Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-15 / 196. szám

Szovjet vélemények a moszkvai amerikai kiáiiításról Moszkva, (TASZSZ): A moszk­vai lapok cikkekben és kommen­tárokban foglalkoznak a Szokol- nyiki-parkbari rendezett amerikai kiállításról. A szovjet emberek — írja a Krasznaja Zvezda — egész­séges érdeklődést tanúsítanak az amerikaiak munkája és szokásai, öröme és bánata iránt. Azzal a szándékkal keresik fel az ameri­kai kiállítást, hogy többet tudja­nak meg arról az országról, ame­lyet gazdasági versenyben akar­nak túlszárnyalni, és ahová Nyi- kita Hruscsov készül. A lap megjegyzi, hogy a ki­állítási tárgyak előtt gyakran élénk beszélgetés, heves vita alakul ki. Ez jellemző vonása a kiállítás légkörének. A viták oka egyrészt a látoga­tók tudásszomja, másrészt a kiál­lítás szervezőinek az az óhaja, hogy olyan elképzelést kénysze­rítsenek a látogatókra az ameri­kai életformáról, amely ellenke­zik a tényekkel. Embereinknek — mutat rá a Krasznaja Zvezda — tetszik a színes televízió és az elektro­mos készülékekkel felszerelt „cscdakonyha”, de ilyen kony­hájuk nincs az amerikai há­ziasszonyoknak, és aligha lesz, ha figyelembe vesszük, hogy Moszkva, (TASZSZ): A Szov­jetszkij Flot a dán partok mel­letti NATO tengeri hadgyakor­latokkal foglalkozva megállapí'ja; a NATO vezérei úgy határoztak, hogy gyakorlati lépéseket tesz- |nek a szovjetellenes hangulat szí- 'tására és ezzel folyta'ják azt a propagandahadjáratot, amelyet egyes skandináv államok reakciós körei kezdtek. A burzsoá sajtó egy sor or­szágban arról a „veszélyről'’ ír, amely állítólag Dániát fenyegeti A Lottó nyerőszámai 1, 53, 6tf, 73, 7« a New Sweek .című amerikai folyóirat szerint 230 ezer dol­lárba kerül. Az Izvesztyija szerint egy Moszkvában tartózkodó fiatal amerikai fiziológus a kiállítás megtekintésekor a következőket mondotta: Kiállításunk szervezői nyilván New York, (MTI): Mint a! TASZSZ az UPI tudósítójának jelentése alapján közli, David Macdonald, az amerikai acélipa­a „kommunis'a blokk” részéről. A Fcesh Water nevet viselő hadgyakorlatok célja, hogy meg­félemlítse a dánokat és más né­peket és felkorbácsolja a háborús hisztériát. Ez a provokációs öt­let mél’ó azokhoz, akik esztele­nül hirdetik a „katonai módszer’4 alkalmazását a nemzetközi Doll­iikéban, — fejezi be a lap. (ftíTI): Mint mar jelentettük, az Egyesült Államok légihaderöi kilőttek egy Discoverer 5. mintá­azt gondolták, hogy Moszkvában az oroszok jóformán rongyokban járnak és el lesznek ragadtatva, ha cipőt, vagy televíziós készülé­ket mutatnak nekik. Érhető, hogy ez nem következett bs. Az önök áruházaiban megvan az egyik is és a másik is. önök a technikán­kat szerették volna látni, ezt pe­dig nem. találták meg. ri szakszervezeti szőve'ség elnö­ke az Ohió-állambeli Youngs- town-ban egy gyűlésen kijelenttet­te: a nagy acélipari részvénytár­saságok ki akarják éheztetni a sztrájkoló munkásokat és abban reménykednek, hogy az éhezés megadásra kényszeríti őket. Macdonald azt is mondta, hogy nézete szerint * munkáltatók képviselői az egyezíető tárgyalá­sokon nem szándékoznak javasla­tot tenni. Erre mutat, hogy a részvénytársaságok hivatalos kép­viselői másodrangú személyek­nek adták át a tárgyalások foly­tatását A sztrájk 29. napja tart. Több mint félmillió munkát hagyta abba a munkát. rek számítása szerint — pénteken ejtőernyővel a Földre «-reszkariik. Tengeri hadgyakorlat a háborús hisztéria szolgálatában Washingtoni értesülés szerint Eisenhower Moszkva után Új Delhibe is ellátogat Washington, (MTI): Az AFP washingtoni tudósítója rendsze­rint jóltájékozott körökre hivatkozva azt írja, hogy Eisenhower küszöbön álló európai útja során londoni tanácskozásait kiegé­szíti Castiella spanyol külügyminiszterrel folytatandó megbeszélés­sel. A washingtoni AP-tudósító szintén mértékadó körökre utalás­sal jelenti, hogy a Szovjetunióba tett látogatása után Eisenhower szeretne rövid látogatást tenni Indiában és útban hazafelé felke­resne néhány közép-keleti országot is. As amerikai tőkések ki akarják éheztetni a sztrájkoló acélipari munkásokat Ä Discoverer 5. megkezdte földkörüli repülését A Sportfogadási és Lottóigazga­tóság pénteken délelőtt 10 órakor a siófoki szabadtéri színpadon rendezte meg a 33. játékhét nye­rőszámainak sorsolását. A szoká­sos előkészületek után a követ­kező számokat húzták ki: 1, 53, 68, 73, 78. A 33. játékhétre 3,468.642 szel­vény érkezett be, igy egy-sgy nyerőosztályra 1,300.741 forint jut. Idő j áránjelentőit Várható időjárás szombat es­tig: kevesebb felhő, már csak egy-két helyen záporesővel, Reg- - gél párás idő, a völgyekben köd- képződés. Gyenge légáramlás. Várha'ó legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton 23—28 fok között. Távolabbi kilátások: naposabb, melegebb idő. A MÉH Vállalat Nyíregyháza, Kallói úti telepén ismét kapható VASHORDŐ és egyéb gyümölcs tárolására alkalmas faládák. • (1225) Weiszer Gyula, a hatos szá­mú iskola tanára 1059. augusz­tus 12-én elhunyt. Temetése Budapesten a Far­kasréti .temetőben 15-én, szom­baton délután 2 órakor lesz. jú mesterséges holdat szállító ra­kétát. A mesterséges hold súlya körülbelül 770 kilogramm, 94 perc alatt kerüli meg a Földet, 720, illetve 218 kilométerre távo­lodik el a Földtől. A mesterséges holdon műsze­rekkel felszerelt szerkezetet he­lyeztek el .amely — a szakembe­A tiszaszentmártoniak jó példá­ja. — Levél egy falusi tanúéhoz — Debreceni tudósítónk jelenti. — Az órák kórházában. — Hét­végi sport-jelentésünk. — Szív küldi szívnek szívesen. — A jó’ aratásért szép muzsika. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA FIGYELEM! A Spartacus Sportkör rendezésé­ben nemzetközi SALAKPÁLYA­MOTCRVERSENY lesz, a Sóstói úton lévő Stadionban augusztus 20-án délelőtt fél 10 órakor. A versenyben részt vesznek a: osztrák és jugoszláv versenyzők (H91) Anyicska megindult a zászló­val. .. A ic.vEsrendőiök alig vol­tak tőle néhány méterré. Most villanó kard emelkedett a magas­ba és a jeladásra sortűz dördült. A sorok nyomban összegabalyod­jak. .. Sikoltás, káromkodás, jaj­veszékelés töltötte be az u cát es Anyicska hangtalanul zuhant a táncoló, prüszkölő lovak patái alá. Egy jóliránvzott botü'és homlo­kon csapta a legközelebbi rend­őrt, aki lefordult nyergéből és cdaesett a mozdulatlan Anyicska mellé, akit félig eltakart a reábo­ruló vörös zászló. A rendőrök érezték, milyen erő rejlik a zászlóban. Hárman is utá­nakaptak és egyikük markábaka- parintotta. Pcngrácz előtt, mikor Anyicska a földre zuhant, elfeketedett a világ. Agya elzsibbadt, puszta ököllel rontott a rendőrökre. Meglátta a rendőr kezében a zászlót. .. Gondolkodás nélkül fel­ugrott, átkarol'a és lerántot a magával a fö'o're. .. vadul dula­kodtak, hemperegtek, fojtogatták egymás'. A tanuláshoz való jog a Román Népköztársaságban A múlt század végén, egy ro­mániai konzervatív lap, az ér­telmiségi ifjúság tragikus hely­zetével foglalkozva, amelynek legnagyobb része nem kapott munkát, egy rendkívül „eredeti” megoldást javasolt...: „a szegény osztályok fiainak megakadályo­zását abban, hogy beiratkozza­nak a közép- és főiskolákra”. A javaslat későn érkezett, szer­zője nyitott kapukat döngetett, mert az 1944 augusztus 23-ig ter­jedő időszakban a szegény osztá­lyok fiainak a legkülönbözőbb j akadályokkal kellett megküzde- | niük, amennyiben tanulni akar­tak, A munkások és parasztok gyermekei csak nehezen végez­hették el az elemi iskolát is. Köztudomású tény, hogy Romá­nia a múltban szomorú rekordot ért el az írástudatlanságban: majdnem 4 millió volt az írás- tudatlanok száma. Természetesen ezek az utóbbiak azokhoz íz osztályokhoz tartoztak, amelyeket a konzervatív újság a tudás fé­nye elöl minél jobban el akartak zárni.. Az elemi iskolát elvégző gyer­mekek rendkívül alacsony száma, — 2.1 százaléka — folytathatta tanulmányait. Közöttük mun-kás- és parasztfiatalok száma elenyé­sző volt. A „Román szociológia” című folyóirat egyik 1938 évi szá­ma rámutatott arra, hogy 19 év alatt (1920-tól 1938-ig) 55 község­ből, illetve e Községek IUd.'jüO lakosából, — egy szociológiai ta­nulmánysorozat adatai szerint — 1573 fiatal folytatta közép- és főiskolai tanulmányait. Ezeknek csak 6 százaléka volt szegénypa- raszti származású. De azok is, akik elvégezték az egyetemet, csak igen nehezen he­lyezkedhettek el képességeiknek megfelelően. Egy 1932 évi sta­tisztika szerint azoknak a szá­ma. akik képességeiknek megfele­lő állást kaptak nem érte el aa öt százalékot sem; a diplomások 63 százaléka kénytelen volt más pályát választani. 32 százaléka pedig az „értelmiségi munkanél­küliek” számát növelte. Milyen alkotóerők vesztek el, szóródtak szét a múlt viharában! 1944 augusztus 23-ika megte­remtette azokat a feltételeket, amelyek segítségével a román nép felszámolhatta minden terü­leten az elmaradottságot. Romániában ma minden isko­laköteles gyermek résztvesz az oktatásban. A 7 éves ingyenes általános oktatás 1955-ben köte­lezővé vált minden városban, munkásközpontban és körzetben, az elmúlt évben pedig kiterjesz­tették a falvakra is. Az 1958/59- es tanévben a 7 éves általános iskolák száma elérte a 4.491-et, aminek jelentősége még fokozot- tabbá válik, ha figyelembe vesz- szük, hogy 1938-ban az egész or­szágban csak 770 középiskola mű­ködött. (A falvakban egy sene volt). A 8—11 éves általános iskolá­kat látogató tanulók száma elérte a 113.641-et az 1938 évi 29.000-el szemben. S míg 1938-ban az egész or­szágban mindössze, négy egyete­mi központ volt 33 karral, az 1958'59-es tanévben 35 főiskola működött, 9 egyetemi központban 95 karral. A főiskolai hallgat.uk száma az 1938 évi 27.000-ről mint­egy 70.000-re emelkedett. A középiskolai tanulók és fő­iskolai hallgatók legnagyobb ré- sze íiiun-icu.-, illetve z.3z; j> mazású. A rjépi demokratikus állam azonban megteremtette a tanuias legszélesebb lehetőségeit a dol­gozóknak is. így pl. számtalan üzemi és gyári munkás folytat­hatja tanulmányait. rura eszükül lei, hogy egy munkás a zászlóval együtt hátra­lódította. . . Pillanatok múlva újra magasbalendült a zászló..., Most már széles embergyűrű ve. te kö­rül: öklökkel, botokkal, vasrudak- kal védelmezték a veszettül roha­mozó rendőröktől. A mellékutcákból úiabb lovas- csoportok érkeztek. Mind több lo­vas zúdult az eleven bás yára. Kardok villantak, ütések záporoz­tak és emberek rogytak a köve­zetre A tömeg a túlerővel szemben hátrálni kezdett és az eddig dia­dalmasan lobogó vörös zászló hir­telen eltűnt. A rendőrök hiába törtek maguknak utat, hiába gá­zoltak, tapostak át férfi és női testeken, arrafelé ahol utoljára látták a zászlót — mégsem tud­ták kezükbe kaparintani... A közlekedési akadályokat a tűzoltók és a rend „derék” őrei rövid idő alatt eltávolították. A lezárt útszakaszt megnyitották és az Andiássy-út hamarosan szo­kott képét mutatta. Alig lehete t észrevenni, hogy nemrég itt vé­res csata folyt. Csata, mely még korántsem ért végett... VI. FEJEZET Vérző kötéssel a homlokon, vagy akár félkarral is lehet még har­colni, de vérző szívvel és sebzett lélekkel nagyon nehéz... Anyicska nincs többé!... Anyicska meghalt!... Pcngrácz fásultan, magábaros- kadva hordta a napok szörnyű igáját. Kerülte az embereke', gyű­lölte a világot, az urak világát, nem tudta elviselni a gondolatot, hogy Anyicska nélkül kell leélnie életét. A kis lakásban minden Anyics- kára emlékeztette, a Hűvösvölgy hervadó bokrai Anyicska emléket idézték, a lombok között surranó szél Anyicska nevét susogta. Se­béi az idő sem gyógyította, sőt tovább mérgesedett... Levelet írt nénjének és meg­kérte, fogadja magához kisfiát, az anyátlan árvát. Nénje bizonyára jobban tud bánni a gyermekkel, mini ő... Türelmetlenül várta a válásét, minden nap elébesétált a levél­hordónak. És a postás rövidesen kézbesített egy levelet, de ezt aligha a nénje írta. Néhány gé­pelt sor állt rajta: „Kedves barátom!- — Szerda délután hat órakor felkereslek, Lantos Ernő.” Lantos!... A név láttára Pcng­rácz Kálmánban új emlékek éb­redtek. .♦ Ezek az emlékek nem virágzó galagonyabokrokhoz ve­zettek, nem meghitt sétákra em­lékeztették, hanem sétákra a bör­tönben, fatalpú bccskcrban, aa- rócruhában — Lan'.cs Ernő társa­ságában. Micsoda szenvedélyes tűz égett ebben az erriberben! Megbilincsel­ve is százszor erősebbnek érezte magát őreinél, akiknek kezében ott volt a puska és a gumibot... — Ide... erre a székre ülj — kínálta hellyel elfogódva a szikár, barnaarcú férfit. — Ez volt Anyicska kedvenc helye... innen várt haza esténként... — Nem felejtjük! Ugye érzed, hogy bánatod a mi bánatunk, fáj­dalmad a mi fájdalmunk is.'... (Folytatjuk.) 5 •Győri Illés György

Next

/
Thumbnails
Contents