Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-01 / 208. szám

Amerikai és nyugatnémet kémeket ítéltek el Berlinben Berlin, (TASZSZ): Az NDK Legfelső Bíróságában befejező­dött annak a négy amerikai és nyugatnémet ügynöknek a pere, akik katonai és politikai kémke­dést folytattak a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen. A bí­róság a kémeket életfogytiglani, 15 és 12 évi börtönbüntetésre ítélte. ' A Legfelső Bíróság elnöke az ítéletet indokló beszédében rá­mutatott, hogy mióta a Nyugat- Bcrlin ■ demilitarizált szabad vá­rossá tételéről szóló javaslat megszületett, a Nyugat-Berlinbő: induló aknamunka nemhogy mér­séklődött volna, hanem még fo­kozódott. A négy elítéltet szin­tén Nyugst-Berlinben toborozták, ott kaptak kémkedési megbiza­Mit mutat a tükör? —- Újra megnyíltak az iskolák kapui. — Tisza táj növény- és állatvilága. — Debreceni tudósítónk jelenti. — Zenés bemutatkozás. — Nők műsora. — Hasznos, jó tanácsok szülőknek. — Levél egy vidéki barátnőhöz. — Két otthon, — Hí­rek. tást és megfelelő kiképzést. A bíróság elnöke hangsúlyozta, hogy az elítéltek tevékenysége veszélyeztette az NDK biztone gát és közvetlenül háború előké­szítésére irányult. Százával érkeznek a Hruscsovot meghívó levelek az amerikai szöv et rcagykevstsóifre Washington, (Reuter)' Az j ame­rikai nagyköve,sé;:„r’, a Kü'üvy- minitóriumba és a Fehér Házba tovább özönlenek a levelén, ame­lyek írói arra kérik a szovjet miniszterelnököt, amerikai utazá­suk során látogasson el hozzájuk — jelenti a Hauler. Több üzletember és számos klub küldött a szovjet miniszter- elnöknek meghívást. Kérik, mond­jon beszédet és vegyen teszt a tiszteletére rendezendő villásreg­gelin, illetőleg ebéden. hlö járás jelentés Válható időjárás kedd estig: hűvös idő. Felhőátvonulások. — Több helyen, főként a déli és ke­leti megyékben cső. Mérsékelt északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérsék­let 17—20 fok között. Távolabbi kilátások: a hűvös idő tovább tart. „Hajlandók vagyunk olyan intézkedésekre, amelyek segítségével tel lehet olvasztani a hidegháború jegét“ Hruscsov elvtárs látogatása Sololiovnál Moszkva, (TASZSZ): TASZSZ- jelentés szerint Hruscsov vasár­nap felesége és bánya tarsaia- gaban Solohov neves írj meghí­vására Sztanyica VesenszkA.aba (Rpsztov terület) érkeze.t. A Mi­nisztertanács elnökét Solohov és a helyi pártszervezet, továbbá a ha'óságok és a rosztovi, vala­mint a sztálingrádi dolgozók kép­viselői fogadták. A fogan is után gyűlést tartot­tak, amelyen társadalmi sze veze­tek vezetői, továbbá Solohov és Hruscsov mondott beszédet. Hruscsov beszédének jelentős részét a nemzetközi helyzet kér­déseinek, a békés együttélés problémájának, a szovjet cs az amerikai kormányfő közelgő ia~ lélkozásairak szentelte. Hangsú­lyozta, hogy jó szándékkal utazik az FryCiült Államokba, azzal a hó óhajjal, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhü­lését, a béke megszilárdulá­sát. Hajlandók vagyunk olyan irnéz- kedésekre — mondotta — ame­lyek segítségével fel lehet olvasz­tani a hidegháború jegét és ame­lyet! lehetővé teszik, hogy a né­pek fellélegezzenek. Feméljüh az Egyesült Államok kormányát szintén hasonló elgondolások ve­Z'Ail:. Minden józan gondolkodású ember előtt világos — folytatta a szovjtt kormányfő, — hogy a szovj-ct—amerikai kapcsolatok megjavulásn nemcsak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok né­peinek, hanem minden ország né­pének, a nagy és kis népeknek egy alánt hasznára 'enne, mert a népek nem akarnak háborút, ha­nem tarlós békére vágynak. Ma már a szó szoros értel­mében minden embert ér­dekel és foglalkoztat a világ békéjének biztosítása. Joggal tekintik ezt a kérdést a nemzetközi élet fö problémá­jának. Hruscsot a továbbiakban rámu­tatott, hogy a nemzetközi hely­zet — ha a fő kérdés:, a béke ienntartásának lehetőségét tekint­jük, — már nem rossz, sőt azt mondhatni, hogy jó. Hruscsov beszélt Adenauer nyugatnémet kancellárnak a szov­jet kormányfő augusztus 18-i üze­netére adott válaszáról is. Első olvasásra — mondotta Hruscsov — ez a válasz kedvező benyomást kelt. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy e válasz hangneme tartózko­dóbb és ebben a vonatkozás­ban lényegesen különbözik a bonni kormány dokumentu­mainak edd.igi stílusától. Adenauer üzenete igen fontos kérdéseket érint. Kifejezi azt az LENGYELORSZÁGBAN 1. Elpusztított falvak Lengyelország középső részén, a hatalmas Konskie-i erdő környé­kén szomorú romok állanak. Va­lamikor három falu volt itt: Skloby, Huciska és Galki. Mint­ő gaztettük nyomai ezek a ro­mok. Megrendültén állok az erdő szélen egy síremlék t.oli. 2iu egyszerű embert temettek itt el, egy húsz' évvel ezelőtt azonban sorsuk a pusztulás lett. Taian földrengés, tűzvész, vagy áradás volt errefelé? Nem; fasiszta bar­bárok jártak ezen a vidéken! Az kiket a nácik az egyik faluból, Sklobyból idehúrcoltak és legyil­koltak. De a' gonosztevők ennél jóval több embert végeztek ki ezen a környéken; sok ismeret­len halott nyúgszik az erdő fai alatt szanaszéjjel. — Miért csináltak itt ezek a banditák ilyen vérengzési? — kér­deztem barátomtól, Mienocki Wieslawtól. (Az ő vendégeként voltam Lengyelországban.) — Ez a v:dék — válaszolja — nem tudott belenyugodni h ho­rogkereszt rabigájába. Partizán- tevékenység folyt errefelé, a le­gendáshírű Chubala vezetésével. A „chubalczik”-ok nagy veszte­ségeket ckczlak a megszállóknak. A hódítók bosszúból elpusztítot­tak három falut és kiirtották azok férfilakosságát... Miközben beszélgettünk, idős parasztr.sszonyok jöttek a sírem­lékhez. Megkérdeztem tőlük, hogy történt, a 215 ártatlan ember meg­gyilkolása? — Itt, ahol most állunk — vá­laszolta egyikük, Glowacka An­tonia, — idáig hozták a nácik te­herautói az áldozatokat. A gaz­emberek alaposan előkészítettek mindent; már a? árok is meg volt ásva előre... Miután géppisztol­lyal lekaszabclták a szerencsét­leneket, bedobálták őket az árok­ba, nem. nézve meghaltak-e, vagy élnek még; ezután elföldelték őket. Sokoka^ így élve dobtak sír­ba a gonoszok; még órák múlva is remegett a föld az eltemetett sebesültek kétségbeesett, mozgá­sától.., » Csak kevesen élték túl e vaö- á’lati mészárlást, kimentem a részben újjáépült Sklobyba és Kegyetlen szenvedéseken ment ke­resztül. Hangja jogos gyűlölettel teli, miközben meséli élményéit: — A németek azt hazudták ne­künk, hogy munkára visznek ben­nünket messzire. Csak akkor döbbentünk rá a szörnyű való­ságra, amikor már az eidő szé­lére értünk.. Sípszóra SS-legé- nyek tömege jött elő a fák kö­zül. Az áldozatokat Kettesével állították az árok mellé... Bará­tommá 1 együtt kétségbeesetten megkíséreltük a menekülést. El­löktük az őröket és futni kezd­tünk a sűrű bozót felé. Az egyik bandita sorozatot eresztett utá­nunk: barátom összesett, én meg­menekültem... Miközben Piec elvtárs beszélt, a ház megtelt emberekkel. El­jöttek a faluból mindazok, akik­nek hozzátartozóit a barbár hó­dítók meggyilkolták. Mások is hozzátették emlékezéseiket; be­szélgetésünk késő estig eltartott. Mikor elbúcsúztam tőlük, már a falu apraja-nagyja a ház körül szorongott. Távozáskor Piec An­toni ezeket mondta: — írja meg az igazságot, mi­lyen gaztettet csináltak nálunk a fasiszták! Fiadd tudják meg mi­nél többen a mi három íalurk esetét. Sose merüljön feledésbe a náci gyalázat, és sose ismét­lődjék meg!... Legyetek nyugodtak, kedves lengyel barátaink! Nem felejtjük el a gyalázatot és nem engedjük megismétlődni! Merényi László óhajt,, hogy jussunk jobb meg­értésre e kérdésekről országaink együttműködésének fejlődése ér­dekében. Ha e szavakat tettek követik, akkor feltehető, hogy átléphetjük majd azt az elváíasz- tóvonalat, amely közöttünk a nemzetközi helyzet megoldást sürgető kérdéseinek megítélésé­ben fennáll, s lépéseket tehe­tünk a nemzetközi feszültség enyhítésének, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszony megjavításának útján. — Szerelmik, ha a Nemet Szövetségi Köztársaság kor­mánya részletesebben kifej­tené javaslatait olyan fon­tos kérdések megoldását ille­tően, mint a leszerelés, a há­ború maradványainak felszá­molása, országaink együtt­működésének fejlesztése. Véleményünk szerint — ha a másik fél is úgy akarja — ezek a kérdések sem megoldhatatla- nok. Megoldhatók, ha a nyugati hatalmak őszintén óhajtják az égető nemzetközi problémák bé­kés rendezését. Szeretnünk hinni, hogy a né­met Szövetségi Köztársaság kor­mánya a maga részéről valóban elő kívánja mozdítani a nemzet­közi feszültség enyhítését — mon­dotta Hruscsov és megígérte, hogy válaszolni fog Adenauer üzene­tére. Beszédében Hruscsov a Szov­jetunió gazdasági és kulturális fejlődésének kérdéseivel, a hét­éves terv feladataival is fog­lalkozott. Kifejtette, milyen nagy erőfeszítések történnek az SZKP XXI. kongresszu­sán, valamint a párt Köz- penti Bizottságának júniusi plánmán hozott határozatok végrehajtására, milyen széles­körű mozgalom fejlődött ki a szovjet városokban és fal­vakban a hétéves terv határ­idő előtti teljesítéséért. Sikeresen teljesítjük és túlszár­nyaljuk azokat a feladatokat, amelyeket a XXI. pártkongresz- szuson megerősített hétéves ferv ír elő — mondotta. — Országunk helyzete ma igen jó — mondot­ta — ez annak eredménye, hogy a nép megbonthatatlan egységben sorakozott fel szeretett Kommu­nista Pártja mögé. Hruscsov ezután Mihail Alek- szandrovics Solohov író munkás­ságát méltatta. — Az utóbbi években — mon­dotta — Mihail Alekszandrovies nem egyszer tett utazást külföl­dön, kiváló eredménnyel. Min­denütt, mint a legnagyobb szov­jet írót, mint a szovjet kultúra képviselőjét fogadták, önök tudják, hogy Eisenhower elnök meghívására hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba utazom. Meghívom erre az útra Mihail Alakszanárovicsot. Azt hi­szem, neki is hasznos lesz, ha közelebbről megismeri a mai Amerika életét. felkerestem lukasa i az egyik élő szemtanút. Piec Antoni ' elvtárs fc>2 éves; arcán meglátszik, hogy MOZIK MŰSORA BÉKE MOZI: Bolond április. (Csak 18 éven felülieknek.) Egy szerelem története. Űj magyar film. Előadások kezdete: fél 5 és 7 és fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Veszélyes barátság. Előadások kezdete; 4. 6. 8 órakor. GORKIJ MOZI: Mi ketten egyedül. Olasz filmvígjáték, az „Oké Néró” főszereplőivel. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. SZÉLESVÁSZNÚ KERTMOZI: Aranyszimfcnia. Káprázatos, szí­nes osztrák film. Előadás kezdete: fél 8 órakor. KOSüú'íH-IERI KERT MOZI: Aranyszimfcnia. Káprázatos, szí­nes osztrák film. Előadás kezdete: fél 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: A 18-as év. Szcvjel him. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents