Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-20 / 224. szám

korszakot nyithatna meg Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika gazdasági fejlődésében. — Megszűnnének a nemzetközi kereskedelem fejlesztésének útján tornyosuló mesterséges akadályok, melyek ma még megkülönböztető korlátozások, tilalmi listák, stb. formájában megvannak- Olyan országok ipara, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más fej­lettebb országok, végre nagy meg­rendeléseket kaphatna más álla­mokból. — A leszerelés eredménye­képpen felszabaduló eszközök felhasználása igen tág lehető­ségeket nyújtana a lakosság foglakoztatásához. Ezért hely­telen az az állítás, hogy a leszerelés a kapitalista világ iparilag fejlett országaiban válsághoz, vagy gazdasági visszaeséshez vezet. — Amikor gyakorlatilag egyet­len államnak sem lesz lehetősé­ge hogy hadműveleteket indítson más államok ellen, a nemzetközi kapcsolatok a bizalom jegyében indulnak majd fejlődésnek. El­tűnik a gyanakvás és a félelem, az országok között valóban jó­szomszédi kapcsolatok alakulhat­nak ki. Szélesre tárul a kapu vala­mennyi állam gazdasági, ke­reskedelmi és kulturális együttműködése előtt. A meg­(Folytató* a S. oldalról.) bízható és tartós béke, amely­re minden nép törekszik, végre reális valósággá válla. — A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormányá­nak meggyőződése, hogy ezeket a nemes célokat az ENSZ alap­okmányának békés elvei jegyé­ben tömörült összes államok kö­zös erőfeszítéseivel el lehet és el is kell érni. Ezért megvitatás céljából nyi­latkozatot terjeszt az ENSZ elé az általános és teljes le­szerelésről, mellékelve a konkrét javaslatokat. — Magától értetődik, hogy ha a nyugati hatalmak most külön­böző okokból nem hajlandók hoz­zájárulni az általános és teljes leszereléshez, a szovjet kormány kész megállapodni a többi állam­mal megfelelő részleges leszere­lési intézkedésekben, illetve olyan intézkedésekben, amelyek meg­szilárdíthatják a biztonságot. A szovjet kormány véleménye sze­rint a legfőbb ilyen intézkedések a következők lehetnének: Olyan ellenőrzési és fel- -*-* ügyeleti övezet létrehozása bizonyos nyugat-európai orszá­gok területén, amelyben csök­kentenék a külföldi csapatokat. 2 Alomfegyvermentes övezet * létrehozása Közép-Európá- ban. t> Az összes idegen csapatok kivonása az európai ála- mok területéről és az idegen területeken levő katonai tá­maszpontok megszüntetése. /t Megnemtámadási cgyez- " • meny megkötése a NATO tagállamai és a Varsói Szerző­dés tagállamai között. C Megállapodás a váratlan tá- 'mártások megelőzésének kérdésében. — A szovjet kormány helyén­valónak tartja, hogy emlékeztes­sen az 1955. május 10-i leszere­lési javaslataira, amelyek konk­rét elképzeléseket tartalmaznak részleges leszerelési intézkedések­ről. Meggyőződése, hogy ezek a javaslatok jó alapot szolgáltatnak a megegyezéshez e létfontosságú problémákban. — A Szovjetunió nem első íz­ben veti fel az általános és teljes leszerelés gondolatát. Országunk kormánya már az első és a má­sodik világháború között eltelt időszakban széleskörű általaros leszerelési programot nyújtott be. A leszerelés ellenfelei akkor szí­vesen hangoztatták azt, hogy a Szovjetunió azért terjesztette be ezeket a javaslatokat, mert gaz­dasági és katonai szempontból gyenge volt. Ha akkor ez a ha­zug tétel félrevezethetett is va­lakit, ma már mindenki előtt nyil­vánvaló, hogy a Szovjetunió gyen­geségéről szóló minden állítás képtelenség. A szovjet kormányt új javaslatában egyetlen óhaj vezeti: ténylegesen biztosítani a népek tartós békéjét. őszintén mondjuk minden országnak: a még mindig haszná­latos „fegyverkezzünk!” — jelszó helyébe állítsuk ezt a jelszót: s.szereljünk le teljesen!” Inkább abban versenyezzünk, ki épít la­kosainak több lakást, iskolát, kór­házat, ki állít elő több kenyeret, tejet, húst, ruhát és más fogyasz­tási cikkeket, és nem abban, hogy kinek van több hidrogénbombája és rakétája- Ezt a Föld minden népe örömmel fogja üdvözölni. — Küldött urak! >— Az Egyesült Nemzetek Szer­kezete, amelynek közgyűlésén ma felszólalók, nagy szerepet tölthet be és kell is, hogy betöltsön nemzetközi ügyekben. E szervezet jelentőségét az biztosítja, hogy a világ minden országa képviselve van benne. Ezek az országok azért tömörültek, hogy közösen megvizsgálják a megoldásra érett nemzetközi kérdéseket. Ha egyes államok nem tudnak megegyezni egymással, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell se­gítséget nyújtania. Ebben az eset­ben a szervezet feladata, hogy ki­küszöbölje azokat a súrlódási fe­lületeket, amelyek konfliktuso­kat, sőt háborút hozhatnak. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete, ha betölti az egyetemes béke és a népek biztonsága megszilárdításában várható feladatot, megbecsü­lést szerez és tekintélye növe­kedni fog. — Teljes nyíltsággal meg kell azonban mondanom, hogy az ENSZ sajnos manapság sok eset­ben nem végez ilyen funkciót. Néha az ENSZ-ben helytelenül vetnek fel kérdéseket és ezzel fe­lesleges módon tovább élezik az államok közötti viszonyt. — Miért van ez így? Azért, mert nem minden ENSZ-tagál- lam becsüli meg kellő módon e szervezetet, amelyhez az emberi­ség olyan nagy reményeket túz. Ahelyett, hogy mindenkor növelnék az ENSZ tekintélyét és azon igye­keznének, hogy az a legjelentő­sebb nemzetközi szerv legyen, amelyhez bármelyik kormány bár­mikor fordulhat, ha létfontossá­gú kérdéseket kell megoldania, egyes államok az Egyesült Nem­zetek Szervezetét saját kicsinyes érdekeikre akarják felhasználni. Természetesen ez a nemzetközi szervezet nem dolgozhat eredményesen a békéért, ha benne bizonyos országok csoportja egyes álla­mok akaratát rákényszeríti más államokra. Az ilyen po­litika aláássa az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­jait. — Ha a dolgok továbbra is ilyen irányban alakulnak, ame­lyet frakciósnak lehetne nevezni, ez nem az államok kapcsolatai­nak megjavításához, hanem rom­lásához vezet. Az összes tagok érdekeit képviselő szervből az ENSZ bizonyos államok csoport­jának olyan eszközévé válnék, amely e csoport politikáját foly­tatná, nem pedig az egész világ békéje biztosításának politikáját. Ez először az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének csökke­néséhez, később pedig tálán szét­hullásához vezet- Éppúgy, mint annakidején a Népszövetség ese­tében történt. — A feladatát helyesen el­látó nemzetközi szerv sajátos­sága az, hogy benne a kérdé­seket nem a szavazatok szá­ma alapján, formálisan kell megoldani, hanem a mindenki számára elfogadható igazsá­gos megoldás ésszerűen tü­relmes megkeresésével. — Nem képzelhető e! ugyani:, hogy azok az államok, amelyeknek akarata ellenére igazsagtaian dön­tést hoznak, hozzájáruljanak e döntés végrehajtásához. Az ilyen­től keserű szájízük marad. Em­lékezzünk csak, hán> ilyen eset volt már az Egyesült Nemzetek Szervezetének történetében! Az ENSZ-ben tehát csak olyan döntéseket kell hozni, amelyeket mindenki megsza­vaz, mert ezekben a közös akarat, a közös érdekek jut­nak kifejezésre. Az iiyen döntéseket a mi nemzedékünk és a jövő történészei az egye­dül helyes, az egyedül lehet­séges döntéseknek ismernék el. — Természetesen az államok­nak ez a csoportja, amely jelen­leg többséggel rendelkezik, ke- resztülviheti, hogy számára elő­nyös döntéseket fogadjanak el. Az ilyen azonban ,.p>rhusi győ­zelem”. Az ilyen „győzelmek” ár­tanak az Egyesült Nemzetek Szervezetének, rombolják azt. — Tekintetbe kell venni azt is, hogy a különböző kérdésekkel kapcsolatban a szavazásokon ki­alakuló többség az ENSZ-ben yáltozó mennyiség is megváltoz­hat azoknak a hátrányára, akik most olyan gyakran építenek a szavazó gépezetre. Egy közmon­dás szerint „ki mint vet, úgy arat”. A legésszerűbb és a leg­messzebb tekintő politika tehát az olyan kölcsönösen elfogadható döntések együttes megkeresésé­nek politikája, amelyeket kizáró­lag a világbéke biztosítására irá­nyuló törekvés, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás szelleme sugalmaz. — Amikor az ENSZ-ben meg­alakult a Biztonsági Tanács, en­nek tevékenységé* a kölcsönösen elfogadott döntések eszméjére építették fél. A béke fenntartá­sáért különös felelősséget vállal­tak azok a nagyhatalmak, ame­lyeknek képviselő# állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak. Annak; megelőzésére, hogy a nemzetközi kapcsolatokat összekuszáljákj szükségessé vált a nagyhatalmak egyhangú állásfoglalása elvének, a vétójognak bevezetése r Bizton­sági Tanácsban. — Egyesek ellenzik a vétót- Ha azonban nem lesz vétó, nem lesz nemzetközi szervezet sem, mert széthullik. A vétó e've kötelezi a nagyhatalmakat, hogy a Bizton­sági Tanács elé kerülő összes kérdésekben egyhangú döntést hozzanak, amely b!’tOsítja a béke eredményes fenntartását. Jobb a nagyhatalmak egyhangú döntésé^ re törekedni, mint a nemzetközi' kérdéseket fegyverrel megoldani* — Küldött Urak! Igyekeztem őszintén kifejteni több gondolatom mat a nemzetközi helyzetről, va­lamint arról, hogy mi hogyan értelmezzük az Egyesült Nemzet tek Szervezetének feladatait. Meg- győződésünk, hogy a szovjet kor­mány megbízásából előterjesztett javaslataink megértésre találnaS a világ népeinek többségénél, a teremben ülésező küldötteknél. — Biztosítani kivánom a köz^ gyűlés küldötteit, hogy az Egye*) sült Nemzetek Szervezetében at Szovjetunió a jövőben is a legte­vékenyebben kíván résztvennt mindazokban az erőfeszítésekben» amelyeknek célja, hogy megsza­badítsa az emberiséget a fegyver­kezési terhektől és tartóssá tegye a világ békéjét. Miután Hruscsov szovjet mim niszterelnök befejezte beszédét* amely egy óra 12 percig tartott# a hallgatóság viharos tapsban tör* k'. Ezután Uran Belaunde, as ENSZ közgyűlés elnöke köszöne­tét mondott a szovjet miniszter- elnöknek a beszédért, amelyet a! küldöttek nagy figyelemmel" hall-' gattak végig. A közgyűlés pénte­ki plenáris ülése magyar idő sze-1 rint 21.23 órakor ért véget. Jelentések Hruscsov elvtárs new-yorki tartózkodásáról 86. emeleten lévő kilátóba kísérte Hruscsovot és feleségét. Ezután baráti beszélgetés kez­dődött. Henry Crown átadta Hruscsovnak az épület ezüstből készült modelljét és megjegyezte: „Ez a ház a tőkéseké, s most ön is tőkés lett.” Hruscsov megér­tette a tréfát, és angolul így vála­szolt: „Okay, okay”. (Jól van.) ­Az AP tudósítója megjegyzi, hogy a Wall Streeten, az ameri­kai nagytőke fellegvárában Kö­rülbelül harmincezer tőkés és üzletember várt Hruscsov kocsi­jára. Az esti órákban, amikor a Wall Street rendszerint kihalt, üzletemberek sokasága figyelte Hruscsovnak és kíséretének elha­ladását. A Reuter tudósítója szerint Szergej Hruscsov, a szovjet mi­niszterelnök 24 éves fia, felke­reste Glantz brooklyni lepkeke­reskedőt és gyűjteménye számára több értékes példányt kapott tőle. Szergej nem fizetett a pillangó­kért, de megígérte, hogy néhány ritka oroszországi példányt küld majd Glantz úrnak. „így kezdő­dött a szovjet—amerikai lepke­csere” — állapítja meg a tudó­sító. \ Hruscsov ar£ ENSZ székhazában New-York. (MTI): Mint a TASZSZ és a nyugati hírügynök­ségek jelentik, pénteken este Hruscsov és kísérete gépkocsin bejárta New-York főutcáit. Kü­lönösen sok járókelő üdvözölte Hruscsovot Manhattan déli ré­szén, a Broadwayn, ahol a new- yorki lakosok hosszú ideig vára­koztak rá. A Reuter tudósítója megjegyzi, hogy az autók rendkívül gyorsan haladtak el az utcákon és ezért Hruscsov panaszkodott, hogy nem sokat láthatott a városból. Ami­kor egy újságíró megkérdezte, hogy tetszett a város, Hruscsov így válaszolt: „Mivel csak pár percig láthattam a főutcákat, s azt is a nagy sebességgel robogó kocsi ablakából, semmit sem tu­dok mondani. Igaz, kitalálhat­nék valamit, de ennek semmi értelme.” Ezután tréfálkozva hoz. záfűzte: „De hiszen maga újság­író, s úgyis kitalál valamit, nem igaz?” Az utazás végcélja az Empire State Building, Amerika legma­gasabb épülete volt. A felhőkar­coló bejáratánál Henry Crown, a ház tulajdonosa fogadta a szovjet kormányfőt, majd gyorslii'len a Pénteken délután Hruscsov, mi­után beszédet mondott az ENSZ közgyűlésen, húsz—huszonöt »'ér­cét fordított az ENSZ épületének megtekintésére. A székhazat Ham­marskjöld főtitkár mulatta még a szovjet kormányfőnek. Ham­marskjöld a ház megtekintése előtt a következőket mondta Hrus­csovnak: „Ez a mi üzemiinK, ahol a békéért munkálkodunk ’• Hrus­csov erre megjegyezte: „üzemük erősen eltér a Kremltől és egyes helyeken nem vall építőinek túl jó ízlésére. Az üléstermek berende­zése jó, de lehetőséget kellene te­remteni a nyilvánossággal 1 iépí- tendő nagyobb kapcsolatra”. A gyámsági tanács helyiségének megtekintésekor Hammarskjöld megjegyezte: „Olyan Helynek te­kinti ezt a termet, ahol új orszá­gok születnek. Hruscsov erre azt mondotta: „az új országok harc­ban születnek meg.” Amikor Hruscsov találkozott Wagner New York-i polgármes­terrel, rámo6olygott és így szólt: „Tudja, majdnem Robert Petro- vics Wagnernek szólítottam, mert így hívták a munkavezetőt abban a gyárban, ahol egykor dolgoz­tam”. Negyvenöt kilogrammos ameri­kai műhold kering a Föld körűt CAPE CANAVERAL, (Reuter), A Cape Canaveral-i kísérleti te« épről számos megelőző sikertelen! kísérlet után Vanguard III. típusú! rakéta segítségével tegnapelőtt amerikai bolygót bocsátottak föld J körüli útra. A mesterséges boly«! gó a számítások szerint pályája! legtávolabbi pontján 2300, legköó. zelebbi pontján 315 mérföldre les* a Föld.től. A kísérlet célja a Földi mágneses mezejének mérése és ai veszélyes sugárzású övezetek ku-J tatása.------------------------------------------------1 Kétszáz ev óta nem tapasztalt árvíz Indiában Bombay, (Reuter): Az esőú erősen felduzzasztottak az indiai Tapti folyót. Áttörte Bombay álJ lamban lévő védögálait és elöívj tö.tte Surat városát. A legutóbbi jelentések szerint az elárasztót! városban a halálos áldozatok szÚJ ma 150, s tízezer ház összeomlott) A város tízezernyi lakossága —< hogy életét mentse — a házteó tőkre költözött. Az indiai légierő gépei Űj-DeW hiből szállítanak élelmiszert a! árvízsuj tóttá lakosságnak. Aj Bombayból induló segélyvonat« nak öt mérföldnyire a várostól meg kellett állnia, mert a vágá« nyokat feláztatta a víz. Az áí olyan magas volt, hogy helyen«! ként a táviróoszlopokat sem leJ hetett látni. Megfigyelők- azt állítják, kétszaá év óta nem volt ilyen súlyos ár« víz ezen, a területen. I

Next

/
Thumbnails
Contents