Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-13 / 218. szám
iVag'j dolgokra képes ax emberek összefogása Egy fiatal bökönyl szövetkezetben A járási tanácsnál azt javasolták, nézzünk szét Bökönyben. Ott a tavaszon alakítottak termelőszövetkezetet. S ez az első a faluban, mert az. ami 195b- ban alakult volna, nem sikerült, mivel az ellenforradalom még csirájában elfojtotta. Iránymutatónk a bökónyi határban az út mentén futó villany és telefon-vezeték „Annak a végénél van az Új Élet majorja” mondották a falubeliek. Az udvaron dohányzsíros ruhájú emberekkel találkozunk a pajta körül. Férfiak, fiatal menyecskék. A dohány fűzését, aggalá- sát végzik. Beljebb kerülünk az irodába. Az elnök és a könyvelő van benn. Éppen egy füzetnagyságu papír fölé hajolnak- A papíron számok sokasága. A munkát szívesen megszakítják jöttünkre, s majd kérésünkre kezdik elsorjázni a szövetkezet rövid, féléves életét. Ahol mindenki fiatal A bökönyj Űj Élet Termelőszövetkezet az idei tavaszon, február végén alakult. Az első munkanap — nagyon jól emlékeznek rá — március 11. A szövetkezetnek huszonkilenc tagja van. Magunk is láttuk, az elnök is mondja, hegy fiatal erőkből áll a tagság. Átlag harminc év körüliek. — Ami az évek szamát illeti — kapcsolódik be a könyve'ö — a tagok között ketten vagyunn, akik nagyon előrehaladtunk. Vagy harminc évvel. Az éj-eliőt és en De csak az években, mert különben..- jobb fiatalnak lenni. A fiatalos lendület meg is látszik ■ a gazdaságon. Az irodai beszélgetés után szétnéztünk a majorban, a földeken és bizony nincsen okuk a szégyenkezésre. Az udvaron szép rendben sorakozna« a szénakazlak, három nagy pajta tele dohánnyal. Az istállóban jóhúsú tehenek abrakolnak. A sertésólakban a leendő anyakocák. másik helyen a hízók. A ma'joron túl a nagy termést hozó gyümölcsös, a burgonya, napraforgó és kukoricatáblák szorgos munkáról tanúskodnak. A szövetkezet gazdasága nem egy hat hónapos kezdő csoport, hanem egy hat éves szövetkezet benyomását kelti. Ügy látszik, hogy a fiatal lendület valóban sokra képes. Férfimxekta ? Visszatérve az irodába, a falon nagy fehér papírra vázolva látjuk a kialakított munkaszervezetet. De. nicsak! Nevek, nevek s mind András, József, István, Károly stb. Közöttük egyetlen Károlyné. Ilona sem szerepel- Ml az? Ez csak férf ak szövetkezete? És az asszonyok, akikkel a pajtáknál találkoztunk? — Ne is keressék — mondja Batai András, az elnök. — A szövetkezet huszonkilenc , tagja tényleg mind férfi. Asszony nincsen köztük. — Dehát itt is van egy — mutatunk rá arra a barna, helyre kis fiatalasszonyra,^ aki éppen behyítja az ajtót. — Nem, nem — tiltakozik nevetve. — Én is csak családtag vagyok. Értetlenségünket látva aztán elmondják, miről is van szó. Fiatal emberek, fiatal családok szövetkezete ez az Új Élet. A családoknál — mikor legyen, ha nem most? — - két-három. esetleg négy gyerek. Mind apró. Az asszonyok így nem tudják vállalni a tagsággal járó kötelességeket. De mikor tudnak jön- „mindig itt dolgoznak. Bizonyításképpen a munkacgységki- mutatást teszik elénk- A tagok egy részének a mijilt havi keresete 30—35 munkaegység, de legtöbbjének 65—7Ó-et is ír-ak. IS y ír ségi Iá ja kon Fristyák J. felv. I Ezekkel a tagokkal az asszony is dolgozott, azért van nekik több. — Ott voltunk mi a kapálásnál, a dohány ültetésnél, a törésnél, a pórézásnál mindig — mondja az asszonyba. Az aratástól se féltünk. És valóban, a munkák jó harmadát az asszonyok végezték él. Volt aki, csak fél nap, vagy pár- óra hosszat dolgozott, ahogy az ideje engedte, de mindnyájan segítettek. Majdnem munkabér ElrAondják azt is, hogy a szövetkezetbeliek közül legtöbben ipari munkán, gyárban dolgoztak az elmúlt tavaszig. Ügy jöttek haza. A szövetkezet vezetőinek ugyancsak meggyűlt a gondjuk, hogy miként oldják meg évközben a családok szükségleteinek kielégítését. Nem volt kitartásuk. Azelőtt minden hónapban megkapták munkájuk ellenértékét. de itt, a szövetkezetben a zárszámadásig kell várni. És új szövetkezetről volt szó! Ha nincsen kitartás, a tagok elszé- lednek. A nehezét, az előlegosztás kérdését azonban sikerült megoldani- Áprilistól kezdve minden hónapban osztottak előleget! Az augusztusi előleget most számolták ki — ezt nézegette az elnök és a könyvelő jöttünkkor. A listán több olyan tagnak a neve szerepel, akik az augusztusi munkáegységekre 1000—1500 forintot kapnak. A mostani osztással együtt az eddig végzett munkák után egy munkaegységre 18 forintot fizetnek ki. Mindig csak előre A gabonatermelés eredményei — igaz, hogy zöldleltárként vették át a területet, — de nagyszerűek. Búzából 17.75, árpából 20 és rozsból 14,30 mázsát takarítottak be holdanként. Olyan termés ez, hogy a község egyén! termelői egyszerűen kételkednek benne. Pedig valóság!! Előrelátóan tervezték meg az árutermelésüket. Szerződésesen termelnek napraforgót, d „hányt, édescsillagfürtöt, burgonyát. Az abraktakarmányok hasznosítására 103 bacon-süldőt vásároltak s ezeket még az idén átadják a kereskedelemnek. Ezekhez jön még a gyümölcs haszna s így összesen megkétszerezik az áru- termelési tervüket. Büszkék ra, hogy minden esedékes adóságukat — köztük a zöldleltár értékét is — rendezik az idén. Még az SZTK járulék is ki van fizetve előre egy hónappal. S mindezek ellenére nincsen „sor- banállásuk”. a banknál, sőt, pénztartalékuk is van- A főbb bevételek pedig csak az őszi betakarítás után következnek. Merész, de a lehetőségeket körültekintően felmérő gazdálkodási tervükben már az első évre 36 forintra állapították meg egy munkaegység értékét. És ez — az eddigi eredmények mar megmutatják — biztosan meg is lesz. Nem tévedtek a ' járásbeliek. Itt, ebben a fél éve működő termelőszövetkezetben igazán érdemes szétnézni. Ennek a fiatal szövetkezetnek nagy akarattal dolgozó tagjai megmutaták már az első évben, hogy mire képesek az, emberek — ha összefognak. S. A. KRECSMÁRI LÁSZLÓŐKET KÖSZÖNÉSÉ A nyár fején már megjelentek, mint első deres, ősz hajszálak, a szeptemberi szélben, szálló ezüstszínű kis ökörnyálak .;: Kiröppent fészkéből a reggel — az iskolások újra jönnek, s nem tud ezért ma határt szabni semmi az én nagy örömömnek! Hulló levelek táncrakelnek s élni vágyik most újra minden Illatos szirmát szavaimnak szép virágként szívükre hintem. A szárbaszökkent Jövő érik bennük gyöngyözve, dúsan, bátran Rózsaarcuk tündöklőn fénylik a nyárutói napsugárban ; ; , 1 örök-boldog, ki köztük lehet. 2 Kíváncsi kis szemükben látom i * kinyílni, mint egy szép virágot — X újjászületett ifjúságom, 1 ahogy jönnek, s békésen kacag I rajtuk a boldog, drága élet, — ♦ őket köszönlse máma itten ♦ minden virág és minden ének! t n tavasszal megkezdik Gáván az 56 méteres földmüvesszQvstkezeti iizletház építését Korszerű üzletház építését kezdik meg I960 tavaszán Gáván. Az egy millió 200 ezer forintos költséggel épülő üzletházat a Szabadság téren építik fel, melyben helyet kap egy önkiszolgáló fűszer-csémegebolt, egy textil-, rövid-, kötöttáru részleg, vas, vegyi, háztartási üzlet, valamint egy cukrászda. A tervek szerint I960. december 15-én adják át rendeltetésének a szép üziethá- zát. Találkozás tíz eszteiidővel A napokban a műszaki • boltban találkoztunk. Régi ismerősöm, a gyárban dolgozik- „Lássa, — ütött a karomra kedvesen, — régen az volt a gondunk, hogy valami kerüljön még a kenyér mellé. Most meg motor keil, hogy legyen gondunk. így van...” Nem tudom elfelejteni odavetett szavait. Mint más szavait sem, amelyeket éppen tíz évvel ezelőtt, egy más munkahelyen mondott. „Fáradt vagyok — ült le a napos udvaron, verítékét törölve. — Az ember elfárad. ha dolgozik. De gyűrni kell a munkát, a teremtésit! Vagy csinálunk magunknak szocializmust, vagy feküdjünk le aludni.” Nem feküdt le. Hát nem feküdt le! Vajon, tíz esztendő alatt mennyit dolgozott az a kéz, amely most a műszaki bolt pultján matat, keres a csavarok között? Ha emelőerőbe számítanánk a tíz év munkáját, mekkora terhet tudna íelnyuj- tani a Tokaji hegy tetejére? Nem nyugszom a gondolattól, ezt ki kell számítani- Az ember egy másodperc alatt átlagosan két tized lóerőt tud teljesíteni. Ez megfelel tizenöt kilogrammos súly egy méter magasra való felemelésének. Ez sok. Vegyük csak a harmadát, öt kilogrammot. Egy percben van hatvan másodperc, tehát egy perc alatt teljesít hatvanszor öt méterkilogrammot. Egy munkanapban van négyszaznyo'cvan perc, egy esztendőben... a számítások végén az derül ki, hogy az eddigi erejével hatezer mázsát tudna felemelni a Tokaji hegyre. A hatezer mázsa: hatvan vagon! Durva számítás, de elképesztő így a végzett munka mennyisége. És most ezek a munkáskezek ott válogatnak a csavarok között, mert kell a motorkerékpárra. A másikon megszaladt a menet. Baját motorTalán már akkor érezték az erős ujjak, hogy a kormány fekete gumiját fogják szorítani vasárnapomként, amikor tíz éve, ott, az udvaron megtörölték az izzadt homlokot. Az a sok munka is benne van a motorban, amit ő végzett. Ö, és még a milliónyi ők, a munkások ebben az országban. — És jó a „bicikli' ? — kérdeztem. — Jónak kell lenni! — nevetett ellentmondást , nem tűrő hangon. — Hacsak a fiam el nem gincsolja... (súgta a kezefeje mögül.) Aztán elköszöntünk. Szeretnék vele ismét tíz esztendő múltán találkozni, SB4
