Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-06 / 213. szám

A szépségápolás története Hagy még Étibb csaltítli hús építijtin Mi a liclvxet az építési hitelek folyósításánál ? hogy a jövő évi keretünk újabb emelkedést mutasson és még több építkező, gondján könnyítsünk Hol lehel hitelt igényelni? a szociális körülményekről sem. Hiszen az a célunk, hogy segít­sünk, hegy egyre több új ház gazdagítsa városunkat, tálcáin­kat. — gyal — A szépségápolásnak ré­gi hagyományai vannak. A Tigris és az Euí.atesz között lakó ncneknek már az i. e. III. évezredben volt valamiféle szap- panszerü tisztítószerük, mosdi- kamráik, feltalálták az illatos keneteket, sőt a tömény paríő- möt is. A domborművel; tanú­sága szerint hajzatukat gondo­san ápolták, remek csigás für­tök, szakállak. hajviseletek vál­takoztak. A nők erősen festet­ték magukat, főleg fehér és rikító piros színekkel’ Az egyiptomi ásatások során i. e. 3500-ból talált papirusz teker­csek azt tanúsítják, hogy az arckozrtíe'.ika, szempíllaíestés. szempillahosszabbítás, a szem­héj bevonása zöld festékkel, s a paróka-kultusz mellett már a körömgondozás is elengedhe­tetlen feltétele volt az ápoltság- nak. Tudunk arról is, hogy az JÓ TANÁCS az állatokról az emberre terjedő fertőzések meg előzéséhez Hz idén 25 millió forintot kapott a megye Elöljáróban arról tájékoztattak bennünket, hogy az egyéni épít­kezésekhez biztosított állami hi­tel az utóbbi években örvende­tesen emelkedett. Míg 1957-ben 15 millió forint volt a megyei hitelkeret, addig ez a szám ta­valy elérte a 23,5 milliót. —; Az időn összesen 25 millió forintot bocsátottak az egyéni építkezők rendelkezésére — mondotta Megyeri 'elvtárs. — Kn-. nek nagyobb része új lakások építését, inig egyrésze a tataro­zások fedezését szolgá’ja. A figyelemreméltó összegből elsősorban a termelőszövetkezeti tagok kérésének tettek eleget. De nagyobb összegű segítséget kapott 17 pedagógus, 34 nehéz munkát végző fizikai dolgozó. 21 • építőipari szakmunkás, 120 vas­utas és postás, valamint többszaz egyéb ioglalkozású lakos is. Még ősz elölt elkészül 6S0 új lakás Gondoskodott az OTP arról is, hogy a hitelt igénybevevők mi­előbb beköltözhessenek új laká­sukba. Ennek érdekében állandó • kapcsolatot teremtett a TÜZÉP- peí, hogy-‘"ne legyen fennakadás az anyagszállítás terén- Számí­tások szerint még ősz előtt el­készül az a 690 új, többszobás lakás a megyében, amelyhez ál­lami hitelt biztosított az OTP. Ezen kívül többszázra tehető azoknak a lakásoknak a száma, melyeket ugyancsak nagyobb összegű kölcsön igénybevételével hoznak rendbe ebben az évben. Kik kaphatnak ilyen kölcsönt? Megyeri elvtárs tájékoztatása szerint elsősorban azok az épít­kezni akarók részesülnek ilyen építési kölcsönből, akik birtoká­ban vannak a költségek fedezé­séhez szükséges pénz jelentős ré­szének. A hitelakciót is azért vezették be. hogy lerövidítsék Hz építési időt. Természetesen nem hagyják figyelmen kívül a szociális helyzeteket sem: ahol tudnak, segítenek. A kamat egé­szen minimális — mindössze 2 százalék — és így nagy segít­ség a hitelnyújtás. — Milyen lehetőségek vannak még ez évre? — Az idei összeg nagy részét már eljuttattuk az igénylőkhöz, hogy még a fél beállta előtt meg­érkezzék a segítség. így az idén A falun élő, állatokkal foglak kozó emberek számára komoly veszedelmet jelentenek azok a fertőző betegségek, amelyek az állatokról ragadnak az emberre. Ezek lehetősége a nyári nagy betakarítási munkák során azért fokozódik; mert a munka lázá­ban az ember könnyelműbb, el­nézi a hibákat és az óvatossági rendszabályokon lazít, mert niöcs ideje, hogy gondolkodjék és megtartsa őket. Kérdések Feleletek Nyertesek Pajtáik!. Ezen aí héten különösen sok levél;' érlté2elt. Nagyon örültünk neki;—mert láttuk, hogy szeretitek és ismeritek r.agy nemzeti köl­tőnk, Petőfi Sándor költészetét, így aztán nehéz volt a választás;, és végül is sorsolással döntöt­tünk- Könyvjutalomban részesül­nek: Monostori Zoltán (Nyírjákó), Kecskés Katalin (Tarpa, Kossuth u. 18.), Varga Magdolna (Botpa­lád, Fő utca 39.h és Erdei Sándor (Nyíregyháza. Sóstói u. 26.). Di­cséretet kapnak: Bécsi Marika nyírbogát), Katona Zsuzsi bakta- lórántházi, Hiska Vercnka tisz.a- rádi, Tóth László Szabolcs veres­marti, Tatár Katalin demecseri, Ágoston Marika dombrádi, Ma­gyar Viola vajai, Lautman Ibo­lya, Balogh Pistike mátészalkai, Szabó Margit, Kovács Laci, Ver­bal Tamás kisvárdai, Szabolcsi Béla, Borbély Maria, Tóth Joli­ka, Kósa Gabriella, Rektor Má­ria, Dóránt Imre, Bocskai Ist­ván, Benke Katalin, Kanyar: Katalin, Kuncsik'“ András, Deák Attila, Benkő Edit nyíregyházi pajtások­E heti ’-rejtvényünk: Amitől a diákok már most félnek... Az állatápolók még i yenkor | se feledkezzenek meg az állat­ápolás legfontosabb szabályai­ról, az ., istállók takarításáról és a személyi tisztaságról. Az ála- tc-kkal való foglalkozás után gondosan mosakodjanak meg, a gyermekeket pedig szoktassák arra, hegy az állatokat, — még a játékba bevont kutyát és macskát — se fogdossák felesle­gesen.. Sérültkezű- kocsis, gulyás, vagy állatápoló, beteg állatokkal sohase foglalkozzék. Állatvágáskór fokozottan ügyeljenek a tisztaságra és sem vágóhídi, sem otthoni vágásbó. származó nyers húst ne adjanak a kutyának, mert a bélférgessé- get leggyakrabban a nyershússal etetett kutya viszi tovább. Az elpusztult állatok tetemeit önt­sék le mászoldattal és nagyon gondosan földeljék el. Feketevá­gásból származó húst sohase egyenek sem az egyéni, sem az üzemi konyhán. A leölt állat hú­sát mindig mutassák meg az állatorvosnak. Az állatokat rendszeresen oltassák és ha bár­melyiknél valami rendkívülit ta­pasztalnak, minél előbb mutas­sák meg állatorvosnak. Tanulja meg mindenki: az ál­latról—emberre terjedő fertőző Detegségek leggyakoribb tevább- vivője a tej. A fertőzések elleni védekezés legfőbb ..szabá ya ax, hogy forralatlan, bagy pastörö- zetlen tejet soha Senki se igyék. egyiptomiak tenyerüket és. tal­pukat- hennával v festették, az előkelők körmüket arannyal, ezüsttel lakkozták, sőt arcukat! is erősen kozmetikázták. A görögök fehérítőnél szénsavas ólmot, pirosítósra pe­dig cinóber festéket használlak. A manikür-pedikür már náluk sem ismeretlen. Gondosan ápol­ták hajukat: a mai rendelte­tésnek megfelelő borbélymü- helyek mindig zsúfolva voltak. A rómaiaknál különösén a nők igyekeztek különböző bonyolult módszerekkel megőrizni, vagy fokozni szépségüket. Az előkeli római hölgy szamartejben für­dőit és éjszakára oiajcs rcz-s- pépet kent az arcára. A pom- pejj ásatási anyagban szappan és hajmcsó szerek is akadlak* Eleinte nem kedvezett n testkultusznak a középkor asz- kétikus beállítottsága. A fürdés felesleges és ledéi íényűyes- szárnba ment Idővel azonban*: amikor a keresztes hadjáratok révén messzi tartományok szo­kásai is elterjedtek, ismét fel­lendülnek a nyilvános fürdők. Ebben az időben arab—spanyol alkimisták kotyvasztanak. Má- sok is megpróbálkoznak ezzel* magyar vonatkozásban különösért érdekes, hegy Nagy Lajos édes­anyja találta fel a késő közép­kor kedvenc illatszerét, az Bau1 de la Reine de Hongrie-t. A reneszánsz kozmetikai pancsolása csupa haszontalan varázsszer. 13173-ban összegyűj­tik a francia -szépségápolási ta­nácsokat. Íme, egy recept: „Fia­tal galambok húsát , velencei terpentinben megáztatva, össze­keverjük liliomlevéllel, friss ton já&sal, mésszel és kágylóporratá kámforral, porrátört . keleti gyöngyökkel s azután ezt á ke­veréket egy kopasztott galamb—! belsejébe töltjük, majd lombik1 fölé tartva — melybe előzőleg mustármagot és szürke ámbráts tettükk — átcsöpötetjük, s né-! hány nap múlva hasznáihat-i juk„.” (Folytatjuk.))! Egy apa vallomása Vízszintes: 6- Az ő postán ér­kezett írása.... 7. Leánynév. 8. Melyeiével... 9, Lap, 10- Esküdni ékeze tei, vég nélkül, 11. Róna Zoltán. Függőleges: 1. Férfinév, 2. Le­rak, 3. ■ .. a dc;ék katona, 4. őgyéri Ede László, 5. Fél más­salhangzói, 9. Női név, Gárdo­nyi egyik regényének hőse. Beküldendő: a Vízszintes 1. nyíl irányában - folytatva. Az orvos mindjárt bekísért a terembe; ahol „O" feküdt. Ápo­lónő ült az ágya mellett. Mikor megszólítottam a jó harminc év körüli embert, megrándult fa­kó, élettelen arca és süppedt szeme a mennyezetre meredt. — Hívtál, hat sietve jöttem. Szerencsétlen ember, mit tet­tel ! Összerezzent. Lehunyta sze­mét és hallgatott egy ideig. — Köszönöm, hogy eljöttél —- szólt aztán megtört, suttogó hangen. — Van, akinek elmond­jam vallomásomat... Folyton azt éreztem, hogy nagyon egye­dül vagyok. Az volt a rögesz­mém, hogy sötét űr keng itt benn a mellemben. Nem tud­tam másképp megszabadulni ta­le, hát golyót lőttem magamba. — Légy -őszinte, miért tet­ted? — Felnyitotta a szemét, s mozdult, hogy felém főidül, de visszahanyatlott mindjáit. A seb tüzesen hasított a mellébe. Le- húnyta szemét újra. A szája szélébe icigCit, levegő után kap­kodott, és csak akkor felelt, mikor fájdalma enyhült. — Már mondtam... meg­mondtam ... És érzem, hogy m-eg is értettél. Add a kezed cimborám, és ne tagadd hogy tudod. már. Hisz te is figyel­meztettél valamikor. Most lá­tom, kár hogy nem hall­gattam rátok. Örült voltam ak­kor a lány miatt. Szép volt, csinosan járt a hivatalba. Csá­bított. Mindig szép ruhákban, parfőmözve. láttam magam mel­lett az irodában, a felesegem pedig, mikor hazamentem, há­ziruhában mosott, súrolt, zsíros volt a keze a mosogató víztől, nem volt már olyan, mint lány- korában . . . Dó minek soroljam, úgyis tudod a többit . . . Bele­szerettem a lányba, s otthagy­tam éi te a családomat. Levál­tották az állásomból. Elváltam a telesegemtől és. más városba költöztem az újjal. Fizettem a gyerektartást. Egyszerre azon- ean azt vettem eszre maga­mon, hogy nagyon boldogtalan vagyok. Megbántam tettemet. Hiányzott a íegi feleségem, hiá­nyozták gyermekeim. Görcsösebben fogta kezemet és magához húzott, úgy súgta: — Ug/szof, mikor hazamen­tem, más emberfel találtam együtt a kis bestiát. . . Szempillái alatt kövérre hí­zott a könnycsepp, s mint fény­lő tüzes golyó végiggördült a beesett arcon. — Soha nem, mondtam meg senkinek. Fájt... és bántott mindig, mindennél jobban. Nem tudtam vele tovább együtt él­ni. Otthagytam. Itallal próbál­tam bánatomat gyógyítani. Kö­zönséges fráter lettem. Hallot­tál rólam biztosan. Hallgatott kicsit, aztán új erő­vel beszélt. — Otthagytam az idegen vá­rost, hazajöttem nemrég. Egyik éjszaka sekáig álltam régi ott­honunk ablaka alatt. Másnap távolról lestem, amikor a fele­ségem iskolába indította kislá­nyunkat és óvodába kísérte a kisfiút. Ahogy! nyomon kísér­tem őket, egyszerre elöntött a sok szép emlék, és éreztem, hogy nagyon boldog tudnék velük lenni.. Beszélni akartam a gyerekekkel. Képzeld, a kis­lányom, az én gyermekem! Alig akart megismerni. . Azti mondta, hogy neki már mäÄ apukája van. A kisfiú meg azi óvodában r.em akarta elfogadni! a csok.l. -Hej, da nagy punt Kó-i vettem el, amikor elengedtemj kis kezüket. Próbáltam vissza-i könyörögni őket, de nem; leact.j Nem tudom már visszaszerezni' a drága jó asszonyt és. gjérmeb keimet. ;'v, Eltakarta kezével a szemét éa sírt. Köhögés rázta sovány tes-i tát. Az ápolónő fehér kendővel, letörölte a gyöngyöző arcáról al verítéket, s a könnyeket, aztánl szája szögletéről a habot. Gyor-J san eldugta a kendőt, nehogy! az1 embar észrevegye, mikor fel-! néz, hogy egy helyen véres a) kendő. . — Fáj? — Fájt — felelte — azért lót* tem magamba. Az orvos intett, hogy elég volt a beszélgetésből, távpzni. akartam, tie görcsösen vissza-- tartott kezével. — Azért is hívtalak hogy ír­jál rólgm. Velkőztess, lé! az em­berek ’ előtt, hogy senki ne akarjon ilyen ember lenni.!.;. Az orvos nyugalomra ihlettea Betakarta. S ő hálásan nézett rá.. -'"-I, '■— Egészen megkönnyebbül­tem, doktor úri — mondta su­sogva, — olyan jó márhí. Csata, még egv ( kicsit... álmos va™ ■gyok Elengedte a kezemet. Néztem) rá hosszan. Megijesztett a moz-H dulatlansága. o. -V h---, IgCUJl ZCOl . d l UKÍ^-Cl '~*p . minden járási. fiókunknál be le­het nyújtnai- Ezután történik az ' elbírálás. Mint mondottam: szem : előtt tartjuk a mar meglévő fe- dezéíet, de nem feledkezünk meg már nincs ,módunkban említésre méltóbb hitelt nyújtani. De min­den biztosíték megvan ahhoz, Szemmel láthatóan gyarapod-! nak az uj lakóházak városon és falun egyaránt. Sokhelyütt új utcasorok bizonyítják, hogy nő a j dolgozók jövedelme, a létfenn­tartás mellett telik takarékosko­dásra is, és sokak vágya, a csa­ládi ház építése válik valóság­gá, örvendetes, hogy az állami beruházásból építendő lakóházak mellett szaporodnak a magán­erőből felhúzott családi otthonok is. Tudóit dolog, hogy államunk a Takarékpenztárrszolgélat ré­vén nagyfokú segítséget nyújt .a dolgozóknak- A „lakosság, bank­ja’' a hosszúlejáratú hitelek ál­tal lendíti előbbre a családi há­zak . építését. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a házépí­tési kölcsönök iránt. Ezért ke­restük meg Megyeri Sándor elv- társat, az Országos Takarékpénz­tár megyei Bókjának hitelügy] csoportvezetőjét: mi a helyzet az építési kölcsönök folyósítása kö­rül?

Next

/
Thumbnails
Contents