Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-23 / 252. szám

I álam a kisiparosoknak A kisiparosok perspektívájáról í A íizenuégy hónapos „esztendő** kihatásai a IcnncJőszövetkezelekhen A népgazdaság arányos' ter­vezése megköveteli, hogy a szó ge a konkurencia. Melyik a boldogulás útja? A kisiparosok nagy többsége magában már tisztázta, hogy merre, van a további boldogulás útja. Tudják, hogy a szocialista ipar [ 3>’os ütemben fejlődik. Megvan a ! lehetőség belépni a kisipari ter- ! melőszövetkezelekbc. A KISZÖV I az OKISZ-szal egyetértésben I még fokozhatja is .ezeket a le­hetőségeket, ha például az ügyeskezű mesteremberek előtt tilsabbra nyitják a ktsz-ek ka­puit. létesíthetnek a községek­ben fiók ktsz-eket is. Világos válasz: cialista üzemek termelési, for­galmazási és pénzügyi tervei összhangban legyenek s ezek­nek az üzemeknek a beszámo­lási időszaka azonos legyen. An­nak érdekében, hogy a terve­zés és beszámolás időszaka a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben megegyezzék a nép­gazdaság egyéb ágazatainak tervezési és beszámolást idő­szakával, termelőszövetkeze­teinkben .is át kell térni a ja­nuár 1-től december 31-ig tartó gazdasági évre, ami megegye­zik a naptári évvel. Ilyenformán a termelőszövet­kezetek az idei zárszámadásu­kat december 31-i fordulónap­pal, termelést tervüket és be­vétel-kiadási költségvetésüket pedig január 1-től december Nos, ha a naptári év szerinti gazdálkodás előnyei igazak, úgy ez az átmenet sem okozhat lé­nyegileg semmi kellemetlensé­get a zárszámadásokra, azote anyagi kihatásaira. Az idén szövetkezeteink majdnem kivétel nélkül maga­sabb terméseket érlek el, mint amit terveztek. Ennek követ­keztében a munkaegységekre betervezett jövedelem is nőtt. A tizennégy 'hónapos időszak­ban ennek eredményeként egy munkaegységre cső jövede­lem eléri — egyes esetekben túl is haladja a tervezettet. Más szövetkezetekben, ahol nem volt kiemelkedő termés- eredmény, az egy munkaegy­ségre jutó jövedelem .esetleg nem haladja meg a tervezettet, de a lényeg az, hogy az egy tagra jutó összjövedelem nem változik. Vegyünk egy példát. A náb­gánlermelésnek törvén,''szenisc­Mi a helyes válasz tehát? Amit a tiszalöki értekezleten kaptak a kisiparosok. Egyikőjük azt mondta: „Nagyon rosszul megy ma a kisiparosoknak.” Er­re csak az a válasz, hogy szá­mos kisiparos van, aki három­ezer forint havi fizetésért se vál­lal munkát kisz-ben, vagy álla­mi vállalatnál. Tehát az az igaz­ság, hogy nem a „kisiparosok­nak” megy rosszul, hanem eset­leg egyes kisiparosoknak. Egy másik felszólaló azt fájlalta, hogy „Javításokból nem lehet meggazdagodni”. Egy harmadiK kisiparos: „Az új kisipari termé­keket nem könnyű eladni a pia- j cón.” ... Ha meggazdagodni nem j is lehet a javításokból, de becsü­letesen megélni azt lehet! Ezt éppen egy kisiparos mondotta. Van támogatás! Magánkisiparosok az államtól becsületes tevékenységük folyta­tásához a helyzetnek és körülmé­nyeknek megfelelően megkapják tpvábbra is a támogatást. De tud- niok kell, hogy a kisipar gya­korlása becsületes és pontos munkát követel, nem utolsó sor­ban nagy leleményességet. Ma­guknak kell folyamatos munká­ról gondoskodni. Készíthetnek szakmájukkal összefüggő új ter­mékeket — a fennálló rendek­nek szerint, r- amikre a lakos­ságnak szüksége van. Ha olyan iparcikket készítenek, amiből nincs, vagy pedig kevés van a piacon és a boltokban, biztosan el is tudják azt adni. Világos, hogy senkit nem lehet arra kény­szeríteni, hogy ne ott vegyen, ahol nagyobb választékot, jobb minőséget és olcsóbb árut ta­lál. Az állami és szövetkezeti ipar .termékei s.zcpek és jók, na-' gyobb gondot fordítanak a mi­nőségre, . fejlettebb . technikával és módszerekkel • termelnek, ezért olcsóbbak, mint a kisipa­rosok termékéi. A tiszalöki járásban a cipész, a szabó, a kovács és a kerék­gyártó kisiparosoknak nincs min-, dig munkájuk. Ez részben azért j van, mert a községben néhol í több kisiparos tevékenykedik, I mint ahányra szükség van. A l kisipari tevékenységet azok fog-1 ják előbb abbahagyni, akiknek rosszabb a munkájuk, akik nem bírják a versenyt, hiszen a ma­Ä beteglátogatás „reformja" Lehelbe azt állíta­ni, hogy manapság nincsennek protek­ciós betegek? Igenis vannak! Ezek közé tartozom én is. Cso­dálkoznak, hogy le­leplezem magamat? Nos, no mondják, hogy önző ember va­gyok, Nem vagyok az, mert akkor nem kifogásolnám, hogy engem már harmad­nap felkeresett a teteglátogaló, míg az én kedves Gedeon barátomra hetek óta rá sem nyitják az ajtót. Szegény, pe­dig hogy várja... Mert mi sem termé­szetesebb, hogy be­teg embertársainkat felkeressék a látoga­tók. Tudom, vannak álbetegek, szimulán­sok, táppénzcsalók is, akikre ugyancsak rá­tér az ellenőrzés. De én és a barátom nem tartozunk közéjük. Csak ellenőrizzék és büntessék a szi­mulánsokat, rájuk fér. S ne részesítsék olyan jó elbánásban, mint az igazán szen­vedőket, akik meg­érdemlik a vigaszta­lást és az enyhüle- tet. Ezek érdekében kívánok szólni, s ja­vaslatot tenni, ho­gyan is foglalkozza­nak a valódi betegek­kel. Mondhatom, en­gem. nagyon bántott hogy nem talált ott­hon az ellenőr har­madnap. -— Tud­niillik már felgyó­gyultam és be­mentem dolgozni a hivatalomba. A dör­gedelemről azonban nem feledkezett meg, amelyet eképpen rög­zített gyöngybetűk­kel az SZTK. ellen­őri lapra: „Hosszú sürgetésre sem je­lentkezett.” Képzeljék el, hogy jelentkezem és ajtót nyitok. Ott állok ara­nyos, bájos látoga­tóm előtt hálóruhá­ban. Ö: — Beteg lett drágaság? Én: — Igen. Ö: — Hol fáj? • Én: Itt (s mutatom — mondjuk — a szí­vem táját.) Erre az én beteg- látogatóm bejön, ágy­ba parancsol és ellen­őrzi a szívhangokat Mondják: nem len­ne-e keliemes? Apro­pó. Hát éppen ezért javaslom én, hogy erre a funkcióra a a legszebb, legcsino- sabb nőket és deli férfiakat küldjék ki. Már a munkameg­osztást is elkészité't- tem részükre. Miután szortírozták az illetékes központ osztályán korra és nemre való tekintet­tel a betegek névso­rát, útra kelhetnek a bcteglátogatók. És­pedig: a csinos- nők a férfi-betegekhez, a deli férfiak a női gyengélkedőkhöz. Működési szabály­zatba javaslom a kö­vetkezőket: tartózko­dási idő a betegnél: megegyezés szerint. Köszöntés: kötelező homlok csők. (Vál­toztatás kölcsönös .. mcg-jgyezcssel.) Gyógykezelés: hideg, vagy meleg boroga­tás. (A beteg kíván­sága szerint.) Rábc- : szélés, 1 hipnotizálás I olyan betegeknél, | akik nem akarják az j orvosságot bevenni. Közös pohavazgatás a beteg egészségére (a beteglátogató által hozott italból). Be- teg- és kanári-etetés, felöl vasás stb. (Tet­szés szerint bővíthe­tő). Az igazi betegek megérdemlik az ilyen j elbánást. S ezért ja­vaslom, hogy ilyen I alapokra helyezzük a j beteglátogatást. A szimulánsokat és ál- bstegeket, a táppénz- csalókat pedig zár- j juk ki e rendszerből. [ Szigeteljük cl, s rk- ; kor meglátjuk, csök­kenni fog a számuk. A valódi betegek szá­mánál és minőségé­nél pedig - még terv— túlteljesítésre is szá­míthatunk- raa'd. í-j-j Még sokáig szükség lesz a ma-' j gánkisiparcsok munkájára, arra, | hogy elsősorban szolgáltató és javító, .tevékenységet végezzenek á. Makbásá'g" igényei szerint. A Magyar ■ Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a gazda­sági feladatainkról szóló, és a másbdík ötéves tervvel kapcsola­tos irányelveiből idézzük; „A magánkispar izámára továbbra is biztosítani 'kell annak lehető­ségét, -hogy a .szocialista helyi- ipar kiegészítéseként folytathas­sa a .lakosság jobb ellátását szol­gáló -hasznos .tevékenységét’'. Vi­lágos válasz ez. Bizonyára meg­nyugtatásul és lelkesítőül szolgál a mágánkisiparosoknak. O. A. A Fold leghidegebb része kapja a legtöbb meleget a Naplói — állapitolták meg a szovjet tudósok Leningrad, (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, három szovjet antarktiszi expedíció eredményei alapján megállapították, hogy az Antarktisz, a leghidegebb földrész kapja a Naptól a legtöbb meleget. Nyáron másodpercenként egy négyzetméterre több mint 30.000 kalória meleg érkezik a Napból. Ez 1-3—20 százaléíkal több, mint az Egyenlítőn1 és másfélszer annyi, mint ás. Északi-sarkvidéken. Az Antarktisz lérségei fölött felhőt­len az ég és így a napenergia, szakadatlanul évi a földrészt az egész sarki nap idején. 31-ig terjedő időszakra kötele­sek elkészíteni. Milyen előnyéi vannak a nap­tári évre való tervezésnek? Minden termelőszövetkezet­ben ismeretes, hogy a gazda­sági évet a valóságbári' nem tudják november 1-ig befejezni, A teljes betakarítás, az egyes termékek — dohány, gyümölcs, burgonya stb. — értékesítése eddig nem bonyolódik le, a pénzügyi követelések, kifizeté­sek szintén nehézségbe ütköz­nek. A december 31-i zárszám­adás időpontjára a termelőszö­vetkezetben a gazdasági mun­kák. terményértékesítések', így a pénzügyi dolgok iS“ teljesen rendeződnek. Nem fordulhat elő, hogy . a zárszámadásba egyes tétdel: ^ becslés alapján kerülnek'* .íe, . arpelyeh jt^tmje- szetszerűen nem lehetnek pon­tosak s így a következő évre rendszerint kedvezőtlen a ki­hatásuk. Kedvezőtlenül befolyásolja-e az idei tizennégy hónapos gaz­dasági év a zárszámadást? Az 1958,59-cs gazdasági év­ben kell átállni a 'naptári év szerinti gazdálkodásra, terve­zésre. így a gazdasági ' év az idén tizennégy .hónap lesz. Van­nak szövetkezetek, ahol az át­állást : kedvezőtlennek vélik. rádi Békeharcos Termelőszö­vetkezetben 80 forintot ér egy munkaegység. Ha az egyik tag­nak 300 munkaegysége van, azért 24 ezer forint jövedelmet kap. Ha történetesen a meg- nyújtott esztendő miatt öt fo­rinttal csökkenne egy munka­egység értéke, de a tag a két hónap alatt még . húsz munka­egységet szerez,- jövedelme ugyanannyi, mint előbb. Esetleg az okozhat némi ne­hézséget, hogy a tagok saját háztartásuk pénzügyeit tizenkét hónapra „tervezték” és ez az időszak két hónappal megnöve- kedett. Ezt az átmenetet előleg- osztással könnyűszerrel meg­oldhatja bármely szövetkezet, mivel rendelkeznek a termékek egy részéből származó pénzfor­rással. így oldja meg ezt a problémát például a gélén esi Petőfi Tsz is. A rendelet — az átmenet miatt — arról is gondoskodik, hogy az lejei jövedelemből azok részesüljenek, akik a gazdasá­gi évben végig dolgoztak, il­letve legkésőbb szeptember 1-től vettek részt a közös mun­kában. Akik szeptember 1-től kezdték a munkát, azoknak a szerzett munkaegységeik után az 1960-as gazdasági év zár­számadásánál kell a jövedelmet, elszámolni. Ott történt az eset, ahol a Nyírvíz-palotát fiatalítják, fé­nyesítik Nyíregyházán a kőmű­vesek. A toronyban elkongat­ták a szokásos reggeli nyol­cast, a diáitok már az iskolák padjaiban ültek, de a forgalom továbbra is nagy volt az utcán. Az állomás felöl csilingelve jött a villamos. Akik nem fértek fel rá, azok a gyalogjárdán özön­löttek a város boltjai felé■ Az úttesten Zetor pöfögött, tyúk- ketreccel púpozott ' teherautó jött a posta felől, személyautók az Iskola utcából és a Széche­nyi utcáról, meg motorkerékpá­rosok és biciklisek. A Kalinin utcai húsbolttól veszélyes a posta fele kerülő nélkül átjutni az újságárus bó- , dóig. Sokan megpróbálják. Öt­féléi kereszteződik itt az . út. Többen is várták a. kellő pil­lanatot, hogy átsiessenek. Ezt a forgalmas képet láttam abban a pillanatban, mikor megpillan­tottam, az úttesten egy töpörö­dött nénikét és egy óvodás kis­fiút, akik a forgalommal mit sem törődve, már jó tiz lépést tettek., meg. keresztül az úton. Velem, együtt sok ember ijed- ' ten láthatta, hogy jobbról is, balról is több jármű közeledett feléjük. Rémített a bekövetkez­hető baj, hogy végük lesz, vagy karambol lesz. Ám honnan, honnan nem, egyszerre az úl- középen termett egy rendőr, s két kezével megállásra paran­csolta az autókat, motorokat, A villamost is. Fékek csikordultak. Most már az is odanézett, aki eddig nem vette észre, hogy mi tör­ténik- Akkor láttam meg, hogy a néni kezében fehér bot van és a kisfiú hátán óvodás táska. Ijedten állt a kisfiú a néni ke­zét fogva, a szinte sorfallá gyűlt jármüvek közt. A rendőr odament és átkísérte őket. A A zsdanovi gépgyárban meg­kezdték zseb-mentőkészülékek gyártását bányászok részére. A készülék mindössze 800 gramm súlyú és kényelmesen elfér a munkaruha zsebében. Hirtelen - gázbetörések . idején bódénál mondott valamit a kis­fiúnak aki aztán pirulva sza­ladt az óvoda felé. A villamos tovább haladt, a Zetor, az autók és motorkerék­párok is folytatták útjukat. A járókelők is tovább . mentek. Hallottam, hogy dicsérték a rendőrt. Udvariassága, közbe-' avatkozása nagyon tetszett. El­hárította a bajt. Kerestem, hogf) hová lett olyan hirtelen. A Bessenyei-térnél ériem. utói• Akkor láttam, hogy nincs szol­gálatban. Később megtudtam a. nevét. Jót esett ilyet látni! Gratu­lálunk Herczku István törzsőr­mester elvtársi bán jász,ok részére körben is 20 perces szabad moz­gást biztosít a bányásznak. Ez az idő teljesen elegendő arra, hogy a bányász biztonságos helyre kerüljön, vagy, elérje a nagyob teljesítményű,' huzamo­sabb ideig működő mentőkészü­lékeket, a készülék még a legfojlobb leg­ei. A. Z$ch-meulőkés«»i!ék é A- 4' A Egy pillanat az utcán '.Hosszul * kisiparosoknak t a Kovács Miklós tiszaeszlári csizmadia-kisiparos panaszt tett a KI ŐSZ megyei titkársághoz: ,,23 éve kisiparos vagyok. CsaK úgy tudok boldogulni, hogy ta­vasszal és nyáron, — mikor nincs munka a műhelyben, — a két hold földemet művélem, és olykor kapálni, aratni járok nap­számba. Mégis azt . mondta az egyik községi vezető, hogy ki­zsákmányoló vagyok, velünk kis­iparosokkal nem fognak majd kesztyűs kézzel' bánni...” Bead­ványának további részében azt kérdi, hogy mit hozhat a kis- ; iparosok számára a jövő? § Ezt kérdezték a tiszalöki já­rásban működő kisiparosok is j nemrég megtartott értekezletü­kön. Ha kérdezték, felelni is kel­lett rá, de nem úgy. amint a tiszaeszlári községi vezető tetie, aki a vitatkozás hevében hely- telenül kizsákmányolónak nevez­te Kovács Miklós kisiparost. Vi- 1 gyázni kell erre a hangra, mert C a régi szektás torzításra emlé- i, keztet, amiből egyszer és min-1 | denkorr» elég volt!

Next

/
Thumbnails
Contents