Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-19 / 199. szám
Hz idei iszi csúcsforgalom lebonyolítása iával felülmúlja az utóbbi évek feladatait Megyei szállítási értekezletet tartottak tegnap délelőtt A holnapba kell látni A Szabolcs-Szatmár megyei tanács építési és közlekedési osztálya tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel megyei szállítási értekezletét . tartott a megyei tanács nagytermében. Az értekezleten a MÁV és az AKÖV képviselőin kívül megjelentek a vállalatok és egyéb szállíttató szervek megbízottai, hogy megbeszéljék az őszi szállítási, feladatokat. Tóth Ferenc elvtárs ismertette a szállító és szállíttató vállalatok előtt álló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaságunk minden ágaban megindult egesz séges fejlődés, valamint az a ^tény, hogy az idén harminc százalékkal több mezőgazdasági termek vár elszállításra a múlt évhez viszonyít! a — hatalmasan megnövelik az őszi csúcsforgalmat. A feladatok jo és maradéktalan megoldása érdekében szükség van a közlekedés egyes ágainak bizonyos átszervezesere, a közelekedési ágak közötti szorosabb kooperációra, a szállítási feladatok helyesebb megosztására. A beszámoló ezután ismertette azokat a hibákat, melyeket okvetlen meg kell szüntetni, ha sikeresén akarjuk megoldani az őszi feladatokat. Felhívta a figyelmet a vállalatok tulajdonában lévő gépkocsik kapacitásának teljes, az eddiginél sokkal jobb kihasználásara. igen sokat tehetnek az egyes vállalatok az őszi csúcsforgalom sikeres lezajlásáért, ha a közeljövőben jobban megszervezik az egyenletes ki- és berakodást. Eddig ugyanis jonehany válialatHogvan készül asüólakarmány? Képek egy ankétről A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jól sikerült ankétot rendezett a közelmúltban. A megyéből megjelent vendegek előtt Terlandai Sándor, a Nyírségi Kutató Intézetek igazgatója ismertette a silózás nagy jelentőségét az állattenyésztésben. Majd szóba került a már ismert többféle .silózasi mód is. Természetesen a legjobban bevált és leggazdaságosabb ároksilózás jelentősége és módszere váltott ki nagyobb etHfk lődést. Ezt a modot a gyakorlatban is bemutatták a több, mint 300 főnyi résztvevő előtt. A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság silókukorica-tábláján egyszerre két járvasilózó kombájn takarította le és aprította fel a tejes- és viaszérés közti állapotban lévő, gyönyörűen fejlett növényt. Innen azonnal szállították a megtelt kocsikat, s az elkészített árokban lánctalpas traktor végezte a nyomtatást. — Alább képeket közlünk a tapasztalatcseréről. i Szovjet típusú járvasilózó kombájn végzi a silókukanca betakarítását. Itt már hamarosan megtelik az árok. A mintegy 6 méter széles és 20 méter hosszú silóárokban könnyedén mozog és jól tömöríti a te!-ármányt a lánctalpas. nál szinte szokássá vált, hogy a rakodási munkákat csak hétköznapokon végeztették, .es szombat déltől hétfő reggelig nem fogadtak, illetve nem raktak ki árut. Ez nagyon karos jelenség, mert a MÁV csak a legnagyobb nehézség árán tudja megoldani a kocsiállásokat, s munkájában nagy kiesést jelentenek ezek, hiszen a felszabadult kocsikat nem tudja a forgalom más területére irányítani. A beszámoló befejező részében uéháuv hasznos javaslat hangzóit el. Ezek közül talán legjelentősebb — tekintve, hogy megyénk szállítási tényezői között legfontosabb, szerepe a mezőgazdaságnak van az, amelyik javasolja, hogy a megyei tariacs építési és közlekedési osztálya a mezőgazdasági -osztállyal, valamint a MÁV és az AKöV szakembereivel • karöltve valósítsa meg, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok emberei sajátítsák ej a legfontosabb szállítási ismereteket. Javaslat hangzott el továbbá, hogy a MÁV és az AKÖV vezetői a zavartalanabb szállítás érdekében vizsgálják meg, hogy nem volna-e célszerű a MÁV rakodási főnöksége, valamint az AKÖV rakodómunkásainak létszámát növelni, hogy ezen szervek rakodási szerződést köthessenek a vállalatokkal, a kocsirakományú. küldemények ki- és. berakodására. A beszámoló. után a közlekedési szakemberek, és a vállalatok képviselői emelkedtek szólásra. A szót kérők .mindannyian hasznosnak , tartották a szállítási értekezlet megrendezését, s egyetértettek abban, hogy az idei őszi csúcsforgalom lebonyolítása jóval felülmúlja az utóbbi évek feladatait. Javasolták, hogy „ ..siker érdekében a szállító vállalatok hangolják egybe a rmjukat, a. szállíttatok pedig mindent tegyenek meg a kocsik rakfelületének .és kapacitásának „ kihasználása érdekében. Az értekezlet résztvevői végül megegyeztek, hogy a , nagy feladat megoldása érdekében — mind a szállító, mind a szállíttató vállalatok — határidőre pontos és reális szállítási tervet készítenek, amelynek segítségével sikeresen tudják lebonyolítani a népgazdaság érdekében oly fontos őszi csúcsforgalmat. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink az idén jóval több gabonát takarítottak bé a tervezettnél. Ez a kiváló munka, 3 fejlettebb agrotechnika es a viszonylagosan jó időjárás eredménye. Több termés nagyobb jólétet biztosít, de annak gazdaságos felhasználása megkívánja az alapos körültekintést is. — Egyre több szövetkezet van, ahoi — hallgatva a józan esz szavára — nem ragadtatják el magukat a magasabb termés láttán és a megtermelt kenyér- gabonából csak annyit osztanak szét a tagoknak, amennyire ténylegesen szükségük van, a többit pedig biztos állami áron, nagyüzemi felárral értékesítik; ezzel árutermelési tervük teljesítését segítik elő és kedvezáen befolyásolják adózási kötelezettségüket. A takarmánygabona elosztásánál már több kedvezőtlen jelenséggel is találkozunk. A ta- karmanygabona az állattenyésztés és hizlalás egyik igen lényeges alaPja. Előrelátó termelőszövetkezeteink a tervezett mennyiséget és azon túl a terméstöbbletet tényleg az állat- tenyésztés megerősítésére fordítják, mert a húson, tejen és egyéb állati termékeken keresztül nagyobb jövedelemhez jutnak, mint az esetben ha azt szemként értékesítik vagy szétosztják a tagoltnak akik rendszerint apránként adogatják el. A tiszadobi Táncsics TSZ-nek például néhány vígon többtermése volt őszi árpából. A szövetkezetbeliek úgy határoztak, hogy 200 darab sertést hizlalnak meg terven felül ezen a takarmányon. Az állatokat meg is vásárolták, s minden költséget beleszámítva, 69 ezer forint tiszta jövedelmet biztosit a takarmánygabona ilyen irányú értékesítése. Az óíehértói, Búzakalász TSZ- ben is szintén jól számítottak, s ennek eredményeként igen szép a söréjük és tenyészsertes-állo- manyuk. A nyirmadai Kossuth és a vajai Béke Termelőszövetkezetekben például nem ilyen Kedvező a helyzet. Ezekben a gazdaságokban a tagok a pillanatnyi lehetőségeket nézik s úgy gondolják, hegy gazdagabbak lesznek azzal az egy-két mázsa árpával, amit kiosztanak. A Kossuth TSZ-ben például a takarmánygabona 60 százalékát osztották szét. Ez, a korábbi ilyen szemléletűk rányomja a bélyegét a seréshizlalásra és a növendékek nevelésére is. Ezekben a napokban tartják a termelőszövetkezetek nagy részében a közgyűléseket, ahol megvitatják a gabonaelosztást. Legyenek a szövetkezeti vezetők körültekintőek, magyarázzák meg a tagságnak a nagy tételekben való értékesítés előnyéit, legyen szó akár a kenyérgabonáról, vagy takarmánygabonáról. A szövetkezeti tagoknak pedig több megértést kell tanúsítaniuk saját gazdaságuk felemelése, gazdagabb jövőjük megalapozása iránt. Másiélmiüió loriutos „tandíj44 Tisza eszi áron Feszült figyelemmel hallgatták a tanácsülés előadóját Tiszaeszlá- ron a minap. Egyebek között a község mezőgazdaságának: kultúráját, gazdálkodási módját beszélték meg a tanácstagok. -Egyszerű és bárki által ellenőrizhető-számításokat csináltak arról, mennyivel több jövedelemhez jutott volna az, egyéni termelő lakosság, a község, ha közös erővel művelik a földet. A tanácstagok 42 különböző családnál számolták össze cséplés után, mennyi termény került a magtárba. Ezek a csaladok 245 hold földről átlagosan 7 mázsa 13 kilót csépeltek holdanként, míg a három szövetkezeti gazdaság; a bashalmi Kossuth, a Petőfi és a Győzelem az egyéni termelők földjével egyenlő területen 12 mázsa 97 kilót bocsátott zsákokba. Csak a kenyérgabonából '8959 mázsával termel többet a község és egymillió 791.84(J forinttá, tooo pdizt tett volna aäeü- re, ha közösen gazdálkodnak; Még több millióra rúgna a többi növények, állatok jövedelmezősége. A tiszaeszlári egyéni termelőifi 5177 darab föld parcellán gazdálkodnak. A tetemes „tandíjon” kívül nem kevés verejtékkel, erőpazarlással köszönnek el a nyártól az eszlári egyéni parasztok. „Ezt a mi szövetkezetünkben is megvalósíthatjuk’ — mondja Tóth Gyula elvtárs, a Tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezet elnöke (balról) Terlandai Sándor elv társnak. (Hammel József felvételei) Május 18-án á Nyírbátori Gép állomás területén megrendezett tapasztalatcserén a homoki gazdálkodás szakemberei meggyőződhet ek arról, hogy Westsik-féle vetésforgók 30 éve leszűrt tapasztalatai álapján bevezetett gyors homókjávításij módszer kimagasló eredményeket mutatott fel. Mint már közöltök is. az 1958. év áprilisában kezelésbe vett. homokterületén 1958; szeptemberében 84 mázsa burgonyát szedtek tel és 1959. év júliusában 21 mázsa rozsot csépeltek el katasztrális holdanként azon a területen, amelyen eddig a btLTQOTiyd 24 mázsát, a tozs 3—4 mázsát termelt. E meggyőző tények alapján sok termelőszövetkezet kéri a Homokkísérleti Telep patronálását, gyakorlati segítségadását. Kérdést intéz, ünk e tekintetben Aj lay Ödön tudományos munkatárshoz, tájékoztasson arról, ' miben áll ez a gyakorlati segítségadás? Erőnkhöz mérten igyekszünk eleget tenni a tsz-ek kérésének — válaszolja Ajtay. — A holnapi nap folyamán szállít tőlünk Omboly termelőszövetkezeti község 100 mázsa kiávárdai rozsvetőmagot abból, ami 21 mázsát termeit Nyírbátorban. \ Azorikívül 6 mázsa keserű fehér lapoémagvu csillagfürtöt magtermesztésre, mivel megítélésünk szeriht ez felel meg legjobban zöldtfagyázási köve élményeiknek. Ügyszintén 50 kilogramm nemesített Lovászpatcnai napraforgót, melyet a jövő év június elején vetnek el őszi takarmánykeverék után magfogásra. Ez kitűnően’ beszélt ^ettőstermesztés homokon, melyet a múlt esztendőben mutattunk be telepünkön és az idén már 5 katasztrális holdén nagyszerű eredménnyel alkalmazza a sóstói Virágzó Föld Tsz. — Azonkívül az őri és apa- gyi tsz-ek is a héten szállítanak el 20 mázsa homoki őszi búza vetőmagot. — Meglátogattuk a napkori tsz-t is és most soron következnek a többiek is. A vetőmagvakat minden nyereség nélkül* szimpla csere útján juttatjuk.' Mindezeken kívül természetesen megadjuk a gyors homokjavítási „recepteket" mind az agrotechnikára, mind a műtrágyázásra vonatkozóan a különböző clőveteményqk után következő őszi kalászosok elvetése és a tavaszi vetések előkészítésére vonatkozóan. — Amennyiben a tsz-ek bizalommal fordulnak hozzánk és gyakorlati fogásainkat lelkiismeretesen végrehajtják, homokjavítási rendszerünk rohamosan terjedni fog a megyében és az eredmények már jövőre sok-sok mázsában fognak mutatkozni — fejezte be rövid nyilatkozatát Aj- tav Ödön, A Nyíregyházi Homokkísérleti Telep segíti a megye termelőszövetkezeteit 2
