Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-02 / 185. szám
A magyar Lottó történetében először egy héten hét telitalálat Csaknem - két és féléve indult meg .hazánkban a lottójáték, s azóta mindössze hat szerencsés lottózó találta el a vagyont jelentő öt számot. A 31. játékhét szelvényeinek értékelésekor egyszerre két ötös találatra is bukkantak. A magyar Lottó történetében ez áz első eset, hogy egyszerre két telitalálat akadt, s ezzel nyolcra növekedett a legszerencsésebb lottózók száma. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 31. játékhét két öt'.alálatos szelvényére egyenként 652. 882 forint nyeremény, jut. Az öttalálatos szelvények. sorszáma: 1.890.872 és 7.892.505, az egyiket a fővárosban, a másikat vidéken vásárolta tulajdonosa. Az 1.890.872 számú szelvényt az Igazgatóság megállapítása szerint a III. kerületi OTP-fiók adta ki árusításra a Flórián-téri csemegeüzletnek. A másik szelvényt, a - 7.892.505 számút a debreceni Totó-Lottó körzeti iroda hozta forgalomba. A szelvény tulajdonosa Ángyán György, Kétpó községi lakos, a Szenttámaszpusztai Állami Gazdaság dolgozója. A 31. já'ékhéten egyébként ötvenkilencen értek el négyes találatot, s egyenként 22.131 forintot nyertek. A. háromtalálaios szelvények száma 3532, nyereményük egyenként 369 forint. A 82.279 ké.találatos szelvényre egyenként 15.80 forintot fizetnek. Gazdag azilvatermé« 1 unyogmatoleaon Tunyogmatolcson roskadoznak a szilvafák a gazdag terméstől. A földmű vessző vetkezet számolgatja, mennyi gyümölcs várható. Szerintük legalább 3.000 mázsát vásárolhatnak fel, pedig igen sok szilvát megaszalnak, kifőzik lekvárnak, pálinkának. Mert ebből van a kitűnő, torkot köszörülő szatmári szilvapálinka. A tunyogmatolcsi szilvafák mellett az almafákon is egymást éri a gyümölcs. A legszebb termést a „Szabadság Hajnala” Termelőszövetkezet kertjei ígérik. Mintegy kétezer mázsa almát várnak. Közkívánatra A nagy érdeklődésre tekintettel, közkívánatra megismétli a debreceni Csokonai Színház Nyíregyházán, a Szabadtéri Színpadon augusztus 5-én Bizet: Carmen című operáját és augusztus 6-án a Bástyasétány 77 című operettet. Jegyek már vasárnap déltől kaphatók a József Attila Művelődési Házban. Szabó-varró tanfolyam kezdődik dolgozó nők részére esti tagozatban augusztus 10-ével Nyíregyházán a József Attila Művelődési Házban. Tandíj havi 60 forint. Beiratkozás minden nap 10—1-ig, illetve délután 4—6 óráig. (Ml í IR I Q> ■ . -Hej, hogy milyen bonyodalmat okoznak az egerek! Minden baj az egerek miatt van. Az. egerek a rágcsálnivaló élelmiszerek miatt vannak, a rágcsálnivaló élelmiszerek pedig... De kit érdekel az, hogy mi miatt .vannak? Jöjjön inkább d- bonyodalom az egerekkel. Amikor az ember egerekről hall, mindjárt a méregre, az égérírtóra gondol. A raktáros is igy volt ezzel mikor észrevette; hogy egy egér éppen a zsebébe akart bebújni. Szaladt mégkérdezni a könyvelőt: — Vehetnék-e mérget? . nr Lehet, — válaszolta — de előbb a kalkulációt kell csinálni. ■ A járatlanok kedvéért meg kell mondani, hogy a kalkuláció bármilyen beruházás kiinduló pontja. Egyetlen gramm egérírtót sem lehet vásárolni, egyetlen egeret sem lehet megmérgezni, míg az ember nem rendelkezik jóváhagyott kalkulációval. Ezt úgy kell elkészíteni, hogy pontosan kitűnjenek belőle a költségek egy egérre átszámítva és összesítve. A szükséges egérirtó méreg mennyisége a meglévő ' 'egerek szamától függ. Gyorsan számadást végeztek. A raktáros saját szemével nyolc egeret számolt meg, a könyvelő ellenőrzés alkalmával hármat látott a lyukba szaladni, a portás egyet a csatornán mászni, és a gép írónő, — aki emiatt napjában háromszor elájult, — azt állította, hogy irodájában egy egér szaladgál. Tehát tizenhárom egér. Végzetes szám. (Még bajom származhat, hogy ezzel foglalkozom). A raktáros nem mondott le a kiirtás gondolatáról. Elkészítette a szükséges kalkulációt, a szükséges anyag- mennyiségről, a megfelelő csalétekről, a kellő munkaerőről és mindenről, ami szükséges ahhoz, hogy az emberek minden rábeszélés nélkül megmérgezzék magukat a 17.79 forintba kerülő előkalkulációs kiadás árán. Két nap múlva véglegesen elkészült a kalkuláció. — Mostmár jóvá lehet hagyni? — —* Igen — válaszolta a könyvelő, — csak azt kérdem: miért választotta éppen ezt a mérget? — Mert felfordulnak tőle az egerek. — Forduljanak fel, de rentábilis módon! Miért pazarolnánk a pénzt méregre, mikor az egérfogó takarékosabb beruházás lenne. — Akkor állítsuk fel az egérfogókat! — így a raktáros. — Kalkuláció nélkül? Hogy akarja maga kimutatni a megtakarítást, ha nem a két kalkuláció egybevetéséből?! A kalkuláció készítése négy napig tartott. Természetesen egyszerűbb lett volna a munka, ha az egerek szervezetten, futószalagon besétálnak a fogóba, de az egerek az egyéni útat választják, s ez azt je- lenti, hogy az egérfogókat kü- lön-külön az egerek rendelkezésére kell bocsájtani, mindegyikbe csalétket kell tenni, végül pedig munkásokra van szükség, akik az egerek megfogása után elvégzik a temetési szertartást. A végösszeg álig 100 forintot tett ki. — Emiatt sose búsuljon — nyugtatta meg a könyvelő a raktárost. — Ami az egereket illeti, igazán takarékos újítást eszeltem ki. — Miféle újítást? — Újításom a macska. Előnyösen és takarékosan fogja az egereket. Meg vagyok győződve, hogy a macska megtakarításokat fog eredményezni. Készítse el a kalkulációt. Elkészítette hát a kalkulációt egy darab macskára, üzemképes állapotban, mely napi normában négy egeret fog. Mivel az egereket, mint élelmiszert a macska rendelkezésére lehet bocsájtani, a fenntartási költség minimálisra csökkent. A kalkuláció végösszege nem haladta meg a 10 forintot. — No látja, ez az összeg az előző változathoz képest sok megtakarítást jelent — számította ki kapásból a könyvelő. — Az összeg majd belekerül a takarékossági számlánkba és prémium is jár érte. Azon nyomban jóváhagyta a kalkulációt. Mielőtt azonban a megtakarított összeg a takar ékó ssági számlára kerülhetet volna, az egerek bebújtak az élelmiszeres ládába és az egészet lá- dástól ki kellett dobni. Semmiféle megtakarítást nem érhettek el, mert nem maradt jogalap a macska beszerzésére. Az egerek éjszaka — mivel nem találták a rágcsálnivalót, — megették az irodában a kalkulációkat, a jóváhagyással együtt. Ez aztán a méreg! (Egy raktáros' elbeszélésé nyomán „mérgesítette”: O, A.)' Olvastam, hogy a nyíregyházi Népművészeti : és Háziipari Szövetkezet halász- nadrággal kedveskedik vevőinek. Sőt, nem csak olvastam, hanem láttam is. Ezért engedjék meg, hogy sekélyes szókészletemmel lefessem Önök előtt a népművészet eme reprezentatív termékét. Alakra olyan, mint egy fordítva hulló esőcsepp, Térfogata felül bő, majd egy darabig még bővebb, ezután elnyúlik és szűkül szinte a végtelenségig. Talán e szűkítés ellensúlyozására alkalmaztak derék népművészeink a nadrág legdélibb pontján két piros, kockás-.kihajtást, ami teljes összhangban van a népi díszítés hagyományaival, hiOLVASTUK szén a piros színt régóta alkalmazzák a beregi hímzésben. Ám, ha csak eny- nyit - mondanánk a népművészet haladó hagyományait szerencsés kombinációval felhasználó halásznádrágról, akkor igazán sivár képet nyújtanánk. A népművészet fcicsú- cso6odása az a him- zés, amely a nadrag, hogy is mondjam csak... legbővebb pontján, hátulról kissé jobbra foglal helyet. Ez a kicsúcso- sodás, bocsánat! — egy lasszót vető cowboy élethűen kihim- zett alakja. Mondom, nagyon, nagyon élethű a kép, az ember szinte várja, mikor repül ki kezéből a kötél, hogy a vadul száguldó , musztángot megfékezze. Ez hát, kérem, sekélyes szavakkal elbeszélve, a népmű- . vészeli szövetkezet legújabb, reprezen- . tatív terméke. S engedjék meg, hogy szót adjak májamnak, amely egyre „duruzsol”. Szavait körülbelül így tolmácsolhatnám. — Milyen érdekes lehet a prérin, amint a helyi tehenészek lobogó ingujban, bő- szárú gatyában, a^olt helyett karikás ostorral küzdenek a banditák ellen. Mert ennek így kell lennie, hiszen a népművészetek cseréjéről lehet csak ez esetben szó! Vagy talán á beregi juhászról mintázták a lasszóvető ..-cowboyt? =? ráf — r Úttörőnek lenni jó 1 Jó bizony, különösen a jól tanuló úttörőknek. Közű~ lük a megye iskoláiból jutalmul negyvenen üdültek két hétig Sóstón. Egy fedél alatt laktak a megyei tanács gyermeküdülőjében harminc kelcl-németországi pajtással. Hamar barátságot kötöttek. Öleléssel, csókkal értetik meg egymással szereletüket és örömüket. Bármilyen jó is az üdülőben lenni, hiányzik Ü.Z otthon a gyerekeknek. Nagy kíváncsisággal veszik körül a postást. Vajon küldtek-e levelet anyukáék? Letelt a két hét, hazamentek a magyar Uttörö lányok. Másnap a német kislányok nélkülük mentek strandolni. Közülük való ez a nyolc „komoly”. Ám a vízben nagyon pajkosak és vidámak. Sok kedves emlékkel mennek haza szerdán Sóstóról. (Hammel József felvételei) Szombattól többszáz vállalatnál vezetik be a csökkentett munkaidőt A kormány rendeletének végrehajtásaként szombattól az év végéig többszáz vállalatnál rövidített munkaidőt vezetnek be az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók részére. A munkaidő-csökkentés a kohó- és gépiparban az üzemeknek majdnem 90 százalékában, összesen mintegy 14.000 dolgozót, érint. Ebben az iparágban a rendeletet november elsejéig kell végrehajtani és 36— 42 órára csökken az ólommai, a veszélyesebb vegyszerekkel foglalkozók, továbbá a szilikózisveszélyes munkaterületeken dolgozók heti munkaideje. A vegyipari szakszervezethez tartozó üzemekben a munkaidőcsökkentés nagyobb előkészület«-' két igényel, ezért a rendeletét augusztus elsejétől november 15-ig hajtják végre, A termelés csökkentésének elkerülésére szükség szerint átszervezik a munkát, s előreláthatólag 400 új munkást: vesznek fel. A postánál augusztusban 1500 dologzó munkaideje csökken, Azfc eddigi napi 8 óra helyett 7 órát dolgozik majd a kézikezelesú központok 700, és a tudakozó' szolgálat 92 beosztottja, továbbá 192 táviratközvetítő, és 325 táv-, gépírókezelő. A munkaidő leszállításával dolgozók keresete sehol sem csökken.
