Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-22 / 251. szám

Akik cselekvőképességből kitűnőre vizsgáztak Az őszinteség és bizalom légköre jellemezte a vasutas kommunisták pártértekezletét Vasút nélkül béna óriás lenne csak az ország. De mit érne úgy? Vannak, sósán, akik egy-egy kisebb hiba miatt ma is elmarasztalják a vasutat, a vasút dolgozóit, s nem veszik figyelembe azt, milyen körül­mények között láttak itt mun­kához a kommunisták a vérgő- zös ellenforradalmi napok után, hogy újból megindítsák a vér­keringést az országban. Arról azonban kevesen tudnak, hogy miért is állt le a forgalom az emlékzetes napokban. S ezért érdemes itt elöljáróban szólni arról, hogy a kommunista vas­utasok milyen fáradtságos, ön­feláldozó munkát végeztek. Mert az ellenforradalmárok ál­lították. meg a forgalmat, csi­náltak anarchiát, üldözték el a munkásokból, parasztokból lelt tiszteket, segédtiszteket s' mi­kor bekövetkezett a fordulat, ezek az elvtársak álltak talpra először és- fáradtságot nem is­merve. minden fenyegetés elle­nére dolgoztak, éjt nappallá té­ve. Szükséges, hogy erre emlé­keztessünk, és amivel helyesen foglalkozott a vasúti pártbizott­ság beszámolójában Deák Sán­dor elvtárs, a pártbizottság tit­kára is. örömmel mondhatjuk, hogy az ellenforradalmat meg­előző időkhöz viszonyítva óriá­sit fejlődött, erősödött a párt a vasútnál. Igazán cselekvőké­pessé vált, S mi több: csak hasznára vált, hogy ma ne­gyedannyi kommunista van ná­luk. Igen, mert ezek elvhű em­berek. S ezt mutatta, ezt fe­jezte ki a pártértekezlet is. A több mint félszer kommunista vasutas képviseletében megje­lent küldöttek igazán felelős­ségteljesen, kommunista mó­don vizsgálták a legfontosabb problémákat. Bebizonyosodott újból, hogy a vasútnál is ott érnek el döntő eredményeket, ahol a pártszervezetek, a kom­munistáit kiváló munkát vé­geznek, á megfelelően érvénye­sül a pórt befolyása, irányítása. Kitűnt ez a beszámolóból is. A pártszervezetek önálló­ságra való* nevelésével, a kom­munisták felelősségének foko­zásával érték el, hogy Nyíregy­háza állomás élüzem lett s 1958 óta minden félévben ünne­pelnek. Nem véletlen az sem, hogy a tokaji és a tiszalöki ál­lomások éiüzemek lettek. Eze­ken a helyeken dolgozik leg­jobban a pártszervezet, s az el­lenforradalom után itt alakul­tak meg az első pártszerveze­tek. Persze a többieknek sincs miért szégyenkezniök. Hiszen a nyíregyházi fűtőház a kongresz- i szusi versenyben 5 ezer tonna j szén megtakarítását vállalta, s ezzel szemben már 7 ezret ta­karítottak meg. Az a fejlődés, amely a vasúton tapasztalható a forgalom pontossága, a mű­szaki színvonal emelése, és a géppark növelése területén, el­sősorban a kommunisták jó munkájának köszönhető. Sok dolgozó részt vállalt abban, hogy bővüljön a kocsipark, s új, modern kocsik kerüljenek a forgalomba a kisvasúinál is. Nem volt azonban problé­mamentes a beszámoló. S ez jó hatással volt a felszólalókra is. Egyik oldalról az ellenséges né­zetekre vetett fényt, s ostorozta a még fellelhető revizionista maradványokat, a másik oldal­ról pedig a még tapasztalható szektás nézetek ellen vette fel a harcot. Itt is tapasztalni, hogy egyes vezetők nem szívesen al­kalmaznak vezető posztokra pártonkívüiieket, ami megen­gedhetetlen. Ugyanakkor azon­ban szót emeltek az olyan in­tézkedések ellen is. amik arra mutatnak, hogy nem, vagy alig hallgatják meg a pártszerveze­tek véleményét, javaslatát. Eb­ből korábban bajok származtak. Egyes pártszervezeteknél for­mális a vezetés, s ezen változ­tatni kell. Különösen most fon­tos ez, a nagy őszi és téli for­galomra /való felkészülés ide­jén. Szinte valamennyi felszó­laló érintette ezt. S ebből lát­szott, hogy törődnek a holnap­pal, azokkal a tennivalókkal, amelyek a vasútra várnak. Ezért szükséges, hogy a szak­irányítók, akik az igazgatóság­tól kimennek az állomásokra, keressék fel a pártszervezetet is. Hiszen csal?; így, összefogva tudnak jó munkát végezni. Ezt igazolja a pályafenntartási fő­nökségen dolgozó kommunisták és pártonkivüliak eredménye is, akik az 1960-ra tervezett fel­adatokat már ez évben teljesí­tik, Ahol öntevékenyen dolgoz­nak a pártszervezetek, mint Pátrchán is, ott nem várnak a „sültgalambra'b ^legbeszélték az irányelvekből adópló felada­tokat. S Kosa elvtársnak, a nyíregyházi állomás főpökének a felszólalása is azt bizonyítot­ta, hogy ahol a kommumstálc behatóan foglalkoznak a gazda­sági, az üzem termelési kérdé­seivel, ott eredmények szület­nek. Ezért is lett elüzem a nyíregyházi állomás. A kommu­nista őrjáratoknak nagy szere­pet tulajdonított abban is, hogy a baleseteket megelőzzék. Ezt szinte központi feladatnak te­kintik továbbra is. Tamás Sán­dor arról szólt, hogy a pártha­tározatokat a pártonkívül lekkel is ismertessék meg. Szabó Ist- , ván, a fűtőház főnöke elemez­te a mozdonypark kihasználását és megállapította; hogy ezt fo­kozni lehet, mert ha arányo­san vizsgálják a dolgot, akkor a 42 mozdonynak sokkal többet kellene teljesítenie, >mint jelen­leg. Felhívta a ■ figyelmet arra, hogy a nagyterhelésű vonato­Jó példát imitálták a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei Hasznos dohány-termelési ankét volt Nyíregyháza n kát ne állítsák le a jelzők előtt, mert ebből általában problé­mák származnak. A vasúti pártbizott Sághoz tartozó tizennyolc j pártszervezetre különösen a mostani időszakban vár nagy munka, hiszen az elmúlt évek­től eltérően még nagyobb fel­adatot kell megoldaniok. Er­ről szólt felszólalásában Ma- gyari elvtárs, a MÁV Debrece­ni Igazgatóságának igazgatója, aki elmondotta, hogy a múlt évi 7.1 millió árutonnával szem­ben ez évben több mint 9 mil­lió árutonna szállítását kell biz­tosítani az igazgatóság területé­ről. S ebben nem kis feladat vár a nyíregyházi csomópont­hoz tartozó állomásokra, az itt dolgozó kommunistákra és pár- tonkívüliekre. Minden mulasz­tás károkat okozhat. S a legna­gyobb éberségre van szükség. Ezért bírálta Kisvárdai elvtárs, a pályafenntartási főnökség ve­zetője a pályaőrök egy részét, akik szolgálati időben, különö­sen éjszaka mulasztásokat kö­vetnek el, nem állítanak jel­zőt, s nem kezel'k a sorompót. Nagyobb körültekintésre figyel­meztette a minisztériumot is, egy-egy dolgozó panaszának ki­vizsgálásával kapcsolatban. Mert megtörtént olyan . eset, hogy elbocsájtottak vasutast sú­lyos mulasztásért, s a minisz­térium visszahelyezte anélkül, hogy megkérdezték volna a pályafenntartási főnökséget ez ügyben. Őszinteség, a problémák nyílt feltárása jellemezte a vasutas kommunisták pártértekezletét. Közel három esztendő alatt lett igazán cselekvőképes a pártbizott­ság, s öntevékenyebbek a kom­munisták. Nemcsak érzik, hogy közük van a gazdasági, üzemi dolgokhoz, hanem mindinkább bele is szólnak, s ennek ered­ménye hónapról-hónapi'a érez­hető is. • (E. K.) Szabolcs-Szatmár és Borsod me­gye dohánytermeléssel foglalkozó állami gazdaságainak .és termelő- szövetkezeteinek vezetői találkoz­tak kedden a dohányipari veze­tőkkel a Nyíregyházi Dohánybe­váltó- és Fermentáló Vállalat kultúrtermébe,ni Félszáznál több szakember vett részt a nagyüze­mi dohánytermelés eredményei­vel és problémáival foglalkozó ankét on. Balogh Ferenc dohányipari igazgató beszámolt az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek dohánytermelósi eredményeírel, cs felhívta a figyelmet a soronkö- vetkező legfontosabb feladatokraí — Az ipar dolgozói fel van­nak készülve, hogy a lehető legnagyobb támogatást nyújt­sák az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek a dohánytermelésben — mondotta. — Ezt a támoga­tást vegyék igénybe és segítse­nek elérni, hogy dohánytermelé­sünk teljes egészében nagyüzemi szocialista gazdaságokhoz ' kerül­jön. Közölte a dohányipari igazgató azt a megállapítást, hogy 1959-ben az állami gazdasá­gok és téeszek Szabolcs és Borsod megyében felülmúlták az egyénileg gazdálkodó do­hányosok eredményeit. Megdicsérté a kiváló erédfnényt elért Nyírmadai Állami Gazda­ságot és a Nyírtassi Állami Gaz­daságot, a nyíregyházi Dózsa TSZ-t, a nyírteleki Szabad Nép és Űj Világ T.SZ-t, a nagykáüói Űj Alkotmányt TSZ-t, és a ro- hodi Új Alkotmány TSZ-t. Az értekezleten szó volt a nagy­üzemi dohánytermesztés problé­máiról, arról, hogy ^ilíhzuuLalé A vőlegényes násznép , előtt becsukták az ajtót. Mi történi? Nincsennek otthon? Megbán­ták? Magyar János bácsi ruti­nos násznagy mondott egy ver­set. Még erre sem nyitottak aj­tót. Mondott még egyet. Sok mókázás után végre bebocsáj- tást nyertek. Annus, a meny­asszony és szülei boldogok vol­tak. A nagylány volt . mindenük. A szeműk fénye. Mennyit fára­doztak érte! És most elviszik. Nem. szégyen ilyenkor, ha köny- nyékét szárít az anya: Az es­küvő pedig nagy gond. Sütni, főzni, edényeket gyűjteni. Sta- férungot, új bútort venni... Csigalevest, paprikáscsirkét, pecsenyét tálaltak a menyasz- szonyos háznál. Tésztafélékből is bőven terítettek.. Szaporán koccantak össze a borospoha­rak. Nehezen lehet ilyenkor asztalt bontani. A menyasszony búcsúztatása után a násznép a tanácsháza felé indult. Bokré­ták, kendők lengtek az őszi szélben, színes papírok lobog­tak a táncoló paripákon. B,oma András elvtárs, a tanácstitkár talpig ünneplőben várta az if­jú párt és seregét. Fehér inget öltött fekete nyakkendővel. Hadd lássák: méltó tisztelettel adóznak a régi szokásokkal szakító kiszista párnak. A menyasszonyt és vőlegényt a tanácsháza bejáratánál úttörők és a vőlegéhy bafátjai fogad­ták. Az eskető teremben vi­rágcsokrok, felíratok. Mikor el­hangzott a boldogító „igen”, a jelenlévők. csodálkozására fel­csendült a nászinduló dallama. Villany nem ég még Tiszate- leken. Zenegép sincs a tanács­házán. Honnan jön hát a ze­ne? Kiszolgált gramafónnal? Vajon ki hozta? Később tud­ták meg, a párttitkár kedves­kedett vele. Lemezt hozzá a tűzoltók adták. A vendégek álltak szótlanul, néztek egymásra. Jóleső érzés volt hallani az eldugott, sok apró tanyavilágból községgé alakult faluban a nászinduló dallamát. Ezután Márton Er­zsébet a falusi párttitkár lé­pett a fiatal párhoz., — Eljeteic sokáig. legyetek boldogok — mondta, s átadta a pártszervezet ajándékát. Ezután egymást követték az ajándékozók. A kiszisták nevé­ben Szoboszlai László l:edves- kedett piros és fehér szegfűvel, sok jókívánsággal. Az úttörők likőrős készlethez mondtak kö­szöntőt. A tűzoltók félezer fo­rintot, szőnyeget ajándékoztak, az anyakönyvvezető szép kony- haterítögarniturát -adott a menyasszony kezébe. Azt sem tudta °z ifjú pár, hova rakja a sok ajándékot. Kató' Sándor bácsi, aki jóval túl van élete delén, meghatód­va nézte a polgári szertartást. „Ilyet még 'nem láttam" •»-' s mintha összebeszéltek volna a 70 éves Lipcsék Károly bácsi­val, aki ugyan nem volt • hi­nein mindig az illető dohány­fajtának megfelelő talajt választják ki a dohányler­. melésre. Sok helyen nem szakszerűen vég­zik a műtrágyázás. Nagyon ta­karékoskodnak a melegágyi te­rülettel, s az ültetés és pótlás nem mindig helyesen történik. A növényápolást és a dohányszárí­tást még nem elég gondosan és szakszerűen végzik. A dohánytermeléssel foglalkozó állami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek példát kell mii. tatniok, hogy az egyéni termelők lássák te a szocialista gazdálko­dás fölényét, s ezáltal mielőbb a közös gazdálkodás útjára lépje­nek. A mi megyénk területe na­gyon kedvező dohánytermelésre, A Dohányipari Igazgatóság a Földművelésügyi Miniszté­riummal egyetértésben min­den támogatást megad ahhoz, hogy akár 19 ezer holddal nö­veljék a dohánytermelésre szánt földterületet. Az értekezlet résztvevői beszá­moltak azokról a módszerekről, amelyekkel kiváló eredményeket értek el. Általánosan megállapí­tották, hogy elsősorban a virzsi- nia dohánynak van nagyobb jö­vője, mert ebből sokat lehet ex­portálni, és ez a dohány nem paj­taigényes. Megállapíthatjuk, hogy hasz­nos volt a dohánytermelési an­két, mert a jó módszerek elter­jesztésével," á nagyüzemi dohány- termesztés, feladatainak • megbe­szélésével a jövő évi nagyobb terméseredmények elérését szol­gálta. O. A. vatalos vendég, csak mint kíváncsi szemlélő vett részt az ünnepi aktuson, nem állta meg szó nélkül a látottakat: „Az ilyen esküvőn a fiatalok kap­nak ajándékot, az én időmben bizony a házasulandók adtak." Nászinduló után cigányzenét kapott szárnyra az őszi szellő. Nyolc fogat indult Nagyhalász felé, hogy új otthonába vigye a menyasszonyt a vőlegénnyel. Bemutatták a vőlegényt, Pau- listyák Miklós szüleinél: ottho­nát. A vőlegényes háznál a menyasszony násznagya, Ele­gyes János, a Vörös (Mióber téesz elnöke mondott köszön­tőt. Megszólalt a zene, az asz­tal varázslatosan gazdagon volt terítve. Csigaleves, csirke, borjúhús, tésztafélék, és más inyencfalatok után jólesett a „nyíri vinkó”. Pohárcsengés töltötte be a szobát, boldogság honolt a szívekben. Táncra perdültek, majd éjfélben ismét asztalt terítettek. Volt miből. Pedig vagy két tucatnyival többen voltak a száznál. A téesz is ötszáz forinttal jutal­mazta hűséges tagját, Lajkó Annát, a menyasszonyt, akinek eddig kétszáz egysége van. S ha ezt hatvannéggyel szorozzák meg ősszel, szép summa pénzt kap. A második. „bacsóra” után újra szólt a zene, ropták a lán­cot. „Coci”, a vendégek kedvelt zenésze reggelig -húzta a talp­ald valót... N. T. Sikerre? járja a megyét az „ísszsnymzedelem" Az Asszonyveszedelmet, Sip- kay Barna színművét a nyíregy­házi bemutatkozás után vidéken is előadják a József Attila Mű­velődési Ház, művészegyüttesé­nek tagjai. A napokban, vendég- szerepeinek Tiszavasváriban, no­vember nyolcadikén pedig a baktalórántházi kultúrotthont is e darabbál avatják fel. Népdal-hangverseny és táncdal-parádé a József Attila Művelődési Házban Október 24-én, szombaton fél hat és fél kilenc órai. kezdettel a Művelődési:, Húz .nagytermé­ben színre léd a hatszoros VIT- díjas KISZ KÖZPONTI TÁNC­EGYÜTTES tizenhattagú rajkó- z.énekára. A műsor első felében magyar nóta és népdalhangver­senyt rendeznek., 'a műsor .má­sodik részében a Kitmus jazz-ze- nekar táncdai-parádét tart. Köz- reműködnek: Varga Paula, Far­kas Marika, Ferenezi Marika, Pataki Pál . több színművésszel egyetemben. Konferál a kitűnő kabaré-író, Bodor Pál. Jegyek a József Attiia Műv. Ház pénztá­ránál kaphatok, 8—10—12—14 forintos árban. Előadás volt a Bessenyei hiúbban Tegnap délután előadás hang­zott el Nyíregyházán a Bessenyei Klubban, A magyar irodalom klerikális^ és ateista hagyományai Címmel. Az előadást Kanizsay Nagy Antal; a Művelődési Mi­nisztérium. csoportvezetője tartot­ta. 2

Next

/
Thumbnails
Contents