Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-16 / 220. szám
Tesiévnyitás s tokaji SzÖVOSz iskolán A napokban nyitotta meg kapuit a tokaji SZÖVOSZ iskola. Közel 300 földművesszövetkezeii kereskedelmi tanuló kezdte meg 'itt az évet, hogy az egy éves ya- korlati munkát öt hónaó tanulással folytassa. Az iskola megnyitásán részt vettek a szülők is. Kedves meglepetés és nagy öröm volt számukra, ahogyan az iskola vezetői megszervezték fogadtatásukat. A tanulókkal együtt megnézték elhelyezésüket, szobáikat, az iskola különböző helyiségeit. Ezután közös ebéden vettek reszt a tanulókkal és mindennel nagyon meg voltak elégedve. Az iskola igazgatója, Sebes Ernő üdvözölte a tanulókat és az ünnepségen megjelent szülőket. Majd Héder Sándor urai tsz- tag a megjelent szülők nevében köszöntötte a nevelőket. Kiss Lajos. Szabad Akadémia a szövetkezeti doietzéknak A megyei tanács . kereskedelmi osztálya, a KPVDzfe megyei bizottsága és az Ismeretterjesztő Társaság — Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán Szabad Akadémiát szervez az állami és szövetkezeti dolgozók részére. A tíz előadásból álló Szabad Akadémia előadásait a Közgazdasági Egyetem tanárai és a Belkereskedelmi Minisztérium .vezető beosztású dolgozói állítják össze. Például Forgács Tibor, dr. Szabó László és Fenyő Imre. A nyíregyházi Szabad Akadémia szervező bizottsága — Népbolt, MÉSZÖV, MÉK, Rövidköt. Vállalat , képviselői e hét elején ültek össze és a megyei munkabizottság segítségével hozzákezd-, tek a szervezéshez. Az első előadást október 23-án (pénteken) tartják meg központi előadó meghívásával. Járási nőtalálkozó agy kallóban A nagykállói járás lányai és asszonyai találkozóra jönnek össze e hónap 22-én Nagy leállóban. A találkozóra meghívták Dezséri Lászlót, a Magyar Rádió és Televízió munkatársát, a „Vasárnapi jegyzetek” Íróját. A helyi fmsz. műsoros divatbemutatóval kíván hozzájárulni a találkozó sikeres megrendezéséhez. Óvni keil a gyümölcsös ládákat A felvásárlók és az alma termelők panaszkodnak: a ládák alja kiszakad. Csakugyan nem ritka eset ez, mert' a ládákat egész évben a szabadban tárolják. A deszkák az esőtől megduzzadnak, a napfénytől pedig megrepedeznek, és a szögek kilazulnak. — Ezért javasoljuk, hogy az üres ládákat vizsgálják meg a termelők és ne sajnáljanak beleütni egy-két szöget. A megterhelt ládákat pedig az aljánál fogják meg, mert a legjobbakat is tönkre lehet tenni az elővigyázatlan kezeléssel. A szövetkezeteknél kb. tízmillió forint értékű kölcsönla- dák vannak kint, melyek többségét a termelők használják (a 3 százalékos kamatot a szövetkezetek fizetik) s ha óvják, jelentősen emelhetik vele a visszatérítésre fordítható forintokat, Jok-e as almaárak ? űrre válaszol egy orosi aliuutermelő Ajaki vetőburgonya Nagykörösnek Az orosiak szorgalmas emberek. Azonban az egyik nap délelőttjén vagy harmincán mégsem a mező, hanem a szövetkezeti 'iroda felé vették az útjukat. Otthonosan helyezkedtek el az ügyvezető szobájában katonásan elrendezett székeken. Az asszonyok beszélgetésbe kezdtek A szót a szövetkezet főkönyvelője és felvásárlója vette át. Beszédükből megtudtuk, hogy az almafelvásárlás megvitatására jöttek össze. A jelenlévők minden szót igyekeztek jól megfigyelni és elraktározni. Különösen az alma termelői minősítése és az árak érdekelték őket Őszintén szólva egyikért sem lelkesedtek. Pedig nincs ok az elégedetlenségre, mert a mostani árak egy cseppet sem rosz- szabbak a tavalyi áraknál. Viszont: éppen ideje hogy minden termelő megtanulja, hogyan kell minősíteni. Mert ez jelentős haszonnal jár. Meg kell tanulniok, milyen almát termeljenek, ha jó pénzt akarnak kapni érte. Az almaárakkal nincs baj. A becsületesen dc’gozó termelő nyugodtan megtalálja a számítását. A vita eldö 'ssére megkértünk Treszkó Pétert, közösen vessünk számot, érdemes voU-e törődnie a gyümölcsö ével. Köny- nvű dolgunk volt, mert Péter bácsi „amolyan akkurátus” gazda. Noteszából diktálta a „fogós” tételeket. Mások okulására közrebocsájtjuk. Egy kát. hold juttatott gyümölcsöse van ötvenhat Jonathán almafával. A kövétke- ző termést szándékszik leszedni: E. I—II. • 45 q E. III. 35 q IV. 20 q Ebből 40 q-át szerződésre ad át 4.40.— Ft-ért, üt mázsát pedig 4.— Ft-ért. A többit is hivatalos áron szándékszik eladm. s leglabb 31.800 forint üti márkát. „Sok baj van azzal” — mondhatja bárki. Mert így igaz. Péter bácsiéknak is akadt tennivalójuk. Hogy mennyi? Válaszoljanak ismét a számok: Tizenhárom permetezés anyaga 2.860.— Ft 27.5 munkanap 1.925.— Ft Egy ló 11 napi munkája 1.100.— Ft Permetezőgép kopása 220.— Ft 70 q trágya, kihordása és szétszórása 7G0.— Ft Három szántás 750.— Ft Metszés 1.000.— Ft Háromszori kézikapálás 720.— Ft 2 mázsa műtrágya 240.— Ft Szedés 1.440.— Ft Válogatás, szállítás 1.235.— Ft Pénzbeli és búza földadó 520.— Ft Egyéb kiadás 1.000.— Ft Összesen: 13.770.— Ft Ezek után egy harmadikos elemista is vígan elmondja, Treszkó Péterek 17.030.— Ft-os tiszta jövedelemhez jutnak. Azt sem gond kiszámolni, hogy átlag 3.34 forintot kap az almája kilójáért az 1.44 forintos költségével szemben. (Vajon miből teremne többet a kát. hold futóhomok?) Nem lennénk igaz krónikásai a gyűlésnek, ha Péter bácsit is az elégedetlenkedők közé sorolnánk. Szeretne ő is nagyobb pénzt hazavinni a családjának, de belátja, az állam busásan megfizeti munkája gyümölcsét. . Nem árt, ha megemlítjük, hogy a téeszeknél az alma kilójának termelési költsége átlag 1 forintba, esik! Tanácsoljuk, vessenek számot, hány forinthoz ju! az orosi Vörös Csillag téesz? S nem az államunkon múlik, hogy az orosi gazdák nem részesülnek abból a jövedelemből... Sajnos, még odáig sem értek el, hogy megfogadják a sokszor elmon dott jó tanácsot: járjanak a téli mezőgazdasági szakoktatásra és alakítsanak hegyközségét, vagy szakcsoportot. S akkor kevesebb de szakszerűbb kezelés mellett is több, jobbminőségű gyümölcsöt termelnének. A szövetkezetek már most ■igyekszenek beszerezni a burgonya-vetőmagot a téeszeknek és egyéni gazdáknak. Megyénk szövetkezeteit több más megye szövetkezete is megkeresi a MÉK-en keresztül és leszállíttatja vetőmagszükségletét. Például az ajaki körzeti szövetkezet már kilenc vagon vetögumót küldött Nagykőrösre. Szedik a burgonyát Ajakou Nagyobb a felvásárlás, mint tavaly A gyakoribb fellegjárás még nagyobb igyekvésre ösztönzi a „jég hátán is megélő” ajakiakat. Amint Kiss Faltai, g szövetkezet felvásárlójával a határt jártuk, örömmel láttuk, hogy a falu ap- raja-nagyja szedte a megszáradt rendeket és boglyákba rakta a jószagú szénát. Sokan szorgoskodtak a burgonyaföldeken is. Goller János burgonyáját négy család asszonynépe és gyermeke forgatta ki a kiszikkadt földből. Valóságos kis szövetkezet. Mert kölcsönösen segítik egymást. (S még vannak, akik azt állítják, hogy az ajakiak nem szeretik a közös munkát!) A felvásárló nem volt szégyenlős; kiszámolgatta a gazdaasszonnyal, mennyi termést várnak és hány mázsát szándékoznak eladni a szövetkezetnek. Megmutogatta, milyen nagyságú és minőségű burgonyát vesz át „étkezésiben”. A szeszélyes időjárás nem nagyon kedvezett a burgonyának, s igen sok a féregrágott, „csicsókás” gumó. Kiss elvtárs figyelme egy kisebb csomóra terelődött. — Ezeket vetőgumónak szánták? — forgatott meg a kezében néhány eldeíormálódott burgo-1 nyát. Vétek lenne. Meg a vírusos betegséget is korábban, még a szára zöldelesekor lehet megállapítani. De ha már ezt nem ^ették meg kurültekintőűbon válogassák meg a vetőmagot! — Ki kéne az egészet cserélni — helyeselt Gollerné. — Négy éve vetjük már, s megszokta a földet. Igaz, csak a szomszéddal szoktunk cserélni, s az ő földjük hasonló a miénkhez. Kötött földi kellene. A felvásárló megígérte, hozat jó vetőmagot a falu részére s jut nekik is belőle. Búcsúzkodtunk. A felvásárlási raktárig meg sem álltunk. Éppen idejében, mert Dolhaj József egy szekér burgonyával várt ránk.) Másodszor fordult, aznap. Ismét tizenegy zsákkal rakott a mérlegre.. . Tizenhárom és fél mázsa árát kapta kézhez a felesége „ellenőrzése” mellett. így még áldomásra sem tellett a pénzből — legalábbis akkor. Akinek nemcsak a felvásárlás a gondja Pillanatkép az upa*yi felvásárlóról A inacskaköves úton — hónalja alatt jócsomó aktával — döcög kerékpárján Tóth Péter felvásárló az apagyi állomásnál. Amint meglátta a raktár előtt ácsorgó lovasszekeret, biztatni kezdte „csikóját”. Azián lekászáledett a kerékpárról és bocsánatkérő hangon mondta a szekeres gazdának, hogy az irodában járt elszámolni. — Bandi, fogd meg a csikót — emelte fel hangját és felrántotta a rollót. — Mostmár hozhatjátok. A fiatal gazda — Tisza András — nem sokáig kérette magát. Került-fordult, s már mérték is a három zsák „szabad rozsot.” Aztán megakadt a tekintete az egymás mellé rakott tele zsákokon. — Vetőmag van benne? — csillant fel a szeme. — Tíz kilót kell ráfizetni? Nem sok az egy kicsit? — Kevesebbe kerül — nyugtatta meg Tóth Péter — mintha szemetes, elfajzott vetőmagot vetnél. Különben nézd meg okával. A téríi a vele lévő asz- szonylcával az egyik nyitott zsákhoz ment és hosszasan csorgatta egyik tenyeréből a zsákba a „szemen-szedett” vetőmagot. Elismerően bólogatott. — Aztán ne sokéig gondolkodj — szólt a szekérre ülő házaspár után Tóth Péter. — Mert könnyen kimaradsz a cseréből ! — Sokan azt hiszik — fordult hozzám — irigylésre méltó dolgunk van. Hej, pedig mennyi érthetetlenséggel, maradi gondolkozással kell meg- küzdenünk! — Tizenkettedik éve dolgozom a szakmában — magyarázta csendesen. — Rég tanultam, hogy a felvásárlás alapja a termelés... minden esztendőben gondoskodom valamennyi vetőmagról. Pélául: a múlt évben háromszáz mázsa Fleisch- mann-féle búzát cseréltem ki. Elsősorban a gyenge termést elérő gazdákat láttam el. Sokat kellett vitatkoznám Hegedűs Péterrel és Dzongán Györggyel a termésük minősítésén. Nehezen, de megfogadták a tanácsomat, s az utóbbi egy katasztrális holdon, tizenhat mázsa, nyolcvanegyes fajsúlyú búzát termelt. Azt hiszi, ezzel eldőlt közöttünk a vita? Bár úgy lenne! Dzongán most azt állítja, hogy a homoki földben is jobb a Bánkúti. Azzal érvel, hogy a „Fleischmannak kiáll a szemje, gyenge a szára”. Nevetséges kifogás. Töröm a fejem, hogy győzzem meg őket az igazságról?. Szóval csillapítani szándékszik „a sápadt” búza elleni érvelést. Viszont tudja, semmi sem megy egyik napról a másikra. S az idén száz mázsa Bánkútit akar kiosztani, ha elviszik a hetven mázsa rozsot. Pedig a vetőmagcseréért egy fillért sem kap! Emellett foglalkozik a műtrágya szétosztásával, szemmel tartja, ki mennyit visz el és azt is megnézi, visz-e szabad terményt a szövetkezet raktárába? Tehát hozzáértő gazdaságpolitikát folytat a maga módján. így nem véletlen, hogy ez évben sem lesz baj a felvásárlási terv valóraváltásával, s az áruk minőségi megvédésével. Már húsz vagon termény átvételénél tart, s készül az exportgabona szállítására. Fáradhatatlan munkájáért megbecsülik a szövetkezetnél és a felsőbb szerveknél. Nem múlik el negyedév pénzjutalom nélkül. — Az egyik nap — mesélte Tóth elvtárs — behívatott a járási központ elnöke. Megdicsért a jó tervteljesítésért és más munkámért. Majd egy borítékot nyomott a kezembe Háromszáz forintot vettem ki belőle... A munkaverseny különböző kitüntetéseit már elnyerte, Tóth Péter méltó viselője lenne a „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” jelvénynek is. Büszkén tűzné a mellére... Az ajakiak tavaly mintegy hetven vagon export újburgonyát' küldtek el. A idén csak a felét. A „földben ragadt” a csíráztatott1 új burgonya, mert késett a beéré- se. S most kerül felszedésre. Ha az átlagtermés amolyan közepes is lesz, mennyiségileg — a késői burgonyából — elérik az előző évit. A múlt hónapban száz mázsával vásárolt fel többet Kiss elvtárs, mint tavaly ilyenkor. — Hozzákezdtünk volna az ötven vagon burgonya téli tárolásához is — magyarázta a felvásárló a raktárban körülnézve. — Tíz mázsa szalmán múlik. — A MÉK ígért szalmát, s míg meg- :ön, kölcsönzünk a táesz-től. — Mert helyben pénzért nem kapunk. Dehát segítünk magunkon, hegy ne legyen baj a burgonyával — mondta búcsúzóul. Varga Gyula. Már a második Egyre népszerűbbek az önkiszolgáló boltok. Nagykálló- ban a földművesszövctkezst már a második önkiszolgáló fűszer-csemege boltját nyitotta meg. Az új boltban naponta többszáz vevő ford.ul meg. A szövetkezet vezetősége úgy tervezi, hogy boltjait önkiszolgálóvá alakítja át. (Dorogi felvétele) 9