Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-06 / 237. szám

A „Lámpástól" a mai Nyírkárászig

Uj találaiáuvök

az orvoslutiomáujbai)

r

gyönyörködhet egy-egy előadásban; Az Állami Fáluszínház szabolcsi vendégszereplése alkalmával sosem megy úgy el, hogy Nyírkárászban ne tartana előadást.

Miinlntx-fnirn*z í

találkozó

A község lakói az átadás után azonnal birtokukba vettek a kultúra tanyáját. A közeimül.; napokban munkás-paraszt talál-1 kozót rendeztek itt. A Kisvárdai Gépállomás dolgozói látogattak el s a falu lakosaival a késő esti órákig elbeszélgettek. A kultúr- j otthon egycsapásra a falu széllé- j mi életének irányítójává vált. j Rendezvényeket, előadásokat tar-1 tanak, melyre a környező községekből is igen sokan átjárnak, j A község vezetői mindent megtesznek, hogy színvonalas dara- \ bokát, melyek egyben szórakoztatók is, láthassanak a nézők. A közeljövőben Lehár; Mosoly j országa című operettjével szeret- j nék megismertetni a község lakóit, melyet a debreceni Csokonai, Színház művészei adnának elő, továbbá úgv tervezik, bog' meghívok vendégszereplésre a debreceni Dongó-Színpadot is. Kultúra kell Nyírkárászon: színvonalas és tartalmas. Ezt már megszokták itt és igénylik is.

Most állítják össze a jövő évi községfejlesztési tervet, figyelembe véve a lakosság észrevételeit, javaslatait. A jövő évben a megyei tanács egy közkútat furat a községben. A lakosok elhatározták, hogy ezen kívül még két kútat furatnak, hogy minél ] jobb legyen a község ivóvíz.ellátása. Azt is tervbe vették, j hogy a jövő évben . nagyarányú járdaépítésbe fognak, s I960-ve-, gére el akarják érni, hogy a ‘ községben no legyen egyetlen sáros utca sem.

Cj iskola

Jelenleg néhányszáz gyereket' úgynevezett szükségiskolában oktatnak, amely bizony nem mindenben felel meg a követelményeknek. A megyei tanács ebben is segíti a karásziakat. A központi iskola udvarán egy up négytantermes iskóla építését tervezik, pedagóguslakással

együtt. Az iskola helyét már kijelölték, s a- tervek szerint az építkezést a jövő évben már meg is kezdik.

Fejlődik Nyírkárász. Eltűnnek a sáros utcák, iskolát építenek, s izmosodik a község kulturális élete. Hol van ez a község ma

már a múlt századbeli téli földosztástól, Gárdonyi „Lámpás”- ának magyar falujától?!

Nagyon messze! Ez a mai Nyírkárász körképe!

B. L.

Augusztus húszadikán avat-1 ták fel a község kultúrotthonát, amely Gárdonyi Géza nevét viseli. A kultúrotthon elkereszte- lése kicsit szimbólumként hat az idegen számára. Gárdonyi Géza „Lámpás” című regényében a tanító, a lámpás elkeseredett harcot vív a nyomor, % kis falu szellemi sötétsége ellen. Ezt mindenki tiyíja. Azt viszont kevesebben, hogy a múlt század utolsó éveiben Nyírkárász volt a megyei agrármegmozdulások, székhelye. Olyan nagy volt a szegénység ekkoriban Nyírkárászon, hogy a falu éhezői kaszá- val-kapával követelték, az uradalom földjeinek szétosztását. Kemény, zimankós télen vonultak be a járáshoz kérelmükkel, fi nem törődve a következményekkel kivonultak a határba, s a földeken a hóba szúrták a mezsgyéket jelentő karókat. A hóba, melynek elolvadásával eltűntek a mezsgyék, s az uradai- imi birtok sértetlenül, egyben maradt. Ebben természetesen s csendőrök «őrtüze is közrejátszott.

,4s első televíziós antenna

Közel száz év múlva, ma 1959- ben pedig Gárdonyi Géza neve alatt a megye egyik legszebb fa- ‘iusi kultúrotthonát avatták fel a karásziak. Mintha késői bizo- riyftékkal akarnák szolgálni, hogy községükben ma már módos emberek vannak, s. a nyírkarászi Május 1. termelőszövetkezet udvarán szerelték fel a megyében elsőnek a televíziós antennát. Igaz, a kultúrotthon névadásáról a karásziak csak azt mondták, hogy Gárdonyit kedvelték nagyon, s ezért nevezték el róla. De mégis önkéntelenül adódott ez az összefüggés Gárdonyi említett regénye és Nyírkárász múltja között.

A község lakói büszkék • új kultúrotthonukra. Joggal, mert a megye egyik legszebb, legmodernebb községi kultúrotthona. Megfelelő méretű színpad, zenekari üléssel, s négyszáz ember

A csont' örésék gyógyításinál ed ci;g alkalmazott nagyon terhes é. komplikált gipszkötések napja meg vannak szamelv«. Amerika orvosok egy újfajta plasztik ke vereiset kísérleteztek ki, amely lyel az eltört csontokat a szó leg szorosabb értelmében össze lehet rágásomul. .Doktor Salvatore és Doktor Mandarinko washingtoni orvosok szerint a „Polyura- thanc' névre keresztelt szerrel a tőrt csentrészeket bekenik és ösz- szeiUesZi'ik, majd kétnapi fekvés után a beteg újra nyugodtan használhatja a megragasztott végMié»*!...?

.. . neon jön ki egyetlen üveges sem, időjében, vagyis akkor, amikéi a betört »bf.ikot be kellene csinálni, mert tug van? Kevés ar (Heg. vagy a?, üveges?

... nem csinálják meg a Makarenko és Véeséy utca kereszteződésében ét úttest közepéi? A mrgasan kiálló cementlap és a buk- laíűk talán szórakoztatják a járművezetőket?

...nem gyártanak elegendő téli szalámit és csabai kolbászt? Vagy csak az úgynevezett „áruié ítcs” a ljutías?

...nem kapható sóskifli? Drága a só?

...nem lehet végre legalább ideiglenes rendezést találni az Irodaház előtti sivatag és oszlop csonkok rendezésére? Üt éve már...

...nem lehet az iskolákban meleg tejet,«kávét árulni tízóraira?

...nem keretezik be a képeket azonnal, vagy 1—2 nap alatt legalább? Talán a hónapos várakozások révén visszariadnak az emberek, s így kevesebb lés* az igény? Jó ez?

tago’t. A tudósok további kísérte-« leket folytatnak a szer tökétetesi-* lésére és az utóhatások kivizsgálására.

Még érdekesebb felfedezést tétb egy középamerikai tudós, aki a montreali gyermekorvos kongresszuson egy olyan újfajta nö-> vénylcivonatct mutatott be, amely tökéletes pótlásként használ-* ható a tej helyett. Az új találmány bővelkedik proteinben, es más fontos tápanyagokban, amelyek elősegítik a gyermek fejlődését. Ezért igen jelentős ez a* olcsón előállítható kivonat, különösen a tejben szégény országok élelmezési viszonyainak megjavít lésa terén.

H. S,

l‘'c!c|»iilt l’ckitis; legnagyobb szállóji*

Felépült Rekingbftn a fővára* legnagyobb szállodája, a Hotel Nációnál. A Mennyei Béke Kapujától körülbelül 3 kilométernyire emelt hatalmas épület, amely egyszersmind országos kultúrpalota is, 13 emeletes, s aiapterúlet© több mint SO.OOO négyzetméter. Az előregyártott elemekből készült épület megépítése mindttez- sze 120 napot vett igénybe. * I

Porosodó könyvek orsó je

Ritka dolog, hogy valaki porosodó könyveket válasszon őrzésre. Tulajdonképpen a könyveknek nincs is szükségük vigyázó- ra. Különösképpen nem, ha már jókora porszalcáll védi „őket” az olvasástól. Bármennyire is hihetetlen, Kékes- községben Sz. J. elvtárs erre adta magét. Az történt ugyanis, hogy Sz. J. volt a propagandafelelős a községi párt- alapszcrvezet megbízásából. Ebbe a munkába beletartozik például a pártszervezet részire érkező időszerű kiadványok, ismertető

füzetek, folyóiratok, .könyvecskék eljuttatása a párttagokhoz és pártonkívüliekhez. Sz. J. azonban hivatalos és szakmai munkája közepette megfeledkezett a könyvekről. „Kazalba” rakta ókét, s elzárta, nehogy valaki hozzájusson. Ez így ment hosszú hónapokig. Néha napján meg- megkír.ált valakit az éppen frissen érkezett kiadványokkal, de — amint'néhány 'ember előtt ki- ; jelentette, — nem nagyon kaptak utána. Sz. elvtárs persze nen>. j akarta „nógatni” az embereket

I igen sok faluban, községben ahol az utóbbi evekben idegen megfordult, a legelső újságként ezt ' említették: építjük a kultúrházat!

Ennek nem csak az a jelentősége, hogy valami újjal, széppel gazdagodtak az olt élő emberek, hanem az is, hogy tudatában voltak és vannak a kul- túrházak, művelődési otthonok nagy hivatásának. Maga az elnevezés is híven jelzi: művelődés folyik ott, annak kell folynia, iskolán kívül, szélesebben és nagyobb tömegekre halva. Áz emberek pedig manapság érzik, hogy művelődni, tanulni kell, olyan szükséglet lett ez a hold- raketa korszakában, mint maga a kenyér, vagy ruházat. Óriás léptekkel halad előre a világ, sietteti a szoeial'zmus hétniérföi- des csizmája. Most lemaradni?

Nem lehet «lemaradni. Együtt kell haladni korunkkal, látó szemmel nézni az eseményeket, mind többet és többet tudni a világ dolgairól, az élet. a természet rendjéről, történelemről, munkánkról, szakmai dolgokról.

Mi lehetne alkalmasabb iskolája mindezeknek a kultúrhá- raknál,' ahol egy-egy falu, község társadalma otthonra találhat? Vajon eleget tesznek-e a kultúrházak az ilyen és alapjában egyedül helyes követelményeknek?

Míg nem. Elindultak ezen az vton, különösen a párt művelődési irányelveinek megjelenése óta. De sok helyütt nehezen tudnak elszakadni áltól a gyakorlattól, amely ezelőtt á - tslánoe volt, hogy a kultúrháGéltuclatosabhan

dent maguk .cselekszenek, erejük elaprózódik, felszínesen dolgoznak. Meg kell érteniük az ilyen embereknek, hogy a kultúrházak nem üzemek, islcolák, ahol fizetett alkalmazottak dolgoznak csak, nem is színházak, ahol színházigazgatót kell alakítaniuk, hanem társadalmi folyamatok színhelyei, ahol a tömegmozgalmak, a népfront. az ifjúsági mozgalom, a njtanács, de maga a tanács, és mindez a párt vezetésével fejtheti ki kulturális tevékenységét. A kultúr- ház: alkalmas hely mindezekre, amely ilyeténképpen szervez is, és gondoskodik a megfelelő körülményekről. segíti ezt a tevékenységet azzal, amivel éppen kell. Megfelelő politikai éleslátás szüksége» ahhoz, hogy a művelődési ház munkáját, feladatát helyesen lássa el.

|>ártunk VII. kengresszusáA nak irányelvei között szerepel: ......a művelődési otthonok szolgálják céltudatosabban a szocialista kultúra terjesztését, küzdjenek a polgári dekadencia, az eszmei es a művészi igénytelenség s a tudatlanság ellen.”

Ez legyen szemük előtt, ha a most folyó tervezések alapján megszületnek a művelődési otthonok munkatervei. Erre gondoljanak a községek, ha szó kerül kultúrházukról, annak munkájáról. Az újjáválasztott párt- vezrljságek egyik fontos f ia ala, hogy vizsgálják meg községükben a művelődési otthonok munkáját, és ne. csak 'programszerűen. hanem állandóan nyújtsanak segítséget,, hogy pártunk célkitűzései megvalósulhassanak.

ÜK.

és szorgalmasan gyűjtögette, őrizgette az immár magasan tornyosuló könyvhalmazt.

Egyszer azonban hivatalos papír érkezett, majd felszólítás: fizessen a pártszervezet ennyi meg ennyi pénzt a könyvek, folvóira- tek ellenértékéként, ami bízón.? felül volt már többszáz forinton is. Kapkodás, tanakodás kezdődött a pártszervezetnél, hogyant vágják ketté a gordiuszi csomót: Végre Sz. elvtárs is • felhagyott- a porosodó könyvek .,védésével’* és megpróbálta eladni a temén- telen mennyiségű olvasmányt. Vették is a ialuban.. Ebből is lát— j szett, korábban is szívesen vették volna, csak Sz. elvtárs rít- I lián vitte hozzájuk. Természetes ;a rengeteg könyvet nem sikerült j eladni, hisz elég lett volna há- | rom falunak. Egy csomó már | idejét is múlta. Nem volt mit ! tenni, néhány párttag — már- ; csaj; a becsület kedvéért is —*

I megvásárolt 20—30 forint érté- j kü könyvet, de még ez se nagyon apasztotta le a halmazt. Sokat főtt a fejük, míg nagy nche- I zen letudták a gondot, kifizettek ] az adósságot.

Ezzel úgymnodván az anyagi rész elintéződött, de nem intéződött el az. hogy hónapokig n_,n kapták a kommunisták és az érdeklődő pártonkívüliek az idősze- j rú kiadványokból Sz. József ha- I nyagsóga miatt. A porosodó í könyvek ..esete” tanulságul szol- I gél Kékesén és másutt is. ahol | hasonló Pató Pál módjára „ül- ] nek” a brosúrákon, mit sem tö- ; rődve az olvasókkal. A hibát vé- I tői; talán úgy gondolják, az nem I pártmunka, hogy egyes kiadva*

) nyokat eljuttatnak az illetékesek- j hez? Pedig tudniok kellene: a

párt kiadványait azért csinálják, hogy egy-egy fontos időszerű kérI désre és tudnivalóra ráirányítsál* a figyelmet, gyarapítsák a lcom- ‘ munisták és a pártonkívüliek is- ; méretét. Ezek a könyvek az em- | berek nevelését, gondolkodásuk | teiiesztését célozzák. HibÉs az j iménti esetért nemcsak Sz. *Jó- í zsef. hanem a pártvezetőség, is. mert hosszú időn ’keresztül tűrte ezt az áll:vetőt, nem lepett körbe, nem segített az eladás- I ban.

Nem ártana másűtt is szétnéz- ] ni a polcokon, nem porosodnak-e 1 ott értékes könyvek, mélyeket a/

I olvasók várnak.

I (PC)

a szocialista kultúráért

zak afféle helyi színházak, vágy mozik, és néhány gyűlésnek színhelyei. Bizony, ez így kevés. Ez csak egy része lehet az egész munkának. Vásárosra- ményban, ahol a sz''njátszómoz- galomnak igen szép, és erős kisugárzó hatása is van a járásra, klubhelyiség például egyáltalán nincs. Most a kultúrházbsn folyik a mozivelités is. úgy, hegy az egyes művészeti csoportok próbáit akadályozza a helyis ég- hiány. Ismeretterjesztést önnek ellenére tervbe vettek d« egykét ismeretterjesztő előadás vajon megoldja-e az összes ku’tu- rális problémát Vásáros.iamény- ban? Nem oldhatja meg! Vajon Csengerben van-e széleskörű érdeklődés egy-egy klublélután iránt, amikor valamilyen szakkérdést, vagy világpolitikai esemény beszélnek meg? Vagy dicsekedhet-e kultúrotthon azzal, hogy estefelé nem lehet mozogni a hasznos tudnivalók kedvéért odagyűlt tömeg miatt? Nem. Egyelőre még a szakkörök, művészeti csoportok és ezek ismerősei gyűlnek össze próbára, megbeszélésre^ \ agy egy-egy színházi esemény, ismeretterjesztő előadás vo.v.za az embereket. Mind több lesz azonban az olyan kultúrházak, művelődési otthonok száma, ahol bővítik a programot, azon igyekeznek, hogy az általános 25—150 aktíván kívül minél több gyakori, vagy állandó vendéget szoktassanak olvasó vagy klubtermükbe. Minél több réteget vonjanak be az érdeklődési körbe. Jo úton jár a nagy- kállci járási kultúrház, amikor gyakori kiállításokat is rendez, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház, az ifjúság és a munkásszállások dolgozóinak megnyeréséért folytatott munkájával, rendszeres ismeretterjesztő programjának kidolgozásával, a József Attila kultúrház szakköreit, művészeti csoportjait olyan nagyszámú aktívával igyekszik kitölteni, hogy legtöbb állandó látogatót, érdeklődőt vonz a művelődési házba. De szép törekvést másutt is találni, sajnos, rossz példákat is. Vannak megyénkben olyan kisebb kultúrházak, ahol csak a szír házi előadásokra gyűlnek össze emberek. Sovány alkalom, habár már magában véve ez is hasznós. És az ilyen helyeken elgondolkozik az ember: vajon, akkor miért építette a falu dolgozó lakossága olyan örömmel, áldozattál a. művelődés házat, ha üres?

4 legtöbb esetben az ilyen érdektelenségnek a vezetés hozzáneméríése az oka. A kultúrház vezetésével megbízott személy tessák-lássék módra látja el feladatát, nincs tisztában azzal, mit és hogyan' kell tennie. Másúti a vezetők nem építik ki az aktíva hálózatot, min-