Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-29 / 231. szám

Jfruscsov beszélgeícisc amerikai üzletemberekkel a kölcsenüseii előnyös • -w és egyenjogú kereskedelemről (Folytatás a 2. oldalról) HRUSCSOV: Őszintén fogok Önökkel beszélni. Ha John Dear traktorokat és mezőgazdasági gé­peket akar nekünk eladni, ez nem lesz reális, minthogy nekünk van saját mezögazdasugj gépgyártá­sunk. Mi vásárolunk és vásárol na- tunk traktorokat és más mezőgaz­dasági berendezéseket, mondjuk tíz vagy száz darafcri. Ezt azért csináljuk, hogy összehasonlítsuk a mi gépeinkkel, hogy megvizsgál­juk, melyik a jobb. De miért elégedetlenek Önok ez­zel? Hány traktort vagy kombájnt A hitel és a tar E. RIDDER: Hruscsov úr, ön fölvetette a hitelek kérdését. Mi az Ön álláspontja ebben a kér- utsben jelenleg? HRUSCSOV: Mi nem kérünk hitelt. Ha azonban az amerikai üzletemberek nagy megrendelése­ket akarnak tőlünk kapni, erre csak akkor kerülhet sor, ha hi­teit nyújtanak nekünk. Az egyes cégektől kapott hiteire gondolok. Ugyanígy járták el az angolok. Ami a kormanykölcsönöket illeti, az országaink közötti jelenlegi helyzetben erről minden bl zonnyal, nem tehet szó. Ha az egyes cégektől hitelt kapunk, megfizetjük az ésszerű kamatot. Hangsúlyozom azonban aj éssze­rűt. Magas kamatot nem vagyunk hajlandók fizetni. G. MILLER: Mit jelent az ész­szerű kamat'.' HRUSCSOV: Nem több, mint az, amit Önök másoktól kapnak. A nemzetköz; piacon érvényben levő kamat. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy arra kérnénk Önöket:- segítsenek ki bennünket hitelekkel. adnak el Önök egy farmernak? Tafán Garst ezer traktort vásárol önöktől?! Gondolom, egy farmer sem vásárol meg tíz g-pet sem. Legfeljebb egyet vagv ke.tót vesz. Mi meg tizet vagy százat. A min­tákról való vitatkozás nem reális dolog. Megmondom őszintén, a traktorok, kombájnok,' repülőgé­pek és rakéta vásárlás szempont­jából minket nem érdekelnek. (Ne­vetés.) Minket érdekelnek a ké­miai, gépipari és olajfinomító be­rendezések. (Élénkség.) Traktoro­kat, uraim, mi magunk is el­adhatunk önöknek. Ha óhajtják, akár egy traktort is. (Élénkség.) tájékok kérdése CH. WHITE: Igen. HRUSCSOV: Ha mi erről be­szélnénk az önók Kommunistái­val, azt válaszolnák: Ne mássza­nak be a más kertjébe. Ugyanezt mondanánk mi az amerikai kommunistáknak, ha be­avatkoznának a mi ügyeinkbe. E. RIDDER: Einök úr. Ön lát­hatta az amerikai népet. Ön iga­zat adott abban, hogy ez a nép oékeszerető nép. Ez- volt-e az ön .'éleménye korábban is, és hiszi-e ön, hogy az amerikai kormányt s békés szándékok vezérlik? HRUSCSOV: Az Egyesült Álla­mokban tett utazásom nézeteimet nem változtatta meg. Korábban is békeszerető népnek tartottam az amerikai népet. Ami az ame­rikai kormány tetteinek értéke­lését illeti, ez a konkrét viszo­nyoktól függ'. Nem a szavakból, hanem a tettekből kell ítélni. Mi javaslatokat tettünk a leszerelés­re. Ha azonban Önök arról fognak beszélni, hogy békét akarnak, s ugyanakkor fenntartják katonai támaszpontjaikat a Szovjetunió kórül, nekünk is kell rakétatá- maszpcntokkal rendelkeznünk önökkel szemben. Mi javasoltuk a német béke- rzerzüdés megkötését, ha önók aláírják a békeszerződést, ez azt jelenti, hegy békét akarnak, ha nem, ez arról tanúskodik, hogy önök a viszony további élezést felé haladnak. Mi bekében aka­runk élni és kereskedni akaruns Önökkel. Minden a konkrét tettektől függ. Ha Önök '‘uraim., úgy vélik, nogy a mi népgazdaságunk nem bírja ki a fegyverkezési veisenyt, amelyre Önök kényszerítenek bennünket, súlyos tévedésbe es­nek. Mi terveinkben előirányoz­tuk a , gazdasági élet békés fej­lődését, s ugyanakkor a Szovjet­unió érdekeinek biztosításához szükséges fegyverzet előállítását. Mi békét akarunk. De készek va­gyunk arra is. hogy bói miféle agresszióval szemben megvédel- fhezzük magunkat. Ezt szerettem volna önöknek mondani, uraim, az Önök által feltett kérdésekre. Köszönöm fi­gyelmüket. Az elnöklő A Ridier a maga részért! köszönetét mond N. Sz. Hruscsovnak az őszinte és hasz­nos beszélgetősért. Uidaor ven­dégei . szívélyes búcsút vesznek Hruscsovtól és sikereket kíván­nak neki a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint p vi­lág minden állama viszonyának megjavításáért folytatott harcá­ban. (MTI) 'Xárpálukrajnai delegáció érkezett megyénkbe Tegnap reggel kárpátukrajnai delegáció érkezett megyénkbe —• kulturális szakemberek, baráti tapasztalatcsere céljából A kül­döttség vezetője Ivan Ivanovics Lenarszki, az Ungvári Állami Egyetem rektora. Tágját: Krlsko Pál, a kerületi egészségügyi osz­tály vezetője, Vlagyimir Ivano.ies Ladizsec költő, a Kárpátuk­rajnai írószövetség titkára, Szvida elvtárs, a népművészet mes­tere, Prihogyko elvtárs, az ungvári rádió vezetője. A küldöttség, amelyik több napot tölt megyénkben, tegnap Vásárosnaményba cs Baktalóránt lázára látogatott cl. C^úcséríekez’et lehetséges Eisenhower Szovjetuuió-beli útja előtt Ilagerly sajtóértekezlete Gettysburg. (MTI): A Reuter cs az AP jelentése szerint Ja­mes Hagerty, a Fehér Ház saj- tótitkára röviddel Eisenhower és Hruscsov Camp Dávid-i tár­gyalásainak befejeződése után Gettysburgben sajtóértekezletet tartott. Hagerty felolvasta a tárgyalá­sokról kiadott közös közlemény szövegét, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Megkérdezték tőle, vajon a nagyhatalmak milyen formában újítják meg a hivatalos tárgya­lásaikat a berlini kérdésről. Hagerty így válaszolt: ..Lehetsé­ges, hogy a külügyminiszterhe­lyettesi, vagy a külügyminiszte­ri, vagy csúcsértekezlet szinten.’’ Hozzátette, hogy ez az előzetes diplomáciai tanácskozások ered­ményétől függ. Az egyik újságíró ekkor a következő kérdést tette fel: * „Várható-e csúcsértekezlet az elnök Szovjetunió-beli útja előtt? Hagerty így felelt: „Ügy hi­szem, hogy erre azt válaszol­hatom: lehetséges, vagy való­színű.” A sajtófőnök hangot adott an­nak a véleményének is, hogy Hruscsov és Eisenhower megbe­szélése hasznos volt. Az újságírók ezután még több kérdést akartak feltenni, de Hagerty azzal hárította el ezt, hogy Eisenhower elncv a hét elején Washingtonban sajtóérte­kezletet tart és mindenre meg­felelő választ ad. Andrew Berding, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Gettysburgben hivatalon közle­ményben jelentette be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok tárgyalni fog a háború idején kötött szovjet—amerikai kölcsön-bérleti szerződés vitás kérdéseinek rendezéséről. E megállapodást azonban a közös Közleménybe nem vettek be. Berding elmondotta, hogy diplomáciai úton határozzák majd meg, mikor és hol tárgyal­janak a két ország képviselői. Önök üzletemberek és tisztá­ban vanak vele, milyen gyorsan lajlódünk. A terv egy százalékos tílteljcsítése a szovjet népgazda­ságban 11 milliárd rubelt ered­ményez. Ebben az évben öt száza­lékos túlteljesítésre van kilátás. Ez azt jelenti, hogy az ev végé­re 50 milliárd rubel megtakarí­tásra számíthatunk. A hétéves terv végére egy százalék 19 mil­liárd rubelt fog jelenteni. Ezt. az­zal kapcsolatban mondom, tv gy tervünk reális. Sőt, az egyik amerikai közgaz­dásztól levelet Kaptam, amelyben azt bizonygatja, hogy a szovjet közgazdászok nem jól számolták ki az acélgyártás hétéves tervét Mi 95 millió tonna acél gyártá­sát vettük tervbe, az ó számítá­sai szerint pedig 104—105 millió tonna acélt fogunk olvasztani. F. PACE: Én filmfelvevő Kam­rákat gyártok. Nekem azt mond­ták, hogy az Önök filmfelvevő kamrai rosszak. Ha megtaníta­nánk Önöket a gyártásukra, fi­zetnének-e Önök ezért? Mint is­meretes, a mi filmfelvevő kam­ráink jobbak a külföldiekénél — ide számítva a németekét is. HRUSCSOV: Ha mi liceneiu- mekat kapnánk Önöktől, a Szov­jetunió a nemzetközi gyakorlat­nak megfelelően fizetne ezért. Nem érthetek azonban önnel egyet abb#n. hogy az Önök film­felvevő kamrái jobbak a külföl­dieknél, köztük a németekénél is. A mieink is jók. CH. WHITE: Ahhoz, hogy ren­dezzük gazdasági kapcsolatainkat, bizalomra van szükség. Ez a bi­zalom azonban nincs meg, mint­hogy az amerikai kommunisták ■ mindenképpen igyekeznek nézet­eltéréseket támasztani az iparvái- lalkozók és a munkások között. HRUSCSOV: Ebben, tisztelt uram. nem lehetek a segítségére, ön annyira rosszul ismeri a mi rendszerünket, hogy nehéz Ön­nek megmagyaráznom, miért. Azt óhajtja, hogy megmondjam az Önök kommunistáinak, ne csinál­ják ezt? N. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióbaa ;rclytatás a 4. oldalról) zük ipari termelésünket. Ebbei az időszakban az Önök p-nzen atszámítva mintegy ,750 m.lháu, dollárt ruházunk a népgazda ságba. — Jelenleg az Egyesült Álla mok gazdasági szempontból legfejlettebb hatalom. Országul mutatószámai a legmagasabl színvonalat jelzik a kapitális!., világban. De vegyék figyelembe iiogy az iparfejlődés átlagos évi üteme a Szovjetunióban há- romszor-ötször gyorsabb, mint Ünökncl. Ezért a legküzc'cb- bi 10—12 évben túlszárnyal­juk az Egyesült Államokat, mind az ipar abszolút terme­lésében, mind pedig az egy főre eső termelésben. A me­zőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a fel­adatot. — Országunkban nagyarányú akasépítkezés folyik. Példakép­pen megemlítem, hogy az utols- nyolc esztendő alatt Moszkvában több lakás készült el, mint a for­radalomig eltelt nyolc évszázau alatt. Jövőre a moszkvaiak any- nyi lakást kapnak, hogy azok te­rülete fővárosunk egész Torrada- lomelőtti lakásterületének egyne­gyedét is meghaladja. A követ­kező hét. évben a városokban mintegy 15 millió lakást, a fal­vakban hétmillió hazat építünk. Ez hozzávetőleg annyit jelent, hogy ötven olyan új város szü­letik, mint például San Francisco. Nem feles'.eees tudni, hogy vi­lágviszonylatban nálunk legala- csunyab^uK a L.ko-rek: alig érik cl a cselédük költségvetésinek 1—5 százalékát. — Gondoskodunk arról, hogy több kényelmes lakás legyen, hogy a szovjet emberek több, jóminőségű fogyasztási . cikkhez uthassanaK. Ntnunk a sza.aK -s a cselekedetek között n.ncs elté­rés. Az utóbbi hat évben, mező­gazdaságunk háromszorosára nö­velte a városi lakosságnak el­adóit hús, és több mint kótszere- ■ére az eladott tej mennyiségét. — A közeljövőben lemon­dunk, ismétlem lemon­dunk arról, hogy bármiféle adót szedjünk a lakosságtól. Úgy vélem, hogy Unok j.l felismerik egy ilyen intézke­dés jelentőségét. — A Kommunista Párt, a szöv­et kormány, a szakszer tezet-1; iondoskodnak minden szovjet ..mber javáról. — A szovjet embernek nem .teli rettegn.e például olyan je­lenségtől, am.lyen a munkanélkü­liség. Nálunk már -régen elfelej­tették a „munkanélküliség” szót. A Szovjetunióban nem az emoe- rek keresnek munkát,' hanem a munka keres emberekét. — Nálunk minden gyermek ta­nul. A Szovjetunióban ingyenes nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú oktatás is. A főiskolai hallgatók állami ösztöndíjban, ré­szesülnek. Általában igen nagy ügyeimet szentelünk a gyermek nevelésének. Bölcsődék, gyermek- otthonok, teljes ellátás az isko­lában és aztán bevezetés az élet­be, — ez az út -áll a serdülő nemzedék előtt. A szovjet közoktatási rend­szer erényei széles Karóén ismer­tek. A szövi:* -iskolarendszer ne- »eltjei, a szovjet tudóson, mérnö­kük, technikusok és munkáson bámulatba ejtették a világot az első mesterséges holdaliKal. Büszkék vagyunk arra, hogy a „Szputnyik” és a „Lunyík” orosz szavakat lefordítás nél­kül is megértik mindenütt a világon. — Kétmillió tanító és közel négyzázezer orvos dolgozik a szovjet ember javára. — Gondoskodunk népünk egészségéről. A megbetegedési arányszám jelentősen csökkent nálunk', a halálozási arányszám pedig legalacsonyobb a világon. Minden munkásnak és alkalma­zottnak évente fizet Íves sza­badsága van. A dolgozók a leg­jobb szanatóriumokban, gyógy­fürdőkben és üdülőkben tölthe­tik szabadságukat. Nálunk min­denki díjmentesen részesül gyógykezelésben, — a betegnek sem a kis műtétért sem a leg­nagyobb műtétért nem kell fi­zetnie semmit, önök néha nem értik meg életformánk egyes ol­dalait. A szovjet ember előtt pe­dig érthetetlen, hogyan fordul­hat elő, hogy ha baj ér egy csa­ládot, valaki súlyosan megbete­gedett és műtétre, vagy kórházi kezelésre szorul, azért pénzt kell fizetnie. És ha nincs pénze? Fe­küdjön le és haljon meg? Amikor nálunk egy ember be­teg és nem dolgc-'K. taváéira is folyósítják munkabérét Ami­kor megöregszik, nem érzi, hogy mindenki számára feleslegessé vált, hanem állami nyugdíjat kap. A parasztok szövetkezeteik­től kapnak nyugdíjat. — Önök feltehetik a kérdést: hát ott minden olyan jót és s - mán megy? Sajnos nem. Vannak nehézségeink, fogyatékosságaink és megoldatlan kérdéseink is. Biztosíthatom önöket, hogy e fo­gyatékosságok legélesebb és leg­kér’ '-Iheíetlen^bb bírálói mi ma­gunk vagyunk, a szovjet embe­rek. — Az Egyesült Államok tisz­telt állampolgárai! Repülőgé­pünk néhány óra múlva elhagyja Amerika földjét. Szeretnék még- egyszer köszönetét mondani az amerikai népnek, Eisenhower el­nöknek és az Egyesült Államok kormányának az irántunk tanú­sított vendégszeretetért, és ro- konszenvért. Ezek a jó érzések és az irányunkban megnyilvá­nult figyelem véleményem sze­rint hazám népének szól. — Mialatt az Önök országában tartózkodtam, ezernyi üdvözlő levelet és táviratot kaptam ame­rikaiktól. Ezek az üzenetek ba­ráti érzelmeket tolmácsolnak a szovjet népnek. Sokan meghívtak engem és elv cárjaimat, ia.oga - suk meg őket házaikban, talál­kozzunk családjukkal és gyerme­keikkel. Szerettem volna minde­nüvé elmenni, ahová meghívtak, de ez sajnos lehetetlen. Ehhez hosszú időre Önöknél kellett vol­na maradnom. Ilyesmire pedig, Önök megértik ezt, nincs ivó­dom. Engedjék meg, hogy szív­ből jövő köszönetét mondjak mindazoknak, akik baráti meg­hívást küldtek, mindazoknak, •kde baraLi éiz_!meí|a'ui biztos.- tottak. — Engedjék meg végezetül, hogy virágzást és boldogságot kí­vánjak az amerikai népnek, va­lamint kifejezzem azt a remé­nyemet, hogy az Egyesült Álla­mokban tett látogatásunk és Dwight Eisenhower Szovjetunió­ban teendő látogatása nemcsak az amerikai és a szovjet nép sze­mében, harem a világ minden ncpe szemében azoknak a kö­zös erőfeszítéseknek kezdetét fogja jelenteni, melyek révén megtaláljuk az államaink köl­csönös közeledéséhez, az egyete­mes béke megszilárdításához ve­zető utat. Good bye, good luck, friends! (Viszontlátásra, minden jót, ba­rátaink!) >

Next

/
Thumbnails
Contents