Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-18 / 198. szám

Mindenki a piresbetiis ünnepre készül Serény munkával köszöntik a párt kongresszusát Nyírmadán |VTaponta felvillannak előttünk; kongresszusi verseny,, ünne­pi műszak, serénykedés. A filrn- hiradók, az újságok, a való élet a pártkongresszusi készülődések­től visszhangzik. És a napók men­nek, s közeleg a nagy esemény. S azon vesszük észre, jobb minő­ségű árut kap'unk a boltban, fi­nomabb kenyeret a péknél, s min­denütt szerte a megyében, az or­szágban vigyázó szemek, ügyes és biztos kezek óvják az ország ke­nyerét, a közösség vagyonát. Ez a kongresszusi mozgalom lényege; jobbat, tar ósabbat, szebbet adni a dolgozóknak, a társadalomnak Nem holmi külön célokért, lég- bőlkapott formátlan valamiért hadakoznak a munkások, a pa­rasztok, a műszaki értelmiségiek. Tulajdon holnapjukért serényked­nek, s ez igyekezet egyre kézzel­foghatóbb, ahogy közeledünk az MSZMP VII. kongresszusához. •» Dirosbetűs ünnepe ez az egész ■*- dolgozó társadalomnak, leg­főbbképpen a kommunistáknak, a társadalom rohamcsapátának. Ezekben a napokban minden lel­kiismeretes kommunista keresi, kutatja, hogyan foghatja meg job­ban á munka végét, hogy hasz­nálhat -jobban a közösségnek. Ezt tették a. Nyírmadai Állami Gaz­daság pártszervezetének kommu­nistái is. Együ'tesen felülvizsgál­ták a gazdaság éves tervét, és olyan lehetőségeket, módszereket kutattak fel, mellyel egyes mun­katerületeken túlteljesíthetik az éves tervet. Megbeszélték ezt a gazdaság dolgozóival és mindjén rögzítették. Egyebek között őszi árpából a 13 mázsa helyett 14 má­zsa 90 kilót, rozsból 10 mázsa helyett 11 mázsa 60 kilót, őszi bú­zából 12 mázsa helyett 13 má­zsát termelnek holdanként. A gon­dos mérlegelés megmutaría; a kongresszusi munkálkodás két­millió forintnál is több jövedel­met hoz a gazdaságnak. Mindent összevetve pillanatnyilag a válla­lások, mintegy kétharmadát már a gyakorlatban valóra váltották a gazdaság dolgozói. A kertészet­ben most azon munkálkodnak — nem kis erőfeszítéssel, — hogy elérjék a 75 százalékos export- termelést. f"1 ondoskodnak arról is, hogy mindenegyes munkacsapat­ban legyenek kommunisták, még­pedig a dolgosabbak közül, akik munkalendületükkel magukkal ragadják a többieket. Ez igen jól kamatozott már eddig is, főleg a kalászosok be'akarítésánál. Gyor­san értek be a kalászosok, s ez sürgetővé tette az aratást, olykor vasárnap is izzadni kellett. Ebben ä munkában ‘a kommunisták áll­tak az első sorokban. Nem volna azonban teljes' á kép. ha kifelej­tenénk innen a kombájnosokat. Eddig minden évben egy szerelőt is foglalkoztatni' kellett a négy kombájn mellett, számítva arra, hátha valamelyik gép elromlik. Az idén a kommunista és- a pár- tonkívüli kcmbájncsok egyaránt szerelőnek átképezték magukat, s feleslegessé vált a korábban szük­séges szerelő, az foghatott más munkához. Nem kevesebb, mint 608 hold kalászost vágtak le és 104 vagon terményt csépeltek el, anélkül, hogy szerelőmunkást vet­tek volna igénybe. Ügyszintén a kcmbájncsok javára írandó, úgy kezel'ék és üzemeltették a gépe­ket, hogy az előző évben elhasz­nált alkatrészeknek csak 25 szá­zalékára volt szükség, a többi áll­ta a munkát. IV em lenne azonban tökéletes 1 ^ és magabiztos a termelést, a legfontosabb pártmunkat elő­mozdító igyekezetünk, ha elha­nyagolnánk a pártszervezet bel­ső életét — mondják a nyírma­dai elvtársak. S igazuk van. Ha nem egyenletes és egyenesirányú a pártszervézet munkatempója a termelés segítése 'sínyli meg. Ezért á kongresszust megelőző időszakban és természetesén ez- u‘án is, fokozatosan, tartalmasab­bá, színvonalasabbá változtatják a tagyűiéseket. Jó előre értesí­tik a pái tszerevezet tagjait, ■ mi­ről lesz szó a gyűlésen, s megkér­dezik a véleményüket a beszá­moló összeállításáról. Nem pihen­tetik a pártépítési teendőket sem. Sőt az egész kommunista közös­ség együttes feladatává te ték a tagjelöltek és a becsületes pár- tonkívüliek nevelését. Ennek már vannak . eredményei, s jó dolog, hogy főleg a legkiválóbb fizikai munkásokat igyekeznek felvenni a tagjelöltek soraiba. Míg az el­múlt évben két tagjelöltet, ebben az évben kilenc tagjelöltet vet­tek fel, s valamennyien fizikai munkások. A serény munka, a páríszer- ** vezet eleven és mozgékony munkája kedvező hatással van a gazdaság dolgozóira, hangulatuk­ra, gondolkodásukra. Együtt ké­szülnek kommunisták, pártonkí- vüliek a pirosbetűs ünnepre, pár­tunk nagyjelentőségű VII. kong­resszusára. Alexa László a baktalörántházi járási pártbizottság titkára ß árfelet hírei KÓRIK ZOLTÁN ELVTÁRS, a Tiszalöki Erőmű pártszervezeté­nek tagja taggyűlésen bírálta az üzem szakszervezeti bizottsága1, mert az utóbbi időkben keveset foglalkoznak termelési kérdések­kel. Elhanyagolják a termelési értekezletek rneg artását is, anol sok a lehetőség bekapcsolódni az üzem előtt álló feladatok megvi­tatásába. Az üzemi bizottság el­fogad a a bírálatot s ígéreteit tett: ezentúl rendszeresebben foglal­koznak termelési kérdésekkel is. Egyben azt is elhatározták a kommunisták, hegy konkrét meg­bízásokat adnak a műszaki veze­tőknek. A BAKTALÖRANTHÁZI já­rásban 700 holdon kívántak másodnövényt vetni áz idén. Ez a munka azonban lassan haladt.- így volt ez Besenyődön is. A párt­szervezetek taggyűlésen vitatták meg a másodnövénytermesztés jelentőségét s különböző határo­zatokat hoztak a munka meggyor­sítása érdekében. A felvilágosító munka eredményeként a járás Újra meghódította Nyíregyházát az Állami Népi Együttes Az esőt sejtető felhők ellenére is majdcsak telt ház gyűlt egy­be vasárnap este a Szabadtéri Színpadon, hogy megtekintse az Állami Népi Együttes világsike­rű, új műsorát. Előzetes tájékoz­tató .hívta fér a figyelmet a ritka eseményre, s az előadást végig kísérő vastaps a leghűbb bizo­nyítéka annak, hogy a nagy ér­deklődés nem volt alaptalan. Ilyen, pársornyi írásban nehéz mindenről szólni. Az viszont az első perctől megnyerte a közön­ség tetszését, hogy a nagylétszá­mú együttes műsorát a pontos­ság, a pergés jellemezte. Az es­ten az ének és zenekar, vala­mint a táncegyüttes ízelitőt adott kivételes tehetségéből. A Legtöbben csak „purgyé”-nak hívták. Mezítláb rótta az utcá­kat, félénken állt meg az em­berek közelében. Gyakran célta­lanul bolyongott, időtöltésből in­dult a faluba, határba. Unatko­zott. Gyötörte a tétlenség. De mit tehetett? Álljon be valaho­vá erővel dolgozni? Az előíté­letek erős kordonnal vonták körül, eltorlaszolva előtte a fel- emelkedéshez vezető utat. Pedig hányszor töltötte álmatlanul az éjszakát? Vélni látta, amint reg­gel munkába indul, s csak ké­ső este hagyja abba a munkái. Óh, ha igaz lehetne? Pénzt ke­reshetne! Tanulhatna, szépen öl­tözködhetne! Ügy, mint Rakama- zon sokan. S ha ezekre gondolt, mégjobban sajgóit a szive. Az apja is igyekvő.ember. Bár nem fordul fával, szénnel meg­rakott kocsi ősszel lakásuk elé, padlásukat nem nyomja sok-sok zsák búza, ő mégis kenyeret ad gyermekeinek. Azva, fázva, gö­röngyös utakon járva keresi a mindennapit. Becsületes munkára vágyik. De kísért a múlt és so­kan azt mondják ma is: ,..4 ci­gány, az cigány lesz hóttig...”. Am az idő halad előre, else­perve útjából mindent, ami ós­di, maradi. Tisztítja az útját az újnak, a maradandóbbnak, ma- gasabbrendűnek. Ismerek becsü­letes kendergyári munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, vas­gyáriakat, építőiparbelieket, iVem egyszer túltesznek munkatársai­kon. S ahogy oszlik a sötétség, gyarapszik közöttük a betűvetők száma, úgy fokozódik vágyuk kulturáltabb élet, munka iránt. Bandi Laciból is embert kíván nevelni apja: szakembert, autó­szerelőt! A serdülő fiú, minden szót fi­gyelve nézett az igazgatóra. Meg­lepte Hekman elvtárs nyugodt, megfontolt beszéde. Jól hallok? Igaz lenne, hogy engem, már­mint Bandi Lacit, itt, az autók birodalmában alkalmaznak? Álom ez vagy valóság? Csak így ma­radjon, amit hallott. S mikor fé­lénken, kíváncsian belépett a hatalmas szerelőcsarnokba, cso­dálkozva nézte a szétszedett ko­csikat, hallgatta a munka ritmu­sát. Észre sem vette, hogy a fiúk szívvel biztatják. — Ne félj, ember lesz belő­led! Szakember — mondták a kiszesek. S ha majd jól levizsgázik, büsz­ke lehet rá a kollektíva: Laci­ból szakmunkást neveltek. (N. T.) népművészetnek és a néphagyo­mányoknak olyan gyöngyszemeit csillogtatták meg több, mint ezer néző előtt, amely hosszú időkre kedves emlék marad. Az együttes férfi tánckara a Háry János dal­játék intérmezzójával aratott nagy tetszést; míg a női' kar a „Patakparton” című táncszám­mal ragadta tapsra a közönsé­get. Az est egyik kiemelkedő száma volt a „Magyarországi ci­gánytáncok” kompozíció, amit az együttes közös tánckara adott elő, a zene- és énekkar közre­működésével. Ezzel a számukkal a közelmúltban, a Bécsi Világ­ifjúsági Találkozón méltán nyer­ték el a népi tánc-feldolgozások első diját. Az együttes énekkara új népdalfeldolgozásokkal állt a közönség elé. Minden egyes Straussi Cigánybáró a Szabadféri Színpadon A Miskolci Nemzeti Színház művészei holnap este fél 8 óra­kor kezdik meg a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon idei elő­adássorozatukat. A bemutatkozó est alkalmával Strauss: Cigány­báró című 3 felvonásos nagyope­rettjével kedveskednek a nyír­egyházi közönségnek. Az előadást holnapután, ugyancsak fél 8 órai kezdettel megismétlik. Jegyek elővételben kaphatók a József Attila Művelődési Ház pénztá­ránál. Közlemény A MÁV Pályafenntartási Fő­nökségtől érkezett a közérdekű közlemény: „Értesítjük a város lakosságát, hogy augusztus 17-én, 18-án és 10-én a Beloiannisz-tér—Sóstó- gyógyfürdő állomások között (a felüljáró híd környékén) smcse- rélési munkálatok miatt 8 óra 30 perctől 10 óra 15 percig, vala­mint 11 óra 30 perctől 13 óra 12 percig csak. átszállással tudjuk lebonyolítani a villamosforgal­mat. A távolsági személyvonat- tok közlekedése a munkálatok ideje alatt zavartalan lesz. Kér­jük az utazóközönség szives el­nézését.” számuk kidolgozott, tisztán csen­gő, — művészi volt. Osztozott a sikerben az együttes nagynevű zenekara is, melynek tagjai kü­lönösen a Dankó-nóták tolmácso­lásával csillogtátfák művészetü­ket. ' ' ■ Kár, hogy az eső az utol­só szám előtt megakadályozta az est teljességét. Mégis érezni le­hetett: a színházszerető nyíregy­házi embereket újra meghódí­totta a világszerte ismer4 Állami Népi Együttes. A SERTÉSHIZLALÓ VÁLLA­LAT - nyírmadai - telepén dolgozó kommunisták taggyűlésen . vitat­ták meg a pártkongresszus tiszte­letére indí ott. munkaversenyben ..elért eredményeket. Megállapítot­ták, hogy vállalásukat — 65 ezer forint értékben — teljesítették* Ennyivel azonban nem elégedtek meg. Üjabb vállalások születtek a taggyűlésen, s a párttagok, egy- önte.ű határozata alapján újabb 65 ezer forintos megtakarítást vállaltak. A MÁTÉSZALKAI ÁLLAMI GAZDASÁG kommunistái bírál­ták a gazdaság vezetőit, mert csak a „Szocialista Munkabrigá­dok között folyó versenyt érté kelték, s elhanyagolták a kong­resszus tiszteletére tett felajánlá­sok üzemrészenkénti és műhe­lyenkénti értékelését. Azt is szó- vátették, hogy a különböző veze­tő-beosztású dolgozók szolgálat motorkerékpárja ugyan mindig üzemképes, de a vetőgépekkel sok baj van a vetési munkák közbén. Felhívták a ' szakemberek figyel­mét a hiányosságok megszűnte­tésére. A KÁNTORJÁNOSI SZABAD­SÁG TERMELŐSZÖVETKEZET kommunistái értékelték a jármi Alkotmány Tsz-el folytatott pá- rcsverseny eredményeit. Megálla­pít ották, hogy a jármiak 14 má­zsás átlag-termésével szemben 18 mázsás holdanként! átlagtermést értek el gabonafélékből s ezzel aa első helyre kerültek. A verseny és a kongresszus tisz*eletére tett felajánlás teljesítésének további sikere éredekében példamutatá­sukon kívül felvilágosító munkát is végeznek. Kíméletlenség! A nyíregyházi IV. számú ált. iskola dísztermében javában folyt a megyei igazgatói tanfo­lyam egyik előadása, amikor Mu- rinkó János nyír kérési igazgató remegő kézzel bontja fel és ol­vassa a nelü küldött következő szövegű táviratot: „Feleséged, meghalt útközben, kisfiad életve­szélyes állapotban kórházban.” (Aláírás: „Kartársad”). Valamennyiünkre egy pillanat alatt rászállt a megdöbbenés, a végtelen sajnálat, az őszinte em­beri együttérzés — a fájdalom­ban, a megrendítő „esemény” ha­tására. Arról, hogy Murinké János mi­lyen lelkiállapotba került, mit érzett, volt-e életében has°nió szomorúságban része, - — nem is írok. Láczay György nyírtéti igazgató pártfogásába vette a szomorú hírt kapott barátját. — Nyomban az „elhúnyt” feleség és az „életveszélyes” állapotban kórházban lévő kisfiú felkeresé­sére rohantak. Egyik telefonálás a másik után. Keresték a sebészetet, a mentő­ket, a hullaházat, a rendőrséget, üzletrői-üzietre jártak. Kerestek, érdeklődtek ahol csak lehetett, de egyelőre senki nem tud semmit. Mindenütt csak a nagy részvét, a megdöbbenés, a sajnálat, de a családról semmi hír, sem Nyír- kércsen, sem1 Nyíregyházán. S így ment ez egy jó ideig, hogy az idegek még feszültebbek legyenek, mig végre kit pillant meg Murinké igazgató az autóbusz-váróterem ajtajában, mint a jó egészségben lévő kis­fiát, a 3 éves Jancsikát, és utána ugyanott: feleségét. Élnek, nincs semmi bajuk, nem történt sem­mi! De mégis történt! Történt va­laki részéről egy viccnek szánt tréfa. Azaz nem tréfa; becstelen és eléggé el nem Ítélhető, lelkiis­meretlen, hamis néven és lakcímen jelzéssel Nyíregyházán feladott táviratadás, ami egy apa, egy férj katasztrófájával is végződné, tett volna. A csúnya félrevezetés és iaga- íomokozásnak van néhány tanul­sága is. így: 1. A posta csak megfelelő igazoltatás után vegyen fel ilyen és hasonló megdöbbentő hírről szóló táviratot. 2. Ne hasz­náljuk fel a postát, a táviratot oktalan eszelősségekre. 3. A szel­lemességnek, tréfának is van ha­tára!! 4. Legyen minden népet szolgáló d.olgozó olyan készséges és nemes szívű, megértő és együttérző, mint volt Petemák Gáborné kórházi anyakönyvke- zelő, aki teljes szivével megértet­te a kétségbe esett Murinké Já­nos igazgató helyzetét és segített soronkívül telefonon érdeklődni Murinkó családjának felkutatásá­ban, és igyekezett emberileg meg­nyugtatni azt az embert, akit más a lelkiismeretienségével, szélhá­mosságával, s a tréfának e sze­rencsétlen alkalmazásával ideg- zetileg feltétlenül megviselt. ALBERT ANTAL _ tanulmányi felügyelő, Baktarólántháza. 2 másodnövénytermesztési tervét 140 százalékra teljesítették. Laci szakmunkás lesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents