Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-15 / 196. szám

Megyénk négy községében rendesnek Vidám Vásárt augusztus 20-án Az állami kereskedelmi válla­latok és szövetkezetek augusztus 'húszadikán, alkotmányunk meg­születésének tizedik évfordulója alkalmából megyénk négy közsé­gében rendeznek Vidám Vásárt A Kisvárdán, Tiszalökön. Vásá- rcsnaményban és Cssngerben meg­rendezésre kerülő Vidám Vásá­rokon ,a gazdag árukirakodás mellett a szövetkezetek bőséges ital és ételellátásról is gondoskod nak. Az említett helyeken az al kotmánynapi ünnepi gyűléseket a vásárhoz közel, vagy annak a te- rületén rendezik. Hinta népfront-ülés Tiszaszalkán Készülnek a minta népfront- bizottsági ülésre a tiszaszalkai községi népfront bizottság vezető­ségi tagjai. Kálmán Sámuel elnök és a népfront bizottság tagjai meghívták augusztus 23-i ülésük­re a járás községeinek népfront­bizottsági elnökeit, a megye já­rási népfront elnökeit és titká­rait. A minta népfront-bizottsági ülés célja, hogy követendő mód­szereket adjon a meghívottaknak. Nemcsak formai szempontok sze­repelnek az ülés megrendezésénél, hanem szó lesz az időszerű nép­front feladatokról, a helyi ielle- gű társadalmi munkák és más teendők irányításáról, szervezésé­ről. Álomszép az új nyíregyházi színház Már a befejező munkálatuk folynak Megnéztük az új nyíregyházi színházat. Msgilletódve álltunk meg a vörösmárvány padozatú ha­talmas előcsarnokban, ahonnan ugyancsak vörösmárvány lépcsők vezetnek fel az emeletre. Az elő­csarnok falai még hófehérek, de a tervek szerint hatalmas fres­kókkal díszítik. A színház-terem­ben most rögzítik a széksorokat. Színpompás látvány lesz a bordó .bársony széksorokkal berendezett nézőtér, melynek oldalfalait zöld­arany szegélyes kárpittal borita- »nak be. A színházterem rejtett világí­tással készült, mennyezete hófe­hér színben pompázik. Az oldal­falakra egészen modern, eddig még nem látott hatalmas világító burákat helyeznek el. Az előcsar­nokban és a folyosókon hatalmas csillárok ontják majd a fényt. A lépcsöfeljáratokon hasonlóképpen csillárszerű világítás lesz. Az első emeleten van az erké- lyes tágas dohányzó és büfé he­lyiség, melynek padozatát szintén gyönyörű vörösmárvány burkolat fedi. A legmodernebb megoldások Az oldalfolyosók, ruhatárak ugyancsak tágas, jól világított helyiségek. A színpad felszerelése a leg­modernebb technikai megoldá­sokkal készült. A hatalmas zsi- norpadlás lehetővé teszi a gyors színpadi változásokat. A világí­tási efektusok, a technikai felsze­relések, a lehető legmodernebbek. Az első és második emeleten készen állanak a jól világított, hatalmas ablakokkal felszerelt színházi öltözők, az iroda helyi­ségek, a fővilágosító és ügyelő szobája. Ahogy végigtekintünk a remek beosztású színháztermen és a színpadon, büszkeséggel tölti el szívünket, hogy ez a gyönyörű színház a miénk. Beszéltünk azok­kal a világító berendezést készítő dolgozókkal, akik legutóbb a mis­kolci új színház épületében dol­goztak. Elmondották, hogy nekik a nyíregyházi színház sokkal, de sokkal jobban tetszik, mint az új miskolci színház. Az ország egyik legszebb színháza Kitűnően elhelyezett széksorai, berendezésének összhatása és tech­nikai felszerelése az ország egyik legszebb és legmodernebb színhá­zává teszi. Már közel egy órája állunk a színház nézőterén és bámuljuk az építőművészet kivitelezésének nagyszerűségét, öröm és boldog­ság lesz ebbe a gyönyörű szín­házba leülni és gyönyörködni a színtársulatunk előadásaiban. Nyíregyházának kultúrát szere­tő, színházat kedvelő hatalmas közönsége van. De itt van egy nagy megye is, Szabolcs-Szatmár, több mint 200 községével, me­lyekben a dolgozók életszínvona­lának fejlődésével együtt nőnek a kulturális igények is. Kigyulladnak a reflektorok Mindent összegezve, reméljük, hogy még ebben az évben szép színházunk építése befejezést nyer, s még az új-év beköszöntése előtt kigyulladnak a színpad ref­lektorai és álomszép színhazunk­ban gyönyörködhetünk a jobbnál- jobb színelőadásokban. (Farkas Pál) ELŐNYE: OLCSÓ, GYORS, KÉNYELMES Nagyjelentőségű újítás a nyíregyházi postán KAGYLO-VITA _ HaUÓ ^ pont...! Hallóóó...! — Várjon kérem, túlterhelt a debreceni vonal. — De ha egyszer sürgősre kér­tem. . .! — Sajnos, nem lehetek sem­mit. .. Ki tudná megmondani, hogy hányszor zajlott le ez a kagyló­vita a hívó fél és a posta között? Sokszor. Különösen az egyes sze­zonok beálltával lett egyik vonal terheltebb, mint a másik. Pél­dául a termények felvásárlása idején a legtöbbször vidék hívta Nyíregyházát, vagy sűrűbb volt a főváros hívása is. jelentéseket adtak a munka menetéről. Mind­ez így nagyoms egyszerűen hangzik. Csak a baj ott kezdő­dött, hogy az ilyen „szezonális”- beszélgetések idején a postaköz- pont egy-egv munkahelyén túl­zsúfol ság állott elő, a forgalom aránytalanul megnövekedett, s a szolgálatot teljesítő dolgozó való­Kellemes a víz sággal szenvedett a nagymennyi­ségű hívások teljesítése közben. Okkal panaszkodtak ilyenkor a telefonelőfizetők, mert a hívások ideje is természetszerűleg elhúzó­dott. KIADÁS. . . KIADÁS... Mgg kellett o^z ani a szolgálatot tel­jesítő dolgozók között a híváson, teljesítését. Mégpedig úgy, hogy egy-egy áramkört átkapcsolnak más munkaasztalhoz. Ezt csinál­ták is már hosszabb idő óta a postánál, csak éppen fővárosi szakemberek, túlságosan hosszú ideig, nagyobb befektetéssel, e-s — akkor sem végezhették el vég­legesen a munkát. Ugyanis, ha egy túlterhelt munkahelyről le­kapcsoltak áramkört egy másik dolgozóhoz, később az utóbbi he­lyen adódott ese.leg „csúcsforga­lom”, és akkor vissza kellett csi­nálni az egészet. —Ezt nem is lehet megoldani véglegesen — tájékoztat Zentai András hiradástechnikus, a posta- műszak üzemvezető helyettese. — De sokáig nem nyugodtam amiatt, hogy ezt, a bizonyos „átkapcso­lást” milyen nagy költséggel, hosszú ideig tudják csak elvé­gezni. a kiküldött szerelők. Így ötlött fel bennem az újítás'gon­dolata. IDOREKORD Zentaj And_ rás újításának a lényege az volt, hogy olyan lehetőséget teremtett, amelynek révén a túlterhelést — a korábbi többnapos és nagykölt­ségű átalakításokkal szemben — fél óra alatt el lehet végezni, jóformán filléres költséggel. Nem írjuk le itt most szakszerűen a megoldás módját, csak annyit jegyzünk meg. hogy az újítás be­vezetése utáni egy hónap alatt nem volt panasz a nyíregyházi „Tépjétek le a sötétség bilincseit4 Részletek XVIII. századi magyar röpiraíokból meg Létedet: Ne add árendába a Papnak eszedet( Gondolkozz, Vizsgálódj; erre való az ész, A ki vakonn hiszen Papok szamara lész." kodó papok és szerzetesek, kivált úgynevezett kolduló barátok. Ugyanis a pusztító tatár előtt elrejti az ember a maga ingó-bingó jószágait, pénzét, házi eszközeit, és készen lévő élelmeit; de ahol a papok uralkodnak, a nép némely kegyesség színe alatt gyakoroltatott szemfény­vesztések által megcsalatik. Kiki az ő paran­csolatjára pénzét az oltárra viszi, élelmeit ön­ként előhordja, s még azonfelül arra kéri a papságot, hogy az őtöle kegyelmesen elvenni meltóztasson. — Ami pedig ettől megmarad, nékijő a kolduló barát és azt is elviszi." „...mihelyt valamely nemzetnek olvasni sza­bad és gondolkodni, annak azonnal szükség megvilágosodni. De éppen ezáltal ki is dűlnek a római mindenhatóságoknak azok az oszlopai, melyek által mindenütt... a köznépet a temér­dek tudatlanságban és a maga bilincseiben meg­tarthatná, és a maga... regulái szerént forrnál- taíott fanatikusokat, eszelösködö embereket ké­szíthetne. Es éppen ezért törekedik magán kí­vül való. ragadtatással a papság Magyarorszá­gon, hogy... közönséges oskoláknak is mind el­rendelések, mind igazgatások az ö kezei között megmaradjanak." „Az országnak legféltőbb kincse az ifjúság. Ezt pedig ki ki neveli, ki formálja? ...a klérus, . vagy papság. Minden oskolák ...az ö hatalma alatt vágynak. A gyermekek... a papságnak, vagy az eklézsiának katekizmusa szerént ne­veltetnek. Kik minekutánna ősz tán megnöve­kednek és ember-korra jutnak, az ő eszkö­zeikké lösznek a gyóntatószékben, fejős tehe­neikké pedig az ö halálos ágyokban..." ,Sávolitsátok el már, kérlek, nemes fér­fiak, egy kissé azokat az .előítéleteket, me­lyekkel együtt születtünk, szabadítsátok fel elméteket a papi fanatizmus és a római kú­ria romlott tanietelei alól, ...Tépjétek le a sö­tétség bilincseit és lépjetek fel az igazi embe- ség trónusára...’’ postára. De hálálkodnak Zentai elvtársnak a szolgala.ot teljesítő ..Gabriellák” is: egyiköjűkneK sem kell verejtékezni a „nyakig munkától", míg a többiek ’ nor­mális mennyiságál feladatot olda­nak még. Tehát sikerült a mun­kamegosztás. Zentai Andrásnak ez már majd­csak a huszadik újf'ása. A ki­tűnő szakember ezúttal is jó szol­gálatot tett üzemének, a népgaz­daságnak. Még most készítik az újí ás gazdasági mutatóit, de a „szerző’, s a nyíregyházi p&s- tahivatalbeiiek is bíznak a teljes sikerben. Hiszen ez az olcsó, gyors kivitelű újítás figyelemre­méltó szolgálatot tesz a posta dobozolnak, a lakosságnak. Ez az ér.éke pedig forintokban is "szé­pen jelentkezik majd... Több mint ölvén tagjelöltet vettek tel a Párt tíszavasvári aiapszervezetei Tíszavasvári nagy község. Ti­zenhat üzemi, állami gazdasági, termelőszövetkezeti, hivatali stb. párt-alapszervezete van. Ebben az evben a pártszervezetekben nagy gondot fordítottak a pártepítő munkára, az utánpótlás nevelé­sére. Ennek az eredménye, hogy a Tíszavasvári Állami Gazdaság pártszervezete 11 tagjelölttel gya­rapodott, s most 66 tagja van áz- MSZMP-nek itt. A területi I. aiapszervezet hét — köztük há­rom asszony-tagjelöltet veti fel míg az Alkaloida Gyár to­vábbi öt kiváló munkással erősí­tette a párt sorait, s így száz fölé emelkedett a párttagság létszáma. A tizenhat alapszervazetben éti­ben az évben több mint ötveo munkás, tsz-tag, egyénileg d..i- gozó paraszt, értelmiségi dolgozo nyert felvételt. Az Alkotmány ünnepére készül Nagydobos Nagydoboson a község vezetői, a társadalmi szervezetekkel együtt csütörtökön készítették el az augusztus 20-i ünnepség mű­sorát. A község már 19-én dél­után ünneplő ruhába öltözik. A tanácstagok segítségével a dél­utáni órákban tisztítják az útia­kat, tereket, fellobogozzák a há­zakat. Az ünnep reggelén 6-tól 8 óráig szórakoztató zenével kö­szönti a község lakóit a tanács hangszórója. A délelőtti műsor 11 órai kezdettel a kultúrházban zajlik le, ahová ünnepi szónokot a járás küld. Az általános iskola tanulói kultúrműsort adnak. A földművesszövetkezet vendéglátó sátrat állít fel a tanács és a kul- túrház közelében, üdítőitalt, sült húst árusítanak benne. Este vi­dám karnevált rendez az ifjúság a községi kultúrházban. BUDAPESTEN MEGNYÍLIK A Mezőgazdaság a képzőművészetben CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A Mezőgazdasági Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Képzőművészek és Ipar­művészek rendezésében augusztus tizennyolcadikán, kedden dél­előtt tizenegy órakor kerül ser a „Mezőgazdaság a képzőművészet­ben” című kiállítás sajtóbemuta­tójára. A kiállításra a városligeti Vajdahunyad várában, a Mező- gazdasági Múzeum épületében kerül sor, s a kiállítást a sajtó- bemutató után néhány nappal .megnyitják az érdeklődő nagykö­zönség előtt is, 3 E részletek a hasonló című gyűjtemény darabjai. A gyűjte­ményről írja az elősző: ...a XVIII. századvégi polgári mozga­lomnak antiklerikális részét sze­retné megmutatni. ... E munkák nagy része titokban jelent meg es megjelenésük után vagy ke sőbb a fellelhető példányokat el kobozták, szerzőiket pedig üldöz ték, a megmaradt egy-két példám múzeumaink mélyén hevert. „Meg-szóllítás” „Édes ember-Társom! értsd „...Hogy a papi rendnek az ország gyűlésé­ben helye van, magának illetlenségére sőt gya- lázatjára vagyon. ...a papi rend... az ország hasznára igen keveset szól, és éppen csak mi­dőn ez a szó: religio vagy klérus fordul elő, zendülnek meg a harangok, jobb volna, ott sem volna (T, i az országgyűlésen), mert ha ott nem volna, legalább hazafiaságokrul tisztábban gondolkodhatnának,... és el nem árulnák mago­kat azzal, hogy nem a hazának hasznát, hanem a konyhájoknak bövségét zaklatják; megmutat­ni pedig azt, hogy valaki nagyobb konyhagaz­da mint hazafi, főképpen az ország gyűlésében, valóságos gyalázat, tehát senki nem kételkedik., hogy a papi rend jelenléte magának gyalázat- jára van.” , „Egy püspöknek van tíz-, sőt harmincezer forint jövedelme is a szegény magyar jobbá­gyoknak verejtékéből, melyet a polgárok, a parasztok, a mesteremberek és még a nemes­ember1 is örömest megfizetnek, sőt még erő­szakos eszközök által is kipótolnak. És vájjon kicsoda él a maga úgynevezett jussaival szo­rosabban és nagyobb érzéketlenséggel, mint a kapzsi és könyörtelenszívű pap? Aki sok országot látott, annak könnyű min­den falunak, minden szántóföldnek és minden kiszivott-szopott és a végső s?°aénvséggel küsz­ködő parasztnak legelső meglátásával kinézni és észrevenni, hogy annak valami pap a földes- úra.” „Vájjon csak egy garassal is segít-é min­ket Róma a hadakozásnak vagy éhségnek ide­jén? Imé mi, hogy a pápának Magyarországon lévő hatalmát meggyámolithassuk, annyi sok kiastromokat, püspököket és csuklyás regemen­teket kapunk, hogy az ezekre költött pénzen a mi nemzeti vitéz seregeinket egészen eltarthat­nánk..." „Azt merem mondani, hogy 20.000 tatár vagy kalmük nem pusztítják úgy el és annyire tenkre nem teszik az országot, mint 10.000 ural-

Next

/
Thumbnails
Contents