Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-18 / 222. szám
TU ág proletdrJal,»iy**ff*W | XVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ara 50 filler 1959 SZEPTEMBER 18. PÉNTEK Hruscsov elvtárs tegnap New-Yorkha érkezett Washington. (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Hruscsov miniszterelnök helyi idő szerint reggel nyolc órakor (magyar idő 13 óra) megérkezett a washingtoni pályaudvarra, hogy elutazzék Neiv York-ba. Az állomáson nagyszámú érdeklődő gyűlt össze, hogy megláthassa a szovjet miniszterelnököt. Hruscsov és családja az utolsó kocsiba szállottak be, a kocsi egyes számmal volt jelölve, s az Kí. »esült Álla nők első elnökének, George Washingtonnak a nevét viselte. Hruscsov hivatalos kísérete öt kocsit foglalt el. Velük utaztak a szovjet újságírók is. A tizenöt kocsis szerelvény kilenc kocsijában amerikai és külföldi újságírók helyezkedteK el. A különvonat magyar idő szerint 13 óra 22 perckor hagyta el a washingtoni pályaudvart. Elutazása előtt Hruscsov kije- ! lentette, reméli, hogy az Egye- sült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai mindvégig verőfényesek lesznek. A szovjet miniszterelnök /köszönetét mondott washingtoni fogadtatásáért, megállapította, hogy az Egyesült Államok fővárosában tett kétnapos látogatása jó alapot teremtett amerikai kőrútjához. I'ogadtatás a new-yorki pályaudvaron New York. (MTI): Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtökön New Yorkba érkezett. A Reuter és AP közlése szerint megérkezésekor a vasútállomáson Patterson, a város egyik vezető tisztviselője üdvözölte. A szovjet ENSZ-’:üldöttség tagjainak nevében négy iskolásleány virágokkal köszöntötte Hruscsovot. A szovjet miniszterelnök mosolyogva megsimogatta a gyermekek arcát, majd kezet szóin tott a várakozókkal. Ezután a ; mikrofon elé lépett, hogy néhány szót szóljon. Maga és családja, valamint kísérete nevében háláját fejezte ki a meleg fogadtatásért. Hangoztatta, hogy nagy örömmel fogadta el a meghívást. Köszönetét mondott New York polgárainak és sok sikert kívánt munkájukhoz. Befejezésül így szólt: „Tudom, iOogy New York városa az Egyesült Államok legfejlettebb ipari központja. Magam is munkás voltam és külön üdvözlöm azokat a munkásokat, akik a társadalom gazdagságát teremtik meg.” — Bizonyos vagyok benne, hogy a találkozók és beszélgetések. amelyeket a lakosság különféle rétegeinek képviselőivel fogok folytatni, országaink jobb kölcsönös megértését, békénk és az egész világ békéjének megerősítését eredményezik. — Arra kérem az újságírókat, hogy New York képviselőivel tartandó megbeszéléseimen mozdítsák elő a jobb megértést, javítsák államaink jobb egyetértését, Hruscsov mosolyogva integetett az összeverődött tömegnek. A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután a Waldorf-Astoriához hajtatott, ahol már egy órája többszáz new-yorki iskoláslány gyűlt össze üdvözlésére. Wagner new-yorki polgármester dísze bedet adott Hruscsov tiszteletére New York, (MTI): A Reuter jelentése szerint Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtökön a nswyorki vasútállomásról megérkezett a Waldorf-Astoria szállóba. Megérkezésekor egy zenekar eljátszotta a szovjet és az amerikai himnuszt. Ezután Wagner polgármester felesége a város kulcsának jelképeként kis aranykulcsot adott át Hruscsov feleségének, aki a figyelmességet angolul köszönte meg. A szállóban Wagner newyorki polgármester díszebédet rendezett a szovjet miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden ezerkétszáz vendég jelent meg, közöttük Cabot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-küldötte. Az ebéd során Wagner polgár- mester a tartós békét méltatta. Hruscsov válaszában elismeréssel nyilatkozott Eisenhowerről. „Rikord-ieljesitmíny“ a saltikluiiiian ^ randa lapok Hruscsov második amerikai Párizs. (MTI): Hruscsov amerikai látogatásának második napjáról írva a párizsi sajtó kiemeli a National Press Club-beli sajtókonferencián elhangzottakat. A Combat így ír: „Kitűnő” osztályzat Nyikita Hruscsovnak, aki sikerrel, sőt mi több: nagyszerű lendülettel állt helyt a washingtoni sajtóklub nehéz vizsgáján. Az Aurore kiküldött tudósítója, Dominique Pado, akit aligha lehet szovjet barátsággal vádolni, ezt a megállapítást teszi: szerte ■ világban számos sajtókonferencián vettem részt, amelyeket nap járói igen jelentős személyiségek tartottak. Hruscsov mellett ezek csak kezdőknek tűnnek. Kézbevette a létező legkeményebb hallgatóságot és diadalmaskodott felette. Azok az újságírók, akik éveken át mérgezték az Egyesült Államok közvéleményét, olyan leckét kaptak, amely csak hasznos lehet a két nép jobb megértésére és következésképpen a békére. A sajtókonferencia után az általános vélemény az volt, hogy Hruscsov „rekord-te'jesítményt” nyújtott — a szó igazi értelmében, Herter amerikai kiiliigyminiszler beszéli az EKSZ-közgyűiés csütörtök délelőtti ülésén New York. (MTI): Az ENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti plenáris ülése megkezdte a nemzetközi helyzet általános vitáját. Nyugati hírügynökségek beszámolói szerint a vitában felszólalt Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere és több fontos nemzetközi kérdésről kifejtette kormányának álláspontját. Herter hangoztatta: a szovjet holdrakéta sikere — ez a minden bizonnyal nagy teljesítmény — elöreveti árnyékát annak, hogy „a földi problémák kiterjedne« a világmindenségre”. Sürgette, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a világűr békés használatának biztosítására. A leszerelés kérdéséről szólva Herter azt állította, hogy az Egyesült Államok őszintén törekszik a fegyverzetek és a fegyveres erők általános korlátozására és ellenőrzésére. „Az emberiség jövője függhet attól, hogy ez rriilyen mértékben sikerül” — mondotta Herter és elismerte, hogy a fegyverkezési hajsza végnélküli folytatódása csak növelné a veszélyt. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nagy lehetőségeknek ’ tekinti a nemrég alakított tíztagú kelet-nyugati leszerelési bizottság munkájának 1960. elejére esedékes megindulását. Herter a közismert tényekkel ellentétben a Szovjetuniót vádolt i azzal, hogy „az elmúlt tíz esztendő alatt nem volt hajlandó együttműködni a leszerelés kérdésében ’. A nukleáris kísérletek kérdéséről szólva Herter megismételte Eisenhower elnök áprilisi javaslatét, nevezetesen, hogy „amennyiben nem lehetséges nyomban megállapodásiba jutni a nukleáris kísérletek teljes megszüntetésével járó megfelelő ellenőrző rendszerben, úgy haladéktalanul kössenek egyezményt a légköri és a víz alatti kísérleti robbantások megszüntetéséről.” — Az Egyesült Államok. Nagy- Biitahnia és Franciaország kormányai remélik — folytatta a külügyminiszter —, hogy a külügyminiszteri értekezlet munkájának folytatásával lehetséges lesz „olyan egybehangolt intézkedéseket hozni Berlin kérdésében, amelyek biztosítják Nyugat-Ber- lin lakosságának jövőjét. A Közép-Kelet helyzetéről szólva Herter kijelentette, hogy a világnak abban a részében „viszonylagos nyugalom” uralkodik. Az Egyesült Államok — folytatta — továbbra is támogatja a Szuezi csatornán át való szabad hajózás elvét és bízik benne, hogy ha „a közvetlenül érdekelt felek a kölcsönös megértés szellemében keresnek megoldást nézeteltéréseikre, akkor valóban közelebb lehet hozni a probléma rendezését”. A jelenlegi nemzetközi helyzet más kérdéseivel foglalkozva Herter hosszasan időzött Laosz- nál és kijelentette, hogy az amerikai kormány szerint a jelenl«gi körülmények között nincs szükség nemzetközi értekezletre a la®«* kérdésben. Herter reményét fejezte ki» hogy a Biztonsági Tanács úgynevezett ténymegállapító bizottsága; „elősegíti a veszélyes helyzet enyhülését”, majd — nyilván az amerikai kormány laoszi beavatkozásainak igazolására — hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „az ENSZ alapokmánya értelmében köteles szembehelyezkedni az agresszióval és ennek a kötelezettségének habozás nél- nélkül eleget is tesz”. Az amerikai külügyminiszter végül úgy igyekezett feltűntetni az úgynevezett tibeti kérdést, mint amely „mélységesen nyugtalanítja az ENSZ-t,” és ezzel összefüggésben rágalmazta a Kínai Népköztársaságot. Mint az AP jelenti, az ENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti plenáris ülése magyar idő szerint 17.42 órakor ért véget. A délutáni ülés, 21.00 órakor (magyar idő) kezdődött. Seltryn Lloyd felszólalása as L.MSZ’ közgyűlés plenáris ülésén A délutáni plenáris ülésen elsőnek Selwyn Lloyd angol külügyminiszter mondott beszédet. Selwyn Lloyd bevezetőül a lészerelés kérdésével foglalkozott és három szakaszból álló új leszerelési tervet terjesztett elő: a terv lényege a következő: Első szakasz: szakértői értekezletek különleges problémákról (mint például a maghasadá- sos anyagok katonai célokra történő gyártásának megszüntetése) és az 1957. évi részleges javaslatok egyes pontjának azonnab megvalósítása. Ide tartoznék a kelet-nyugati megállapodás a nukleáris kísérletek megszüntetéséről, bizonyos fegyverfajták tárolása nemzetközileg ellenőrzött raktárakban és katonai jellegű értesüléseket gyűjtő szerv létesítése. Második szakasz: a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek valamint a haderők létszámának fokozatos csökkentése. Ebben a szakaszban valósítanák meg a maghasadásos anyagok . katonai célokra történő gyártásának megszüntetését cs a váratlan támadás elleni felügyelet rendszerét. Harmadik szakasz: átfogó leszerelés megvalósítása az összes hatalmak részvételével, hatásos, nemzetközi ellenőrzés mellett. Az angol külügyminiszter kijelentette: a cél az, hogy „kiegyensúlyozott szakaszokon át haladjunk az összes nukleáris és tömegpusztító fegyverek eltiltása, valamint az egyéb fegyverzetek és haderők létszámának olyan színvonalra való csökkentése felé, amely kizárja agresz- sziós háború lehetőségét”. Az angol külügyminiszter más nemzetközi kérdésekkel foglalkozva kifejtette véleményét, hogy az ENSZ rendkívüli megbízottjának közép-keleti jelenléte „kétségtelenül eredményesen hozzájárult a feszültség csökkentéséhez a világnak abban a részében.” Az angol kormány — folytatta — továbbra is támogatja a szabad hajózás elvét a Szuezi-csatonán. Selwyn Lloyd ezután hosszasan foglalkozott a kelet-nyugati kapcsolatok kérdésével és rámutatott: Nagy-Brltanniának meggyőződése. hogy a kormányfők találkozója előmozdítaná a nemzetközi helyzet további javulásához szükséges légkör kialakítását. Foglalkozott végül Selwyn Lloyd a laoszi helyzettel és hangoztatta, Nagy-Britannia „kész fontolóra venni bármilyen javaslatot, amelynek célja a laoszi helyzet enyhítése.” Csengettek, vége a szünetnek. (Riport az 5. oldalon.)
