Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-06 / 213. szám

NAGYÍTÓ ALATT az olcsvaapáti párlvezetőség beszámolója BESZÉDES SOROK az előkészületekről, a vezetőségválasztó taggyűlések ‘ tapasztalatairól és a további munkáról A Nyírbcgdányi Ásványolaj- Ipari Vállalat vezetöségválasztó .aggyűlisín körültekintően fog­lalkoztak az üzem előtt álló ter­melési feladatokkal, ezek megva­lósítása érdekében megoldásra váró politikai tennivalókkal. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése terén az üzem kommunis­táira háruló munka és felelősség is fontos helyet foglalt el a be­számolóban és a vitában. Ezek alapján konkrét feladatokat ha­tároztak meg a kommunisták ré­szére, ★ A Nyírteleki Állami Gazdaság­ban jelentős eredményeket értek el a kongresszusi versenyben. A pártvezetöségválasztásra készülve tovább javultak az eredmények. A felajánlott 380 ezer forintból a \ NAGYÍTÓ HASZNOS **■ DOLOG, szemközeibe hoz­za a távolit, lencséjén kirajzo­lódik a tovatűnő idd. Ezúttal egy beszámoló, s ennek nyomán az olcsvaapáti községi pártszer­vezet múltja, jelene és jövő e elevenedik meg a nagyító alatt. Mit látunk, ha évekkel vissza­állítjuk a nagyitó lencséjét? Megdöbbentő kép tárul elénk. Olcsvaapáti, 1953. októbere.-. Az októberi fekete felhők nem kerülték el a tiszamenti közsé­get. Ellenforradalom volt itt is. Kéteshírű elemek megzavarták a közhangulatot, elűzték a falu vezetőit és maguk ültek a kor­mánykerékhez. Zür-zavar a fe­jekben, félelem, bizalmatlanság, kétely... Csak néhány kérgeste­nyerű paraszt őrizte meg jó­zan tisztánlátását, de rajtuk is erőt vett a tartózkodás, mi taga­dás, a szorongás. Bujkálva ala­kították meg a helybeli pártszer­vezetet Márki János lakásán. Heten-nyoican, egy marék­nyiam.. És ez í. marék tiszta búza lasanként ,ió termést ho­zott, kiszorította a gyomot, a dudvát.. Keményen munkához láttak. Legelső volt visszaadni az embereknek, a falunak az önbizalmat, lelket önteni a csüg- gedőkbe, s megmutatni, hogy már pirkad..' És Márki János, Tóth István, Baria Lajos és a többiek elindultak. Nem min­denki hallgatott rájuk, de a többség követte őket. T’ürelem, megértés, JÓINDULAT. Ezzel kel­tek, feküdtek a kommunisták. Hónapok múltak el. Fokozato­san kezdett visszatérni a faluba a régi lüktetés. A Márki Já­nos lakásán megalakult kis pártszervezet tagjai öntöttek éle­tet a faluba. Hozzáláttak a leg­égetőbb gondok orvoslásához- Nem egyedül, nem suba alatt. Falugyűlést hívtak össze és nyíl­tan a jelenlévők elé tárták a nehézségeket; villany, bekötőút, betonjárda szükséges a falunak. Számíthatnak-e a falura? Az emberek válaszoltak: igen. a falu minden lépésüket segíti, a nagy többség látja, nem önös érdekeik, hanem a közösség ügye vezérli a kommunistákat. Megindult a nagy mozgolódás. Számbavették, mennyi pénze van a községnek, hogy állnak a munkaerővel, a társadalmi munkával, s megtették az első kapavágást. Az első kapavágás­tól az utolsóig hosszú volt az út, de Márki Jánosék és társaik kitartottak. Egy ízben Buaa- pestre is felutaztak a bekötőút végett, jártak a minisztérium­ban, a pártközpontban és vé- gülis megkapták a kívánt tá­mogatást. Felépült a gyarmati­résszel összekötő út Panycla és Olcsvaapáti között, nincs mar elvágva a nagyvilágtól Otcsva- apáti. nem gond már a termé­nyek, gyümölcsök eladása, el­szállítása.-. Elkészült a villany belső szerelése is,' nemsokára villanyfény világ t a Tis a n e tén... Kik törték a fejüket mun­ka után a falu gondjain, kik verejtékeztek többet, mint má­sok, kik mentek Pestre saját költségen? A pártszervezet leg­lelkesebb tagjai. Nem kértek mii: ezekért fizetséget, önzetle­nül tették, kötelességből. C MI TÖRTÉNT A KISEBB ° EMBERI GONDOKKAL? Erre is jutott idő és erő a na­gyok mellett. Sok olcsvaapáti parasztember a megmondhatója, hány és hány nyűgtől szabadí­totta meg őket a pártszervezet. Ha valakinek, mint Szabó Gé­zának, adógond nyomta a vál­lát, többet kérlek tőle, mint amennyi járt, a pártszervezet kezébe vette az ügyet, utána­járt és kiderítette a hiba ekét- Tévedéseket, a rossz nyilván­tartásból eredő bosszúságodat, felületességből adódó zaklatási szűntettek meg. Különösen so­káig emlékezik a pári szervezet emberséges lépésére Kopis Já­nos, akit az a bosszúság ért, hogy az idén követelték tőle az 1957-es búza-földadóját, amit még akkor rendezett. Mit tett a párttitkár? Felhányte há­rom év iratait és megkereste a rendezésről szóló iratokat. De gondoskodtak a-ról ;s, hogv vég­re tegyék rendbe az adónyil­vántartást és ne zavarják ilyen dolgokkal az embereket. Sok ilyen példát találhatunk Olcsva- apátiban. Mind arra mutat: az olcsvaapáti pártszervezet együtt él az emberekkel. Nemcsak mellettük, hanem velük. Velük érez jóban, rosszban, nem hú­zódozik nagy fába vágni a fej­szét és nem röstell baorálni ap­ró, bántó gondokkal is. IT ZEKET FOGLALJA ÖSZ- SZE a pártvezetéséi be­számolója A megtett utat, a meglévő bajokat és a sürgető teendőket. Szerepel benne a me­zőgazdaság átszervezése, a he­lyi termelőszövetkezet működé­se, és az ezzel kapcsolatos fel­adatok. Ismertetik a község 15 éves távlati fejlesztési tervét, s azt, mit kell tennie a párt- szervezetnek mindezekért. Leg­inkább sürget a kulturális színvonal emelése. Tömérdek babona, elfogultság tartja még rabságába az embereket, s ettől kötelességük megszabadítani mindenkit. Kibővítik a helyi népkönyvtárat, új könyveket vásáréinak, s az őszön újból nagy fába vágják a fejszét. Kul- tűrházat akarnak építeni jószer­rel helyileg. Vagy harminckét gazda már tel is ajánlotta a segítségét, egy közös kis er­dőt, melynek faanyagából jó gerendák, tetők készülhetnek, többen pénzt is ajánlottak, csak legyen már Olcsvaapátinak is kultúrotlhona, ne kelljen a szomszédos Olcsvára járni szó­rakozni, művelődni. Ez lenne az alap hogy a pártszervezet tüze­tesen hozzálásson a párt műve­lődési politikájának kibontakoz­tatásához. Másik fontos része a beszámo­lónak az emberek politikai ne­velése' Tavaly ez nem volt rendben, sokat elmaradozott az előadás, a megbeszélés az elő­adó elfoglaltsága miatt. Az idén ezen is változtatnak. J Ö TÜKÖR AZ OLCSVA­APÁTI PARTVEZETŐ­SÉG BESZÁMOLÓJA, közös munka eredménye. ElőáL t. s_- val a pártvezetőség minden tagja foglalatoskodott. Ez he­lyes. Nem árt azonban még egyszer átgondolni a taggyűlé­sig, — szeptember 12-ig — mi­lyen fontos rész kívánkozik még a beszámolóba. Nem len­ne teljes, ha nem érintené be­hatóan és jól körvonalazva a partéiét jelenlegi helyzetét, a pártépítés, a pártmunka, a kö­zösségi szellem főbb jellem­vonásait. Kicsi létszámú a portszervezet, ez nem is ta., de gondolni kellene a fiatalok­ra is, s új tagjelöltekkel gya­rapítani a közösséget. A párt­munka is több elvtársat kíván, azt kívánja, hogy minden egyes kommunista végezzen párt­munkát. S ez ma még nincs így. Egyes kommunista jellem­vonások, tulajdonságok, előfor­duló hibák és erényei: elemzé­sével is jó lenne foglalkozni. Úgyszintén árnyaltabb, gondo­sabb munkálkodásra van szük­ség a nők körében, sokkal in­kább közelebb kell hozni a fa­lu „nő-társadalmát” a közösség ügyéhez, elmélyülten nevelni őket. Elevenebb munkához se­gíteni a helyi nőtanácsot. Kü­lön ügyelniük kell arra, hogy a nagy vonalakban összeállí­tott beszámoló tartalmát meg­beszéljék már a vezetőségi ül-s előtt a tagsággal és véleményt kérjenek, mivel kellene kiegé­szíteni. Együttvéve ezt mutatta a na­gyító. S amit csak halványan mutatott, arra irányítandó a fi­gyelem. A jó, tartalmas, pergő, mincienkit érdeklő beszámoló e jelentős taggyűlés fél sikerét jelenti. Jó indítást a vitához, a tervek, feladatok tisztázásához. Ma, szeptember 6-án, a megyei ifjúsági találkozó alkalmával ren­dezik meg Nyíregyházán az ösz- szetett honvédelmi versenyek me­gyei döntőjét. A Magyar Honvé­delmi Sportszövetség nagyszabá­sú rendezvényét Sóstógyógyfür­dőn bonyolítják le. A honvédelmi verseny az állóképesség .fokának és a fáradalmak elviselésének próbája lesz. A Honvédelmi Sportszövetség járási elnökségei már az év elején megkezdték az előkészületeket erre az erőpró­bára. A múlt év, tapasztalatai alapján az alapszervezetek töbc- sége helyileg megrendezte a köz­ségi honvédelmi versenyeket. Az alapszervezetek megmozdulásain háromezerkétszáznál is többen vettek rész, s mintegy 1075 csa­pat versenyezett, hogy a legjob­bak részt vegyenek a járási dön­tőkön. Igen kiválóan készítette fel csapatát a nyíregyházi területi alapszervezet, Hcch Dezső kikép­zési felelős szorgalmas munkája révén. Betakarították és elcsé­peltek már az idei kenyergabo- na termést a nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezetben. Nem ér­tek el országraszóló rekordter­mést, de azért panaszra sincs okuk. Termésük jóval több a ter­vezettnél és az idén általában egy-két mázsával volt maga­sabb, mint az e múlt esziendő- ben. Kovács Jánossal, a termelő­szövetkezet mezőgazdászával be­szélgettünk az elé, t eredmé iyek- ről. Mert — habár a termésered­mény nem is országraszóló —- nem kell szégyen kezniök az egyéniek előtt. A község egyéni gazdái ugyanis mtndörsze 8—10 mázsás átlagtermést, értek el holdanként. Ezzel szemben a ter­melőszövetkezetben ... Na, de beszéljen erről inkább Kovács János, a mezőgazdász. — Búzából 11 mázsát tervez­tünk holdanként és termeit 13 múzsa 27 kiló. Rozstól 10 máz ja veit a tervezett termésátlag, eb­tói 3 kiló híján 12 mázsa ter­mett holdanként. — Hogyan sikerült elérni a ta­valyinál magasabb termést? — Az idén nagyon kedvezett az időjárás, de segítettünk mi isi Tavaly ősszel 145 ki ó mű­trágyát használtunk fel holdan­A járási versenyeken 87 csapat küzdött az elsőségért és a me­gyei döntőbe jutásért. Az elsők között vannak a rozsályiak, akik jó hírnevükhöz híven a honvé­delmi sportban is nagyszerűen megállják a helyüket. A megyei döntőn 33 csapat vesz részt, s versenyeznek a különböző kor­csoportok L, IX. és III. helye­zésért. A korcsoportok kategó­riája a következő: 20 éven aluliak, 20 és 30 év közöttiek, és a 30 éven felüliek korcsoportja. A járási versenyen a két kilométeres útszakaszt hat akadály leküzdésével 10—11 perc alatt tették meg a csapatok. A megyei döntőre való készülődés idején Kisvárdáról és Nyírbogát- ról ennél jobb eredméyeket je­leztek. Az összetett honvédelmi verseny az ifjúsági találkozó nap­ján nagyszerű példáját adja me­gyénk ifjúsága edzettségének, jó felkészültségének. A verseny győztesei a szeptember 27-i or­szágos döntőn képviselik megyénk honvédelmi sportcsapatainak szí­neit. ként és minden ta’.ajmunkát géppel végeztettünk. Holdanként 145 kiló mű­trágya igen tekintélyes mennyi­ség, ha figyelembe vesszük, hegy a termelőszövetkezetben 122 holdon vetettek búzát, 46 holdon rozsot, 88 holdon pedig árpát. Jól segítettek hát az idő­nek és megérte a költséget is, a fáradtságot is. Az eredmény: 3—5 mázsával több kenyérga­bona holdanként, mint az egyé­ni táblákon. — Egyetlen bajunk, hogy ke­vés az ember — veti közbe a mezőgazdász elgondolkozva. Ezeregyszáz holdon gazdálkod­nak 120 taggal. Azt mondja, ha többen lennének, jobb ered­ményt tudnának elérni. A szük­ségesnél kevesebb munkaerővel is szépen gondozták a termelő­szövetkezet kapásait. Az elmú.t évben például 25 mázsa kukori­cájuk termelt, az idén körülbe­lül 00 mázsás termést várnak holdanként. A termelőszövetke­zet tagsága tehát igyekszik meg­birkózni a feladatokkal és so- pár.kodás helyett lelkiismerete, sen dolgoznak. — Ez így van, — hagyja hely­ben megállapításunkat Kovács elvtárs. •— I.t van pé diul a cu­korrépánk. Tavaly 145 mázsát értünk cl holdanként. Az időn taggyűlésig 350 ezer forintot ta­karítottak meg. A kommunisták számvetést tettek. Megállapították: a korábbi felajánlás nem bizo­nyult reálisnak. A példamutatás során fellendült versenyben ha­táridő előtt teljesítik vállalásu­kat, s ezért javasolták a gazda­ság vezetőinek: dolgozzanak ki újabb felajánlásokat, s az újjá­választott vezetőség irányításával mindent elkövetnek, hogy újabb eredmények szülessenek gazda­ságukban. ★ A buji Táncsics Termelőszövet­kezet kommunistái is újjáválasz­tották a pártvczetcscget. Értékel­ték eddigi eredményeiket s bírál­ták azokat, akik elzárkóznak az egyénileg dolgozó parasztoktól s nem tartanak azokkal baráti kap­csolatot. Elhatározták, baráti be­szélgetéseket folytatnak a dolgo­zó parasztokkal. A pártmunka javítása nem ön­cél. Azért kell erősíteni a párt­egységet, az oktató-nevelő mun­kát, hogy javuljanak a termelési eredmények, könnyebb legyen a dolgozó helyzete. A Kisvárdai Vulkán pártszervezetének tagjai is ilyen gondolatokkal készülnek a vezetőségválasztó .taggyűlésre. Példájukat követték a pártonk.- vüliek is, hisz jó munkával elér- téli, hogy hárem százalékkal csökkent az önköltség és a megen­gedettnél alacsonyabbra szorítot­ták a selejtet is. így készülnek a választásra a kommunistákkal együtt a pártonkívüliek is. ★ A Tiszalöki Rákóczi Termelő- szövetkezet pártvezetőség válasz­tó taggyűlésén megállapították: a gondos munka eredményeként 30—40 százalékkal emelkedtek az idei terméshozamok a tavalyihoz viszonyítva. Elhatározták, hogy ezután is fegyelmezetten dolgoz­nak. Az őszi betakarítási, szán­tás-vetési munkákat is idejében, jó minőségben végzik el. Ezzel is példát akarnak mutatni az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. 150 mázsát terveztünk. A nö­vénytermesztők azt mondták: többnek kell ott teremni. Lelki- ismeretesen és időben végezték el az egyplést, kapálást és így holdanként 200 mázsás termésre számítunk az idén. Valóba U dicséretet érde­mei a termelőszövetkezet 11 holdnyi cukorrépa-táblája. Gyo­mot még rosszakaratlal sem le­het találni. Szép a burgonya is és az eddigi becslések szerint 100 mázsát takarítanak be hol­danként. — Kevesebben vagyunk, mint kellene, de azért tanultunk is valamit. Az idén már úgy hatá­roztunk, hogy jövőre nagyobb területen végzünk gépi munkát és a gépállomással szerződést kötünk gépi növényápolásra is. Reméljük, hgoy jövőre még joob terméseredményekkel dicseked­hetünk az egyéniek e’.őtt, — mondja Kovács János mezőgaz­dász. Mint mondottuk, a nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezet tag­jainak az idén sincs okuk a szé­gyenkezésre. Terméteredmé- nyeik, ha szerények is, jóval magasabbak, mint az egyénieké. És ez már a közös gazdálkodás, a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét bizonyítja, 33 szabolcsi csapat az összetett honvédelmi verseny megyei döntőjén Sokatmondó azámok 2

Next

/
Thumbnails
Contents