Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-23 / 226. szám

ESTÉRŐL-estébe Hat ember e«y asztal körül Nem mindennapi élményben részesültek azok, akik kimentek a nagykáliói sportpályára, ahol a bátorság és ügyesség bemutatója vol t műsoron. S hogy közel négy­ezer ember volt kíváncsi az im­már hagyományossá vált megyei tűzoltóversenyre, az elsősorban art bizonyítja: a tűzoltóság áldo­zatos munkáját sokan értékelik. Szeptember 20-án az eddigieknél jóval nagyobb arányú verseny­re került sör. Hetvennégy ön­kéntes tűzoltó csapat tagjai ve­télkedtek a legjobb helyezésekért természetesen a dísztribün előtt közszemlére tett értékes verseny- díjakért. A járási versenyeken -első helyet szerzett csapatok pon­tosan 9 órakor sorakoztak fel a sportpálya szélén, ahol Kovács János tü. alezredes elvtárs a Rá- kóczi-induló hangjai mellett üdvö­zölte a versenyző csapatokat. — Elhangzott á Himnusz, s a mű­sor további részében a tűzoLtók bá­torságáról hallottak szavalatot, majd a községi tanácselnök üd­vözlésére és az osztályparancs­nok elvtárs ünnepi beszédére ke­rült sor. Elvonultak a csapatok, s máris a nagykáliói gimnázium tornászainak bemutatójában gyö­nyörködhetett a közönség. A tűzoltóié: idős emberek, lányok és úttörők Nagy volt az izgalom, amikor elkezdődött a verseny. Mint utó­lag kiderült: erre nem volt ala­pos ok, hiszen valamennyi ot.t- lévő csapat szépen kitett magáért és időben, jól oldották meg a fel­adatokat. .Nem volt könnyű a versenybizottság dolga, mert sor­solással kellett eldönteni jóné- hány csapat első, második, illet­ve harmadik helyezését. A be­mutató több mint két órán ál tartott, s azon 600 önkéntes tűzol­tó vett részt. Idős emberek, ter­melőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók. Ez alkalom­mal Öt leány-csapat szerepelt és 56 úttörő is bemutatta, hogy éberen őrködik megyénk dolgo­zóinak vagyona felett, A helyezés során a kocsifecskendönál a férfi csapatok között Hermánszeg, az úttörők között Balkány, a lányok közölt pedig Csengersima lett az első A lajtfecskendők versenyé­ben a petneházi úttörőcsapat vit­te el a pálmát, a mozdony-fecs­ígő ház — k A Kék Duna keringő hangjai mellett került sor a leglátványo­sabb bemutatókra. Az állami tűz­oltóság létra-ügyességi gyakorla­ta után a nagykáliói községi és a káilósemjéni önkéntes tűzoltók rohantak lajtos fogatokkal az er­re az alkalomra épített es fel­gyújtott házhoz és kazalhoz. Ha­marosan az állami tűzoltóság is beavatkozott az oltásba, s meg­mutatták, hogyan lehet néhány perc alatt lokalizálni a tüzet. Ké­sőbb olajos és benzines hordókat gyújtottak fel,' s a közönség kendőnél pedig a- gávai termelő szövetkezet csapata. Jól vizsgáz­tak a többiek is. A bujt női csa­pat például 800 forint pénzjutal­mat és 8 darab töltőtollat ka­pott. A díjak egyébként kultúr- cikkek. voltak. Sok tangóharmo­nika, világvevő rádiókészülék és sportfelszerelés került 'ezúton a szabolcsi falvakba — mintegy 40 ezer 'forint értékben, sringő mailelt ámulva nézte, a haboltó kocsi gyorsan vet véget a lángnyelvek pusztításainak. Nagyon érdekelte a bemutató az ettlevőket. de az önkéntes tűzoltók is nagy figye­lemmel kísérték ezt a bemuta­tót. Közvetlenül megismerkedtek a tűzoltóság feladataival az ottlávő párt-, tanácsi és társadalmi szer­vek képviselői. A közönség nagy elismeréssel szólt a látottakról. A bemutató sikerrel járt s utána jólesett a közös ebéd, amelyet vidám szórakozás követett. K. J. A bulgáriai Szfil engrád új kórháza. As cm bei* nsélnésett. Teleszivía magát friss, üde, ha­zai levegővel. Ilyen finom leve­gőt sehol sem szívott. Bejárta n homokbuckás nyírségi lankákat, a? akácillalos falvakat. De ez más. Ez a hódító szénaillat, a Szamos, a Kraszna lehelele nincs meg máshol. A szülőföld mágnese húzta visza kilenc év után. A szülőföld, az ismerős ar­cok mindegyike a szivéhez nőtt. A falu hívta haza, és Bodó László szívrcpcsve jött haza Szamosszegre. Innen indult el kilenc esztendeje. Nem lett hűt­len a földhöz, hosszú évekig faggatta, sok titkát megfejtette, gyümölcsözően vezette a bakta- iórantházi járási tanács mező­gazdasági osztályát. Aztán hazajött újra és a Dó­zsa termelőszövetkezet paraszt­jai elnökükké választották. Egyszerű, hétköznapi volt a viszontlátás. Bodó László odata­lált a szövetkezet portájára. Be­lekóstolt újra a kétkezi munká­ba. Lucerna-csépléskor felhágott a kazalra, odaszólt a lankadó erejű, hatvanötéves Tarái Gusz­távnak. — Szálljon csak le, Guszti bá­tyám! Fújja ki magát egy kicsit! Majd. én addig rakom... — Jól van fiam! Legalább rá­gyújtok, meg iszok egy kis vizet. Mindé% olyan termé­szetes, mintha legalább tíz evvel korábban történt volna, mikor a 25 éves fiú ott vágott rendet az első kaszálókkal. Jól esik a parasztoknak látni, ta­pasztalni, hogy a falu fia meg­maradt szerénynek, közvetlen­nek, tisztelettudónak, A régi Bo­masutt, nehezebb szót érteni, mint kettesben, hármasban, kü­lön külön, aprólékos beszélgeté­sekkel. itt volt az új kenyér Nem akarták ‘megérteni semmi­áron, hogy ha 3 mázsa kenyérre­valót osztunk családtagonként, az dosziig elég. Érveltek, védték a maguk vélt igazát. Mindenkinek külön-hülön kel­lett megmagyarázni, hogy ha együtt adjuk el az államnak, ha a tsz adja el, 150 mázsán fe­lül, minden mázsáért külön 20 forintta\ többet kapunk. Ron­gyosra beszéltem a szám, de megérte, 618 mázsa kenyérnekva- lót küldtünk a városi munkások­nak. Többezer forint maradt a zsebünkben. Ilyenek az emberek, hallgatnak a szóra, igaz, nehe­zen hisznek, de nem is csalód­nak. Erre azonban kevés egy em­ber... Valóban így ran. A meggyőzésre, a magyarázatra ke­vés egy ember. Különösen egy- egy közgyűlés után, mikor vala­mit elhatároznák. Bár mindenki fslnyújtja a kezét, megszavazza a dolgot, de később mégis van­nak. elütő hangok, bizalmatlan ságot, nemtetszést keltő vé- menyek. Ilyenkor és máskor is hiányzik a pártszervezet népne- jeloinek felvilágosító szava. Hiányzik a szövetkezet vezető­ségének hála mögül a derékhad. A gazda keze már érzik most is. Minden munkát előbb rendbe teltek, mint az egyéniek, árpá­ból 12 mázsa helyett 20 mázsar termellek holdanként, 21 sertés Egyik hétköznap délután hat ünneplőbe öltözött parasztember iparkodott Jármiban a tanács- házára. A termelőszövetkezet kommunistái tartották vezető­ségválasztó taggyűlésüket. Szám- szerint nem sokan vannak, de hat ember mégis nagy erőt je­lent, ha egy elven, egy akara­ton vannak, egyfoiman cselek­szenek és ezt az egységüket a leghaladóbb eszme, a marxiz­mus—leninizmus tudománya ko­vácsolja acéllá. A nagyvilág, az ország dol­gairól kevesebb szó esett, de annál több a saját hazuk tá­járól- Egy éves a szövetkezetük, alig féléves a pártszervezetük. Tavaly ilyenkor hátuk közül ketten voltak párttagok, né­gyen rendkívüli tagfelvétellel kerültek a pártba. Félévi közös munka után javasolták őket a párt tagjainak sorába. A biza­lomra később is rászolgáltak, munkaegységeik száma azt mu­tatja, hogy valamennyien elcl- járnak a munkában. Egy jó évvel ezelőtt még hat asztalnál ültek, ha problémáik, elgondolásaik hasonlóak is vol­tak, mégis külön-külön keres­tek rá választ. Mret közös a gondjuk és együtt mennyivel könnyebb megoldást találni. Rö­vidke közös életükről hosszan nem lehet vitázni, de néhány olyan tettről mégis számot ad­hattak, ami dicsőségükre válik és azt példázza, hogy a fiatal pártszervezet betöltötte szere­pét a jármi Alkotmány Terme­lőszövetkezetben. . A munkában való példamu­tatás mellett egységesen foglal­tak állást olyan kérdésekben, amiben a pártonkívüliek egyré­sze nem látta a megoldás he­lyesebbik útját. Többen a tagok közül azon kardoskodtak, hogy a kenyérgabona többletet osszák ki munkaegységre és majd egyé­nenként piacra viszik, A párt- iagság egységese he,.x telcnílet- te ezt a kisüzemi gazdálkodás felé húzó szándékot és felviiá- gosító szóval megváltoztatták az egész tagság nézetet. Másik ilyen tettük volt, amikor a kö­zös állatállomány növeléséért kellett kiállni. Eoben az ügy­ben is kedvezően — a közösség, a haladas irányába — tudtak befolyásolni a szövetkezeti ta­gokat. A múlt mellett a nagyobbik helyet a jövő tervezése kapta ezen a taggyűlésen. Határozati javaslatba icglaltak szövetke­zetük számszerű fejlesztésének szükségességét és ebben a kér­désben konkrétan megszabták a párttagok feladatát. A kongresz- szusi versenyben vállalt határ­időket lerövidítik, október else­jére befejezik a vetést, húszadi­kára pedig a betakarítást. 'Ter­ven felül 20 darab borjút és 100 darab juhot vásárolnak. Ezt a határozatot egyhangúlag el­fogadták és vállaltak, hogy en­nek megvalósításáért felvilágo­sító szóval csatasorüa állítják a pártonkívülieket is. Élcsapat és hasonló szavak nem nagyon forogtak ezen a tag­gyűlésen, de ettől függetlenül a gyakorlatban ezt a szerepet töl­ti be a termelőszövetkezet párt­szervezete. Most többek kozott az a feladat vár rájuk, hogy a téli hónapokban elméjelileg is készüljenek az újabb győzelmek elérésére. Cs. B. Hat éves a Mátészalkai Sütőipari Váltalat Hat évvel ezelőtt 1953 szeptem­ber végén alakult meg a Máté­szalkai Sütőipari Vállalat. Föld­művesszövetkezeti kezelésből hu­szonkét sütőüzemet vett át a helyett 71-et hizlalnak eladásra. Vilianyfurész, vilanydaráló dol­gozik a telepen, — az egyéniek részére is. Baromfival akarnak foglalkozni, ötezer férőhelyes ou, omj uslullót epüenek. Szép dolgok, jövedelmező elgondolások megvalósult álmok ezek. Nem volt könnyű véghez vinni min­dent. Az újtól itt is idegenked­tek az emberek, ha nem sike­rül, hibáztatják a kezdeménye­zőt. Olykor kételyeket, bántó gondokat hurcolnak magukban, s nem beszélnek róla csak egy­más közölt. Pedig mondhatnák, az elnöknek szemébe is — ha jogos a panasz, ha hibát vételi .— nem olyan ember, aki nem ismerné be, s ne változtatna... Minden nap próbám teszi az elnököl, a falura visszament pártmunkást. Ezernyi gond kö­zölt mozog. Lassanként az em­berekkel megoldja mindegyiket. Nemrég még nem volt könyvelő náluk. Ma már hoztak egy köny- velölanyt, de még nincs mező­gazdász, s ennek teendőit is Bo­cié elvtárs látja el. Bodó László az elnök, a csa­ládapa, hét gyermek apja, a me­zőgazdasági technikum felnőtt diákja, megbirkózik a gondokkal. Ha nem mulasztja el megkér­dezni a tagok véleményét mi­előtt intézkedne, s mindig ott marad együtt az emberekkel, egy kenyeret, egy sót eszik ve­lük, meg jobban megkedvelik, s a bizalomra bizalommal vála­szolnak. Nemcsak karjukkal, de szívükkel is befogadjálc a nagy családba, mert lentről, közülük való, sőt éppen nekik váló em­ber. páll Géza. I vállalat. Ezek közül csak a Fe­hérgyarmaton ma is működő négy kemencöset lehetett közép­üzemnek tekinteni, a többi kis­üzem volt. A huszonkét üzem ti­zenegy községben dolgozott el­avult berendezéssel, csekély ter­melési kapacitással, költséges termeléssel. Az átvett üzemekben a válla­lat valósította meg a dolgozók részére szükséges jó munkakö­rülményeket, szociális feltétele­ket. A fehérgyarmati középüzem­ben is a vállalat épített fürdőt. ■Évről-évre nagy összegeket fordí­tottak a kisüzemekre. A Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács ipari osztálya a nehéz körülmé­nyek megváltoztatása érdekében javasolta egy korszerű kenyér­gyár felépítését Mátészalkán, — Pártunk és kormányunk népgaz­dasági ’beruházási alapból bizto­sította a kenyérgyár létesítéséhez szükséges anyagi feltételeket,' Ez­zel egycsapásra megoldódott a vállalat dolgozóinak sok terme­lési prorblémája, lehetővé vált a drágán és rosszul sütő apróüze­mek beszüntetése. Már termel az új kenyérgyár. Korszerű a rendezése. Kitűnő minőségű ke­nyeret sütnek benne. A vállalat működési területe felöleli a csengeri, fehérgyarmati, vásárosnaményi és mátészalkai, járást, 116 község kenyérellátá­sáról gondoskodik. Ennek a te­rületnek több, mint százezer la­kója innen kapja a mindennapi kenyeret. Ma már a vállalat tu­lajdonában négy . tehergépkocsi, van, ebből egy kimondottan ke- nyérszállító kocsi, — melyekkel a kenyeret és péksüteményeket ná- penta szállítják el.' Elmondhatjuk, hogy jól műkö­dik a vállalat. Az eddigi fejlő­dés reményt nyújt arra, hogy a vállalat útját a jövőben is a jó munka sikere fogja szegélyezni. i Bárcsak a sportpályákon látnánk ilyet ! Jól sikerült a megyei tűzoltó verseny dó Laci jött vissza közéjük. Igaz elszállt majdnem tíz év, s ekkor­ra 35 éves meglett emberré vál­tozott, de a szíve a Bodó La­cié. A szokásai, hangja is a régi. Csak, csak... a szava, a beszéde, meg valahogy az ész­járása más. Ez feltűnt a szamos- szegieknek. Olyankor idegen szó­kat, ■ amolyan mezőgazdasági szakkifejezéseket mond, ' amit sohse hallottak. Meg, ha valami juttatásra kerül sor, egészen más ember, mint a régi elnök Mindig azt hajtja, első a közös, abból lesz több az egyénnek, ne osszunk fel minden termést. Szerencsefen rátalált az új elnök a szövetkezeti portára. S most rá akar lelni a szívekre is. Az emberekre. Azt akarja, olyannak ismerjek, mint ami­lyen a valóságban. Ne fentröl jött embernek, hanem közülük valónak, aki egyedül a közösség­be tömörült parasztok érdeké­ben fáradozik. Bodó elvtárs bí­zik a szövetkezet tagjaiban. — Jó emberek a mieink — mondta a nyárvégi szilvaszüret szünetében. — Ilyen dolgos em­berek sehol sem teremnek. Vannak erényeik, vannak gyöngéik. No és még alig mele- jedtek .meg a közös családban, megcsak keresik a helyüket tisztogatják a fejüket. Bizony maradt még abban elég ' sok jondolat. S ezek kigyomlálása •icm halad megértő, türelmes, ba- ráti szó nélkül. Érdekes, ha zgyütt vannak, közgyűlésen, Jietitiöl Jött euibet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents