Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-24 / 253. szám

zás megtorpan tóttá a íalu fejlő­dését Az emberek azt gondol­ják, hogy ami most van, az már a beteljesedés, és nem kell az új, mert az, ki tudja, milyen lesz? És akik tudják, — a felettes szervek, — azok sem nagj'on igyekszenek „elárulni” a titko­kat a mátyusiaknak. .Az ifjúság — jobb híján — kocsmázik, né­ha elmegy a moziba, a KISZ mit sem csinál. (De nem is cso­da, mert a járástól még a leg­utóbbi titkárválasztásra sem jöttek ki...!) És ott van a másik dolog: példa kellene a középpa­rasztok elé. Vajon kik tudnának eldicsekedni azzal, hogy ekkor, meg ekkor kinyújtották segítő kezüket a Petőfi téesznek? Az ősz, itt a „világ végén” is olyan sokszínű, mint másutt. De mennyivel szebb lenne ez a ra­gyogás, ha segítséggel, biztatás­sal, példával és meggyőzéssel megtanítanánk előre járni a „bőse legyen jobb...!” Mátyus „főterén” loptam e ezt a három szót egy helybei parasztember szájáról. Miközber eligazított a tanácsháza felé két szippantás közben megkér­deztem, milyen az elet errefelé .— mire útbaigazítóm, ajkáhos nyálazva a sárgásvégű cigarettát az előbbi három szóba sűrítette a fellelhető összes újságol... Már ott ültem szenitól-szem- be a mátyusi községvezetőkkel jegyeztem az inlerjuvoláskoi szokásos adatokat a főutcáról, a nádíedeles házak végnapjairól, a négyvenctös időkről, amikor a oovekelés által középparasztok lettek a falubeli zsellérek, — de közben nem szabadultam a gon dolattói: ide már eljött volna a Kánaán...? Mi történt Mátyuson? Tizenötödször pörkölődik a lomb a mátyusi fákon, hogy ke­rekké telt arcokról gyönyörkö­dik a színekben t»41 szempár. Szó ami szó, főnyereményként jött el ide a szabadulás, és ma van mit enni a falunak, több kartont vá­gatnak le a vegyesboltban, sta- íerung nélkül nem eresztik el a háztól a lányokat. Különösen, hogy divatba jött a szerződéses terméltetés, mind több pénzt va­rázsolnak ' ki az emberek a föl­dekből. A cselédlakásokból fa­luba jöttek a vászoninges em­berek, nekiláttak házat építeni, es ezidcig közel ötven lakás te­tején píroslik a friss cserép. Elörülgéttünk mindezen. Ha­nem a tanácselnök, Sebestyén Gusztáv gondbamerülten mére- ;eti a cipője orrát. Aztán csak annyit mond: „Van itt meg gond keremszépen;..” Egy különös .,tünemény* *’ Mert, ugye, jó az, hogy tele a kamra, ilyentájt már minden háznál készülnek a dupla disz­nótorra... — de nemrég történt, hogy az egyik húszéves fiú alig mert a vonatra ülni. De mert katonának vonaton szokás ma­sírozni, felrakták a fiút, és meg­tette élete első vonatútját... Az ember akaratlanul is meg­mosolyogja a dolgot. Hanem a [ gyűrűben ült községvezetők nem ; tréfának szánták a szót! Azt is j * helyzetkép .tisztánlátása végett j mondták el őszintén, hogy a | Az elmúlt és az idei évben nagy i léptekkel haladt előre a vásár os- naményi járásban az állatte­nyésztés. Ez általában is, de fő- Irént a termelőszövetkezetekben j tapasztalható. Több, mint három- j szorosára emelkedett a szarvas- ] marhák száma, közel negyven százalékos tehén-létszámmal. A J mesterséges megtermékenyítő ál- \ lorrás segítségével gyorsabb ütem­ben honosodik meg a tájnak ki­válóan alkalmas szík vasmarha, a „borzderes". Az azelőtt tartott, széles körben elterjedt „magyar- szürke” fajtát a termelőszövetke­zetek csaknem teljesen kiselej­tezték. már. A sertésállomány több mint ezerrel növekedett, s egyre in­kább terjed a hússertések, a | Cornwall-törz* beállítása. Barom-1 íitenyósztés terén 9 termelőszö- j vetkezet szorgoskodik, de terv! szerint jövőre minden tsz. hozzá-1 kezd a szárnyasok nagyobb szá­mú tenyésztéséhez. A fejlődő állattenyésztés több takarmányt, és több férőhelyei kíván. Az idén rendelkezésre is áll 5 ezer köbméter silókukorica* azonban még ez a mennyiség is kevés, mintegy a duplája kelle­ne. 10 ezer hold legelője van a járásnak, melynek évi termése holdanként 10—12 mázsára te­hető. A járási vezetőség javasla­tára mozgalom indult el, hogy a kevé^ hasznot hozó legelőket feltörjék, s nemes takarmánnyal jobban értékesítsék. Jó példávál jár elől Beregdaróc — a többi közölt, — ahol húsz holdat törtek fel. A számítások szerint ez az évi 800.— íorint helyett — az ál­lattenyésztésben hasznosítva, — ennek tízszeresét, nyolcezer fo­rintot is jelenthet holdanként» Járási szinten harmincmillió fo­rint többletjövedelemhez juttatná a dolgozó parasztokat, s több hús­hoz, zsírhoz az ország népét. A férőhelyek létesítése kise'no nagyobb zökkenővel történik, —■ Jobban meg kell szerveznie a földművesszövetkezetnek az épít­kezési anyagok időben való be­szerzését. Tízesztendős bizalom . vándormozi heti egy előadására ! jóformán csak az iskolásgyerekek ! járnak, nem látni ott harminc év körülieket.... Valahogy így néz ki Mátyus: élelemmel, pénzzel megrakott középparasztok, akik' beletemet­keznek a munkájukba, télen be­bújnak a lakásukba, dicsérik a rendszert, mert nagy jót tett ve­lük, csak most már maradjon ez meg örökkön örökké így, ne­kik nem kell a több, a jobbé. Milyen a szomszédság? Maguknak valók errefelé az emberek. Még az estézés sem divat annyira, mint másutt. Sok­szor megesik', hogy még a ta­nácsülés sem tud határozatképes lenni, — otthonmaradnak az ; emberek. Keni találkoznak ren- ! dezvenytken, — a liatalsag eset-; leg a kocsmában — nem halta-' nek uj dolgokról, és kórümsza-1 kadtig vallják az „apamnkk jó j volt, nekem is ju" elvet. No, és I a jövő. kérdése? Itt van a legna- gyobb bökkenő... Ügy igaz, Mátyuson ezidcig nincs példa a középparasztok előtt. A „petolisek” jóformán semmivel kezdték a munkát, nem volt — és még ma sincs —- elég hoz­záértő.-.szakember közöttük. Az inén mar Papp Miklós irányítá­sával kezdtek kilábolni az egy- J helyben topogás'oól...' Még egy­két év, és... Hát igen! A közép­parasztokká lett falubelieknek is gondolkodni kell... ! külÖD-Uülöu ? De hová ? Mert emlékeznek még rá . a ! mátyusi emberek, hogy olvajloz- ’ ták a villanyt a-faluba, de köz-) ségfejlesztésbe az öt százalékot j is keservesen fizették be. Mióta! falubeliek a vezetők, örvendete­sen megváltozott a dolog. No- j Vember 7-én új kultúrházat avat- [ nak... Ha avatnak! Mert az azon múlik, hogy lesz-e műsor? A faluban csak a neve van meg a KISZ-nek, a műsor meg éppen a széthúzáson, veszekedésen múlik. Miért? Mert nincs együtt a ! falu. Ami még több: az egymás j és az úi élet elől való elzárkó-! szerkezetet is. Nagy szolgaiam, tesz majd a teleszkóp a szovjet csillagászoknak a jövőben feioo- csátandó űrhajók bolygókkor» mozgásinak megfigyelésénél is. Híírös idő Várható időjárás szombat es­tig: lassan mérséklődő, de mag élénk északnyugati, északi szél. j Felnöátvonuiáscx, több helyen ki-! sebb íutóesóvel. A homsrsékiei! kissé csökken. Várható iegmags-1 sabb nappali hömérsskiet szem- j balon 10—yi fok között. Távolabbi kilátások: hűvös idő,| iemcátvonulásoksal. L'uidalt a kíváncsiság. Sze­* retteni volna megismer­kedni egy olyan emberrel, ter­melőszövetkezeti vezetővel, aki . a közös gazdálkodás hőskora óta egy helyen gazdálkodó, irányítja a kollektíva tevékeny­ségét. — Ilyen emberekben nem na­gyon dúskálkodunk — mondot­ta az osztályvezető hosszas gon­dolkodás után. — Ha kedve tartja, nézzen szét Gelénesen, Az ottani' elnök, Ivánka Pali bácsi niest lép tizedik évébe ezen a poszton. A Petöii Tsz udvarán nagy a sürgés-forgás. A férfiak íel- gyűrt ingujjban, könyökig vö- . rös, maszatos kézzel foglalatos­kodnak. Most kényszerítik ki a szőlőből a hegy levét. — Az elnök? Mindjárt jön— válaszolják kérdésemre. — Van még egy kis napraforgó bugá- zatlan. Ott van az asszonyok­kal. Vr árni nem kell soká. A ka­’ pun belép egy idősebb paraszt bácsi, s mondják, ő az elnök. Meglepő. Ez az egyszerű, ap­ró paraszt bácsi lenne az el­nök? Ű bábáskodna immár tíz esztendeje a közösség sorsa fe­lett? Hisz ezen nem látszik semmi különleges, semmi elnö­ki... Fején elnyűtt siltes , sap­ka, járása tempósan parasztos,. nehézkes. Egyszóval nincs rajta semmi „vezér! jelleg”. Az irodába megyünk, ami most az ‘»kóla is, míg áz újat át nem adják., Ott épül 'szeip-. közt, az utca mások. oldalán. Leülünk az apró padok közé. Beszédbe elegyedünk. Iíibökl mindjárt az elején, hogy- van­nak jobb szövetkezetek is. rá­termettebb elnökök is. Miért ó? — Kis szövetkezet, sok . vi­hart megért ids szövetkezet ez a mienk — mondja Ivánka Pál. — Voltunk nagyok is, de... Az elnök élete, minden te­vékenysége összeforrt a szövet­kezet múltjával. A gondok, ba­jok, eredmények úgy érintették, mintha a családjában követ­keztek volna be. A Petőfi Tsz — a nevén soha nem esett vál­tozás — 1949-ben alakult. A régebbi Frenkel, majd az űjabbkeri Veros-féle birtok sumásai fogtak össze. Köztük az elnök is. A nagyüzemet cselédként ismerték, de az nem volt az övék... Aztán újra nagy­üzem lett, nagy terület s ben­ne két igavonó tehén volt a „gépesítés”, meg az emberek fantáziája. És a sok gond, amit napszámos, kubikos korukból magukkal hoztak. C ezeknek az embereknek egyike évek sora óta hordja vállán az új, a szövet­kezeti • élettel járó gondokat. — Mikor a többiek, , a hoz­zánk hasonlóak látták, hogy nem. is kellett kepeben aratni, mégis volt kenyerünk, csatla­koztak hozzánk. Megháromszo­rozódtunk.-r Hát így volt — folytatja az elnök. — Legelőször a ke- nyérkérdé.s. aztán az emberek összeszoktatása, meg minden... Annakidején magam méreget­tem az új gyümölcsös helyét... és ma már teremnek a fák... — Mi az elmúlt tíz esztendő­nek a tapasztalata? Én meg­mondom!' Akárhogy volt, akár­milyen nehéz egyik .másik esz­tendő. az emberek jó része mindig kitartott. Megértettük egymást. Ök se csaptak be. én se őket. De egyszer, egyetlen­egyszer mégis csaltam. Ne, ezt ne írja — szól rám szinte meg­ijedve. amikor latja, hegy jegy­zetelek. — Nem, erről nem kell írni. ___ IT z ötvenhatban történt. J A kórházból kerültem haza október után, amikor mar teljes volt a felfordulás. A „nagydobosok” a faluban her­gelték az embereket s közéjük: keveredett néhány a mieinktől is. „Mindent szétosztani!'’ — kiabálták. Ott a jószág, a ht- ’ zók, a termény, a felszerelés. Mit lehet itt csinálni? — Gondoltam egyet. A mi hangcskodótnk közé ' kevered­tem. Elcsaltam őket egy ki* ivászatra. Amazok is úgy’ csi­nálták, ha minden kötél sza­kad. én miért ne? Na, — mon­dom —, emberek. Tudjátok-e, hogy 300 ezer forintunk van a bankban? (A valóságban nyolc­vanezer volt). De az csak akkor lesz a mienk, ha egy szalma­szálnak se esik csonkulása. Ha széthordjátok a vagyont, oda a pénz. ___ |T vvel fogúm meg őket. Sikerült. Senki nem vitt el egy gazszálat se akkor a közösből. Szóval ez az en csalásom. — Ilyen is történt a tíz ev alatt. Aztán a sok vesződség, míg zöldágra vergődtünk az egyénekre- való területelosztás­sal. Mert addig baj volt... Ma már a kis szövetkezet biz­tosabb vizeken evez. fivröl-év- re gyarapszik a jövedelem. Az idén félszáz forintot osztanak munkaegységenként. Nagy a neki® ■űrkőzésük, mert példái, igenis, példát akarnak mutatni Gelénesen... Mindenben. V íz esztendő egy nagy csa­lád élén. S a „családfő” együtt serdült, együtt szívta a* új levegőt a többiekkel és hogy maga is a jó levegőt szívta, ar­ra példa, hogy ennyi idő után, is bizalommal vannak iránta. S. A. ŐSZI HELYZETKÉP ___ a „világ végén" Gyorsan fejlődik a/ áilaíteujrésztés — meghonosodik a „borzderes44 — lui/arona az építkezésekkel a vásárosoaményi járás termelőszövetkezeteibe« Az ŐSZI V Á S Á R ideje alatt k i b ő V í tett árukészlettel várja a vásár látogatóit a • r M l I ^ A : IQÉ ■ pBM MK m mm p MB ■ ■ hm LEÉKIÉSELI SZOMHATOX 8—18 OKÁIG ES I <dRf V f J* dm» I ■ I BÄ <3El NAGY vasaknap s íj Okáig. | (2392) Széchenyi u. 1. sz. mennyiségben: Óriási teleszkópot készítettek'* a Szovjetunióban Moszkva, (MTI): Mint az ADN jelenti,' a leningrádí Opt.kai Mü­vekben elkészült a világ egyik legnagyobb reflektor-teleszkópja. A i teleszkóp tükrének átmérője 2,§ méter, csövének hossza 10 meter. Az egész készülék több mint száz tonna súlyú és olyan magas, mint egy hétemeletes ház. A készüléket a krimi asztroii- «ikaj obszervatóriumban állítják majd fel és az úgynevezett nem állandó csillagok körül megü­gyelhető fizikai jelenségeket ta­nulmányozzák majd segítségével. A teleszkóp segítségével tanul­mányozzák majd a Hold és a Nap-rendszer más bolygóinak »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents