Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-13 / 218. szám

Két régi rivális csapat Jól sikerült divatbemutató Hódit a nmszálas textília — Újdonságok a férfidivatban Célszerű újítások a nyíregyházi üzletekben tagjai sorakoznak a képen, a Spartacus—NYSZSE találkozón. Azóta mindkettő újabb erő­próba előtt áll. A Spartacus ma Egerben küzd s a jó képes ségű, volt NB II-ős csapat ellen mar az egyik pont megszerzése is szép eredmény volna. A szakszervezetiek idehaza a M. Bányászt látják vendégül, s bizony itt is inkább a döntetlen várható. (Foto: Gammel.) Száztizenhat nan — Szóval rendben va­gyunk? Vállalod? — kérdezte a járási pártbizottság vezetője. — Vállalom — mondta rövi­den Mezősi István. — Mint mondtam, nem lesz könnyű dolgod. — Tudom én azt nagyon jól. De nem baj­Ez a megbeszélés május ele­jén zajlott le s ezt követően, pár nappal később, a hónap kö­zepén Mezősi István, a fehér- gyarmati FJK volt fömezőgaz- dásza megkezdte elnöki tevé­kenységét a panyolai Szikra Termelőszövetkezetben. A tagság érezte, — ha tudat alatt is. — hogy szükség van a változásra, mert az elmúlt tíz esztendő elég meddő volt a szövetkezet életében. Az egy­mást váltogató vezetők nem jól rendeztek a . szövetkezet széná­ját. A tagok —■ még jobban összezilálták Kapva-kapiak hát a járás által javasolt elnökön és egyhangúlag megválasztot­ták. Mezősi István azt gondol­ta, hogy nem is kell sok idő itt és szép sorjában megindul­hatnak a rendes mederben. De ahogy kezdett ismerkedni a fel­szín alatti dolgokkal, akkor lát­ta, hogy valóban igaza volt a járási párttitkárnak: kemény fá­ba kell vágnia a fejszét. Legfőbb reményét a nagylét­számú pártszervezetbe vetette. A szövetkezet hatvanhat tagja közül harminc a kommunista. Ezek. lesznek majd az ő segí­tői. A bázis azonban nem bi­zonyult elég erősnek. A párttit­kár és egy-két pártvezetőségi tag kivételével a többiek nem tudták levetkőzni az önzést és az egyéni haszonhajszolást­A szövetkezeiben meg­volt' a munkaegységkönyv, cte hallani sem akartak az alkal­mazásáról. Csak úgy ment a jö­vedelemszerzés, hogy „ha ad­tok érte három munkaegységet, akkor megcsinálom”. A tava­szon építettek rizstelepet a ta­gok. Megmondták — s a vezető­ség nem is tett ellene semmit, hiszen maguk is ezen az „el­ven” voltak —, hogy akkor mennek dolgozni, ha naponta két munkaegységet kapnak. Első feladat tehát az alapsza­bályminta szerinti munkaegy­ség jóváírásának megoldása volt. Az új rend ellen, sajnos, leg­többször a vezetőség tagjai ha­dakoztak. Aztán jött az aratás. A szö­vetkezetben az elmúlt években soha nem vették igénybe a gé­peket az aratáshoz. Az idén se akarták. Aratási szerződésük volt, de hallani se akartak ar­ról, hogy, a gépállomás« a föl­dekre menjen. Az aratógép azért munkához kezdett­— Mégiscsak jó a gép — mondogatták néhány an és az elnöknek is jó volt hallani, hogy a hangcskcdók ismét csa­tát vesztettek. Aratás után újabb közelharc alakult ki. — Mindent kiosztani —ez ivódott már szinte a vé­rükbe a szövetkezet tagjainak. Kiosztani még a takarmányga­bonát is! Nagy harc árán mé­gis megmaradt a közösben a takarmány. Kenyérnekvalót is a terv szerint osztottak és azok, akiknek a búzaelőleg fedezi az évi szükségletét, az évvégi zá­ráskor pénzben kapják meg a járandóságot. Az állattenyésztés — ahol pocsékolásnak tartották az etetést — elképzelhető, hogy nem volt valami kiváló. Mcst kiselejtezték a satnya, tenyész­tésre nem való marhát és hízó­ba fogták. A mangalica anvák is rosszak voltak. Ezeket is hí­zóba állították. Helyettük te- hér hússertést vesznek. Már építik is részükre a kétszer húsz férőhelyes fiaztatót. A szarvasmarha egy része — ösz- szessn negyven darab van — még fedél nélkül, nyári szállá­son áll. Épül az új, ötvenes is­tálló; de ilt van egy kis gond- Bárhol is tapogatóznak* nem si­kerül vasbetongerendákat kapni. — Baj, nagy baj volt itt az — mondja az elnök —, hogy a szövetkez.et tagjai, mint volt agrárproletárok, nemhogy a szö­vetkezet. de még egy kisgazda­ság irányítását som ismerték. Minden ahogy esett, úgy puf­fant. ,— Ki kell alakítani a ta karmány termelést, a vetésfor- górendszert, az árutermelést. — Rengeteg a tennivaló de annak már nagyon örülök, hogy a legnehezebb, az embe­rek nézeteinek megváltoztatása lassan megkezdődött. Az elején — megmondom őszintén — sok­szor kísérlett a gondolat. Miért is hagytam ott a munkahelye­met? De ma már — mondja az elnök — látom, hogy előbb­re jutottunk. így megkezdem a költözködést is. Most végzik a lakásom átalakítását. Mezősi István nagy küzdel­mek közepette válik a Szikra Tsz elnökévé. Fiatál ember, harmincegy éves s több, mint tíz esztendő szakmai gyakorlat van mögötte. 19-18-ban végezte el a parasztfőiskolát. Utána Fehérgyarmaton a gépállomás agronómusa lett, n-ajo az álla­mi gazdaságban főallattenyesz- tő, innen került az FJK^hoz. Van szakmai tapasztalata — ezt bi­A meteorológia még melegei jelez, de mindannyian érezzük; lassan, de végérvényesen bekö­szönt az ősz. Ilyenkor nemcsak □ lakosságnak, de a kereskede lem illetékeseinek is azon fő a tejük más gondok mellett; hogy oldják mag legcélszerűbben err= az évszakra is a nők és a fér fiák ruházkodási gondjait. Hasz­nos kezdeményezések sora mu­tat erre a törekvésre. Ilyen voit például a pénteki divatbemuta­tó, amely nemcsak sok embert vonzott a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házba, de valóban hasz­nos tanácsokkal szolgált a nők öltözködését , illetőén. A divatrevű az ősz jegyében zajlott le, amely idény köztudo­másúan a színház- ' mozi- és hangversenylátogatások, vala­mint a különböző társasági és családi összejövetelek időszaka. Tegnapelőtt este megtudtuk azt is, hogy nemcsak fekete ruhák az úgynevezett alkalmi toalet­tek, hanem igen elegánsak a pasztellszínű szövetruhák és komplék is. Bemutattak néhány kerámia­gombos ruhát is, amely ismét divatos díszítő elem. S miután a műanyagok korszakában élünk. a műszállal kevert alapanya­gú ruhák voltak az est „sztár­jai”. Nem csoda, hiszen ezek a legtartósabbak, s a legkevésbé gyürődnek. A felvonultatott kabátok mind­egyike köpenyszabású, bővülő aljú. így minden alakra egyfor­mán alkalmas ruhadarabok, amelyeket szívesen hordanak mo- lettek és vékonyabb termetűek is. Kiderült, hogy még mindig do­minál a hétnyolcados kosztüm, gyapjú pulóverrel, vagy hosszú ujjú blúzzal. A nyíregyházi közönség öröm­mel látta viszont a már isme­rős manekkeneket és kedvesen fo­gadta Budapest legcsinosabb, leg- bájosabb próbakisaszoryát Bor- bás Marikát. Nagy sikere volt Murányi Dili szellemes konferan- szának is. Bájos volt Halasi Ma­rika és közvetlen Oszvald Gyu­la. Az ősz kezdetekor nemcsak a nőkre, a férfiakra is gondolnak a ruházati szakemberek. A megye legnagyobb férfi- l'nfekció szaküzlele — a nyíregyházi Zrínyi Ilona ut­cai 49-es számú áruda — hétfő reggeltől megkezdi a finom félkész konfekció öl­tönyök árusítását. Minőségi fésűs és tiszta gyap­jú kangár szövet alapanyagú fél­kész öltönyökből igen nagy vá­lasztékot biztosítanak. Ugyan­csak újdonságnak számítanak a szóló zakók és nadrágok, vala­mint az NDK és magyar műbőr- kabátok és lumberjackok min­den színben. A KISKER több meglepetés­sel is szolgál még a lakosságnak, amellyel megkönnyíti a beszer­zési gondokat. 3OC0CC3CCOCC3O00OCO0CO JELMEZEK kölcsönzése és készítése kultúr csoportok, szövetkezetek, vállalatok, iskolák, magánfelek részére. Népviseleti, színpadi. ESKÜVŐI, estélyi és egyéb alkalmi ruhák, cipők, kellékek kölcsönözhetik a 1ELMEZKÖLCSÖNZŐ VÁLLALATTÓL, Budapest, V„ Bácsi u. 5. Telefon: 381—512. Fiókok: ■Szeged, Lenin krt. 34. Fécs, Rákóczi út 66. Megrendelést felvesz: Kecskemét, Népművészeti Bolt, Miskolc, Vadas Sándorné, Dózsa György út 14. Telefon: 160-72. ********************************* 37 millió embernek vannak hallási zavarai VViesbadsnben tartotta III. világkongresszusát a Süketek Vi­lágszövetsége. A kongresszuson orvosk pedagógiai es. társadalmi kérdéseket vitattak meg. Dr. Magarotto, a világszervezet főtitkárának jelentéséből ki­tűnik, hogy jelenleg kereken 37 millió olyan ember él a földön, akinek hallási zavarai vannak, sut legnagyobb részük teljesen süket. Legújabb megfigyelések szerint a süketnámán születettek száma az elmúlt években megnövekedett, ami tudományos meg­állapítások szerint esetleg az antibiotikumok erős felhasználására vezethető vissza. A süket gyermekek 50 százaléka már így szüle­tett, míg a többiek második életévük előtt szerzett betegségek következtében vesztették el hallásukat. Rajtolnak az ötszázasok f elvételünk a legutóbbi salakpálya verseny döntő futamán készült. 7 zonyítja az a száztizenhat nap is, amit a szövetsezetben töltöti eddig. A tagok közül egyre töb­ben megkedvelték — szigorú rendszabályaival együtt — mert látják, hogy mindannyiuk javát akarja és mozdítja elő. A zárszámadás lesz az első, k4zzelfogható vizsgája. Ak­kor válik el, hogy sikerült-e a szövetkezet életét, gazdálko­dását olyan irányba vinni, hogy az elmúlt évek ráfizetéses zá­rása helyett jövedelemmel zár­janak. És ez így lesz! A köny­vek azt mutatják, az elnök sza­vai is megerősítik, hogy az idén megközelítik az ötven forintos osztást egységenkint. Akkor pe­dig nem volt hiábavaló a küz­delem s a következő évet a megváltozott emberek egységes akaratával tudják elkezdeni. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents