Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-27 / 255. szám

Jó kezdettel indul a kultúrház munkája Opályiban Amikor Vajda János, a ta­nács hivatalsegéde végigdobolta a falut, a fiatalság tűnődve összegezett, Ugyan, mi lesz? A dobolás szövege valahogy így hangzott: A KISZ vezetőség értesíti a falu fiatalságát, hogy fontos megbeszélés végett jelenjenek meg a kultúr házban.” A kultúrház maga kopottas. Belső, nagy termének varázsa nincs, kicsit barátságtalan is. Hátúi kicsi a szoba, ez is meg­osztva, mert mozivetitő beren­dezés foglalja el a nagyobb fe­lét. Asztal, szék, mosdótál, tö­rülköző. De az egész mégiscsak kultúrház, amely helyet ad ösz- szenyülekcző embereknek. Este az ablakok nyitva, a vi­lágosság kiszökik az utcára- Bent. o nagyteremben tizenhat ember ül, vagy áll, csoportok­ban. Titkolt izgalommal beszél­getnek. mert várnak. Mind a tizenhat pedagógus. Es várják a falu fiatalságát. Különösen a fiatal kultúrház- igazqató. Major József nézeget ki az ablakon. Csak nemréa kezdte itt munkájúi, s legelső célkitűzését várja most teljesed­ni. Aktívák kellenek a kultúr- háznak. Hosszú időn keresztül pangott itt az élet. Várnak, de hiába. Néhány fiú, vagy leány megáll ugyan az ablak előtt, de, hogy látják: csupa tanító van bent, mind to­vábbmennek. így marad ez egész este­Valami hiba csúszott a szá­mításba. Ugyan, mi? A tangazdaságban dolgozó KlSZ-titkár sem tudja, aki ma­ga is ott van. De nem beszél­ne!: róla. mind kedvetlenebbek. Majorban csak másnap dél­ben érik meg ez az elhatározá­sa: nem lehet a dolgot annyi­ban hagyni. Délután felül lis Csepel motorjára, s ki a ha­tárba. a KISZ-tilkár után. Nagydobos felé. a diófás táján talc1 rá. Zetor járni. dolgozd:. Csendes, komoly ember Csor­dás István, most sem tud töb­bet. mondani, nem tudja elkép­zelni, miért maradt távol a fia­talság.. Hacsak... hacsak az nem lehet a hiba, hogy a tangaz­daság fiataljai dolgozlak még, s így hiányzott a mag- Tehát? Tehát vezetőségi ülést kell ösz- szehívni, mindjárt hétfőre, s ott megbeszélni, mi is történ­jen? Miért, miért nem, a vezető­ségi ülés is elmaradt. Nehezen mozdul meg, ami egyszer megállt. De ne álljon! Induljon! Osz- szebeszélnek a pedagógusok, hogy mindegyikük beszél majd egy-két ifjúival, lánnyal. És csütörtökön­csütörtökön tényleg jönnek is. No, nem sokan, és belőlük is többen „hivatalos” emberek, tanácsi dolgozók, meg a pántii- kár. De már vannak közel har­mincán, a pedagógusokkal együtt. S egyszercsak Margittal Ferenc, az énektanár mélyebb hangján rázendít: Cábor Áron rézágyúja... Ekler Györgyné, férjestől, Adorján Károly, az igazgató- helyettes. s mind többen kap­csolódnak az éneklésbe, derül­ten, bizakodva. H(ég az, hogy a következő csütörtökön talán félszázan is összegyűltek az ópályi kultúr- házban­Megkezdődhetett a kultúrház új élete. •k Így kezdődött. Tanulságos tör­ténet az arról, hogy amit ko­molyan. akarnak, az megvaló­sulhat kulturális téren fal- vainkbán. De még nem ért véget a tör­ténet. Láttam a kultúrház kis szobájának falán a munkater­vet. Bábcsoporl, énekkar, és három színdarab is, májusig. Három darab? Nem sok? — Nem. — felelt az igazga­tó: — hiszen nem egy csoportot szervezünk. Kettőt, de lehet, hogy Hármat is. Célunk az, hogy bevonjuk a falu egész fiatalsá­gát, és még az idősebbeket, vagy akiket csak lehet. Nem mutogatást célzattal szervezzük az öntevékeny csoportokat sem, hanem azért, hogy a kultúrott­hon valóban az egész falu kul­turális életének központja le­gyen, a művelődés, a fejlődés háza, Nehéz munka vár még az ópályi pedagógusokra, tanácsi dolgozókra, a KISZ-szervezetre, és döntően a pártszervezetre- A kezdet bíztató. Fia ilyen len­dülettel folytatják tovább a mun'-iát, Ópályi valóban példá­ja lehet annak a törekvésnek, amely a párt művelődési célki­tűzéseit kívánja megvalósítani. Engedjenek meg azonban egy tanácsot a törekvő ópályiak. Ne csak az öntevékeny cso­portok munkáját szorgalmazzák! Ne elégedjenek meg azzal, hogy ismeretterjesztés „is lest, valahogy megoldjuk.” Az isme­retterjesztés igen fontos része a falusi kultúrmunkának. He­lyes. hogy mind szélesebb tö­megeket vonnak be a kultúr- liázba, de a későbbi időben ala­pos, tervszerű ismerelterjesztes folyjék az együttesek munkája mellett. Sőt, ezeknek foglalkoz­tatása sem nélkülözheti az esz­mei, politikai nevelést. Hiszen a cél: mind, felvilágosodottabb, öntudalosabb, képzettebb a fa­lu, amely jobban tud harcolni közös nagy célunkért, a szo­cializmus mielőbbi felépítéséért. A falu kommunistáinak ezért több és gyakorlatiasabb segít­séget kell nyújianiok a kultúr- hásnak, a benne folyó munka irányításának. A kezdet jó. Ne veszítsen to- vóbbra sem a lendület! S .B. Önkiválasztós A nyíregyházi őszi vásáron nagy sikert arat­tak az önkiszolgálóegységek. Íme két .jelentés az „önkiválasztásról” — karikatúrában.- A: -Ovi (Pristyak J. rajzai) Ez első közös őszi vetés . A fehérgyarmati járásban a «tavasszal alakult termelőszövet-) fezetek befejezték az első őszi ; ve'ősi munkálatokat. A tsz-ek az j &sz vetésterületnek mintegy 30 rzázalékát vetették be őszi ga- j tanával. Jól haladnak tovább a 1 közös gazdálkodás útján. Párás, ködös idő Várható időjárás kedd estig: íelhöát vonul ások. néhány helyen ! kevés esővel. Élénkebb" dálnvu-' gáti, nyugati szél. Reggeli pá- j i ássag, helyenként köd. Várható | legmagasabb nappali hőmérsék­let kedden: 14—17 fok között. A MÁV liö/lpniéiiro a villamosforgalom időleges szabályozásáról A MÁV Pályafenntartási Fő-! ftökség . közli az utazóközönség- i gél és az érdekeltekkel, hogy ok-! tober 27-én és 28-án Nyfregy-i házán 8 óra 20 perctől 10 óra i 30 percig, valamint 11 óra 30 j párétól 13 óra 10 percig sínese-: rélési munkák nratt vágányzárt; tart, s ez idő alatt a villamosok | átszállással fogják a forgalmat ■ lebonyolítani a Szabadság-téri I Villamosmegálló-helynél. 27-én '< reggel 6 óra 30 perctől 28-án dé-! Ji 12 óráig a Kálvin tér felől j vezető ut a Széchenyi utca tor-1 kolatánal az útátjáró a • fen'i munkák miatt el tesz zárva, a közúti forgalmat a Kossutl'v-lér, | valamint a Szamuely tér iránya- ’ ba terelik át. Fehér foltok nélkül Pár (munka « termelőszövetkezeti községekben a Jiilpösdaráei pár (szer rezet Mérkőzik a tegnap a mával. Ha valaki igazán akarja látni az élet zajlását, árnyaltan észlel­heti a szövetkezeti községek­ben. Valójában a neheze, a munka java még ezután jön. Ebben tekintélyes rész jut • a községi pártszervezeteknek. a kommunistáknak, a politikai meggyőző és nevelő munka szerény katonáinak. Mire ter­jed ki a politikai munka a szö­vetkezeti községekben? — Sok mindenre, amire ez­előtt nem terjedt ki — jegyez­te meg a kérdés után Balogh Miklós pedagógus. párttitkár l'ülpösdarócon. Ebben alapjá­ban benne van: kiterjed sok lehér foltra, új formákat, vo­násokat olt, benne van a köz­ség életének minden rezdülése. A rezdülésnek a jó vagy rossz lépéseket jelzik. A tömeg, a fa­lu véleményét tanulmányozni, velük együtt haladni. ez az egyik legfőbb dolog a politikai munkában. Következésképp amolyan kis „földreng kijelző­vel'’ kell rendezniük a kommu­nistáknak, amely pontosan, n-.egb zhatóan és időben jelzi, hol, milyen rezdülések kelet­keznek. Milyen haszna van en­nek? Mit jelez a „készülék” Fíilpösdaróccn? Három irányból jön a jelzés. munka jánt Bentről: a közös családból, az őszi belépőktől és a kívülállók­tól. S minden megnőtt feladat­tal a pártszervezet köteles fog­lalkozni. Bent a szövetkezetben a be­lépési nyilatkozat még nem változtatta közösségi emberre a tegnap még „egyéni” paraszt­ját. Még az sem, ha naponta foglalkoznak vele. Különösen nem, ha kicsit is magukra hagyják őket. A közösségbe lé­pett ember eleinte még a sa­ját hangjától is megijed. Las­sanként bátorodik meg, éli bele magát új környezetébe és a közösség segítségével találja meg helyét, szerepéje De még ekkor is állandó bátorításra, támogatásra szorul. Meglehet az is, nem érvényesül egyéni el­képzelése, rátermettsége hajla­ma szerint kapcsolódhat a mun­kába. Nagyon hozzátartozik ez is a ' terihelömunka segítéséhez. Sok gondot okozott ez a fül- pösdaróci Béke Őrénél. Minden embert megfelelő helyre — ez most az elgondolásuk. Nemrég hozzáláttak a munkaszervezés Javításához. Ezelőtt nem volt mindenkinek állandó munkahe­lye. Hol ide, hol oda küldték az embereket, nem egyszer a gyümölcstermelő szakembereket a mezőre, és mezei munkásokat a gyümölcsösbe. Otszór-hatszor c tükrében csere-béí'éltek a munkacsapat­vezetőket rs. így nem alakulha­tott ki állandó munkacsapat Nem forvottak, nem szoktak össze a kis csoportok. Most a pártszervezet közbelépésére ala­kítják ki a munkacsapatokat és mérlegelik a tagok szaktudását, rátenne.tségét. Lz életrevaló lé­pés a pártszervezet részéről és tanulság, hogy ezután is kí­sérjék figyelemmel a gazdálko­dás szervezését. Nem kevés energiát fordít a pártszervezet a község jövőbeni képének megrajzolására. A táv­lati tervekhez a pártszervezet szolgáltatta a közönség véle­ményét, .javaslatát. Meghallgat­tak sok idős parasztembert, vé­leményt kértek: hogyan fej­lesszék a községet, a szövetke­zet gazdaságát, melyik mező- részről mi a kialakult felfogás, hol a „legéhesebb” a föld, mi­lyen legyen a vetésforgó, nie lyen korszerű, táj jel- /U gazdál­kodást folytassanak? Ez a „köz­véleménykutatás”, beszélgetés az utca embereivel megtermé­kenyítette a távlati tervet. Egyesek az ősi rög megbolyga- tását, s holmi .Jrübelebalázs” gazdálkodást gyanítottak az új­szerű gazdálkodási elvek latol­gatásakor. Türelmesen, meg­nyugtató módon kellett megér­tetni az új termelési eljárások lényegét, célját, értelmét, tu­dományos és tapasztalati ala­pon. Tapintat és jóindulat jel­lemezte ezt-a lépést. A tapasz­talt gazdák, a föld ,jó ismerői elmondták saját, érveiket, ja­vaslataikat. Az emberséges és sokoldalú közeledés segített az emberek nézetének- alakításá­ban. . . A másik gond, amibe való­sággal beleütköztek, nem más. mint a termelési kultúra, a ter­melési ismeretek begyepesedett volta. Itt az a teendő, hogy el­sősorban a legszorgalmasabb népnevelők pó.oiják elmaradá­sukat, módszeresén 'lássanak ön­képzésükhöz. A politikái mun­ka egyik követelményévé vált a kommunisták szakmai hozzá­értésének, mézőgázdaságí szak­ismereteinek bővítései Ez ter­mészetesen nem* öncélú! nem korlátozódik csak a pártszerve­zet tagjaira. Csírája a tudomá­nyos alapokon nyCg^ ó níézőgaz- tíasági ismeretek széleskörű el- t-'ijeszíésnuk: A -pai is :cr. c. et vezetősége a téli estékén me­zőgazdasági szakismeret! ‘tanfo- -lyemot szervez. Munkaegység­számításra is 'megtanítják a ta­gokat, A tapasztalat ébresztette 'rá a pártszervezet vezetőségét arra, hogy mindenkivel megis­mertessék a munkaegység ki­4

Next

/
Thumbnails
Contents