Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)
1959-10-22 / 251. szám
Akik cselekvőképességből kitűnőre vizsgáztak Az őszinteség és bizalom légköre jellemezte a vasutas kommunisták pártértekezletét Vasút nélkül béna óriás lenne csak az ország. De mit érne úgy? Vannak, sósán, akik egy-egy kisebb hiba miatt ma is elmarasztalják a vasutat, a vasút dolgozóit, s nem veszik figyelembe azt, milyen körülmények között láttak itt munkához a kommunisták a vérgő- zös ellenforradalmi napok után, hogy újból megindítsák a vérkeringést az országban. Arról azonban kevesen tudnak, hogy miért is állt le a forgalom az emlékzetes napokban. S ezért érdemes itt elöljáróban szólni arról, hogy a kommunista vasutasok milyen fáradtságos, önfeláldozó munkát végeztek. Mert az ellenforradalmárok állították. meg a forgalmat, csináltak anarchiát, üldözték el a munkásokból, parasztokból lelt tiszteket, segédtiszteket s' mikor bekövetkezett a fordulat, ezek az elvtársak álltak talpra először és- fáradtságot nem ismerve. minden fenyegetés ellenére dolgoztak, éjt nappallá téve. Szükséges, hogy erre emlékeztessünk, és amivel helyesen foglalkozott a vasúti pártbizottság beszámolójában Deák Sándor elvtárs, a pártbizottság titkára is. örömmel mondhatjuk, hogy az ellenforradalmat megelőző időkhöz viszonyítva óriásit fejlődött, erősödött a párt a vasútnál. Igazán cselekvőképessé vált, S mi több: csak hasznára vált, hogy ma negyedannyi kommunista van náluk. Igen, mert ezek elvhű emberek. S ezt mutatta, ezt fejezte ki a pártértekezlet is. A több mint félszer kommunista vasutas képviseletében megjelent küldöttek igazán felelősségteljesen, kommunista módon vizsgálták a legfontosabb problémákat. Bebizonyosodott újból, hogy a vasútnál is ott érnek el döntő eredményeket, ahol a pártszervezetek, a kommunistáit kiváló munkát végeznek, á megfelelően érvényesül a pórt befolyása, irányítása. Kitűnt ez a beszámolóból is. A pártszervezetek önállóságra való* nevelésével, a kommunisták felelősségének fokozásával érték el, hogy Nyíregyháza állomás élüzem lett s 1958 óta minden félévben ünnepelnek. Nem véletlen az sem, hogy a tokaji és a tiszalöki állomások éiüzemek lettek. Ezeken a helyeken dolgozik legjobban a pártszervezet, s az ellenforradalom után itt alakultak meg az első pártszervezetek. Persze a többieknek sincs miért szégyenkezniök. Hiszen a nyíregyházi fűtőház a kongresz- i szusi versenyben 5 ezer tonna j szén megtakarítását vállalta, s ezzel szemben már 7 ezret takarítottak meg. Az a fejlődés, amely a vasúton tapasztalható a forgalom pontossága, a műszaki színvonal emelése, és a géppark növelése területén, elsősorban a kommunisták jó munkájának köszönhető. Sok dolgozó részt vállalt abban, hogy bővüljön a kocsipark, s új, modern kocsik kerüljenek a forgalomba a kisvasúinál is. Nem volt azonban problémamentes a beszámoló. S ez jó hatással volt a felszólalókra is. Egyik oldalról az ellenséges nézetekre vetett fényt, s ostorozta a még fellelhető revizionista maradványokat, a másik oldalról pedig a még tapasztalható szektás nézetek ellen vette fel a harcot. Itt is tapasztalni, hogy egyes vezetők nem szívesen alkalmaznak vezető posztokra pártonkívüiieket, ami megengedhetetlen. Ugyanakkor azonban szót emeltek az olyan intézkedések ellen is. amik arra mutatnak, hogy nem, vagy alig hallgatják meg a pártszervezetek véleményét, javaslatát. Ebből korábban bajok származtak. Egyes pártszervezeteknél formális a vezetés, s ezen változtatni kell. Különösen most fontos ez, a nagy őszi és téli forgalomra /való felkészülés idején. Szinte valamennyi felszólaló érintette ezt. S ebből látszott, hogy törődnek a holnappal, azokkal a tennivalókkal, amelyek a vasútra várnak. Ezért szükséges, hogy a szakirányítók, akik az igazgatóságtól kimennek az állomásokra, keressék fel a pártszervezetet is. Hiszen csal?; így, összefogva tudnak jó munkát végezni. Ezt igazolja a pályafenntartási főnökségen dolgozó kommunisták és pártonkivüliak eredménye is, akik az 1960-ra tervezett feladatokat már ez évben teljesítik, Ahol öntevékenyen dolgoznak a pártszervezetek, mint Pátrchán is, ott nem várnak a „sültgalambra'b ^legbeszélték az irányelvekből adópló feladatokat. S Kosa elvtársnak, a nyíregyházi állomás főpökének a felszólalása is azt bizonyította, hogy ahol a kommumstálc behatóan foglalkoznak a gazdasági, az üzem termelési kérdéseivel, ott eredmények születnek. Ezért is lett elüzem a nyíregyházi állomás. A kommunista őrjáratoknak nagy szerepet tulajdonított abban is, hogy a baleseteket megelőzzék. Ezt szinte központi feladatnak tekintik továbbra is. Tamás Sándor arról szólt, hogy a párthatározatokat a pártonkívül lekkel is ismertessék meg. Szabó Ist- , ván, a fűtőház főnöke elemezte a mozdonypark kihasználását és megállapította; hogy ezt fokozni lehet, mert ha arányosan vizsgálják a dolgot, akkor a 42 mozdonynak sokkal többet kellene teljesítenie, >mint jelenleg. Felhívta a ■ figyelmet arra, hogy a nagyterhelésű vonatoJó példát imitálták a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei Hasznos dohány-termelési ankét volt Nyíregyháza n kát ne állítsák le a jelzők előtt, mert ebből általában problémák származnak. A vasúti pártbizott Sághoz tartozó tizennyolc j pártszervezetre különösen a mostani időszakban vár nagy munka, hiszen az elmúlt évektől eltérően még nagyobb feladatot kell megoldaniok. Erről szólt felszólalásában Ma- gyari elvtárs, a MÁV Debreceni Igazgatóságának igazgatója, aki elmondotta, hogy a múlt évi 7.1 millió árutonnával szemben ez évben több mint 9 millió árutonna szállítását kell biztosítani az igazgatóság területéről. S ebben nem kis feladat vár a nyíregyházi csomóponthoz tartozó állomásokra, az itt dolgozó kommunistákra és pár- tonkívüliekre. Minden mulasztás károkat okozhat. S a legnagyobb éberségre van szükség. Ezért bírálta Kisvárdai elvtárs, a pályafenntartási főnökség vezetője a pályaőrök egy részét, akik szolgálati időben, különösen éjszaka mulasztásokat követnek el, nem állítanak jelzőt, s nem kezel'k a sorompót. Nagyobb körültekintésre figyelmeztette a minisztériumot is, egy-egy dolgozó panaszának kivizsgálásával kapcsolatban. Mert megtörtént olyan . eset, hogy elbocsájtottak vasutast súlyos mulasztásért, s a minisztérium visszahelyezte anélkül, hogy megkérdezték volna a pályafenntartási főnökséget ez ügyben. Őszinteség, a problémák nyílt feltárása jellemezte a vasutas kommunisták pártértekezletét. Közel három esztendő alatt lett igazán cselekvőképes a pártbizottság, s öntevékenyebbek a kommunisták. Nemcsak érzik, hogy közük van a gazdasági, üzemi dolgokhoz, hanem mindinkább bele is szólnak, s ennek eredménye hónapról-hónapi'a érezhető is. • (E. K.) Szabolcs-Szatmár és Borsod megye dohánytermeléssel foglalkozó állami gazdaságainak .és termelő- szövetkezeteinek vezetői találkoztak kedden a dohányipari vezetőkkel a Nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Vállalat kultúrtermébe,ni Félszáznál több szakember vett részt a nagyüzemi dohánytermelés eredményeivel és problémáival foglalkozó ankét on. Balogh Ferenc dohányipari igazgató beszámolt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dohánytermelósi eredményeírel, cs felhívta a figyelmet a soronkö- vetkező legfontosabb feladatokraí — Az ipar dolgozói fel vannak készülve, hogy a lehető legnagyobb támogatást nyújtsák az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek a dohánytermelésben — mondotta. — Ezt a támogatást vegyék igénybe és segítsenek elérni, hogy dohánytermelésünk teljes egészében nagyüzemi szocialista gazdaságokhoz ' kerüljön. Közölte a dohányipari igazgató azt a megállapítást, hogy 1959-ben az állami gazdaságok és téeszek Szabolcs és Borsod megyében felülmúlták az egyénileg gazdálkodó dohányosok eredményeit. Megdicsérté a kiváló erédfnényt elért Nyírmadai Állami Gazdaságot és a Nyírtassi Állami Gazdaságot, a nyíregyházi Dózsa TSZ-t, a nyírteleki Szabad Nép és Űj Világ T.SZ-t, a nagykáüói Űj Alkotmányt TSZ-t, és a ro- hodi Új Alkotmány TSZ-t. Az értekezleten szó volt a nagyüzemi dohánytermesztés problémáiról, arról, hogy ^ilíhzuuLalé A vőlegényes násznép , előtt becsukták az ajtót. Mi történi? Nincsennek otthon? Megbánták? Magyar János bácsi rutinos násznagy mondott egy verset. Még erre sem nyitottak ajtót. Mondott még egyet. Sok mókázás után végre bebocsáj- tást nyertek. Annus, a menyasszony és szülei boldogok voltak. A nagylány volt . mindenük. A szeműk fénye. Mennyit fáradoztak érte! És most elviszik. Nem. szégyen ilyenkor, ha köny- nyékét szárít az anya: Az esküvő pedig nagy gond. Sütni, főzni, edényeket gyűjteni. Sta- férungot, új bútort venni... Csigalevest, paprikáscsirkét, pecsenyét tálaltak a menyasz- szonyos háznál. Tésztafélékből is bőven terítettek.. Szaporán koccantak össze a borospoharak. Nehezen lehet ilyenkor asztalt bontani. A menyasszony búcsúztatása után a násznép a tanácsháza felé indult. Bokréták, kendők lengtek az őszi szélben, színes papírok lobogtak a táncoló paripákon. B,oma András elvtárs, a tanácstitkár talpig ünneplőben várta az ifjú párt és seregét. Fehér inget öltött fekete nyakkendővel. Hadd lássák: méltó tisztelettel adóznak a régi szokásokkal szakító kiszista párnak. A menyasszonyt és vőlegényt a tanácsháza bejáratánál úttörők és a vőlegéhy bafátjai fogadták. Az eskető teremben virágcsokrok, felíratok. Mikor elhangzott a boldogító „igen”, a jelenlévők. csodálkozására felcsendült a nászinduló dallama. Villany nem ég még Tiszate- leken. Zenegép sincs a tanácsházán. Honnan jön hát a zene? Kiszolgált gramafónnal? Vajon ki hozta? Később tudták meg, a párttitkár kedveskedett vele. Lemezt hozzá a tűzoltók adták. A vendégek álltak szótlanul, néztek egymásra. Jóleső érzés volt hallani az eldugott, sok apró tanyavilágból községgé alakult faluban a nászinduló dallamát. Ezután Márton Erzsébet a falusi párttitkár lépett a fiatal párhoz., — Eljeteic sokáig. legyetek boldogok — mondta, s átadta a pártszervezet ajándékát. Ezután egymást követték az ajándékozók. A kiszisták nevében Szoboszlai László l:edves- kedett piros és fehér szegfűvel, sok jókívánsággal. Az úttörők likőrős készlethez mondtak köszöntőt. A tűzoltók félezer forintot, szőnyeget ajándékoztak, az anyakönyvvezető szép kony- haterítögarniturát -adott a menyasszony kezébe. Azt sem tudta °z ifjú pár, hova rakja a sok ajándékot. Kató' Sándor bácsi, aki jóval túl van élete delén, meghatódva nézte a polgári szertartást. „Ilyet még 'nem láttam" •»-' s mintha összebeszéltek volna a 70 éves Lipcsék Károly bácsival, aki ugyan nem volt • hinein mindig az illető dohányfajtának megfelelő talajt választják ki a dohányler. melésre. Sok helyen nem szakszerűen végzik a műtrágyázás. Nagyon takarékoskodnak a melegágyi területtel, s az ültetés és pótlás nem mindig helyesen történik. A növényápolást és a dohányszárítást még nem elég gondosan és szakszerűen végzik. A dohánytermeléssel foglalkozó állami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek példát kell mii. tatniok, hogy az egyéni termelők lássák te a szocialista gazdálkodás fölényét, s ezáltal mielőbb a közös gazdálkodás útjára lépjenek. A mi megyénk területe nagyon kedvező dohánytermelésre, A Dohányipari Igazgatóság a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben minden támogatást megad ahhoz, hogy akár 19 ezer holddal növeljék a dohánytermelésre szánt földterületet. Az értekezlet résztvevői beszámoltak azokról a módszerekről, amelyekkel kiváló eredményeket értek el. Általánosan megállapították, hogy elsősorban a virzsi- nia dohánynak van nagyobb jövője, mert ebből sokat lehet exportálni, és ez a dohány nem pajtaigényes. Megállapíthatjuk, hogy hasznos volt a dohánytermelési ankét, mert a jó módszerek elterjesztésével," á nagyüzemi dohány- termesztés, feladatainak • megbeszélésével a jövő évi nagyobb terméseredmények elérését szolgálta. O. A. vatalos vendég, csak mint kíváncsi szemlélő vett részt az ünnepi aktuson, nem állta meg szó nélkül a látottakat: „Az ilyen esküvőn a fiatalok kapnak ajándékot, az én időmben bizony a házasulandók adtak." Nászinduló után cigányzenét kapott szárnyra az őszi szellő. Nyolc fogat indult Nagyhalász felé, hogy új otthonába vigye a menyasszonyt a vőlegénnyel. Bemutatták a vőlegényt, Pau- listyák Miklós szüleinél: otthonát. A vőlegényes háznál a menyasszony násznagya, Elegyes János, a Vörös (Mióber téesz elnöke mondott köszöntőt. Megszólalt a zene, az asztal varázslatosan gazdagon volt terítve. Csigaleves, csirke, borjúhús, tésztafélék, és más inyencfalatok után jólesett a „nyíri vinkó”. Pohárcsengés töltötte be a szobát, boldogság honolt a szívekben. Táncra perdültek, majd éjfélben ismét asztalt terítettek. Volt miből. Pedig vagy két tucatnyival többen voltak a száznál. A téesz is ötszáz forinttal jutalmazta hűséges tagját, Lajkó Annát, a menyasszonyt, akinek eddig kétszáz egysége van. S ha ezt hatvannéggyel szorozzák meg ősszel, szép summa pénzt kap. A második. „bacsóra” után újra szólt a zene, ropták a láncot. „Coci”, a vendégek kedvelt zenésze reggelig -húzta a talpald valót... N. T. Sikerre? járja a megyét az „ísszsnymzedelem" Az Asszonyveszedelmet, Sip- kay Barna színművét a nyíregyházi bemutatkozás után vidéken is előadják a József Attila Művelődési Ház, művészegyüttesének tagjai. A napokban, vendég- szerepeinek Tiszavasváriban, november nyolcadikén pedig a baktalórántházi kultúrotthont is e darabbál avatják fel. Népdal-hangverseny és táncdal-parádé a József Attila Művelődési Házban Október 24-én, szombaton fél hat és fél kilenc órai. kezdettel a Művelődési:, Húz .nagytermében színre léd a hatszoros VIT- díjas KISZ KÖZPONTI TÁNCEGYÜTTES tizenhattagú rajkó- z.énekára. A műsor első felében magyar nóta és népdalhangversenyt rendeznek., 'a műsor .második részében a Kitmus jazz-ze- nekar táncdai-parádét tart. Köz- reműködnek: Varga Paula, Farkas Marika, Ferenezi Marika, Pataki Pál . több színművésszel egyetemben. Konferál a kitűnő kabaré-író, Bodor Pál. Jegyek a József Attiia Műv. Ház pénztáránál kaphatok, 8—10—12—14 forintos árban. Előadás volt a Bessenyei hiúbban Tegnap délután előadás hangzott el Nyíregyházán a Bessenyei Klubban, A magyar irodalom klerikális^ és ateista hagyományai Címmel. Az előadást Kanizsay Nagy Antal; a Művelődési Minisztérium. csoportvezetője tartotta. 2
