Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-10 / 215. (216.) szám
IV incs manapság olyan esténk, amely ne találná népes tár- saság közepette a pártszei vezet tágjait. Ahol még hátra vau a vezetőséget újjáválasztó taggyűlés — vág” ahogy sok helyen mondják a .,kis — kongresszus'’ — ott is a társaság, a szomszédság, az utca, a pártcsoport emberei között mozog a párttagság. Ahol pedig megvolt, úgyszintén em'oer- 63'űrűben, kettesben, hármasban 1'olyiK a 'beszélgetés. Nem csinálnak nagy titkot a kommu ustak abból, mire jutottak a tagg> ülésen, mit határoztak. Már csak azért sem, mert amiről itt szó volt, az nem néhány ember ügye, hanem a falu, a -nagyobb közösség, a pártonkivüiiek ügye is. A legtöbb helyen a taggyűlések után megkezdték az alkalmi beszégetáss- ket a pa/tonkívyiiekkel, melyeken elmondják, milyen lába vágták a fejszét. Feljebb lépünk az általános műveltség létráján ilyen legfontosabb: a dolgozók, ügyes-bajos dolgainak érdemle- j ges és időbeni elintézése. A pártszervezet mostam vezetősége beszámoltatta az osztályvezetőket az ügyek intézéséről és a talasztalatok után javaslatot teszünk a hivatali vezetésnek. A legnagyobb ügyforgalmi osztályunk ugyan,s az ipar-műszaki osztály, itt tervrajzokkal, és sok más üggyel foglalkoznak az elvtársak. Még ma is előfordul a felesleges küldözgetés, aktatologatás. Ennek oka, hogy az ügyforgalomhoz mérten kicsi az ipar-műszaki osztály létszáma. A gyorsabb ügyintézés érdekében a munkaerő szempontjából átcsoportosítást javasolunk a járási tanács vezetőinek. Úgyszintén foglalkozunk a szeptember 12-i vezetőségválasz- tó taggyűlésünkön más fontos dologgal is. Például: ki akarjuk urjsszteni minden párttagra a pártmunkát. Megnéztük a múlt évi és az idei jegyzőkönyveket, taggyűlési határozatokat és rájöttünk, hogy a múlt évben nyolc, az idén tizenkét elvtárs hosszabb ideje közömbösen viselkedik a taggyűléseken Az elvtársak nagyrésze járási aktíva. Megfeledkeztünk beSzamosszegeri is új pártve- zelóség dolgozik már a községi alapszérvezetben. Az új vezetőség egyik égető tennivalója nevelő szóval segítem. ■ hogy a pártszervezet tagjai feljebb lépjenek az általános műveltség létráján. Különösen vonatkozik ez a helyi termelő- szövetkezetben dolgozó kommunistákra. Szélesebb látókörrel, nagyobb tudással, műveltséggel tjobban megy a munka. Már szómbavették — a taggyűlés határozata alapján — milyen módot találhatnak erre Szamosszegen. Az egyik mód az ősszel kezdődő esti iskola, amelyre a termelőszövetkezetből és a községi alapszervezetből már többen jelentkeztek is. Közöttük Sas Károly és Gergely József az általános iskola nyolc osztályát akarják elvégezni. A pártszervezet arra törekszik, hogy viszonylag rövid idő alatt a termelőszövetkezet minden tagja megszerezze az általános iskolai műveltséget. Hasonlóan foglalkoznak az egyénileg dolgozó parasztokkal, főleg a . fiatalabb korosztállyal. Az általános műveltség színvonalának emelése feltétlenül közelebb hozza az embereket a korszerű gazdálkodáshoz, s ebből fakadóan a korszerű gazdálkodási elvek elfogadásához, a társas gazdálkodáshoz. Minőségileg javítani fogják a községben folyó pártoktatást, tartalmasabban, leleményesebben kiaknázzák a tervszerű elö- adásos párt-propagandában rejlő lehetőségeket. A felvilágosító, nevelő munkát már most szorgalmazzák, pár nap múlva megbeszélésre hívják az agitációs kollektíva tagjait, később haromnaponként találkoznak velük, hogy jól felkészüljenek a megjelenő párt-tézisek. majd a kongresszus anyagának magyarázására. Tanácsadói és segítői leszünk « tanácsi dolgozóknak Gohdos vizsgálódás előzi meg az újjáválasztó taggyűlést a mátészalkai járási tanács pártszervezetében. Korábban nem sok vizet zavart a párt- szervezet, nehezen találta meg sajátos munkastílusát. Értheti is. Hivatali pártszervezet más. mint az üzemi, termelőszövetkezeti pártszervezet, ahol legfőbbképpen a termelési gondok, a termelés pártellenőrzé- sc, támogatása az egyik sarkalatos munka. Itt más a helyzet: tanácsadói, javaslati joga van a pártszervezetnek. Ám. ha élnek ennek lehetőségével a tanácsi pártszervezetek, — s általában a hivatali pártszervezetek — égy-egy hasznos tanács felér bármilyen közvetlen intézkedéssel. Vizier Antal, a mátészalkai járási tanács pártszervezetének titkára így váljicadik erről: — Legfőbb gondunk, hogy Sorra szedjük a tennivalókat, amiknek megoldásával gyorsabbá, gördülékenyebbé ' válhat a járási tanács munkája. Az egyik f onni őket a tanácsi pártszervezet múmiájába. Az u.j párt- vezetőség feladata lesz foglalkozni ezekkel az elvtársakkai. Ugyancsak a megválasztandó új vezetőség gondjai közé tartozik a községekben’ dolgozo tanácstagok, s főleg a legtöbb emberrel érintkező pénzügyi előadók politikai látókörének növelése a politikai oktatás segítségével és egyéni foglalkozásokkal. Nem üres kézzel mennek a szeptember 12-i taggyűlésre a mátészalkai járási tanács kommunistái. Jó támaszai, tanácsadói akarnak lenni a sokoldalú tanácsi munkának. VlHg.rnp-líoljfár barátsági estet remle*ueU IVvírejrT házán A Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából az országos ünnepség-k melleit Nyíregyházán is megemlékeznek a bolgár nép életéről, munkájáról. A Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Móricz Zsigtnond Művelődén Ház rendezésében szeptember l"-én este hat órakor magyar—bolgár barátsági estet rendeznek a Művelődési Ház nagytermében. Ka alkatommal Bulgária fejlődéséről -és jelenlegi helyzetéről tartanak beszámolót, majd „Bolgár tájakon” címmel filmet vetítenek. Az ünnepségen a Bolgár nagykövetség is képviselteti magát. A Hazafias Néplront a takarékosságért A Hazafias Képíróm megyei központjában értekezleten tárgyalták meg azokat a tennivalókat, amelyek, az egyéni takarékosságot segítik elő a megyében. — Elhatározták, hoav rendszeres munkát végeznék a takarékosság érdekében, s a községekben előadásokat, rendszeres t -T világosii > munkát szerveznek. A Népfront községi vezetőit körlevelekben tá- ékoztetják a tennivalókról. JV « s y <> h h n d a a d « s s a I Többet kell törődni a termelőszövetkezetekben a borjárásárlással Szabolcs-Szathjár megyei kezdeményezés az országban a termelőszövetkezetek állattenyésztésének javítása szempontjából a fiatal növendék borjúk vásárlása. A fő cél a szövetkezetek további gazdasági erősítése. Ezt a‘ lenti akció keretem belül úgy érik el a szövetkezetek, hogy a’ vásárolt borjúkat a nevelés során különválasztják. Egy részüket tovább- tenyésztésre szánják, a többit hizlalásra. Az elmúlt rövid idő eredményei nem lebecsulendőek. Megyénk ' termelőszövetkezeteinek jelentős része bekapcsolódott ebbe az akcióba. A vásárlások égj' részét az Állatforgalmi Vállalat útján bonyolítják le, amikoris egy négy hónapon aluli borjú szerződésekor ezer forint kamatmentes előleget, illetve hitelt és két mázsa olcsó korpát kapnak. Az ilyen jellegű vásárlásokkal eddig mintegy nyolcszáz darab borjút kötöttek le. Nagyobb arányokat ölt azonban a saját erőből való vásárlás. Kevés a borfű a szavstkezeiciiben De ha figyelembe vesszük megyénk közel háromszáz termelőszövetkezetét, átlagosan a tíz darabot sem éri el szövetkezetenként a vásárolt borjúk száma. Vannak szövetkezetek, mint például a nyíregyházi Ságvári, a be- regsurányi Népakarat, a tiszavas- vári Petőfi és még néhány, ahol ötven-száz darab között van ; vásárolt borjúk mennyisége. Ebből következik, hogy több helyen semmi erőfeszítést nem tettek az akció — elsősorban a saját maguk érdekében. Közelebbről megnézve, a kis- várdai járás mintegy harminc termelőszövetkezetében eddig 240 darab borjúra kötőitek szerződést. Kicsi ez a szám. es indokolatlan. Vannak szövetkezetik, mint a jékei, íiszabezdédi, záhonyi, szabolcsvcresmarU, ny>r~ l-assi, ahol a szarvasma; iia létszáma az' erre az esztendőre célul kitűzött száz holdanként) 13.5 darabot meghaladja. De ezek legtöbbjében is előre kell nézni s látni azt, hogy a szövetkezetek fejlődésben vannak s egy hirtelen területgyarapodás eseten a termelési arányok felborulhatnak, ha nincsen kellő mennyiségű állatlétszám. Hem mindig a férőhely- hiány az ok Más helyeken a férőhely hiányával indokolják azt, hogy nem vásárolnak fiatal borjúkat. A sza- bclcsbákai Rózsa Kernné Tsz-bcn is erre hivatkoznak, közben ott megy tönkre a volt szövetkezet hatalmas istállója. Gyulaházán — bár a szövetkezet 15 darab borjút vásárol — „gondok” Vannak az elhelyezésben, miközben egy nyolcvan férőhelyes istállóban a juhokat tartják! Néhány szövetkezetben leküzdik az átmeneti nehézségeket ezen a téren. A dögéi Zalka Máté TSZ a községi apaállatistállót hasznosítja — amiből a bikák a mesterséges termékenyítés folytán kikerültek. Tiszakanyéron épül az istálló, de addig is találnak szükségmegoldást a bori ik elh-lvezésére. „üacsonyrenriü“ munka az állattenyésztés? Egynémely szövetkezetben a tagok azáltal is akadályozzak a szarvasmarhatenyésztés fellendítését, hegy az állatokkal va'.o foglalkozást valami '„alacsönyreu- dű, lenézett munkának tartják.” Ezek a vonakodások természetesen nemcsak a kisvávdai járásban lelhetők fel. Pedig nagy kár, hogy nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel nagyobb odaadással, mert az előforduló közömbösség sok veszteséget okoz a szövetkezeteknek. DarabftnXént ezer forintos haszon A kisvárdai járásban i.s legalább háromszor annyi borjut kellene felnevelni, mint amit. a jelenlegi kép mutat. Akkor jutna Oelőlük hizlalásra — aminek a tiszta haszna darabonként (íOO— 1000 forintot is kitesz — és jelen- .ös mennyiséget válogathatnának ci továbbtenyésztésre. Mert így — szt meg kell mondani — sokkal jlcsóbban nevelnek kész tenyészállatokat, nem érzi meg úgy a szövetkezet sem, mint akkor, amikor egy-egy tehénért 8—10 ezer forintot kell kiadni. Hasznos lesz minden termelőszövetkezetben újra és újra megvizsgálni a lehetőségeket s minél .öbb borjút vásárolni, mert akár ■űzőként, akár tenyészállatként a izövetkezeli termelés egyik sarkalatos pontját képezhetik. Az özvegyi fátyol. Említése mennyi keserűség fehdé- zője. A legkedvesebb, a legféltettebb elvesztését jelképezi. És a jelkép hosszú ideig fakaszt köny- nyet és facsarja a szívet. Hány költő elsíratta a világon az özvegyi sorsot, a magárahagvott, gyönge asszonyt, az árván maradt fiókákat. Az árván maradt fészket, melyet minden pillanatban fenyeget az elsöprő vihar. Nehéz állni a vihart. Szembenézni mindennel, amit rejteget a ‘ ma és tartogat a holnap. Vannak gyöngék, félénkek, bátortalanok, akik nem tudnak küzdeni, akiket megtépáz a vihar. Vannak, akik erősek, bátrak, s elszántságukat, küzdeniakarásukat megduplázza a gyermek.,. Az ilyenek vannak többen. Egy személyben helyettesítik az édesapát, a családfenntartót, verejtékeznek naphosszat, s egysze- mélyben jóságos édesanyák. Naponta, s óránként találkozunk velük. Elég sokan vannak. A háború..-! A megyében két- és félezernél is több asszony eszi az özvegyek kenyerét. Megvan a mindennapi betevő falatjuk, a kenyér... A társadalom gondoskodik róluk. Többségük nem nélkülözi a !eg‘ züksé-g se e- bet. E mellől azonban néha hiányzik valami- Olykor nem kapjak meg az özvegyek a kenyérhez a sót, az élet sóját, a megértést, s- ízereutei. rum. Erről ők. az érdekeltek nem beszélnek. Nem panaszkodnak. Erről hallgatnak. De vajon hallgathat-? naz-e azok. akik körülöttük..á nak, kelnek... akik nem tudják, milyen az özvegyi sous, nem élnek benneJ. Andrásné benne él. Hu- szonkétéves volt akkor.., A tábori posta hozta a hirt... A második világégés-.. Úgy hitte, nem éli túl! Az ember erós... És J. Andrásné kitartó, bátor asszony... Varrni tanult, sokszor reggelig járt a tű, a cérna..- A verejtékből kenyér lett a két gyermeknek, az öreg szülőknek. Bolti pénztárosként kezdte, — ma a megyei népi ellenőrzés fősló:. dója, háta mögött sok munkával, tanulással töltött év, érettségi... Bámulatos akaraterő es valami: a társadalom. A fia harmadéves vájártanuló, a lánya végzett, óvónő. .1. Andrásné még fiatal, életerős és egyedül-.. . — Nem volt idő magammal törődni. A gyermekeket neveltem, dolgoztam és elmúltaié az évek. Egyszer lelt volna valaki... akivel meg tudtam volna osz.a- ni örömömet, bánatomat. Nem egyeztek a nézeteink.-. A gyermekeimre is gondo:tam. Férjet lehet találni, de apát nehéz... Lassan eladóiányom lesz, hát most törődjek magammal...? Ezt inoil<lj;t. ügy, ahogy a legtöbb özvegy érez- Minden igyekezetük r<- -a gyermek. Embert nevein: az árvákból, olyanokat, mint akik apa mellett nőttek fel. S ez a legfőbb élsttö- rekvésük. Es a hála? Ezeknek a gyerekeknek nagyon kell szeret- , 'a szülőt, jccfcan. mint másoknak. A gyöngédséget, a törődést, a szeretetet jobban kívánják az özvegyen maradtak mindenkinél. Mégis, olykor nem kapják meg, rosszat kapnak, özvegy L. Sán- dorné N. faluban él, az ő férjét- is a háború vitte el. L- Sándorné is -— a bátor, erős asszonyokhoz hasonlóan — megállt a lábán. Egyedül. Most a tanács egyik vezetője. — Mi a legnehezebb? Nem a megélhetés... Az megvan. Engem is felvettek a földművesszövetkezethez. később átjöttem a tanácshoz. Minden lépésnél magam mellett éreztem a falut, a nőszervezetet- Sokszor eljöttek az asz- szonyok, a KISZ fiatalok segíteni, mikor mit; házat építeni, aratni, a házat rendbehozni. Iskoláztathattam a két lányomat, már nagyok... S.a legnehezebb? Megállni mint nő. Némelyik férfi szabad prédának tekinti az ilyen magamfajta asszonyt, volt rá eset. hogy megmondták, „mit ugrál, magának nem mindegy? özvegyasszony...” Nem is maga- mért.-. a két lányomért... őrizkedni kellett, ne mocskoljanak be.. ilyen az özvegyi fátyol árnyéka. Egyedüllét, magány. Gondok, bajok, melyek gyorsabban nőnek, mint a gyerekek. Mindezekről tenni kötelesség a mi közösségünkben. Tenni, hogy minél kisebbre zsugorodják az. özvegység árnyoldala, -minél több özvegyasszony kedvet, biztatást, együttérzést kapjon. Az egyedül maradtak jobban kívánják a közösség melegét, mint mások- Ezért van közöttük sok önkéntes társadalmi munkás a községekben és a városokban, ezért a leghűségesebb segítőtársai a nőtanácsoknak. A közösségben, az' emberek között érzik jól magukat, és csupán azt kívánják, ne hagyjak maguk:a őket a társadalmi szervek, a nötanácsok, az egyes emberek... Ennyit megtehetünk értük. Páll G. 4 ESTÉRŐL-E S T É R E _ EGYEDÜL, de nem magárahargvottan
