Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-14 / 195. szám
Sikeres verseny a termelőszövetkezetekben V I Jíitg,íiíitk'iiL cl rDőm huídő ti A dombrádi kommunisták sokat tettek s napjainkban is serényen dolgoznak a kongresszus sikere érdekében. Felmerül azonban a kérdés: hogyan segíthetnek elő egy .prszágos tanácskozást? NéháA községi párt-végrehajtó bizottság elemezte a pártpolitikai munkában tapasztalható lazaságokat, ezek okait s a kivezető utat. Megállapították: felületesek a vezetőségi ülések, nincsenek konkrét tartalommal megtöltve, általános kérdéseket vitatnak. A pártvezetőség egyes tagjai távoltartják magukat az ülésükön hozott határozatok megvalós.tá- sától. Ezen változtatni kellett. — Először is munkatervben rögzítették a feladatokat. Az elvégzésre váró munkáért személy szerint tettek felelőssé kommunistákat. A megbízások teljesítését rendszereA pártrryjnka nem öncélú. A termelőszövetkezetekben például az is fontos feladata a kommunistáknak, hogy minden erejükkel .seg.tsák a közös gazdálkodásban rejlő lehetőségek kibontakozását. Mindezt sajátosan, meggyőzéssel, párttagokra jellemző módszerekkel. A dombrádiak is azt kívánják, hogy javuljon a termelés _s. ezen keresztül a dolgozók helyzete. Az állami gazdaság üzemegységében például eddig nem merték felvetni a „kényesebb” kérdéseket s nem egyszer előfordult, hogy visszaverték a jóindulatú bírálatokat, figyelmeztetéseket. Ez károsan hatott a termelésre. Kaszálatlan maradt például egy 93 holdas lóhere tábla. Pedig a kommunisták felhívták a figyelmet a veszélyre, de nyan kimagasló hőstettekre, eddig nem ismert módszerek bevezetésére gondolták. Nem így a községi pártbizottság, • s annak titkára, Gábor Jénő i elvtárs. sen számonkérik. Korábban elhatározták például, hogy augusztusban minden alapszervezetet meglátogatnak a végrehajtó bizottság tagjai, segítenek a sokrétű feladatokban. A községi pártvezetőség — többek között — napirendre tűzte a terményfelvásárlással összefüggő kérdéseket, amely foglalkoztatta a dolgozó parasztokat. Elhatározták, fokozzák a felvilágosító munkát, s ma már a csépléssel tart lépést a felvásárló munka is. A dolgozó parasztokkal való beszélgetések során persze egy sor másirányú kérdést is megvitattak. szavuk nem talált meghallgatásra. Legutóbbi taggyűlésükön már nemcsak a hibákat merték elmondani, hanem a gazdaságveze^ tők felelősségéről is beszéltek. — Versenyt indítottak a nővény- és gyümölcstermelésben, az állattenyésztésben. A termelőszövetkezetben . is konkrét termelési kérdésekkel foglalkoztak.. A községi párt-végrehajtó. bizottság tagjai ' felhívták egyes vezetőbeosztásban dolgozó kommunisták figyelmét az elbi- zakodás veszélyére, mivel ilyen jelenségek tapasztalhatók. Az időszerű gazdasági kérdésekre fordították a figyelmet., A'malom és a földrhuvesszövetkézet ’ termelési kérdéseivel is foglalkoztak, melyek azt mutatják: helyesen kapcsolják össze a kongresszusi előkészületek során a pártmunkál a termelés segítségével.Napirendre kerültek a „kényesebb“ kérdések is Megvizsgálták: mi az oka, hogy egyesek távolmaradnak a taggyűlésekről, húzódoznak a pártmunkától. Kiderül, néhány kommunistát személyi és jogos sérelmeinek figyelmen kívül hagyása tartott vissza az aktív pártélettől. A vezetőség úgy döntött: minden ilyen párttaggal személyesen beszélnek. Ez helyesnek bizonyult. Feltárták, hogy a földművssszö- vetkezetben csak a „simuléko- nyabb” emberek érvényesülhetnek. Előfordult,, hogy háromszori hiány miatt leváltottak egy boltvezetőt és később magasabb beosztásba helyezték... A Vízügyi Igazgatóság helybeli telepén is nagyfokú hanyagságok kerültek felszínre. Végül levonták a tanulságot: érdemes volt beszélgetni a kommunistákkal, érdeklődni örömeikről, gondjaikról, terveikről, javaslataikról. Sok. hasznos dolgot mondtak el, és ezek megvalósításában fel is ajánlották segítségüket. Csupán néhány példát ragadtunk ki a dombádi kommunisták munkájából.. Ettől sokkal többet tesznek azonban. Konkrét feladatokkal bízzák meg a párlcsoport- vezetöket, a tagjelölteket, törődnek a pártonkívülisk nevelésével, erősítik a pártfegyelmet. Gondosan mérlegelik: ki-k, hogyan látják el- •felad-atwkat-,- 'S>'akiket méltónak találnák, újra' bizalmat szavaznak majd rájuk. (N. T.) Szép eredmények . születtek a csengeri és nyíregyházi járásban, ahol a szövetkezetek páros versenyben vannak egymással. A verseny jó hatással volt a munkafegyelem szilárdülására is. Az eddig végzett munkák alapján, a kedvezmények igénybevételével ritkán látott eredmények születtek a termelésben. A tiszadebi Táncsics Tsz-ben például 20 mázsát meghaladó borsótermést takarítottak be holdanként. A milo- tai Üj Élet Tsz-ben 8 mázsát adó t holdonként az olajlen és a nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezetben egy 17 holdas tábláról 23 mázsa búzát takarítottak be holdanként. A Bákeharcos TSZ az idén a növénytermelés és állat- tenyésztés hozamainak növelésével közel másfélmillió forinttal gyarapítja vagyonát. Az uj szövetkezetek is igyekeznek felzárkózni a termelésben a régiek mellé. A nyírkércsi Lenin Tsz-ben például 18.72 mázsás árpatermést értek el holdanként. A termelőszövetkezetek versenyét a gazdasági év végén lehet teljesen értékelni, de az eddigiek alapján a legjobbak közé sorolható a megye szövetkeze.ei közül a tiszadobi Táncsics, a sza- mostatárfalvi' Ady, a nyírkércsi Lenin, a nagyecsedi Vörös Csillag. a fényeslitkei Fürst Sándor, a kislétai Üj Élet, a nyíregyházi Dózsa, a nábrádi Békeharccs, a tiszaszalkai Búzakalász, a tisza- nagyfalusi Üj Élet és a nagykál- lói Zöld Mező Tsz. A tiszadobi Táncsics Termelő- szövetkezet a tavalyi .országos versenyben az Í000 holdon felüliek kategóriájában az első tíz közé került. A helyezéssel járó oklevelet auguSz us 20-án, az alkotmány ünnepén adják át a szövetkezetnek. Kelemen Béla tsz-felügyeiő Gazdag termés a Román Népköztársaságban Tartalmasabb pártélet az alapszervezetekben Behatóbban foglalkoznak a termeléssel NÉZZÜNK KÖRÜL A SZABOLCSI HOMOKON IRTA: HARASZTHY JÖZSEF, EGYETEMI ADJUNKTUS Homok fogás kapásnövényeknél A szalma betárcsázás Ajtay szerint kapásnövényeknél már nem' használható, mert akadályozza a kapálást. Ezért „Kolbay- féle” gyűrüshengerrel kísérletezik a homokfúvás ellen. Ez abból áll, hogy a futóhomokon, amikor tavasszal megadja a vetöszántást, utána elveti a ka- pásnövények magvait és vetés után már másnap, az elvetett területen végighúzatja a „Koibay- féle” gyűrűshengert. Ez a henger, az akkor még nyers futóhomokot egyszerre tömöríti és rovátkolja, ami által a talajbordázat mint egy dementező hatást kap. és 4—5 hétig ellen is tud állni a homokszemcsék elfúvásá- nak. Kétségtelen, hogy a még 1958- ban beállított kísérlet teljes sikerű volt. Ennek ellenére meggyőződésem, hegy még nénány esztendő kell a megnyugtató eredményhez, amíg a gyakorlat teljes mértékben átveheti ezt az eljárást nem úgy, mint a már kész, szalmabetárcsázásos kísérlet eredményét... L j fehértó, a nyírségi gyümölcstermesztők reménysége egy mutatja, , a tájat „vallató” szememnek, hogy Hajdű-Bihar megyébe értünk: az 1700-as évek 400—600 négyszögöles „ólas kertjei”, ahol immár két évszázada fejeskápcszta termesztés1 folyik a lapályokban. Ugyan ki ne ismerné a híres „Hajdúsági” káposztát az' Üjfehértó—Téglás—Hajdú- hadház—Hajdüvid alkotta termesztőtájon? Üjfehértó tehát „ül” a nyírségi tájegységben. Évi csapadék meny nyis^ge, a tenyészidőben mért re latív páratartalma, évi- hőmeny- nyisége, a napfényes órák száma, a talajszerkezete, tápanyag-viszonya, mind-mind, kevés eltéréssel megegyeznek a nagy nyírségi táj hasonló adataival. Ezek szerint az Újfehártói Kísérleti Intézet — melynek teljes címe: „Nyírségi Mezőgazd.*«ági Kísérleti Intézet Gyümölcsnemesítő Osztálya” — méltán foglalkozhat a Szabolcs- Szatmár-i gyümölcsösök kutatási problémáival. III. Hatvan kilométeres sebességgel repít a gépkocsi a „négyes számú”' műúton Üjfehértó felé. Már messze járunk Nyíregyháza határától és igazolódik előttem két meghatározás helyessége: „Szabclcs-Szatmár” megye: közigazgatási fogalom, „Nyírség” pedig: földrajzi fogalom. Azért ötlött az eszembe, mert vannak emberek Szabolcsban, akik a „Nyírség” fogalmát, szigorúan a megye határain belüli területre szűkítik. — Hajdú-Biharban is előfordul az, hogy „Tiszántúlon'' csak a „Hajdúságot” értelmezik a fogalom tartalmaként; holott a Tiszántúl megnevezésben benne van a Hajdúság és a Nyírség egyaránt. Már Császárszállás is mögöttünk maradié még jobbra-balra ugyanazt a homokot látom, ugyanazt az gkác és télialma ligetes tájat, dimbes-dombes talaj- felszínével, mint amilyet láttam a Nyírség kellős közepén. Csak A Nyírséget túlnyomórészt jelentő Szabolcs-Szatmár megye az ország legjellegzetesebb és legjelentősebb gyümölcstermesztő tája. Hogy ezt bizonyítani tudjam, néhány sokak által nerp ismert adatot említsek: így például a megye almaía állománya az ország összes almafa állományának 33.9 százaléka. Itt terem a külföldi árugyümölcsnek kb. fele a teli almából. Hazánk számításba vehető diófa állományának a 25 százaléka itt van a megyében; nem beszélve a szilváról ... Az ország szilvafa állományának körülbelül a 11 százaléka van Szabolcs-Szaímárban. Ezekből az adatokból következik, hegy az újfehértói Uyümölcs- nemesítő Osztály munkája nemcsak a táj szempontjából, de az egész népgazdaság szempontjából is nagy jelentőségű. A kísérleti munkát közel 200 katasztrális hold részben termő, részben még nem termő gyümölcsösben végzik itt: Pethő Feren, Szakácsi Gyula, Berki Endre, Pálkovi József kutatók. Ezek után ismerkedjünk meg azokkal a kutatási témákkal, amelyek eredményei nagy segítségül szolgálnak majd a nyírségi gyümölcstermesztőknek, ha a kísérleteket befejezik a kutatók. Munkájuk 3 fő kutatási téma köré csoportosul: Első ilyen fő kutatási témacsoport: a Szabolcs-Szatmár megyei nagyüzemi gyümölcsösök agrotechnikai kémeseinek kidolgozása. Ide tartozik például a télialma legmegfelelőbb telep tési rendszerének kidolgozása. A „Jonathán ' iegjobb porzófajtájának megállapítása a nagyüzemi termesztésre alkalmas fajták közül. Az ágrendszer kialakítása a „Jonathán” fákon ... Az alma hullásának megakadályozása . .. különböző permetezőgépek munkájának összehasonlítása. Sőt még a meggy sem hiányzik ebből a. .főtémából, kutatják a meggy helyes növény- védelmi eljárásait. A második főtéma is nagy jelentőségű: Szabolcs-Szatmár megye üzemi gyümölcsöseinek tápanyagellátása. Keresik a zöldtrágyázás helyes módjait és a megye „tőzegvagyonának” legjobb felhasználási lehetőségeit. Kísérletbe állítottak ezzel a főtémával kapcsolatban termő almagyümölcsösöket zöldtrágyázással, műtrágyázással és más szerves trágyázással, hogy kiderítsék, melyik trágyázási eljárást hálálják meg legjobban a gyümölcsösök. Azt is tisztázni akarja a kutatók közül történetesen. Szakácsi Gyula és Berki Imre, hogy milyen vetésforgó felel meg iegjob- oan a nyírségi tájon, fiatal gyümölcsösökben? Aztán szeretnének még arra a vitás kérdésre is biztos választ adni, ami a szakirodalom és a szakközvélemény között fennáll: hogy káros-e vagy nem, a gabonaféléket, fűféléket, alacsony növésű kapásokat és a kerti veteményeket köztesként termeszteni a fiatal gyümölcsösökben? ... A harmadik főtéma a gyű* mölcsfajták, tájfajták, alanyok begyűjtését és szelekcióját célozza. Fel akarják kutatni a legjobb szabolcsi „Jcnathán” típust éppen úgy, mint Üjfehértón és vidékén a legjobb „Pándy” típusú meggyfajtát.. . hegy ebből a főtéma csoportból a leglényegesebbeket említsem. Üjfehértó, a nyírségi gyümölcstermesztők reménysége! A reménységek megvalósulásához minden feltétel adva Van: tehetséges kutatók, megfelelő kísérleti tér, és az az anyagi áldozat, amit kormányunk ezekre a tudományos munkákra fordít. ★ Nyíregyháza felé közeledik gépkocsink, a tanulmányút véget ért. Gondosan csomagolt filmtekercsek, teleírt jegyzettömbök, látott és hallott élmények tettek; gazdagabbá és egy jóleső tudat; az, hogy szerzett tapasztalataimból néhányat csokorba fogva átadtam azoknak, akiket elsősorban érint: a szabolcsi homokon élő szakembereknek, dolgozó parasztoknak! 2 íj fehértó a nyírségi gyümölcstermesztő táj tuikományos központja
