Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-29 / 231. szám
Jfruscsov beszélgeícisc amerikai üzletemberekkel a kölcsenüseii előnyös • -w és egyenjogú kereskedelemről (Folytatás a 2. oldalról) HRUSCSOV: Őszintén fogok Önökkel beszélni. Ha John Dear traktorokat és mezőgazdasági gépeket akar nekünk eladni, ez nem lesz reális, minthogy nekünk van saját mezögazdasugj gépgyártásunk. Mi vásárolunk és vásárol na- tunk traktorokat és más mezőgazdasági berendezéseket, mondjuk tíz vagy száz darafcri. Ezt azért csináljuk, hogy összehasonlítsuk a mi gépeinkkel, hogy megvizsgáljuk, melyik a jobb. De miért elégedetlenek Önok ezzel? Hány traktort vagy kombájnt A hitel és a tar E. RIDDER: Hruscsov úr, ön fölvetette a hitelek kérdését. Mi az Ön álláspontja ebben a kér- utsben jelenleg? HRUSCSOV: Mi nem kérünk hitelt. Ha azonban az amerikai üzletemberek nagy megrendeléseket akarnak tőlünk kapni, erre csak akkor kerülhet sor, ha hiteit nyújtanak nekünk. Az egyes cégektől kapott hiteire gondolok. Ugyanígy járták el az angolok. Ami a kormanykölcsönöket illeti, az országaink közötti jelenlegi helyzetben erről minden bl zonnyal, nem tehet szó. Ha az egyes cégektől hitelt kapunk, megfizetjük az ésszerű kamatot. Hangsúlyozom azonban aj ésszerűt. Magas kamatot nem vagyunk hajlandók fizetni. G. MILLER: Mit jelent az észszerű kamat'.' HRUSCSOV: Nem több, mint az, amit Önök másoktól kapnak. A nemzetköz; piacon érvényben levő kamat. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy arra kérnénk Önöket:- segítsenek ki bennünket hitelekkel. adnak el Önök egy farmernak? Tafán Garst ezer traktort vásárol önöktől?! Gondolom, egy farmer sem vásárol meg tíz g-pet sem. Legfeljebb egyet vagv ke.tót vesz. Mi meg tizet vagy százat. A mintákról való vitatkozás nem reális dolog. Megmondom őszintén, a traktorok, kombájnok,' repülőgépek és rakéta vásárlás szempontjából minket nem érdekelnek. (Nevetés.) Minket érdekelnek a kémiai, gépipari és olajfinomító berendezések. (Élénkség.) Traktorokat, uraim, mi magunk is eladhatunk önöknek. Ha óhajtják, akár egy traktort is. (Élénkség.) tájékok kérdése CH. WHITE: Igen. HRUSCSOV: Ha mi erről beszélnénk az önók Kommunistáival, azt válaszolnák: Ne másszanak be a más kertjébe. Ugyanezt mondanánk mi az amerikai kommunistáknak, ha beavatkoznának a mi ügyeinkbe. E. RIDDER: Einök úr. Ön láthatta az amerikai népet. Ön igazat adott abban, hogy ez a nép oékeszerető nép. Ez- volt-e az ön .'éleménye korábban is, és hiszi-e ön, hogy az amerikai kormányt s békés szándékok vezérlik? HRUSCSOV: Az Egyesült Államokban tett utazásom nézeteimet nem változtatta meg. Korábban is békeszerető népnek tartottam az amerikai népet. Ami az amerikai kormány tetteinek értékelését illeti, ez a konkrét viszonyoktól függ'. Nem a szavakból, hanem a tettekből kell ítélni. Mi javaslatokat tettünk a leszerelésre. Ha azonban Önök arról fognak beszélni, hogy békét akarnak, s ugyanakkor fenntartják katonai támaszpontjaikat a Szovjetunió kórül, nekünk is kell rakétatá- maszpcntokkal rendelkeznünk önökkel szemben. Mi javasoltuk a német béke- rzerzüdés megkötését, ha önók aláírják a békeszerződést, ez azt jelenti, hegy békét akarnak, ha nem, ez arról tanúskodik, hogy önök a viszony további élezést felé haladnak. Mi bekében akarunk élni és kereskedni akaruns Önökkel. Minden a konkrét tettektől függ. Ha Önök '‘uraim., úgy vélik, nogy a mi népgazdaságunk nem bírja ki a fegyverkezési veisenyt, amelyre Önök kényszerítenek bennünket, súlyos tévedésbe esnek. Mi terveinkben előirányoztuk a , gazdasági élet békés fejlődését, s ugyanakkor a Szovjetunió érdekeinek biztosításához szükséges fegyverzet előállítását. Mi békét akarunk. De készek vagyunk arra is. hogy bói miféle agresszióval szemben megvédel- fhezzük magunkat. Ezt szerettem volna önöknek mondani, uraim, az Önök által feltett kérdésekre. Köszönöm figyelmüket. Az elnöklő A Ridier a maga részért! köszönetét mond N. Sz. Hruscsovnak az őszinte és hasznos beszélgetősért. Uidaor vendégei . szívélyes búcsút vesznek Hruscsovtól és sikereket kívánnak neki a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint p világ minden állama viszonyának megjavításáért folytatott harcában. (MTI) 'Xárpálukrajnai delegáció érkezett megyénkbe Tegnap reggel kárpátukrajnai delegáció érkezett megyénkbe —• kulturális szakemberek, baráti tapasztalatcsere céljából A küldöttség vezetője Ivan Ivanovics Lenarszki, az Ungvári Állami Egyetem rektora. Tágját: Krlsko Pál, a kerületi egészségügyi osztály vezetője, Vlagyimir Ivano.ies Ladizsec költő, a Kárpátukrajnai írószövetség titkára, Szvida elvtárs, a népművészet mestere, Prihogyko elvtárs, az ungvári rádió vezetője. A küldöttség, amelyik több napot tölt megyénkben, tegnap Vásárosnaményba cs Baktalóránt lázára látogatott cl. C^úcséríekez’et lehetséges Eisenhower Szovjetuuió-beli útja előtt Ilagerly sajtóértekezlete Gettysburg. (MTI): A Reuter cs az AP jelentése szerint James Hagerty, a Fehér Ház saj- tótitkára röviddel Eisenhower és Hruscsov Camp Dávid-i tárgyalásainak befejeződése után Gettysburgben sajtóértekezletet tartott. Hagerty felolvasta a tárgyalásokról kiadott közös közlemény szövegét, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Megkérdezték tőle, vajon a nagyhatalmak milyen formában újítják meg a hivatalos tárgyalásaikat a berlini kérdésről. Hagerty így válaszolt: ..Lehetséges, hogy a külügyminiszterhelyettesi, vagy a külügyminiszteri, vagy csúcsértekezlet szinten.’’ Hozzátette, hogy ez az előzetes diplomáciai tanácskozások eredményétől függ. Az egyik újságíró ekkor a következő kérdést tette fel: * „Várható-e csúcsértekezlet az elnök Szovjetunió-beli útja előtt? Hagerty így felelt: „Ügy hiszem, hogy erre azt válaszolhatom: lehetséges, vagy valószínű.” A sajtófőnök hangot adott annak a véleményének is, hogy Hruscsov és Eisenhower megbeszélése hasznos volt. Az újságírók ezután még több kérdést akartak feltenni, de Hagerty azzal hárította el ezt, hogy Eisenhower elncv a hét elején Washingtonban sajtóértekezletet tart és mindenre megfelelő választ ad. Andrew Berding, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Gettysburgben hivatalon közleményben jelentette be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalni fog a háború idején kötött szovjet—amerikai kölcsön-bérleti szerződés vitás kérdéseinek rendezéséről. E megállapodást azonban a közös Közleménybe nem vettek be. Berding elmondotta, hogy diplomáciai úton határozzák majd meg, mikor és hol tárgyaljanak a két ország képviselői. Önök üzletemberek és tisztában vanak vele, milyen gyorsan lajlódünk. A terv egy százalékos tílteljcsítése a szovjet népgazdaságban 11 milliárd rubelt eredményez. Ebben az évben öt százalékos túlteljesítésre van kilátás. Ez azt jelenti, hogy az ev végére 50 milliárd rubel megtakarításra számíthatunk. A hétéves terv végére egy százalék 19 milliárd rubelt fog jelenteni. Ezt. azzal kapcsolatban mondom, tv gy tervünk reális. Sőt, az egyik amerikai közgazdásztól levelet Kaptam, amelyben azt bizonygatja, hogy a szovjet közgazdászok nem jól számolták ki az acélgyártás hétéves tervét Mi 95 millió tonna acél gyártását vettük tervbe, az ó számításai szerint pedig 104—105 millió tonna acélt fogunk olvasztani. F. PACE: Én filmfelvevő Kamrákat gyártok. Nekem azt mondták, hogy az Önök filmfelvevő kamrai rosszak. Ha megtanítanánk Önöket a gyártásukra, fizetnének-e Önök ezért? Mint ismeretes, a mi filmfelvevő kamráink jobbak a külföldiekénél — ide számítva a németekét is. HRUSCSOV: Ha mi liceneiu- mekat kapnánk Önöktől, a Szovjetunió a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fizetne ezért. Nem érthetek azonban önnel egyet abb#n. hogy az Önök filmfelvevő kamrái jobbak a külföldieknél, köztük a németekénél is. A mieink is jók. CH. WHITE: Ahhoz, hogy rendezzük gazdasági kapcsolatainkat, bizalomra van szükség. Ez a bizalom azonban nincs meg, minthogy az amerikai kommunisták ■ mindenképpen igyekeznek nézeteltéréseket támasztani az iparvái- lalkozók és a munkások között. HRUSCSOV: Ebben, tisztelt uram. nem lehetek a segítségére, ön annyira rosszul ismeri a mi rendszerünket, hogy nehéz Önnek megmagyaráznom, miért. Azt óhajtja, hogy megmondjam az Önök kommunistáinak, ne csinálják ezt? N. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióbaa ;rclytatás a 4. oldalról) zük ipari termelésünket. Ebbei az időszakban az Önök p-nzen atszámítva mintegy ,750 m.lháu, dollárt ruházunk a népgazda ságba. — Jelenleg az Egyesült Álla mok gazdasági szempontból legfejlettebb hatalom. Országul mutatószámai a legmagasabl színvonalat jelzik a kapitális!., világban. De vegyék figyelembe iiogy az iparfejlődés átlagos évi üteme a Szovjetunióban há- romszor-ötször gyorsabb, mint Ünökncl. Ezért a legküzc'cb- bi 10—12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat, mind az ipar abszolút termelésében, mind pedig az egy főre eső termelésben. A mezőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a feladatot. — Országunkban nagyarányú akasépítkezés folyik. Példaképpen megemlítem, hogy az utols- nyolc esztendő alatt Moszkvában több lakás készült el, mint a forradalomig eltelt nyolc évszázau alatt. Jövőre a moszkvaiak any- nyi lakást kapnak, hogy azok területe fővárosunk egész Torrada- lomelőtti lakásterületének egynegyedét is meghaladja. A következő hét. évben a városokban mintegy 15 millió lakást, a falvakban hétmillió hazat építünk. Ez hozzávetőleg annyit jelent, hogy ötven olyan új város születik, mint például San Francisco. Nem feles'.eees tudni, hogy világviszonylatban nálunk legala- csunyab^uK a L.ko-rek: alig érik cl a cselédük költségvetésinek 1—5 százalékát. — Gondoskodunk arról, hogy több kényelmes lakás legyen, hogy a szovjet emberek több, jóminőségű fogyasztási . cikkhez uthassanaK. Ntnunk a sza.aK -s a cselekedetek között n.ncs eltérés. Az utóbbi hat évben, mezőgazdaságunk háromszorosára növelte a városi lakosságnak eladóit hús, és több mint kótszere- ■ére az eladott tej mennyiségét. — A közeljövőben lemondunk, ismétlem lemondunk arról, hogy bármiféle adót szedjünk a lakosságtól. Úgy vélem, hogy Unok j.l felismerik egy ilyen intézkedés jelentőségét. — A Kommunista Párt, a szövet kormány, a szakszer tezet-1; iondoskodnak minden szovjet ..mber javáról. — A szovjet embernek nem .teli rettegn.e például olyan jelenségtől, am.lyen a munkanélküliség. Nálunk már -régen elfelejtették a „munkanélküliség” szót. A Szovjetunióban nem az emoe- rek keresnek munkát,' hanem a munka keres emberekét. — Nálunk minden gyermek tanul. A Szovjetunióban ingyenes nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatás is. A főiskolai hallgatók állami ösztöndíjban, részesülnek. Általában igen nagy ügyeimet szentelünk a gyermek nevelésének. Bölcsődék, gyermek- otthonok, teljes ellátás az iskolában és aztán bevezetés az életbe, — ez az út -áll a serdülő nemzedék előtt. A szovjet közoktatási rendszer erényei széles Karóén ismertek. A szövi:* -iskolarendszer ne- »eltjei, a szovjet tudóson, mérnökük, technikusok és munkáson bámulatba ejtették a világot az első mesterséges holdaliKal. Büszkék vagyunk arra, hogy a „Szputnyik” és a „Lunyík” orosz szavakat lefordítás nélkül is megértik mindenütt a világon. — Kétmillió tanító és közel négyzázezer orvos dolgozik a szovjet ember javára. — Gondoskodunk népünk egészségéről. A megbetegedési arányszám jelentősen csökkent nálunk', a halálozási arányszám pedig legalacsonyobb a világon. Minden munkásnak és alkalmazottnak évente fizet Íves szabadsága van. A dolgozók a legjobb szanatóriumokban, gyógyfürdőkben és üdülőkben tölthetik szabadságukat. Nálunk mindenki díjmentesen részesül gyógykezelésben, — a betegnek sem a kis műtétért sem a legnagyobb műtétért nem kell fizetnie semmit, önök néha nem értik meg életformánk egyes oldalait. A szovjet ember előtt pedig érthetetlen, hogyan fordulhat elő, hogy ha baj ér egy családot, valaki súlyosan megbetegedett és műtétre, vagy kórházi kezelésre szorul, azért pénzt kell fizetnie. És ha nincs pénze? Feküdjön le és haljon meg? Amikor nálunk egy ember beteg és nem dolgc-'K. taváéira is folyósítják munkabérét Amikor megöregszik, nem érzi, hogy mindenki számára feleslegessé vált, hanem állami nyugdíjat kap. A parasztok szövetkezeteiktől kapnak nyugdíjat. — Önök feltehetik a kérdést: hát ott minden olyan jót és s - mán megy? Sajnos nem. Vannak nehézségeink, fogyatékosságaink és megoldatlan kérdéseink is. Biztosíthatom önöket, hogy e fogyatékosságok legélesebb és legkér’ '-Iheíetlen^bb bírálói mi magunk vagyunk, a szovjet emberek. — Az Egyesült Államok tisztelt állampolgárai! Repülőgépünk néhány óra múlva elhagyja Amerika földjét. Szeretnék még- egyszer köszönetét mondani az amerikai népnek, Eisenhower elnöknek és az Egyesült Államok kormányának az irántunk tanúsított vendégszeretetért, és ro- konszenvért. Ezek a jó érzések és az irányunkban megnyilvánult figyelem véleményem szerint hazám népének szól. — Mialatt az Önök országában tartózkodtam, ezernyi üdvözlő levelet és táviratot kaptam amerikaiktól. Ezek az üzenetek baráti érzelmeket tolmácsolnak a szovjet népnek. Sokan meghívtak engem és elv cárjaimat, ia.oga - suk meg őket házaikban, találkozzunk családjukkal és gyermekeikkel. Szerettem volna mindenüvé elmenni, ahová meghívtak, de ez sajnos lehetetlen. Ehhez hosszú időre Önöknél kellett volna maradnom. Ilyesmire pedig, Önök megértik ezt, nincs ivódom. Engedjék meg, hogy szívből jövő köszönetét mondjak mindazoknak, akik baráti meghívást küldtek, mindazoknak, •kde baraLi éiz_!meí|a'ui biztos.- tottak. — Engedjék meg végezetül, hogy virágzást és boldogságot kívánjak az amerikai népnek, valamint kifejezzem azt a reményemet, hogy az Egyesült Államokban tett látogatásunk és Dwight Eisenhower Szovjetunióban teendő látogatása nemcsak az amerikai és a szovjet nép szemében, harem a világ minden ncpe szemében azoknak a közös erőfeszítéseknek kezdetét fogja jelenteni, melyek révén megtaláljuk az államaink kölcsönös közeledéséhez, az egyetemes béke megszilárdításához vezető utat. Good bye, good luck, friends! (Viszontlátásra, minden jót, barátaink!) >