Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-07 / 238. szám

Szeretettel koszontjuk a tízéves Német Demokratikus Köztársaságot! 9 Az újjáépített lipcsei pályaudvar Eurúpában a legnagyobb As NDK legfontosabb ipari létesítményei „Ami nálunk a ma, az odaát csak a holnap“ A „Sa^fyitz” komphajó most készült Rostockban. Gyomra- '* ban egy teljes szerelvényt szállít. lyiémetországi Utunk hetedik L ^ napján Gotha váróját ej­tettük útba. Ennek során olyan emlékeket szereztünk, melyeket soha sem felejthetünk el. Mikor Gotliába megérkeztünk, első dolgunk a munkásmozgalom régi fellegvárának, a Tivolinak a megtekintése volt. Itt ülése­zett az 1875-ös kongresszus, ahol a híres gothai programot fogadták el. Párttörténelmi tanul­mányaink során már sokszor hallottunk erről, de most, ezen a helyen járva, mintha a történe­lem lapjai elevenedtek volna fel. Az ember nem nézheti meg­hatottság nélkül a kongresszus­ról szóló egykori tudósításokat, a világ első marxista pártjának kezdeteivel foglalkozó elsárgult iratokat, a német munkásszerve­zetek már kissé megfakult első vörös zászlóit. Hősi harcok ezek, s e kiállítás megtekintése után ébredt tudatára az ember annak, mily nagy múlttal rendelkezik Marx és Engels országának mun­kásmozgalma. Tizeket a dicső hagyományo- kát őrzi és méltóképpen folytatja a- munkások és parasz­tok állama, a Német Demokra­tikus Köztársaság. Azokban a napokban, mikor kiránduló cso­portunk az NDK területén járt, már lázas készülődés jelei mu­tatkoztak mindenütt. Népi álla­muk tizedik évfordulójától még hosszú hetek választották el őket, de máris olyan volt a hangulat, mintha ünnep előestéjén lenné­nek. Lépten-nyomon érez­hető volt, mii jen lelkes munka folyik, $ mindenki igyekszik túl­szárnyalni a másikat. Saját sze­münkkel győződhettünk meg ró­la, mennyire szívügyüknek tekin­tik. a dolgozók a Köztársaság kö­zelgő születésnapját. Gotha vá­rosában aránylag kevés feliratot láttunk az NDK tízéves évfordu­lójáról, viszont az üzemek meg­tekintésekor annál szebb munka­sikerekről szerezhettünk tudo­mást. Szerénység, s egyúttal ön­tudatos komolyság jele volt ez. A nép állama itt is sokat ál­- 1 do2 az iskolákra. Akárcsak nálunk, az NDK-ban is most vannak áttérőben a politechnikai oktatásra, de — meg kell állapí­tanunk, — ezen a téren német barátaink már előrébb vannak, mint mi. Gothában megtekin­tettünk egy hatalmas középisko­lát, — a város egyik büszkesé­gét, — melynek külön hangver­senyterme, mozihelyisége, és fe­dettuszodája van. Találkoztunk az itt tanító pedagóguskartársak­kal; hamar összemelegedtünk ve­lük és este baráti összejövetelt rendeztünk velük. Már javában tartott a 'vidám beszélgetés közöttünk, mikor fel­állt az egyik német kolléga — az említett gothai iskola igazgatója, — és így szólt: — Egész családunkból, és ro­konságunkból csak magam élek itt, az NDK-ban. A többiek Nyu­gaton élnek; kaptam már tőlük nem egyszer leveleket, miszerint jöjjek én is át, hiszen olt job­ban lehet keresni és garantálták nekem, hogy remek vezetői ál­lást fogok kapni. En azonban maradok. Lehet, hogy az ígért állást megkapnám, és lehet az is, hogy odaát több pénzt keres­hetnék; de nem tudnék ma ab­ban a másik világban élni. Nyugat-Németországban — mint ezt rokonságom levelei is időnként önkéntelenül elárul­ják, — a dolgozó ember állandó létbizonytalanságban el, könnyen válhatik munkanélküli­vé, a szegény népet gyakran éri megaláztatás és — tetejébe min­dennek, — a fasizmus újjáéledé­sének veszélye is fennáll. Mi eze­ken már túljutot unk. Ami nálunk mának számít, azt ok esc Jég csak holnap érik el. 17 ollégám szavai jellemzőek az NDK lakosságának gon­dolkodására. Büszkék ők, hogy tíz év alatt új, szebb, jobb élet­formát tudtak kialakítani. Nem hajlandók szocialista vívmányai­kat feladni a nyugati csábítások kedvéért... — Tudjuk — szólt hozzám az összejövetelen egy öreg nemet pedagógus, — hogy mi németek a múltban sokat vétettünk elle­netek, magyarok ellen. De mi ezzel a múlttal szakítottunk. A mi új demokratikus államunk más, mint az imperialista Németor­szág volt. Mi németek, s ti ma­gyarok — egy testvéri közös­séghez, a szociálisa népek csa­ládjához tartozunk. Legyen örök barátság közöttünk! á vsszekoccintottuk poharain- kát. Valóban: egész NDK- útunk során tapasztalhattuk, hogy ebben az országban gyöke­resen szakítottak az át kos múlt­tal, a nácizmus és a hódítás sö­tét örökségével. Ez az új, békés, szocialista Németország nekünk igaz barátunk. . Eltettük népeink barátságát szívünk mélyéből. Merényi László. Ernst Thälman örökén Hid eiIlUiAiailivuö twotaiotwas pártjának és kormányának tö­rekvéseit. Jobb életet nyújtani a népnek, beilleszkedni és szívó­san dolgozni a népek nagy csa­ládjába és családjáért. Nagyszerű célkitűzések ezek. És, hogy nem hiábavalók, azt tíz és tízezer számadat bizonyítja, amely az ötéves terv nagy sikereiről, a német nép sorozatos győzelmei­ről beszél. A német nép létezik, él és min­dent megtesz azért, hogy ne si­kerülhessen a nyugatnémet rc- vansista-fasiszta törekvések kép­viselőinek megvalósítaniuk lázól­maikat. Támogatjuk őket ebben a harcban és immár nemcsak remény, hanem realitás is, hogy valóraválik az NDK és az egész haladó világ akarata: megszület­het majd a demokratikus alapo­kon álló,, egységes és békeszeretö Németország! Kopka János hogy Németország egy tekinté­lyes részén megvalósították kö­zel húszmillió német számán h szocialista társadalmi rend felé való haladás feltételeit. Az em­4 történelem ragyogó lapjait írjuk szerte a Földön. S talán azért is olyan kedves ne­künk az idei ősz, az aranysárga falevelek hullása, azért oly ked­ves fülünknek, mert nagy tet­teket érlelt sok-sok esztendő, amelyet magunk mögött hagy­tunk, s nagy tetteket nyújt a ma. Nem tűnnek már nagynak a szavak, hisz mint Petőfi mon­dotta, nincs rá szó, nincs rá fo­galom... mennyire a mienk ma a világ, örömeivel és gondjaival együtt osztozunk a. földkerekség népének. Együtt menetelünk a harcban, amely a nemzetközi munkásmozgalom szülötte. Egy­szerre dobjuk fel sapkánkat, na célba ért a szovjet űrrakéta, együtt dobog a szívünk a görög hazafiakéval, mert meg kell men­teni Manplisz Glezoszt. A győ­zelem éppúgy a miénk, mint a sikereseji sztrájkoló amerikai acélipari munkásé — amikor fel­emelik a bérét, s örül a szívünk, amikor megtudjuk, hogy naponta száz és száz kohóval gazdagabo a kínai nép. Testvérek vagyunk. És nem­csak akkor szorítjuk meg gondo­latban melegebben a testvér ke­zét, amikor igazán jól dolgozott, hanem akkor is, amikor családi ünnepet ül. Mint ma teszi ezt a Német Demokratikus Köztársa­ság, fiatalabb testvérünk. 1949. október hetedikén szüle­tett. Ernst Thälman örökén jár, azon az emberén, aki egész nagy életét ennek az ügynek szentel­te, a mi ügyünknek, a testvéri­ség, a nemzetközi proletárszoli­daritás ügyének. Ma tíz esztende­je, hogy a haladó világ helyeslé­se mellett, a német munkásosz­tály legöntudatosabb harcosamat? és a német dolgozó tömegek aka­ratából megszületett az új Né­metország, amilyet még nem is­mert a történelem. S ez az ál­lam, ez a nép a rövid idő alatt hatalmas utat tett meg. törté­nelmi távolságokat járt be Le­mosta a német névre évszáza­dokon át rárakódott szennyet es gyönyörűen, tisztáncsengő sza­vakká • változtatta azt. Tiz éve. beriség tíz esztendeje tapasztal­ja, hogy a német munkáshata­lom teljesen megváltoztatta a tár­sadalom szerkezetét, aemokrati- kus és szocialista alapokra he­lyezte a közigazgatást, népi tu­lajdonba vette a gyárakat, a bankokat és a porosz földbirto­kokat. Ez az út és ez a példa szinte mindenkit meggyőzött arról, hog^ a német nép döntő többsége ne­mes és szép törekvésekkel át­hatott, hogy nem az Európát sár- batipró német csizmák, hanem a legigazságosabb emberi eszmék hordozói a német munkások és parasztok. A német népet nem szabad összetéveszteni Kruppal, az I G. Farbenindustrie részvényeseivel, a hatalmaskodó és gőgös porosz tisztikarral. A német nép egy- része már bölcs fiai: Marx, En­gels. Ernst Thälman, Rosa Lu­xemburg és Wilhelm Pieck által mutatott úton halad. Gyárakat, kohókat, hatalmas tengerjáró ha­jókat, pályaudvarokat, egyeteme­ket és színházakat épít — ma­gának. Minél több energiát, gyor­suló 'terinelést, árcsökkenést... — Ezek jellemzik leginkább a Né-

Next

/
Thumbnails
Contents