Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-30 / 207. szám
Cséplés hat emberrel A ssecskásva-cséplés eisií tapasztalaiul meg yénkben Országosan és megyénkben is ezen a nyáron próbálták ki első ízben a szecskázva-cséplést. Nálunk a íiszadobi Táncsics TSZ- ben cs Beregsurány szövetkezeti községben működött egy-egy ilyen gép. A két gép munkájáról az alábbi tájékoztatást adta a gépállomások megyei igazgatósága. Hogyan inüliödik a szecskázva-cséplö? Az eddig és jelenleg is használatban lévő cséploszekrénybol, egy -, siíótöitöből és egy sza.ma- ellúvó .szerkezetből áll ez a gép. Meghajtásához egy erősebb gép: Zetor Super, vagy Belorusz traktor szükséges. A kévehányó a kévét a silótöltő mozgó láncára dobja, ahol a kévevágó. kivágja, az etető pedig széthúzza, hogy egyenletesebben kapja a szecskázó szerkezet. A silótöltő 8—12 centlmeteres- darabokra vágja fel a kévét, és a szecskát belelujja a dobba, ahol megtörténik a gabona kicséplése. A szem a szokott helyen zsákba jön a csépiöböl, a szalma pedig a törökkel együtt az elfúvó szerkezet segítségével egy harminc méteres csövön távozik. A szecskázott szalma fémvázas drótszövésű sablonba kerül, aminek a magassága 6 méter, a szélessége pedig öt méter. Ebben a sablonban időnként egy dolgozó megtapossa a szecskát. Milyen a teljesítmény? Mind a két helyen 80—90 mázsa között mozgott a napi teljesítmény. Zavartalan üzemközben — amikor mérték a teljesítményt — óránként 11.70 mázsa búzát csépelt ki. ' Ez 10 órás műszakban 117 mázsának felelne meg, azonban a kazalsablcn álhtgatá- sáyal még sok időt töltöttek az idén. Gyakorlat kell ehhez is. Ezért jött ki napi átlagban csak 83 mázsa Tiszadobon. Begyakoroltán majdcsak azt a teljesítményt lehet vele elérni, mint a hagyományos cséplési móddal. Az egy főre eső teljesítmény már most is van akkora. Mivel hasonlóan á másik cséplőgéphez, ezzel is virradattól sötétedésig dolgoztak, nem hat emberrel, hanem a váltás miatt tízzel folyt a munka. Egyenként 830 kiló teljesítmény jutott az emberekre, A 160—170 mázsát cséplő, régi módon dolgozó gépeknél is körülbelül ennyi a teljesítmény, mert a csapat 22 főből áll. A szecskázva cséplésnél . a teljesítmény fokozódni fog, ha meglesz a keliő gyakorlat. Mi az előnye ennek a cséplésnek? Előnye, hogy hat emberrel üzemel. Égy kévebunyó, egy kévevágó, egy etető, egy szalmás és két zsákos. Tiszadcbon azért dolgoztak l.z tővel, mert IS—16 órát is üzemeitek és így váltásra vojt szükség. Még 10 tővel u egy' cséplőcsapatból kettő alakítható, ez pedig- a nagy munkacsúcsok idején, a kevés taggal rendelkező szövetkezetekben igen fontos. Nagyon fontos szempont, hogy porban egyedül a szalmás dolgozik, de az is csak időnként, amikor bemegy a sablonba taposni. Emelni csak a kévehányó- nak és a zsákosoknak kell, itt sem a kévevágó, sem az etető nem emeli meg a kévét. Egészségügyileg, szociális szempontból sokkal előnyösebb ez a cséplés. Gondoljunk csak a törekhúzókra a másik cséplésnél! Előnye, hegy a szalma a’mo- zásra sokkal alkalmasabb, jobb a nedvszívó képessége, jobb trágya lesz belőle és gépi terítése is megoldható kint a szántóföldön. A gép minőségi munkája és ittvó.e A szemvaszteség alatta van a normal cséplőgépeknél megengedett fél szazaiéinak. A mérések azt igazolták, hogy a vesztesig 0.41 százalék volt. A szemtöré- valamivel nagyobb, mint a másik cséplési módnál. A Mrás a szecskázásból ered, azonban ez a hátrány az előnyök mellett eltörpül. Az idei tapasztalatok alapján jövőre több ilyen gépét állítanak be. A tiszadobi Táncsics TSz.- ben kérték, hogy a kombájnara- tásen kívül valamennyi gabonájukat ilyen géppel csépelje a gépállomás. A kombájn kiegészítőjének szánják ezt a cséplőgépét és elsősorban azokra a helyekre, ahol kevés a munkaerő. A jelenlegi számítások szerint inkább csak átmeneti kisegítő gépnek szánják, ami emberkímélőbb, mint a régi módon való cséplés, ugyanakkor a régi cséplőgépeket lehet vele hasznosítani. A végleges értékelésről majd hírt adunk lapunkban. Csikós Balázs. Mit fizet A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelentése szerint a Lottó 35. játékhet-re 3.520.373 szelvényt küldtek be a fogadók. Telitalálatos szelvény ezúttal nincs. Négyes találatot 28 fogadó ért el, nyereményük egyenként 94.295 forint. A hóromtalálatos szelvények száma 1498. A nyereA szakma mesterei lesznek A Nyíregyházi Kertészeti Technikum tanulói a nyári „szünetben ’ szakmai gyakorlatokon vesznek részt az Ilona- tanyai gazdaságban. — Pár nap múlva kezdődik az elméleti oktatás, de például a harmadik évfolyam legszorgal- masabbjai — tanáruk szerint ezekből lesznek az ízig-vérig jó szakemberek — a.köteiezo napi munka után is gyakorolják a gyümölcsoltás tudományát, a szemzést. Hogy milyen szorgalommal, azt talán abból is látni lehet, hogy a nyür- ga, fehér sportinges fiatalember még a nyelvét is kidugja nagy igykezeté'oen, amint a szempajzset vágja. (Foto: Hammel) Ma: kultárhásavató ünnepség l'issaviden Ma avatják a tiszavidi községi kultúrházat. Délelőtt fél tízkor kezdődik az ünnepség, eddig téra Lottó ? mény egyenként 528 forint. A 71.596 kéttalálatos szelvényre egyenként 18.40 forintot fizetnek. közöljük még, hogy a Magyar Távirati Iroda nyíregyházi szerkesztősége hibájából a Lottó-számokat tévesen közöltük lapunk tegnapi számában. A kihúzott számok helyesen a következők: 10, 28, 30, 59, 83. zenével szórakoztatják a faluba érkező és helybeli vendégeket,, Tízkor kerül sor a hivatalos ava- tásra, ahol ünnepi beszéd es színvonalas kultúrműsor’ váltják, egymást. Ebédszünet után, 15 óra.i kor az új kultúrházban színrei kerül Móricz Zsigmond: „Nem1 élhetek muzsikaszó nélkül” címíi/ négyfelvonásos színműve. A tij szavidi kultúrcscport tagjai adj ják elő. Este táncmulatságot tar-j tanak, ahol a hajdúböszörményit 30 tagú KISZ-fúvószenekar szólj gáltatja a zenét. — Bsssssssssssssssssss... A túloldalon munkához kezdett a vontató csörlő, s a „Koma” már biztosan szeli a levegőt. A botkormánynál magas, barna fiatalember ül, aki két perccel ezelőtt invitált meg egy kis beszélgetésre a levegőbe. A magasságmérő egyre feljebb kúszik, száz, kétszáz, háromszáz métör, aztán négyszáz... Lent eloldották a gép kötelékét, a „Koma” megcsuklik és zuhanni kezd. Félek. S bár szívesen vállalkoztam a repülésre, akkor sem éreztem szorongást, amikor felszállás előtt hátamra kötötték az ejtőernyőt és hozzáerősítettek a géphez, meet már torkomban dobog a szivem. Kinézek: alattunk szédítő mélység. A pilóta észrevette zavaromat. Egyet húz a kormányon, s már megyünk újra felfelé, ahol a fellegek úsznak, mint megannyi méltóságteljes fehér hajó. Szégyenlem, hogy amíg a tere em remeg, szomszédom olyan biztosan jár a levegőben, mintha az utcán sétálna. Szóvá is teszem. — Még biztosabban — feleli ő. — Tudja, mikor lent járok, mindig arra gondolok, hogy fejemre eshet egy tégla. Nos, itt ilyen eset nincs... — Repült már? — kérdezi. — Hogyne, persze — válaszolom — Utasszállítókon már többször. De az valahogy más... INTERJÚ Ä FELLEGEDCEEM — Igaz, ott valamivel kényelmesebb. De itt sokkal jobb. Nézzen csak le. Éppen alattunk a Stadion, arrébb a dohánygyár, meg a gépjavító. Miközben beszél, kezével más irányba „tereli” a gépet. — Látja, így van ez — told az interjúhoz fiatal vezetőm. — Aki egyszer megkóstolja a repülést, soha nem tud lemondani róla. Már megnyugodtam. Gépünk sebesebben száll a levegőben, néhány pillanat még, s földet érünk. — Most már „vérbeli” repülővel van dolgunk. — Lgadnak mosolyogva. — Kérdezzen csak bátran, ami érdekli, szívesen válaszolunk. — Kik vannak a táborban? —- Agronómusok, villanyszerelők, tanítók, és ipari tanulók, meg mások. Csupa fiatal. Javarésze most ismerkedik a repüléssel. De vannak itt „öreg rókák” is. Garai elvtárs például a napokban szerezte meg az ezüstkoszorút. Ez már komoly teljesítmény, hiszen az országban nem sokan viselik ezt a fokozatot. Garai Bandi pályafutásával ismerkedem. Nős, gyermeke van. Debrecenben belügyi dolgozó. Elmondja, hogy minden nyáron a nyíregyházi repülőtéren tölti szabadságát. — S a felesége mit szól hozzá? — kockáztatom meg a kérdést. Aztán gyorsan meg is bánom, hogy így a többiek előtt... — örül neki. Ö is repülős volt. Együtt jártunk a levegőben, sokszor csak átkiabáltunk egymásnak. Most is szívesen jönne, de ott van a gyerek. — Hogy szerezte meg az ezüstkoszorút? Erre már a parancsnok válaszol. — Néhány napja öt óra tíz percet volt egyfolytában fent. Ha hozzátesszük, hogy nem a legjobb repülő-időben, akNincs több idő. Az indító felemeli a zászlót, a csörlő húzza a gépeket Most egy tanító kap parancsot a felszállásra. Üjra a jellegzetes hang,. sssssssss ssssssss... és már magasban úsznak az MHS vitorlázói. Bátor emberek. Kopka János, kor elképzelheti, milyen nagy teljesítmény ez. Jó időben magasabb a rekord. Miközben beszélgetünk, szorgalmasan, jegyez a könyvbe a kispadon egy barna, pirosmelegítős leány. Öt figyelem. — Ja, majdnem elfelejtettem. , Lányunk is van. Egyedül van közöttünk^ s nem lakik a táborban. De minden reggel öt órakor pontosan jelentkezik a reptéren. Nem értem pontosan a nevét, amikor bemutatkozik. Munkahelye felől kérdezem. — Harmadéves hallgató vagyok az, agráregyetemen. Amikor csak tehetem,' hazajövök egy kicsit a gépekhez. Észreveszi, hogy csodálkozom. Mert: lány és repül. Gyorsan válaszol a ki nem mondott kérdésre. — Többen is voltunk lányok. Ők férjhez mentek, s már nehezebb úgy a repülés. De én nem tudom abbahagyni^ Nem is akarom. Elmondok magának égy esetet. A múltkoriban kimentünk a Sóstóra, hogy napozzunk egy kicsit. Megláttuk körözni a gépeket, s aztán nagyon gyorsan felöltöztünk és uzsgyi a reptérre.
