogy megyénk területén nem kevesebb, mint 51 községben kezdtek kultúrházat, 16 helyen Szabolcsi káposzta a miskolci Avason vállalati ünnepségeken mindig a 'jutalomosztás volt a leghosszabb tnűserszám; összesen 146 ezer fo­rintot osztottak ki a dolgozóknak. A kifizetett gyorssegélyből min­den dolgozóra 60 forint jutott. Az üzemi étkeztetés dolgozónkint több mint ezer forintba került a vállalatnak egy év alatt. A nap­Gyermek-megcrze a Móricz Zsigmond mozihan A fiatal, gyermek-gcndokkal küzdő szülőkön kívánt a Móricz Zsigmond Művelődési Ház film­színháza segíteni, amikor gyer- meg-megőrzőt létesített rendsze­res moziélóadásai alkalmával. A megnevezés nem egészen találó, mert a gyermekek a két óra alatt bőséges játékalkalmakat ta­lálnak, s legalább olyan jól szó­rakoztak, mint maguk a felnőt­tek — ha nem jobban. S két eves kortól — nyolc éves korig egyet­len, gyermek sem zavarja itt már a mozielőadásokat. Egy 80 vagonos befogadóképességű pince előtt szabolcii káposztát tisztítanak az asszonyok a miskolci Avas-hegy ol­dalán. A bő nyírségi termésből jut majd jóféle savanyított káposzta a borsodi munkásoknak is. (Pristyák felv.) rendé.ókkal ellátott orvosi lakásokat építeni. És még egy j-Heinz} adat: 123.685 négyzet- méter új járda építésére ke­rült sor. A sajtó és a rádió , sűrűn adott hírt az áldozatvál­lalásokról is: szinte egymással versenyeztek a községek a tár­sadalmi munkavégzés terén. Tudott dolog, hogy a község- fejlesztési összeg ménékét mindenütt a fala lakossága szabta, meg, alapot teremtve a szépen hangzó tervek megva- lós.tásához. Most, a negyedik I negyedév elején újra kell mind­ezt idézni, egy igen. fontos je­lenség felszámolása végett. űvösebbek a reggelek, né­ha mír talajmenti fagy teszi csípősebbé a levegőt. A községfejlesztési remények va- lóraváltása érdekében ki kell mondani a figyelmeztető szót: közeledik a fagy beállta és a megye területén még jócskán található félig kész, befejezet­len építkezés. A „miért”-re vá­laszul mindenütt azt felelik: a befejezéshez nincs elegendő pénzösszeg, mert a falvak adó­fizetőinek ■ egy része nem tett eleget állampolgári kötelezett­ségének, sokan i\cin hajtják végre a saját határozatukat, azt, hogy az áltáluk megszava­zott községfejlesztési: összeget időben befizetnék. Nem célunk az álialánosítás, Hiszen a már meglévő eredmények iga­zolják a becsüle.e:, kötelesség- tudó emberek szorgalmát. Csakhogy a veszély ott jelent­kezik, amikor a hátralékosok „jóvoltából” törés áll be a társadalom nagyrés .ének mun­kájában is. A hátralékosok nemcsak a községfejlesztési tervek, de még a köl ség vetési program megvalósítását is hát­róhatják. // ésnek az állampolgári kö­telezettség, az adófizetés teljesítésével, s minthogy a saját szándékból felkínált Icöz- ségfejle:ztési összeg fizetése együtt történik az előbbivel, —, forintjaikat nem rakják a köz kasszájába. Ezek az emberek még mindig nem értik meg azt, hogy a befizetett adófillé­rekből és a községfejlesstésból az ő gyermekük részesül jobb ellátásban az óvodában, az is­kolában, az egyetemeken, és be.egség esetén a kórházban. Nem értik még most sem elég­gé, hogy ha állampolgári kö­telezettségüknek és adott sza­vuknak eleget tesznek, azzal az egyéni érdeket is szolgáló hi­dak, utak építését, a villany bevezetését teszik közelebbi valósággá. Nagy érdeklődéssel és he­lyesléssel fogadta nemrég mí- gyénk népe a pírt kongresszusi téziseit, amelyek kitárják a szebb holnapba nyíló kapukat, Mindenütt lelkesedve beszéltek róla az emberek, de az is bi­zonyos, hogy a kötelességtudók újból megkérdezték: mi lesz azokkal, akik félvállról veszik adott szavukat? Joggal mond­ják ezt, mert mi sem termé­szetesebb: a nagy tervek telje­sítéséhez kevés a pillanatnyi fellángolás, munkára, áldozat­ra és kötclcsségtudatra van szükség. Mert így kívánja a tiszte­letnek örvendő emberek nagy közössége. — gyal — Százmillió betű fokú éberség esetén is furaked- nak be kétes múltú kispolgári elemek a pártba, amelyek le­hetőséget adnak revizionista né­zetek érvényesülésére. A munkásmozgalom árulói ma nem érnek el eredményeket, hacsak nem hirdetnek néhány olyan megtévesztő nemzeti el­vet, amely tetszetősen hangzik, s itt-ott még a szocializmus el­vével is megegyezik. Ez azon­ban csak a máz, az álarc. Ha levetjük, itt látjuk mögötte az .ellenséget, mely hátulról táma­dott ránk. Ha nyíltan bevalla- nák, hogy vissza akarják állí­tani a kapitalista viszonyokat, a kizsákmányolást, nem akadna követőjük. Az imperializmus csak úgy tud teret hódítani, ha mérgező tanításait a forradal­mi pártokban revizionista szö­vetségesein keresztül elhinti. Ma burkoltan, álhazafias jel­mezben jelentkezik a revízio- nizmus. Nálunk ugyanis ma­napság senki sem hangoztathat­ja büntetlenül -restaurációs szán­dékát, ellenforradalmi törekvé­seit. A revizionisták elvetik a pro­letárdiktatúrát, a proletár inter­nacionalizmust, szembe állnak a szocialista táborral, igyekeznek megbontani népünk és a szovjet nép között kialakult testvéri ba­rátságot, szövetséget. Nézeteik­kel gyengíteni akarják a szociá­list^ világtábor erejét, ütőképes­ségét, csökkenteni egyre nagyobb teret hódító befolyását. Támad­ják rendszerünk szocialista de­mokratizmusát. Nacionalista, so­viniszta jelszavakkal lépnek fel. Megyénkben is nehéz felismerni mai megnyilvánuási formáit. A régi cégér új köntösben je­lentkezik. Alaposan kell ele­mezni, vizsgálni, tanulmányozni az adott területet, hogy megnyil­vánulási formáit észrevegyük. Ez nehéz, körültekintő munkát, ala­pos felkészülést igénylő íe.adat. Bizonyítják a vezetőség választó taggyűlések tapasztalatai is. Alig esett szó revizionista néze­tekről, az ellenük szükséges ideológiai, politikai harcról. Pe­dig megyénkben is találhatók tevés nézetek. Ahol a kommu­nisták nem értenek egyet a me­zőgazdaság szocia-ista átszel ve. zésevel, vajon ott nem a kispol­gári nézetek hatnak-e? Ez vi­szont a revizionizmus alapja, gyengíti a . párt ideológiai, cse­lekvésbeli egységét, ezáltal la­zulhat a munkás-paraszt szövet­ség, a proletárdiktatúra alapja. Számos helyen nem is kutat­ják a revizionizmus megnyilvá­nulási fermáit. Mivel hirdetői nem állnak ki nyíltan, nem han­goztatnak az első hallásra felis­merhető ellenséges nézeteket, sokan azt hiszik, minden rend­ben van. Vásárosnaményban azt mondják egyesek: ki kell zárni a pártból azokat, akik nem lép­nek be a tceszbe. Az ilyen néze­tek, akarva, akaratlanul, gyen­gítik a párt erejét, tekintélyét, befolyását. Ezáltal sikertelenebb a kommunisták munkája. Vi­szont amelyik pártszervezetben tagadják a termelőszövetkeze­tek, a szocialista mezőgazdaság magasabbrendűségét, s nem is­merik el, hogy megteremtésével többet, olcsóbban és jobbat le­het termelni, ezáltal a dolgozók asztalára juttatni — mint tör­tént a vezetőségválasztás alkal­mával Nyírtasson — ezzel lé­nyegében nehezítik a marxiz­mus—leninizmus tanításainak érvényesülését’, tagadják a szo­cializmus szükségszerű, törté­nelmi létrejöttét, késleltetik a szocializmus alapjainak leraká­sát a mezőgazdaságban. Egyes diák- és egyes értelmiségi kö­rökben nacionalista, soviniszta nézetek hatnak s ha nem is hirdetik nyíltan az értelmiség -vezető szerepét, — hivatkozva tudományos eredményekre, atomkorszakra — gondolkodás módjukban cl a revizionizmus csírája. Ha nem harcolunk az ilyen nézetek ellen, e terjedhet- nek, nagyobb hibákhoz, súlyo­sabb esetben revizionizmushoz. vezethetnek. Napjainkban a revizionizmus a fő. veszély, de a szektás, dog- j matikus nézeteket sem tűrhet­jük. Ellenük meggyőző, politi­kai felvilágosító munkával, a marxista ideológia terjesztésé­vel kell és lehet eredményesen harcolni. Kommunisták, párton, kivüiiek ugyanis egyre jobban, többen meggyőzödnek a mai- xizmus igazáról, akár a téves nézetek elleni küzdelem, akái szocialista építőmunkánk ered­ményei tükrében vizzga juk helyzetünket. Megyénkben nincs j olyan veszély, amelynek légköré­ben nyíltan porendra léphetné- I nek a revizionista nézztek. Be­szélnünk kell azonban róluk, a kongresszusi irányelvek alapján harcolni el’enük, hogy támoga­tóikat, hirdetőiket visszaszorít* ' suk és az időközben felszínre kerülő régi cégéit, me'y új kön­tösben jelentkezik, leleplezzük s megmutassuk igazi arcát. Nagy Tibor. Naponta több ez­ren olvassák, monda­nak véleményt la­punkról. Sportoldal­ról, riportokról, glosz- szákról, kommentá­rokról nyilatkoznak. Díc sírik, bírálják,, mindenki igényének, érdeklődési körének megfelelően. De a sokezer olvasó közül kinek jutott eszébe, hogy a nyomdászok mennyi fáradság ré­vén juttatják el la­punkat előfizetőink­hez? Ezúttal csupán egyetlen szakember­ről kívánok szólni, akinek a neve, alá­írása nem szerepel ugyan lapunkban, de munkájával minden nap hozzájárul, hogy idejében kerüljön az újság olvasónk kezé­be. Tördeli, formálja oldalait. Harminchat éve dolgozik a nyomdász szakmában. Élt már át nehéz, ki­látástalan napokat, volt része örömben, bánáti an egyaránt. Amint mellette ál­fám, s az első oldal megolvasására vár­tam, eszembe jutott: vajon hány ólomból szedett sort, hány be­tűt fopipáit már ha­sábbá, oldallá? Hány címet szedett ki kéz­zel, különböző nagy­ságú betűkből? Meny­nyivel járult hozzá, hogy vállalatuk el­nyerte a városi párt- bizottság kongresszu­si ver.enyzászloját? Önkéntelenül számol­ni kezdtem. Egy ha- sább 110 sorból tevő­dik össze. Az újság egyetlen oldalán 550 sor található. Egy hatoldalas újságban 3300 sor vár elolva­sásra. Csupán egyet­len hónap alatt 99 ezer sort kell formá­ba öntenie. Ezek sze­rint akkor Harminc­hat év alatt három és fél millió sort il­lesztett már egymás mellé. Soronként 30 betűjével eddig több mint százmillió betűt juttatott el az újság, olvasóihoz. Nagyobbrészt éjjel dolgozik. Dercsedö hajjal, sokszor resz­kető, fáradt lábakkal áll már megszokott munkapadja mellett. Kutatja, keresi a módját, hogyanlehet tetszetősebbé tenni lapunkat, rövidíteni a tördelési időt, s ezáltal csökkenteni a nyomdai költséget. Szorgalma, felelőssé­ge hozzájárult a sok tízezer forint megtakarításához. Egyszerű ember. Nevéhez nem fűződik hőstett, solcan észre­vétlenül mennek el mellette az úton. Munkatársai szeretik. Ilyen ember Oláh Gyula elvtárs, a fiatalabbak „Gyula bácsija”, a Nyomda­ipari Vállalat párt- szervezetének titká­ra. N. T. Randevú Honthy Hannával u bér 13-án délután: Közreműködnek: FEHÉRGYARMATON „időbér 13-án este: MÁTÉSZALKÁN 12103) jt‘ <4, A. Z,Á A E A. A. és | HONTHY HANN A LÖRÁN LENKE MUCSI SÄNDOU CSIKÓS RÓZSI gálcsiki János mamaaaaaaaa^ ’ Hogyan lehet szebb a falu?

Next

/
Thumbnails
Contents