Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-18 / 222. szám

TU ág proletdrJal,»iy**ff*W | XVI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Ara 50 filler 1959 SZEPTEMBER 18. PÉNTEK Hruscsov elvtárs tegnap New-Yorkha érkezett Washington. (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Hruscsov miniszterelnök helyi idő szerint reggel nyolc órakor (magyar idő 13 óra) megérkezett a washingtoni pályaudvarra, hogy elutazzék Neiv York-ba. Az ál­lomáson nagyszámú érdeklődő gyűlt össze, hogy megláthassa a szovjet miniszterelnököt. Hruscsov és családja az utolsó kocsiba szállottak be, a kocsi egyes számmal volt jelölve, s az Kí. »esült Álla nők első elnö­kének, George Washingtonnak a nevét viselte. Hruscsov hivatalos kísérete öt kocsit foglalt el. Ve­lük utaztak a szovjet újságírók is. A tizenöt kocsis szerelvény kilenc kocsijában amerikai és külföldi újságírók helyezkedteK el. A különvonat magyar idő sze­rint 13 óra 22 perckor hagyta el a washingtoni pályaudvart. Elutazása előtt Hruscsov kije- ! lentette, reméli, hogy az Egye- sült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai mindvégig verőfénye­sek lesznek. A szovjet minisz­terelnök /köszönetét mondott washingtoni fogadtatásáért, meg­állapította, hogy az Egyesült Ál­lamok fővárosában tett kétna­pos látogatása jó alapot terem­tett amerikai kőrútjához. I'ogadtatás a new-yorki pályaudvaron New York. (MTI): Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtö­kön New Yorkba érkezett. A Reuter és AP közlése szerint megérkezésekor a vasútállomáson Patterson, a város egyik vezető tisztviselője üdvözölte. A szovjet ENSZ-’:üldöttség tagjainak nevében négy iskolás­leány virágokkal köszöntötte Hruscsovot. A szovjet miniszterelnök mo­solyogva megsimogatta a gyer­mekek arcát, majd kezet szó­in tott a várakozókkal. Ezután a ; mikrofon elé lépett, hogy né­hány szót szóljon. Maga és családja, valamint kí­sérete nevében háláját fejezte ki a meleg fogadtatásért. Han­goztatta, hogy nagy örömmel fo­gadta el a meghívást. Köszöne­tét mondott New York polgárai­nak és sok sikert kívánt mun­kájukhoz. Befejezésül így szólt: „Tudom, iOogy New York városa az Egye­sült Államok legfejlettebb ipari központja. Magam is munkás voltam és külön üdvözlöm azo­kat a munkásokat, akik a tár­sadalom gazdagságát teremtik meg.” — Bizonyos vagyok benne, hogy a találkozók és beszél­getések. amelyeket a lakosság különféle rétegeinek képvi­selőivel fogok folytatni, or­szágaink jobb kölcsönös meg­értését, békénk és az egész világ békéjének megerősíté­sét eredményezik. — Arra kérem az újságírókat, hogy New York képviselőivel tartandó megbeszéléseimen moz­dítsák elő a jobb megértést, ja­vítsák államaink jobb egyetérté­sét, Hruscsov mosolyogva integetett az összeverődött tömegnek. A szovjet miniszterelnök és kísére­te ezután a Waldorf-Astoriához hajtatott, ahol már egy órája többszáz new-yorki iskoláslány gyűlt össze üdvözlésére. Wagner new-yorki polgármester dísze bedet adott Hruscsov tiszteletére New York, (MTI): A Reuter je­lentése szerint Hruscsov szovjet miniszterelnök csütörtökön a nswyorki vasútállomásról megér­kezett a Waldorf-Astoria szálló­ba. Megérkezésekor egy zenekar eljátszotta a szovjet és az ame­rikai himnuszt. Ezután Wagner polgármester felesége a város kulcsának jelképeként kis arany­kulcsot adott át Hruscsov felesé­gének, aki a figyelmességet an­golul köszönte meg. A szállóban Wagner newyorki polgármester díszebédet rende­zett a szovjet miniszterelnök tisz­teletére. Az ebéden ezerkétszáz vendég jelent meg, közöttük Ca­bot Lodge, az Egyesült Államok ENSZ-küldötte. Az ebéd során Wagner polgár- mester a tartós békét méltatta. Hruscsov válaszában elismerés­sel nyilatkozott Eisenhowerről. „Rikord-ieljesitmíny“ a saltikluiiiian ^ randa lapok Hruscsov második amerikai Párizs. (MTI): Hruscsov ame­rikai látogatásának második nap­járól írva a párizsi sajtó kiemeli a National Press Club-beli saj­tókonferencián elhangzottakat. A Combat így ír: „Kitűnő” osz­tályzat Nyikita Hruscsovnak, aki sikerrel, sőt mi több: nagyszerű lendülettel állt helyt a washing­toni sajtóklub nehéz vizsgáján. Az Aurore kiküldött tudósító­ja, Dominique Pado, akit aligha lehet szovjet barátsággal vádolni, ezt a megállapítást teszi: szerte ■ világban számos sajtókonfe­rencián vettem részt, amelyeket nap járói igen jelentős személyiségek tar­tottak. Hruscsov mellett ezek csak kezdőknek tűnnek. Kézbevette a létező legkeményebb hallgatósá­got és diadalmaskodott felette. Azok az újságírók, akik éveken át mérgezték az Egyesült Álla­mok közvéleményét, olyan lec­két kaptak, amely csak hasznos lehet a két nép jobb megértésére és következésképpen a békére. A sajtókonferencia után az álta­lános vélemény az volt, hogy Hruscsov „rekord-te'jesítményt” nyújtott — a szó igazi értelmé­ben, Herter amerikai kiiliigyminiszler beszéli az EKSZ-közgyűiés csütörtök délelőtti ülésén New York. (MTI): Az ENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti plenáris ülése megkezdte a nem­zetközi helyzet általános vitáját. Nyugati hírügynökségek be­számolói szerint a vitában fel­szólalt Herter, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere és több fontos nemzetközi kérdésről ki­fejtette kormányának álláspont­ját. Herter hangoztatta: a szovjet holdrakéta sikere — ez a min­den bizonnyal nagy teljesítmény — elöreveti árnyékát annak, hogy „a földi problémák kiterjedne« a világmindenségre”. Sürgette, hogy tegyenek fokozott erőfeszí­téseket a világűr békés hasz­nálatának biztosítására. A leszerelés kérdéséről szólva Herter azt állította, hogy az Egyesült Államok őszintén tö­rekszik a fegyverzetek és a fegyveres erők általános korlá­tozására és ellenőrzésére. „Az emberiség jövője függhet attól, hogy ez rriilyen mértékben sikerül” — mondotta Herter és elismerte, hogy a fegyverke­zési hajsza végnélküli folyta­tódása csak növelné a ve­szélyt. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nagy lehetőségeknek ’ tekinti a nemrég alakított tíz­tagú kelet-nyugati leszerelési bi­zottság munkájának 1960. elejé­re esedékes megindulását. Her­ter a közismert tényekkel ellen­tétben a Szovjetuniót vádolt i azzal, hogy „az elmúlt tíz esz­tendő alatt nem volt hajlandó együttműködni a leszerelés kér­désében ’. A nukleáris kísérletek kér­déséről szólva Herter megis­mételte Eisenhower elnök áp­rilisi javaslatét, nevezetesen, hogy „amennyiben nem lehetséges nyomban megál­lapodásiba jutni a nukleáris kí­sérletek teljes megszüntetésével járó megfelelő ellenőrző rend­szerben, úgy haladéktalanul kös­senek egyezményt a légköri és a víz alatti kísérleti robbantá­sok megszüntetéséről.” — Az Egyesült Államok. Nagy- Biitahnia és Franciaország kor­mányai remélik — folytatta a külügyminiszter —, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet munká­jának folytatásával lehetséges lesz „olyan egybehangolt intézke­déseket hozni Berlin kérdésében, amelyek biztosítják Nyugat-Ber- lin lakosságának jövőjét. A Közép-Kelet helyzetéről szólva Herter kijelentette, hogy a világnak abban a részében „vi­szonylagos nyugalom” uralko­dik. Az Egyesült Államok — folytatta — továbbra is támogat­ja a Szuezi csatornán át való szabad hajózás elvét és bízik ben­ne, hogy ha „a közvetlenül ér­dekelt felek a kölcsönös megér­tés szellemében keresnek meg­oldást nézeteltéréseikre, akkor valóban közelebb lehet hozni a probléma rendezését”. A jelenlegi nemzetközi helyzet más kérdéseivel foglalkozva Herter hosszasan időzött Laosz- nál és kijelentette, hogy az amerikai kormány sze­rint a jelenl«gi körülmények között nincs szükség nem­zetközi értekezletre a la®«* kérdésben. Herter reményét fejezte ki» hogy a Biztonsági Tanács úgyne­vezett ténymegállapító bizottsága; „elősegíti a veszélyes helyzet enyhülését”, majd — nyilván az amerikai kormány laoszi beavat­kozásainak igazolására — han­goztatta, hogy az Egyesült Álla­mok „az ENSZ alapokmánya ér­telmében köteles szembehelyez­kedni az agresszióval és ennek a kötelezettségének habozás nél- nélkül eleget is tesz”. Az amerikai külügyminiszter végül úgy igyekezett feltűntetni az úgynevezett tibeti kérdést, mint amely „mélységesen nyug­talanítja az ENSZ-t,” és ezzel összefüggésben rágalmazta a Kí­nai Népköztársaságot. Mint az AP jelenti, az ENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti ple­náris ülése magyar idő szerint 17.42 órakor ért véget. A délutáni ülés, 21.00 órakor (magyar idő) kezdődött. Seltryn Lloyd felszólalása as L.MSZ’ közgyűlés plenáris ülésén A délutáni plenáris ülésen el­sőnek Selwyn Lloyd angol kül­ügyminiszter mondott beszédet. Selwyn Lloyd bevezetőül a lé­szerelés kérdésével foglalkozott és három szakaszból álló új leszerelési tervet terjesztett elő: a terv lényege a következő: Első szakasz: szakértői érte­kezletek különleges problémák­ról (mint például a maghasadá- sos anyagok katonai célokra tör­ténő gyártásának megszüntetése) és az 1957. évi részleges javasla­tok egyes pontjának azonnab megvalósítása. Ide tartoznék a kelet-nyugati megállapodás a nukleáris kísérletek megszünte­téséről, bizonyos fegyverfajták tárolása nemzetközileg ellenőr­zött raktárakban és katonai jel­legű értesüléseket gyűjtő szerv lé­tesítése. Második szakasz: a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek valamint a haderők létszámának fokozatos csökkentése. Ebben a szakaszban valósítanák meg a maghasadásos anyagok . katonai célokra történő gyártásának megszüntetését cs a váratlan tá­madás elleni felügyelet rendsze­rét. Harmadik szakasz: átfogó le­szerelés megvalósítása az összes hatalmak részvételével, hatásos, nemzetközi ellenőrzés mellett. Az angol külügyminiszter ki­jelentette: a cél az, hogy „ki­egyensúlyozott szakaszokon át haladjunk az összes nukleáris és tömegpusztító fegyverek eltil­tása, valamint az egyéb fegyver­zetek és haderők létszámának olyan színvonalra való csökken­tése felé, amely kizárja agresz- sziós háború lehetőségét”. Az angol külügyminiszter más nemzetközi kérdésekkel foglal­kozva kifejtette véleményét, hogy az ENSZ rendkívüli megbízott­jának közép-keleti jelenléte „két­ségtelenül eredményesen hozzá­járult a feszültség csökkentésé­hez a világnak abban a részé­ben.” Az angol kormány — foly­tatta — továbbra is támogat­ja a szabad hajózás elvét a Szuezi-csatonán. Selwyn Lloyd ezután hosszasan foglalkozott a kelet-nyugati kap­csolatok kérdésével és rámuta­tott: Nagy-Brltanniának meggyő­ződése. hogy a kormányfők ta­lálkozója előmozdítaná a nem­zetközi helyzet további javulásá­hoz szükséges légkör kialakítá­sát. Foglalkozott végül Selwyn Lloyd a laoszi helyzettel és hangoztatta, Nagy-Britannia „kész fontolóra venni bármilyen ja­vaslatot, amelynek célja a laoszi helyzet enyhítése.” Csengettek, vége a szünetnek. (Riport az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents