Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-11 / 192. szám

A „hegydombról" messze lát a szem Telnek a zsákok Nyírpazonyban is megkezdődött a cséplés. (Foto: Hammel) Jubilál a barabási Kossuth Tsz A barabási volt agrárproletárok 1949-ben fogtak össze a föld közös megművelésére, s megalakították a . termelő­szövetkezetet. Az elmúlt tíz év alatt sok gonddal, bajjal küzdöttek ezek az emberek, s ha néhányuk megingott is néha az új élet kibontakozása során, a termelőszövetkezet maga az megállta a helyét a történelemben átélt két nagy vihar alatt. A Kossuth Tsz tagjainak több mint a fele büszkélkedhet azzal, hogy ott volt tíz évvel ezelőtt, amikor megtörtént a nagy elhatározásuk.- Az idén jubiláló tíz éves termelőszövetkezet szervezeti, gazdasági életében már nem lehet felismerni a régi, kez­deti vonásokat. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaság Jövő-: jébe vetett hittel, kölcsönös segítökészséggel, a kialakult munkafegyelemmel megteremtették gazdaságukat, amelynek eredményei példaként állnak az egyénileg gazdálkodók előtt. A gabonafélék eredményeivel . megelőzték a község egyéni gazdáit és azon fáradoznak, hogy a. kapás termé­nyeknél és az állattenyésztésben szintén övék legyen az elsőség. A községbéliek részéről nem is hiányzik az elis­merés, amit az is bizonyít, hogy jószomszédi viszony van a szövetkezet és az egyéni -gazdák között. Orosz Ferenc és. Orosz Endre középparasztok például szívesen segítettek a szövetkezetnek á gabona behördásánál. A szövetkezeti élet .tíz éves 'J eredményeit nem nehéz le­mérni. Beszédesen igazolja a. nagyüzemi gazdálkodás előnyét az is, hogy a szövetkezeti' tagok 25 százaléka az elmúlt évékben - tudott magának' lakást-' építeni. A Kossuth Tsz tagjai úgy ünnepük meg a szövetkezet fennállásának tize­dik évfordulóját, hogy a tsz fennállása óta az idén zárnak majd a legnagyobb jövedelemmel. A szép eredmények birtokában méltóan ünnepelnek majd a zárszámadás napján. Hevesebben lüktet a kommunisták szíve Beszélgetett Lévai György elvtárssal a mátészalkai községi pártbizottság titkárával A „hegydomb” szigetként emel­kedik ki a szatmári rónaságból. Az - idősebbek is már elbeszélés­ből ismerik ennek a földkupac­nak a: történetét Szamosangyalo- son. A felszabaduláskor végképp levitézlett Domahidy-familia egyik őse- hordatta össze a parasztokkal a szamosmenti ingoványos vidé­ken a dombot a kastély mögött s rajta nyári kéjlakot, filagóriát építtetett. Gyönyörű innen a kilá­tás. Alattunk a dombot körül­vevő hajdani halastóban itt-ott még víz csillog, a nagy park fái sejtelmesen regélnek a régi idők­ről, a dölyfös földbirtokosok vilá­gáról, Odább Jonathán-erdö terül el gyümölcstől terhesen. A kis fe­hér, vagy vörös-cserepes házak szerényen húzódnak meg a fák között. Innen felülről erdei la­koknak látszanak. Csupa roman­tika a táj. Ebbe az idillikus kép­be szinte józanítólag hat egy traktor monoton dübörgése. A por magasan száll a cséplőgép fölött. Emberek, fogatok forga­taga látszik. Távolabb, a szem alig képes kivenni, apró ember­alakok mozognak a mezőn. Ke­zükben mérőrudakkal lépdelnek. A rudak egyik-másikán fehér kendőt lebbent a szellő. Azért, hogy hamarabb észre lehessen venni: Mérik az angyalost ha­tárt. Papp Sándorral a sza- mosangyalosi Kossuth TSZ ke­rékgyártójával, a vezetőség egyik tagjával állunk itt a dombon, a filagória helyén, mert azt az idők szele, mint magukat a Doma- hidyeket, régen eltakarította. A mezőkön, ameddig a község ha­tára tart, új gazda van tavasz óta, á termelőszövetkezeti község. Azért mérik a határt, hogy a 165-ből kimaradt 14 egyéni csa­ládnak, a más községekből „ba­bíróknak” kijelöljék a területet és a nagy család szántóföldjein kialakítsák a nagyüzemi táblá­kat. Bent az irodában — a műem­lékké nyilvántott kastély egyik szobájában — többen is vannak. Beszélgetnek. Mint kiderül, leg­többjük a tavasszal lépett be a közösbe, Hogy történt? „A nép­nevelők is segítettek, mi is gon­dolkoztunk” — mondják. Hej, pedig nem is volt olyan „egyhangúan” példakép a szövet­kezet. A vezetés kérdése éveken keresztül vajúdott itt. Ilyen he­lyen, ha nincsen összefogó, széthúz a rend. Tavaly . mérleghiánnyal zártak. Oka? — A tavalyelőtti rossz gazdálkodás. Az idén azon­ban már más. A tartozásokat ki­egyenlítették. A tervben 80 fo­rintot érő egy munkaegység, de százat számolgatnak. A belépők is tudták, hogy jó adottságok mellett sokra lesznek képesek, ha van aki jól irányítja a közöst. Van is tennivaló bőven. Móré Elek bngádvezető alig győ­zi sorjázni, hogy miként alakít­ják ki a növénytermelést, hogy már a tavaszon egész határny i vörösherét vetettek az ősszel ki­alakuló állatállománynak, mert az bizony még elenyésző. Bíró István állattenyésztési brigádve­zető szégyenkezve mondja, hogy ma még hét tehenük van mind- összesen, meg a sőre és a ser­tés. Ősszel gyarapszik majd a jószágállomány. Mert tudni kell, hogy a belépők egy része tavasz- szal olyan nyilatkozatot tett, hogy ősszel kezdi a közös munkát s ezek jobbára földes parasztok, a háztáji mennyiségét meghaladó , állatállománny al. Az ősszel indulók már össze­adtak 150—160 mázsa hereszénat és most kezdik a közösbe vinni a gabonavetömagot is. Ez a tet­tük is azt bizonyítja, hogy a ki­bontakozó eredmények láttán meg van a bizalmuk a közös iránt. A közösbeliek nagy re" ménye az idén a 67 hóid gyü­mölcsös, aminek minden holdjá­ról leszüretelik majd a száz má­zsa almát, A kertészetben dolgo­zók gondoskodtak róla, hogy minél több legyen az exportmi­nőség. A jelenleg még csak ' 300 hold körüli szövetkezeti gazda­ságban közel kétmillió forintot tesz ki az áruterv, amit az alma mellett sőréből, hízósertésből, ap­rómagvakból teljesítenek. A tanácsházán Szórádi Sándor párttitkárral és Lukács Lajos ta­nácselnökkel-találkozom. Mi más lenne a dolguk, mint a szövet­kezeti község sorsának az egyen- getése? Az elnök a földmérés állásáról beszél. Elmondja, hogy pár nap alatt befejezik a mun­kát. A még kintiévé egyéniek nem járnak rosszul, mert a ha­tár egyik legjobb részén kapják földjüket és általában egy táb­lában. A tyukodi, csengeri, „bebí- rók” pedig a falujukhoz legköze­lebb eső részen. A szövetkezet hétszáz holdas birtoka így lesz egységes. Az egész falu határa, belterülettel együtt nem sok, 1367 hold. Ebből teremti majd meg a község lakossága a „vi­rágzó új életet” — mint Szabó Jóska bácsi, az öreg gyümölcs- termelő mondja. — Sikerül is ez nekik-'— szö­gezi le a párttitkár. — A szövet­kezetbe lépett megfontolt közép­parasztok segítségével két-három év alatt valóban olyan gazdasá­got teremthetnek, hogy ritkít­hatja párját. — Az elmúlt évek zavaros szövetkezeti vezetése — folytatja tovább Szórádi elvtárs, a pártszervezete sem volt jó ha­tással. Pártszervezetünket meg kell erősíteni s a tagokat példa­mutatókká nevelni, mert ezen a téren még baj van. Ez a valósá­gos helyzet s mi nem is akarjuk takargatni, hanem őszintén fel­tárni és kijavítani a hibákat. Valamennyi szövetkezeti tag, akivel még szót váltottam, mind őszintén elmondta a véle­ményét az eddigi és meglévő ne­hézségekről, de szavukból ki­csendült a közösségbe vetett bi­zalom, az, hogy akarják jólétük megteremtését. A „hegydombról” messze lát a szem a hajdani Domahidy határ­ban. S a szamosangyalosiak — néhány kivételével — már felju­tottak a dombra, amit hajdan apáik hordtak össze, és a kilátá­sukat nem akadályozhatja többé semmi, S. A. Kétszáz darab fénycső világítótestet készítenek A Vegyes Szerelő Szakipari KTSZ dolgozói jelenleg kétszáz d.arab fénycső világítótest elké­szítésén munkálkodnak. Vállalá­sukat teljesítve, a világítóteste­ket a jövő hét folyamán — a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt — átadják az illetékes megrendelő közüieteknek. Ezen kívül többféle nagyjelen­tőségű munkákat végeznek. A Damjanich-lakt anya ban például a szennyvízcsatorna felújítását vég­zik, továbbá több fűtési berende­zéseket javítanak. A Tejipari Vállalat megrendelésére a roho- di, ibrányi és szamosszegi új tej­gyűjtő csarnokok villamos és vízvezeték szerelés munkáit is a vállalat dolgozói végzik. Egyébként a hét folyamán, pén­teken tartják meg a vállalatnál a negyedéves mérlegbeszámoló közgyűlést, melyen értékelni fog­ják a dolgozók által eddig vég­zett munkát, s azt, hógy verseny- felajánlásukat hogyan teljesítet­ték. A vállalat dolgozói nagy ér­deklődéssel várják a közgyűlést, Csaknem félezer kommunista él, dolgozik Szatmár „fővárosá­ban” Mátészalkán, Tizenkilenc pórt-alapszervezet irányítása, munkájának egybehangolása, tevékenységük segítése nyugszik a községi pártszervezet vállán. Most az MSZMP VII. kongresz- szusa előtt ,a nagy készülődés­ben meg ugyancsak bőven van tennivaló. Erről, a pátszervezetek munkájáról, a kongresszusi meg­előző tevékenységéről beszélget­tünk Lévai elvtárssal, a pártbi­zottság titkárával. KÉRDÉS : Hogyan vesznek részt a kommunisták a kong­resszusi munkaveresnyekben? VÁLASZ: Nemrégiben foglal­kozott ezzel a kérdéssel a köz­ségi párt-végrehajtó bizottság. Mondhatnám, hogy a kommunis­ták nagy felelősséggel dolgoznak, példát mutatnak, s azon igyekez­nek, hogy rászolgáljanak a dol­gozók bizalmára. Hevesebben do­bog most a kommunisták szíve, hiszen a kongresszusra való ké­szülődés is fokozza ezt. A közel ötszáz párttagunkból azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a termeléssel, valamennyien része­sei a munkaversenyeknek. Van ebben párosverseny, brigádok ve­télkedése és így tovább, ök vol­tak a. kezdeményezői ennek a Mátészalkai Sertéstenyésztő Vál­lalatnál, ahol 1 millió 813 ezer forint megtakarítását vállalták. S hogy jól dolgoznak, mutatja a félévi eredmény, hiszen ebből jú­lius elsejéig közel ötszázezer forintot teljesítettek. Mind a 22 kommunista becsülettel helyt áll. Hasonló a helyzet a Vegyesipari Vállalatnál. Itt a tizenhárom párt­tag közül szintén mindenki ré­szese annak az eredménynek, amely a 200 ezer forint megtaka­rításáért folyik. Az Építőipari Vállalat kommu­nistáinak kezdeményezésére in­dult az a mozgalom, melynek célja, hogy a termelőszövetkezetek­ben létesítendő beruházások és az iskolák építésének határidejét lerövidítsék. S ezen a téren is szép eredményeket értek el. A kommunisták úgy készülhetnek méltóképpen a kongresszusra, ha a vállalt kötelezettségeiket telje­sítik, ha példát mutatnak a munkában, magatartásban a pár- tonkívülieknek. S én úgy látom, hogy ezen a téren nincs is hiba. KÉRDÉS: Milyen a pártszer­vezetek belső élete? Van-e javu­lás, s ez miben mutatkozik meg? VÁLASZ: Egy-két üzemi párt­szervezetünkben még vannak hi­bák. Legutóbb erről volt szó a pártbizottsági ülésen, ahol a Tej­ipari Vállalat és a TITÁSZ párt­szervezetével foglalkoztunk külö­nösebben; mert ezeken a helye­ken nem foglalkoznak megfele­lően a termelés segítésével és el­lenőrzésével. Általában azonban az a helyzet, hogy a pártélet fel­lendült, serényebben dolgoznak a kommunisták a pártegység erősí­tésén, s a pártmunkásukat be­csülettel teljesítik. A pártbizott­sági ülésen megbeszéltük a kongresszusi munkatervet, s a háromhónapos munkaprogra­munkat. Pártszervezeteink több­ségében kidolgozták már a vá­lasztási munkatervet, több helyen munkabrigádokat alakítottak. a beszámolók elkészítésére, hiszen hosszú időszakot értékelünk, s ez nem lesz könnyű feladat. Elhatá­rozták a pártszervezetek vezető­ségei, hogy minden kommunistá­val személyesen beszélgetnek, —• Több helyen javítanak a párt- építési munkán, tagjelölteket vesznek fel,, az állami gazdaság­ban a nők közül, s a párthelyi­ségeket is rendbehozzák, ottho­nossá teszik. Ez a serényksdés jellemzi most a kommunisták munkáját Mátészalkán. így ké­szülünk a párt VII. kongresszu­sára. (!, k.) Dolgozik a silókukorica betakarító kombájn. (Foto: Csikós) fii aéo

Next

/
Thumbnails
Contents