Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-12 / 217. szám

TELEVÍZIÓ A nagy diója fö­ldjük borul. A do­hány zsírjától ma- szatos ruhájuk sötét- hk a szürkületben. Hajnali öt óra . óta törték a dohányt, el­fáradtak. Hazafelé tartanak. De olyan }ö még egy pár szó. nyugodtan, a téesz nagy udvarán. — Este közvetítik a középeurópai dön­tőt. — Kivel, te? — ?Iát a Honvéd az MTK-val! — Na, akkor biz­tos, hogy mi nyer­jük a kupát! Nevetnek. — Én visszajövök, meghallgatom. A többi nem, csak ez a fiatal, mert ne­ki talán még nincs rádiója. — Látni kellene azt. — Mondja a bajuszos. 0 — Látni, hát! Majd veszünk televí­ziót. Oszt látjuk. — Veszünk hát — kacag a fiatal, tré­fára értve. — Mit kacagsz? — somolyog az idősebb is a többiekre. — Tán nem vehetnénk? Mibe kerül? Az a pár rongyos ezer is számít nekünk, a léesznek? Nincs ta­lán szociális, kultu rális keretünk? — Hát van. De... A de ulán csend lesz. Keresi a DE-t, de nincs DE. Nem találják a többiek sem. Az idősebb, nyurga, álmodó sze­mű ember, megis­métli: — Veszünk televí­ziót. — De nem tudjuk fogni. (Mégis csak akad de!) — Hogyne tud­nánk! — replikázik a többi. — Hiszen Hajdúhadházon is fogják már! Megint csend lesz S ahogy most néz nek, nem egymás' lat jak már, hanem a televíziót, ami egy- napon bizonyosság ga lesz itt, a lányán Azzá, bizonyossággá — A fene egye meg — mondja a ba­konyi fiatal elkese­redve, hirtelen. — Most láthatnám a középeurópai döntői. Ő már türelmet­len. Az idősebb meg­értőén ránéz, bólint — Jókor felkel­tünk máma. De dol­goztunk is! — ropog­tatja meg a csont­ját. — Hát veszünk te­levíziót — mondja egy harmadik közü­lök. Es ásít. Elkönyvelték. Oda, a többi közé. Csak jöjjön a zárszám­adás. Az első! S. B. AMI A FALUT ESTÉKÜL- ESTÉRI Hasznos útravalók egy taggyűlésen Gazdag útra valóval látta el a taggyűlés Hodászon a termelő­szövetkezeti pártszervezet új ve­zetőségét. Az útravaló azért is értékes, rriert a vezetőséget újjá­választó, ünnepélyes, de külsüsá- geiben . szerény’. . taggy űlés részt­vevői a több szem többet lát el­vével nyilatkoztak. Nem az ed­digi munka fogyatékosságai kö­rül időztek, inkább a jelen teen­dőinek megoldási módja foglal­koztatott mindenkit. S ezekből van bőven. íme néhány mondat az el­hangzottakból: CSŐKÉ JANOS: Szerintem egyik sürgős dolga az új vezető­ségnek az eddigieknél komolyab­ban törődni a taggyűlések előké­szítésével. Nem lehet csak úgy, futtából megtartani ezeket, ha­nem néhány nappal előtte véle­ménykutatást kell végezni a párttagság körében, ki rn.it tan fontosnak és halaszthatatlannak, mivel szükséges foglalkozni. A jövőben ne húzódozzunk attól, hogy egyes emberek kisiklásaival, viselkedésével, és hasonló kényes kérdésekkel is foglalkozzunk a rendes havi taggyűlésünkön. — Mindemellett megjegyzem, mindig a legégetőbb, a leghalaszthatat­lanabb gondunkra figyeljünk e legjobban, ez legyen a kommu­nista tanácskozásokon az első­rangú napirend. Az új vezetőség­nek gondoskodni kell róla, hogy fokozatosan emelkedjék a tag­gyűlések színvonala, s mindig kapcsolódjanak a mindennapi élethez ... SZELES BERTALAN: Azt ké­rem az új vezetőségtől, minden igyekezetével forduljon a Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták felé. Egyesült a két termelőszövetkezelr az Úttörő és a Petőfi, s ez az első alkalom, hogy akét tsz. kommunistái együtt vannak megbeszélni a most már közös gondokat. Az új vezetőségnek taggyűlésünk után hamarosan tanácskoznia kell, s hozzáfogni a két pártszervezet Összekovácsolásához. Nem lesz egyszerű. A mi tsz-ünkben, a Petőfiben elég gyenge a munka- fegyelem, akad néhány felelőtlen ember, no és másik nagy ba­junk hogy soha nem tudjuk meg­valósítani, amit a közgyűlésen elhatároztunk. Ez a leggyengébb oldalunk és az: nem tartja min­denki szentnek nálunk a közös tulajdont. Ezért nagyon szük^ séges a párttagok nevelő szava... KOMLÖSSY BÉLA: Figyelem* mel fogja kísérni a járási párt: ÉKBE K. JL -X bizottság az egységes pártszerve­zetet, hogy találja meg helyét az aletben. Amint valami hiba akad, tőlünk telhetőén segítünk. A pártszervezet jövőjét azonban csak itt helyben lehet megala­pozni, szerény, határozott, em­berséges munkával mely azt eredményezi, hogy az. egyesült termelőszövetkezet minden dol­gozója megfogadja a kommunis­ták szavát. Nézetem szerint az új vezetőség legfontosabb dolga: jól átgondolt, a párttagokkal és a parton kívüliekkel megbeszélt ter­vet készíteni, s hozzáfogni a tagy munkához..; Eddig nem volt ilyen iránytűje a pártszer­vezetnek ... Az útravalók feljegyzése, pon- os számbavétele még sokáig tar- 'ana. Feljegyezték és bizonnyal meg is valósítják azokat a hedá- 3zi termelőszövetkezet kommu­nistái. Van közöttük olyan, amely a termelőszövetkezet minden dolgozóját érinti, mindenkinek haszna lesz belőle. Van olyan, amely egyes emberek nevelésé­ben, jobb útra vezetésében tesz hasznos szolgálatot. Mindenek­előtt a fontossági sorrend dönti el, mihez nyúljanak előbb. Igen fontos most, őszintén és barátian beszélgetni a volt Petőfi TSZ kommunistáival, arról, hogy az egyesülés nem. tartogat hátrányos megkülönböztetést , egyik tsz-nek sem, s főleg nem a Petőfinek. — Már vannak olyan hangok, hogy „odacsapódtunk az Úttörőkhöz,, s mindenben háttérbe szorítanak bennünket'’. A nap minden órá­jában a népnevelő munka lele­ményes, meggyőző, türelmes megnyilatkozása szükséges, hogy teljes legyen a megértés, a nyu­galom az emberek között. Amint ezt eléri a pártszervezet, megtet­ték az első lépést, s ezt követ­heti a többi. P. G. Az ellenőrző bizottság tagjait a ■szövetkezeti közgyűlés három év­re választja soraiból, a bizottság tagjainak száma háromnál keve­sebb nem lehet. Az ellenőrző bi­zottság feladata, hegy ellenőrizze a szövetkezeti közös vagyon keze­lését, megőrzését, gyarapítását, a tagokkal való" elszámolást, a köz­gyűlés határozatainak betartását, a rendeletek, jogszabályok pontos megtartását. Az ellenőrző bizottság évenként kétszer általános vizsgálatot tart, egyes munkaterületen pedig ne­gyedévenként végez ellenőrzést. Az ellenőrző bizottság a szövet­kezetét, érintő ügyekhez — szak­vélemény adására illetékes szer­vektől — szakértő kirendelését kérheti. Ha; az ellenőrző bizottság vizs­gálata során megállapítja, hogy a vezetőségnek, illetve az elnöknek valamely intézkedése, vagy pedig a szövetkezeten belül bármely szervnek, tisztségviselőnek vagy tagnak a magatartása jogszabály- 1 »a ütközjk, ..a termelőszövetkezet mentes legyen. Gabonavetéseink­ben legnagyobb kárt az üszögfer­tőzések okozzák. A néha 10—15 százalékos súlyvesztessgen túl á fertőzés rontja a liszt és a korpa minőségét, is. Nagyobb károsodást a por- és a kőüszög okoz. A porüszög az ár­pán gyakoribb, de fellelhető a búzán is. Ellene melegvizes csá- vázással védekezünk. A vetőmar got 4 óráig 25—30 fokos vízben áztatjuk, majd tíz percig 48—52 fokos vízben tartjuk. Utána hir­telen hideg vízbe tesszük,• anoi gyersan lehűl a vetőmag, majd megszárítjuk. A kőüszög ellen legjobban be­vált szer a HigoSannal való ned­ves csóvázás és a germisános por- csávázás. Fontos mind a kettőnél az előírások betartása a cél el­érése érdekében és egészségügyi szempontból is, mert. a Higösán méreg. 'érdekeit sérti, akkor a vezetősé­get, illetve az elnöisöt figyelmez­teti. Ha a figyelmeztetés nem volt eredményes, akkor az ellenőrző bizottság köteles intézkedést, tenni a közgyűlés összehívására. Az ellenőrző bizottság tagja: az. ellenőrzés ideje alatt egyéb mun­kavégzés alól mentesek és, a tény­leges ellenőrzés idejére munka­egység-jóváírásban részesülnek. A vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjai egymással rokonságban nem állhatnak. A termelőszövetkezet közgyű­lése a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot, illetőleg annak egyes tagjait fegyelmi határozattal el­mozdíthatja, ha a magatartásuk jogszabályba ütközik, vagy meg­sértik a szövetkezeti alapszabályt, illetve ha a tisztségüket nem meg­felelően látják el, őket a közgyű­lés visszahívhatja. Ha az ellen­őrző biz°-tság, illetve a vezetőség bármely tagja elten fegyelmi el­járást indítanak, abba a termelő- szövetkezetek bevonják a járási tanács mezőgazdasági osztályát is. 0 termelöszövethezeti családi pótlékról A Magyar Közlöny 90. számá­ban miniszteri rendelet jelent meg, mely szerint termelőszövet­kezeti tag testvér után családi pótlékot'csak' abban az esetben kaphat, ha egyik szülő sem él. A jogosultság elbírálásánál kizáró­lag a tag által teljesített munka­egység számít. Lehetőség van arra is, hogy a családi pótlékot valamelyik csa­ládtagnak fizesse az SZTK, ha az apa a családi pótlékot nem ren­deltetésének megfelelően hasz­nálja fel. A káderátcsoportosítás során termelőszövetkezetbe került elnök 3 évig, a mezőgazdász és a köny­velő két évig a munkaviszonyba állókra irányadó szabályok szerint kapja a családi pótlékot. Ezt a pótlékot nem az SZTK, hanem a megyei tanács pénzügyi osztálya folyósítja. Hogyan juttassuk a talajba a műtrágyát? Az őszi vetéshez a szuperfoszfá- tjt és a kálisót célszerű a vető- s'-ántás előtt egyenletesen kiszór­ni és a szántással a talajba mun­kálni. Hatóanyaguk nem mosódik ki, és ezzel a módszerrel a táp­anyag zöme olt helyezkedik el. ahol a kalászosok gyökere. A kiszórt és leszántott porszu- perfoszfál nagy területen érintke­zik a talajjal, emiatt a savanyú és kötött talajokon erősen lekötő- i dik. Kedvezőbben érvényesül a ' porított szuperfoszfát és kálisó, ha a szerves anyagban szegény talajokra is.ál lótrágyával együtt adagoljuk. A káiisót vetés elölt legalább három hátiéi szórjuk ki, hogy a műtrágya klórtartalma le- mcsódjék. A pétisót —amennyiben őszi használata szükséges — célszerű tárcsával a talajba vinni, mert szárazabb éghajlat mellett, igv ‘ natásosabb. Ne feledkezzünk meg a csávázásről A több és jobb gabonatermés I vetőmag. A jó vetőmag követcl- biztosításának előfeltétele a tó * o'énye, hogy a gombakár te vök töl r Újabb bét utcában gyűl ki a fény az idén Balgán Balsán még ebben az évben több mint két kilométeres sza­kaszon kerül sor villanyhálózat bővítésére. A községfejleszlest alapból erre a célra 18ö ezer forintot fordítanak. Újabb hét utca házaiban gyullad ki a villanyfény, melyeknek lakói társadalmi munkában ásták ki az oszlopok helyeit, s 91 villanypóznát vásá­roltak meg saját költségükön. A társadalmi munka összege meg­haladja a harmincezer forintot. A Hazafias Népfront bizottságai a termelőszövetkezeti községekben A Hazafias Népfront bizott­ságai tevékeny szerepet vál­lallak és vállalnak pártunk ve­zetésével a magyar falu szo- ciálista átalakításában. Ez ért­hető is. Nemcsak arról van szó, hogy a bizottságoknak, mint öntudatos dolgozó parasz­tok testületének felelősséget kell érezniük saját falujuk, dolgozó paraszt társaik jövője iránt. Sokkal inkább arról van szó,, hogy a falu szocialista át­alakítása nem szűk paraszti ér­dek. hanem nagy nemzeti fel­adat. Aligha képzelhető el' ma­napság hazafiasabb mozgalom Magyarországon, mint éppen a falu szocialista átalakításának nagy' mozgalma. Ezzel szorosan összefügg és ettqí- elválaszthatatlan az úgy­nevezett „megszilárdítás”, azaz a ~ termelőszövetkezetek, tsz- közságek megeiősítése, terme­lésének nagyüzemi megszerve­zése és az emberek tudatának fokozatos szocialista átalakítá­sa. Sokan kérdezik manapság: vajon a termelőszövetkezeti községekben van-e létjogosult­sága a népfront-mozgalomnak? Szükség van-e rá, vagy nem? Ha szükség van, mi a felada­ta, mit kell tennie? A kérdésekre határozott vá­laszt lehet adni: szükség van a népfrontmozgalomra a ter­melőszövetkezeti községekben is. A falu szocialista átalakí­tása nem fejeződött be azzal, Hogy Beregsurány vagy Nyír- bogdány határában kitűzték a táblát: „Termelőszövetkezeti község”. A feladatok nehezeb- bike, s zöme ezután követke­zik. A párt azt mondja: egy­részt meg kell szervezni a nagyüzemi, szocialista gazdál­kodást, másrészt át - kell alakí­tani az emberek tudatát! E két részből álló. de egységes irányú munkában, a szokásos községfejlesztési feladatok mel­léit, nagy részt vállalhat ma­gára a népfront-mozgalom is. Sőt, a szocialista faluért töb­bét tehet, mint valaha és mind­ezt megtenni hazafias, kötelesség. Termelőszövetkezeti község­beli népfrontbizottségaink so­kat segíthetnek a nagyüzemi, szocialista termelés, gazdálko­dás megszervezésében. Az át­szervezés idején igen haszno­sak voltak a tapasztalatcserék, amikor tekintélyes egyénileg razdalkcdók csoportjai látogat­ták meg a termelőszövetkeze­teket. Az új feladatoknak meg­felelően helyes továbbra is folytatni a tapasztalatcseréket: az új termelőszövetkezetekből, termelőszövetkezeti községek­ből szervezzenek a párt és a tanács segítségével, irányítá­sával tapasztalatcsere-látogatá­sokat bizottságaink olyan pél­damutató termelőszövetkezetek­be és állami gazdaságokba, gépállomásokra, ahol jól kiala­kult máris a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás. És szor­galmazzák a bizottságok, hogy a tapasztalatot a látogatók otthon meg is honosítsák. A bizottságok - legyenek szószólói a belterjességre válj törekvés­2 n termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságról

Next

/
Thumbnails
Contents